Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-22 / 17. szám
\ TOLNA MEGYEIw XIX, évfolyam, 17. szám ÁRA: 80 FILLER WiiAa PROLETÁRJAI EG YEStftJETE*. Szerda, 1969. január 22. MAI SZÁMUNKBAN: Visszhang 3. o. Irány: az integráció 1 O* Rendezik a Séd medrét 5. a. Húszéves a KGST Ünnepi ülés Berlinben Kedden Berlinben megkezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 22. ülésszaka. A megnyitó ülésen dr, Gerhard Weiss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese üdvözölte a megjelent KGST-tagországok, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia. Magyarország, Románia és Mongólia kormányküldöttségeit, valamint a KGST tanácskozásán részt vevő jugoszláv kormánydelegációt. A megnyitó ülésen elfogadták a három napra tervezett ülésszak napirendjét és megválasztották a kommünikét, valamint a jelentést összeállító szerkesztő bizottságokat. A megnyitó ülés után megkezdődött a KGST 20. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi ülés. Faggyejev cikke a KGST-röl A Pravda keddi száma Nyikolaj Faggyejevnek, a KGST titkárának cikkét közli. Faggyejev a cikkben megállapítja, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa „szemléltető példája az új típusú, a szocialista internacionalizmusnak, az egyenlőség, a szuverenitás, valamint a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítség elveire alapozott nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak”. Országaink gazdasági életének megerősítésében — írja ezután Faggyejev — első rendű szerepet játszottak a szocialista világpiacon létrejött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások. 1967- ben a külkereskedelmi forgalom volumene a szocialista országok között 1950-hez képest 5,5-szere- sére nőtt. Ugyanebben az időszakban a fejlett kapitalista országok árucsere-forgalma körülbelül 3,9-szeresére emelkedett. A KGST-tagországok részesedése a világ külkereskedelmi összforgalmában, — ugyancsak az 1950— 1967. közötti időszakban — majdnem duplájára emelkedett. A Izrael hivatalos jegyzéket nyújtott át Franciaország izraeli nagykövetének, válaszképpen az Izraelbe irányuló fegyverszállításokra kivetett francia embargóra — jelentették be Tel, Aviv- ban. Jóllehet a jegyzék pontos tartalma nem ismeretes, mérvadó körök úgy tudják, hogy Izrael „fenntartásait” fejezi ki a francia fegyverszállítási tilalom indítóokaival szemben. Az izraeli kormány ezenkívül „fenntartja magának azt a jogot”, hogy a franciák által korábban megígért fegyverek leszállítását, vagy a Dél-Vietnambai változailanil a DNFF kezdeményez A vietnami problémakör szempontjából a hétfői nap egyaránt bővelkedett diplomáciai és katonai fejleményekben. A késő esti órákban megérkezett a francia fővárosba Henry Cabot Lodge, aki a Nixon-kor- mányzat által Párizsba küldött új tárgyalócsoport élére áll. La- konikus repülőtéri nyilatkozatában csak annak megállapítására szorítkozott, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a meg-* beszélések „nagy sikere érdekében”. Hozzátette, hogy még nem tudja pontosan, mikor folytatódhatnak a tárgyalások. Lodge meleg szavakkal, „barátként” üdvözölte a fogadására megjelent dél-vietnami küldöttséget. Lodge-zsal együtt érkezett Marshall Green, az Egyesült Államok indonéziai nagykövete is, aki tagja lett a delegációnak. Hétfő óta már a francia fővárosban tartózkodik Walsh, a küldöttség helyettes vezetője. A dél-vietnami hadműveleteket változatlanul a DNFF harcoló alakulatainak kezdeményező szerepe jellemzi. A Saigon köré koncentrikus körökben felsorakoztatott amerikai hadosztályok tüzérségének ágyúi egész éjszaka dörögtek, hogv elhárítsák a hazafiak meg-megújuló akcióit. Hasonlóképpen súlyosra fordult az amerikai—dél-vietnami „szövetségesek” helyzete a termékeny deltavidéken. A hazafiak legkiemelkedőbb hétfői fegyverténye volt, hogy fényes nappal pergőtűz alá vettek egy amerikai állást Saigon tőszomszédságában. Régebben a partizánerők csak éjszakai tüzérségi bombázásokkal próbálkoztak. Az utóbbi napokban mind több jelentés számol be arról, hogy a DNFF súlyos veszteségeket okozott a deltavidék vízi útjain őrszolgálatot teljesítő amerikai hadihajóknak. Az AP amerikai hírügynökség beszámolója szerint két századnyi „vietkong partizán” lesből rajtaütött öt amerikai gyorsnaszádon Saigontól nyugatra. A partizánok gép- puskatűzzel és rakétával a folyam fenekére küldtek egy rohamcsónakot, a vízijárművek támogatására kirendelt egyik haditengerészeti helikoptert a hazafiak jól irányzott lövésekkel „leszedték”. Növekszik a városi lakosság ellenállása is, egy ismeretlen személy kézigránátot dobott egy autóbuszmegállónál ácsorgó amerikai szakasz tagjai közé. Korábban gránát robbant egy amerikai tiszti étkezdében. EZ TÖRTÉNT KGST-tagországok nemzeti jövedelme 3,8-szeresével szárnyalta túl az 1950-es szintet. Az 1950— 1967. közötti időszakban az ipari termelés a KGST-országokban 5,5-szörösére — ugyanakkor a kapitalista országokban csak alig több, mint kétszeresére emelkedett. 1967-ben a KGST-országok részesedése a világ ipari termelésében 31 százalékos volt. Faggyejev végül rámutat: a KGST-tagországok legmagasabb szintű tanácskozása kétségkívül magasabb színvonalra emeli a KGST tevékenységét. Richard Nixon hétfői beiktat tási beszédéből washingtoni megfigyelők elsősorban arra következtetnek, hogy az új elnök egyelőre középutas politikát kíván folytatni. Kerülni óhajtja a váratlan döntéseket, hacsak nem merül fel valamilyen váratlan helyzet a nemzetközi politikai színtéren. Mindenesetre beszédének első hazai visszhangja eléggé kedvező. Még a békepárti Eugene McCarthy szenátor is „jó beszédnek” nevezte, noha megállapította, hogy semmi különöset nem tartalmazott. Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki oly éles ellenzője volt Johnson vietnami politikájának, elégedett volt Nixon beszédével. Muskie szenátor, aki Humphrey alelnökjelöltje- ként futott, ugyancsak pozitiven értékelte az elnöki szűzbeszédet. Ugyancsak fürgén — és kevésbé udvariasan — reagált Nixon első hivatali megszólalására a francia sajtó. Tabouis asszonv szerint mintegy fél évet kell várni, amíg Nixon politikájának fő vonalai igazán feltárulnak. Egyébként mind ő, mind a többi francia politikai kommentátor javarésze azt állapította meg. hogy a békéről sok általános és üres szólamot hangoztatott a Fehér Ház új ura, igaz, magas filozófiai és erkölcsi síkon, de a konkrétumokat lehetőleg kerülve. „Inkább prédikáció, mint beszéd” — írja még a jobboldali Figaro is, rámutatva: Nixon nem jelölte meg, hogyan akarja megvalósítani békeelképzeléseit és közvetlenül egyetlen nemzetközi problémát sem nevezett meg. Pedig nemzetközi probléma, megoldandó feladat — a vietnami háborún kívül is — jócskán akad. Itt van például a közel-keleti helyzet, amellyel kapcsolatban kedden annyi újság történt, hogy megérkezett a szovjet kormány hivatalos válasza a francia kormányhoz. Moszkva támogatja Párizsnak azt a javaslatát, hogy a négy nagyhatalomnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában helyet foglaló képviselői üljenek össze a közel-keleti válság megoldására. A szovjet kormány osztja a francia kormány aggodalmát az e térségben kialakult helyzet miatt. Ami Izraelt illeti: Tel-Aviv változatlanul elutasító magatartást tanúsít a négyhatalmi rendezéssel szemben, s továbbra is a két fél közötti közvetlen tárgyalásokhoz ragaszkodik makacsul. Nem kevésbé makacs az A1 Fatah nevű Palesztinái ellenállási mozgalom kedden nyilvánosságra hozott memorandumából tükröződő álláspont, amely ugyancsak nem könnyíti meg a helyzet békés rendezését. A memorandum ugyanis elutasít minden béke- szerződést a Közel-Keleten, beleértve a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát, vagy azon alapuló bármilven tervet. Ismeretes, hogy az EAK és Jordánia kormánya többször hangoztatta: elfogadja a BT 1967. novemberi határozatát és mind a szovjet, mind a francia rendezési elképzelés is ezen a határozaton nyugszik. Tovább élezi a mediterrán medencében kialakult, amúgy is feszült helyzetet a Földír" nge- ren végrehajtott angol flottaösszevonás. Mint a Pravda szemleírója megállapítja, ezzel .,még^ inkább növekszik a feszültség Dcl-Európa, Észak-Afri- ka és a Közel-Kelet Tétfontosságú körzeteiben... Felvetődik a kérdés: vajon a jelenlegi öcsze. vonás után az angol flotta ngvanazt a cseniorsrerm-t kívánja betöltőn1 mint az Egyesült Államok 6. flottája? Izraeli jegyzék Franciaországhoz kifizetett összeg visszatérítését követelje. A Bejrutból érkező jelentések arról számolnak be, hogy Rasid Karami libanoni miniszterelnök hatnapos kormánya hétfőn harmadik miniszterét vesztette el. Husszein Manszur tervezésügyi miniszter ugyanis benyújtotta lemondását. Lépését azzal indokolta, hogy a kormány nem képviseli az országban meglévő ösz- szes politikai irányzatút. Izraeli katonák hétfőn este tüzet nyitottak békésen tüntető arab asszonyokra. Az ezzel kapcsolatos. Tel-Avivban kiadott hivatalos közlemény a következőképpen hangzik: Arab asszonyok a Gazai-öve- zethez tartozó Rafah városában a korábban elrendelt kijárási tilalom ellenére tüntetést rendeztek. A kijárási tilalmat azért rendelték el, hogy kihallgassák az egyik merényet után letartóztatott arabokat. Amikor a nők nem vették figyelembe az izraeli katonák „oszolj” felszólítását és továbbra is a letartóztatottak szabadon bocsátását követelték, a katonák sortűzet adtak le. Egy asszony meghalt, 9 pedig súlyosan megsebesült. Valentyin Sasin, a szovjet olajipari miniszter hétfőn Damasz- kuszban hivatalos tanácskozásokat folytatott a szíriai olajmezők feltárásában megvalósítandó szovjet—szíriai együttműködésről. Pierre Messmer francia hadügyminiszter befejezte szaud-ará- biai látogatását és hétfőn Ku- waitba utazott. A francia minisztert a repülőtéren Szaud- Arábia hadügyminisztere és a kormány több más tagja búcsúztatta. R Szovjetunió támogatja a francia javaslatot A szovjet kormány hozzájárult annak a francia kormány által javasolt találkozónak a megtartásához, amelyen a négy hatalomnak a Biztonsági Tanácsban levő- képviselői megvitatnák a közel- keleti kérdést. A francia kormánynak adott válaszában a szovjet kormány megállapítja, hogy a francia javaslat megfelel a Szovjetunió irányvonalának, amely a Közel- Keleten a békés politikai rendezés haladéktalan elérését szorgalmazza a Biztonsági Tanács 1967. november 22-í határozatának végrehajtása alapján. A szovjet kormány osztja a francia aggodalmat az e térségben kialakult helyzet miatt. Rz „Rí Fafaji“ memoranduma Az „A1 Fatah” Palesztinái ellenállási mozgalom tíz pontból álló memorandumot dolgozott ki, amely a Palesztinái nemzeti kongresszus jövő heti kairói ülésszakán kerül (megvitatásra és amelyet hétfő este hoztak nyilvánosságra Kairóban. A memorandum egyik fő pontja az a megállapítás, hogy fél kell használni a Palesztinái népben, az arab országokban rejlő lehetőségeket és tapasztalatokat a harcos Palesztinái akció kifejlesztésére. Arra a kérdésre, vajon ez a pont azt jelenti-e, hogy arab és külföldi önkénteseket is befogadnák a Palesztinái ellenállás soraiba, az „A1 Fatah” szóvivője igennel válaszolt. A mozgatom a memorandum ban ismételten kifejezésre juttatja, hogy elutasít „minden úgynevezett békeszerződést a Közel- Keleten. beleértve a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát, vagy az azon alapuló bármilyen tervet”. Megerősíti azt a meggyőződését, hogy „a fegyveres harc az egyetlen eszköz, amely- lyel el lehet érni a haza teljes felszabadulását és helyreállítani területi integritását”.
