Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-24 / 19. szám
í 1 MERT( E Az új gazdaságirányításit trendszerben megváltozott aE 2 külföldi rendelésre készülő — 2 iparcikkek, mezőgazdasági tér- 2 = mékek minőségének ellenőr- E 2 zése. Uj gyakorlatot vezettek 2 2 be az exporttermékek meg- E E felelő minőségének biztosi tá-E Esára. A Gazdasági Bizottság E 2 idevonatkozó határozata — E E amely a minőség védelmének S 2 és fejlesztésének, a vevői ér- = E dekvédelem alapelveit és fel-E E adatait foglalja össze — el*E E sősorban az anyagi és erkölcsi E = felelősség fokozását tartja = 5 szükségesnek a minőség ér-E E elekében. Közgazdaság eszkö- E E zökikel kívánja erősíteni, aE E gyártók a kereskedelem anya-E Égi érdekeltségét, úgy, hogy ezE Eaz érdekeltség kedvezően, be-E 2 folyáséi ja az exporttermékek E ~ minőségét. E E A közvetlen anyagi érde~E — kéltség következtében a kül-E E kereskedelmi minőségellenőr- ^ E zég gyakorlatának módosítá- 5 Esára volt szükség. így a ko-E E rabbi évek rendeletéivel szem-E E ben, nem miniszteri utasítás- 2 5 ra. hanem a külkereskedelem, = Eaz ipar megbízásából vállaljaS Ea minőség ellenőrzését, aE E „MERT”. Uj szolgáltatásokkal 2 E bővült tevékenységi kőié: 2 E szakvéleményt ad, gyártáskö-E E zi ellenőrzést is vállal, ti- 2 E pusjellegű vizsgálatokat vé- E E géz, technológiákat véiemé- 2 Enyez, ellenőrzi a csomagolást, E Eaz adjusztálást. Mindezekkel2 E nagyobb biztonságot nyújthatS Ea gyártók, a külkereskedelem,2 2 illetve a megrendelő külföldi E E cégek számára. S Az európai minőségellenőr- 2 E ző cégek, intézmények Ion- E Edoni konferenciáján hangzott E Esi az a megállapítás, hogy aE E minőségiét az áruba bele kellE E gyártaná, nem bele „ellenőriz- E E ni". E E A kibővült tevékenységi kö- = E rének gyakorlati alapját a E E közel két évtizedes fennállás S Eóta megteremtette a „MERT”.S E Az egész világra kiterjedő le- — Evelezői hálózattal rendelkezik, E E mindazokkal az országokkal, = E amelyek hazánkkal kereske-E Edelmi kapcsolatban állnak. aE E magyar exportstruktúra csak-E ~nem minden ágában bevezette E E szolgáltatásaik Kapcsolatban E E áll nyugati világcégekkel, E E szakcégekkel, minőségellenőr- E Ező, klasszifikáló intézmények- E E kel és laboratóriumokkal, E E Rendszeresen kap megbízáso- 2 2kai külföldre készülő komp-E E ^elt berendezések, gépek, vas- 2 2 úti fölszerelések minőségi Vizs- E S gálatára. Ismerik a „MERT”-2 2 et a hazánkból műszert, tex-E E tíiiákat. üvegárut, fafélesége- 2 — feet. húst. élő állatot vásárlóE E külföldi cégiek és jó tapasz-2 E tálatokat szereztek tevékeny-E E ségévei kapcsolatban, = Genfben bejegyezték aE E „MERT” nemzetközi védje- ~ 2 gyét, a jövőben ezzel látja el 2 E azokat a magyar exporttermé- E ~ keket, amelyeknek minősége2 E egyenletesen megbízható, tu-™ “jj lajdonságai a nemzetközi ke-2 2 reskedeiem igényeit mégha- ~ E ladják. Vajon melyik Tolna E E megyei árura kerül rá először 2 ez a jelzés? E. M flllllllllimillllllllllllltllllllilllnu... Szocialista módon rI'' íz évvel ezelőtt alakultak hazánkban az * első szocialista brigádok. Spontán, minden „felülről jövő” szervezés nélkül kezdeményezték az . ipari munkások legöntudatosabb kollektívái, hogy új módon versenyeznek, vállalkoznak a hármas jelszó — szocialista módon dolgozni, tanulni, élni — megvalósítására. Olyan időszak után bontakozott ki nálunk a szocialista verseny eme új, magasabb formája, amikor sokan már temetni vélték a mun ka versenyt. Csattan ős válasz volt a szocialista brigádmozgalom gyors és széles körű kibontakozása mindazoknak, akik szerint az ellenforradalom okozta nagy megrázkódtatás egyszer s mindenkorra véget vetett a munka versenynek is. A szocialista brigádmozgalom a munkásosztály legjobbjainak határozott állásfoglalásaként fejlődött szinte viharos gyorsasággal, a szocializmus építése mellett, a munkás-paraszt forradalmi kormány politikája mellett. Évről évre gyarapodott a versenyző kollektívák száma — és ma már ott tartunk, hogy a mozgalom közel egymillió dolgozót tömörít soraiba. Megyénkben 1200 brigád vesz részt a mozgalomban, közei tizenötezer dolgozóval. Ez a megye bérből és fizetésből élő dolgozóinak közel harminc százaléka. A szocialista brigádmozgalom ma a munkaverseny legnépszerűbb formája. ^ mozgalom — a jubileum alkalmából — számvetésre készül. Hamarosan megrendezik a szocialista brigádvezetők III. Országos Tanácskozását. E tanácskozás előkészítését szolgálták azok a megbeszélések is, amelyeket a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezett — szocialista brigádvezetőkkel, üzemi párttitkárokkal és vállalati igazgatókkal a SZOT által készített vitaanyagról. Sok értékes tapasztalatról számoltak be, de szóba kerültek azok az ellentmondások is, amelyek fékezik a mozgalmat, amelyeknek a felismerése és kiküszöbölése a feltétele a további előrehaladásnak. Tagadhatatlan, hogy a mozgalom — hiányosságai ellenére is — igen nagy sikereket hozott. Mindenekelőtt a termelésben, hiszen soha sem tévesztették szem elől a versenyző kollektívák, hogy a legfontosabb a helytállás a munkahelyen, a gép, az eladó pult, a rajzasztal mellett, a gépkocsi vezetőfülkéjében. Csak a kezdeti időszakban fordult elő néhány „kinövés”, amikor a termeléssel Szemben itt-ott előtérbe helyezték a közös szórakozást, tanulást, névnapünneplést stb. Ez a mozgalom azonban már kezdettől fogva több volt, mint egyszerű termelési mozgalom. A szocialista emberformálást, a politikai és általános műveltség emelését tűzte célul. A kettő azonban összefügg, a szocialista brigádok éppen azért képesek a termelésben, a gazdaságosság javításában is többet produkálni a korábbi versenymozgalmaknál, mert a legöntudatosabb munkásokat tömörítik, fejlesztik tagjaik politikai és általános műveltségét, szakmai képzettségét. Kezdeményezői az újnak a termelésben is. A számszerű gyarapodás szinte szükségsze" rűen magával hozza a bizonyos mértékű „felhígulást” is. „... A kezdeti idők legöntudatosabb brigádjai mellé nagy számban csatlakoztak a mozgalomhoz a politikai érettség, öntudat, felelősségérzet dolgában kevésbé fejlett kollektívák is” — állapítja meg a SZOT értékelése. A „felhígulás” azonban állandó jelenség lesz, a munkásosztály állandóan kapja az utánpótlást és ennek ellensúlyozása semmiképpen sem lehet az, hogy számszerű korlátokat állítsunk a mozgalom terjedése elé. A szocialista brigádmozgalomnak tömegmozgalommá kellett válnia, hiszen napjainkban éppen az a fő feladat, hogy az öntudat mind magasabb fokára emeljük az egész társadalmat;. Az elmaradásért inkább a mozgalom irányítását, befolyásolását kell hibáztatni. Az országos tanácskozáson a központi kérdés éppen az lesz, hogyan lehetne ezt a ma már közel milliós mozgalmat az eddiginél jobban felhasználni a politikai tömegmunkában. 11 e maradjunk egyelőre a számoknál. A szá- mok hajhászása, egy mozgalom eredményeinek kizárólag a számok, statisztikák alap- ' ián történő megítélése óhatatlanul a tartalom -óvására vezet. Amikor a felsőbb szervek csak --inak alapján bírálják el egy-egy üzem tevékenységét, az üzemben a szocialista brigádmozgalom helyzetét, hogy hány brigád van, a dolgozók hány százaléka vesz részt a mozgalomban, ez arra ösztönzi az üzem gazdasági és mozgalmi vezetőit, hogy „csináljanak” ilyen brigádokat. Az építővállalat párttitkára elmondta, hogy felettes szerveiket csak ezek a számok érdeklik, arról már nem tájékozódnak, hogy hogyan működnek, és működnek-e egyáltalán a brigádok. Még inkább számhajhászásra vezet, ha a statisztikai adatok alapján — a szebb számok, arányok alapján — anyagi előnyhöz is lehet jutni. Persze, könnyebb a számadatok alapján ítélni, mint alaposan elemezni a brigádok tevékenységét. Gyakran vezet megnyugváshoz a szép statisztika, éppen ezért az ilyen elbírálás soha sem lehet reális. Sokam úgy vélik, „nálunk a dolgozók többsége már szocialista brigádokban dolgozik, nincs is több tennivalónk’7. Pedig éppen akkor nő meg a gazdasági, műszaki, szak- szervezeti vezetők feladata, amikor egy-egy üzemben a dolgozók nagy része már részt vesz a szocialista brigádmozgalomfoan. Irányítani a brigádokat, felhasználni kezdeményezéseiket, segíteni a vállalások kialakítását, majd rendszeresen figyelemmel kísérni működésüket. Ha nem ezt teszik, elsorvad a mozgalom és formálissá válik. A Népbolt szb-titkára elmondta, a gazdasági vezetőknek annyi dolguk volt az új mechanizmus bevezetésével, hogy nem értek rá a szocialista brigádmozgalommal foglalkozni. Pedig éppen a szocialista brigádok fogékonyak leginkább az új iránt, értik meg az egyéni, az üzemi és a népgazdasági érdekek közti összefüggéseket. Az új mechanizmushoz éppen ott tudtak a legjobban alkalmazkodni, ahol az üzemi, vállalati terv kialakításába bevonták a szocialista brigádvezetőket is. Gok üzemben a pártszervezet, utánpótlási ^ bázisának tekinti a szocialista brigádmozgalmat, a legjobb dolgozókat felveszik a pártba. Ez azonban még nem általános és éppen ott nem sikerül ezt megvalósítani, ahol megelégednek a számszerű eredményekkel és nem foglalkoznak a verseny tartalmi irányításával. Segíteni és ösztönözni kell, az eddiginél jobban a szocialista brigádokat, A Tolnai Selyemgyárban rendszeresen tájékoztatják a brígádvezető- ket — és rajtuk keresztül a brigádtagokat is — az üzem, az egyes részlegek termelési, gazdasági problémáiról és ennek eredményei megmutatkoznak a gyár termelésében is. Vannak példák másutt is arra, hogy a műszaki konferenciákra meghívják a brigádvezetőket. Előfordul azonban az is, hogy csak akkor kémek a vezetők segítséget a brigádoktól, amikor már „ég a ház”, súlyos problémákat kell megoldani, igénylik a brigádoktól, hogy „társadalmi munkában” lényegében térítés nélkül túlórázzanak. Semmiképpen sem helyeselhető ez a gyakorlat. Segíteni kell őket vállalásaik kialakításában és megvalósításában. És ösztönözni, ami nem szűkíthető le az anyagi ösztönzésre. Elvétve hallani még, hogy munkaverseny csak ott van, ahol pénz is van. A kiemelkedő termelési eredményekért jutalom jár, de nem múlik minden a pénzen. Sokszor egy jó, dicsérő szó, a gazdasági, műszaki vezető bejegyzése a brigádnaplóba hatásosabb, mint pár száz forint. Az egyik gyönki brigádvezető panaszkodott, hogy május elsején bejelentették: A szocialista brigádok díszoklevelet kapnak jutalmul, de most nincs ilyen űrlap, majd később adják át az okleveleket. Az eset nem válik becsületére a gazdasági és szak- szervezeti vezetőknek. Mindenekelőtt a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti bizottság a felelős az üzemekben a szocialista brigádmozgalom irányításáért. Foglalkoznia kell azonban a pártszervezetnek is a brigádokkal, ahol rendszeresen beszámoltatják a gazdasági és szakszervezeti vezetőket a mozgalomról, segítséget, tanácsot adnak, a pártszervezet utánpótlási bázisaivá válhatnak a brigádok, megjavul, élénk lesz a politikai légkör, erősödik az üzemi demokrácia is. A szocialista brigádmozgalom tízéves. Egy ' évtized alatt hatalmas tömegmozgalommá nőtt. Most a tartalmi munka megjavítása kerül előtérbe. Bizonyos, hogy ha ez sikerül, hatásakér; meggyorsul szocialista előrehaladásunk. J. J. „Reszelőzsir44 Ki ne ismerné a vasipari szakmák tanulóival végrehajtott gyakori tréfát, amikor az idősebb szaktársak „reszelőzsírért” menesztik őket a raktárba. Ennek a tréfának úgy látszik befellegzett, mivel, a kenéstechnika legújabb kutatásai olyan kolloid állapotú anyagokat fedeztek fel, amelyek a szerszámra rétegezve kifejezetten növelik a reszelés hatékoniyságát. Gyakorlati tény, hogy m- libdénszuilfiddal, vagy a koi- loidgrafitos kenőanyaggal kezelt reszelők nem csúsznak meg a munkadarabon, mindamellett elkerülhetővé teszik, hogy a szerszám vágatai el- tömődhessenek a finom reszelékkel. A kísérleti vizsgálatok bebizonyították, hogy a finom vágású reszelő — ellentétben a közhiedelemmel — nagyobb mennyiségű fém eltávolítására képes, mint a durva metszésű. Mindkét, reszelőtípus forgácsleválasztása kb. 60 százalékkal növekszik, ha az említett vegyiamyagokkaa kezelik őket. Az egyik kép azt mutatja, amint a szerszámot a molib- dánszulfid alkoholos oldatával éppen befújják, a másik kép pedig a laboratóriumi célokat szolgáló reszelővizsgáló gépet szemlélteti. Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz építésztechnikusokat szerkesztői és tervezői munkakörbe, általános mérnököt tervező’ munkakörbe, valamint műszaki rajzolót. Jelentkezni lehet, a vállalat munkaügyi osztályán Szek- szárd. Keselyűs-' út 6. (200) v' - ' e Mepiijoaií ,) i960, január 34.fi
