Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-21 / 16. szám

Visszhang P o R 1 Vasárnap délután Banyhádon a Pe- ' toli Tsz labdarúgói megbeszélést tar- tociaic. Ezen a járási pártbizottság. a járati tanács, a járási TS és a ter­melőszövetkezet is képviseltette ma­gái. A megjelenteket Jászberényi Henrik sportköri elnök üdvözölte, majd elmondott néhány érdekes ada­tot a sportkör életéből. — I96ó-bcn alakult labdarúgócsapa­tunk és még abban az évben járási bajnokságot nyertünk. 1966-ban már a megyei II. osztályú bajnokságban sze­repei tünk hasonló sikerrel: megsze­reztük a bajnoki címet. A követ­kező évben ismét magasabb osztály­ban, a megyei B-ben szerepeltünk, ahol a 4. helyen kötöttünk ki. 1968- ban, — mint ismeretes — kettős si­kert mondhattunk magunkénak, mert felnőtt és ifjúsági csapatunk egyaránt megnyerte a bajnokságot. — Az elmúlt év legemlékezetesebb mérkőzése Hőgy észen volt, ahol a döntő jelentőségű találkozón i:0-ra győztünk Szász góljával. Szinte ma­gam előtt látom Réder edzőt, amint szünetben adta a taktikai utasítást: — úgy játsszatok, hogy a labda szinte a fű alatt menjen. És a játékosok betartották a taktikai utasításit. Jól­eső érzés volt hallani a közönség ré­széről az elismerést a szép játékért. Réder János, a bajnokságot nyert csapat edzője bevezetőül köszönetét mondott a termelőszövetkezet vezető­ségének, hogy biztosította a nyugodt, gondtalan felkészülést a bajnoki rajt­ra. Az edző ezt követően részletesen ismertette a játékosok teljesítményét. Egymás után szólította őket, majd át­vették a bajnoki érmet. Barabás, Kult, Kram. Dőringér, Szász, majd Csordás következett sorrendben. Az ifjúsági játékosok is hallhatták edzőjük vé­leményét játékukról, erényeikről, hi­báikról. Végül Réder edző ezzel fe­jezte be felszólalását; — Nehéz év előtt állunk, de bízok a fiatal csapat­ban. Heti négy edzéssel készülünk a rajtra hogy ne hozzunk szégyent Bonyhád a Petőfi Tsz színeire. A baráti összejövetelen többen el­Totóeredmények 1. Atalanla—Róma 2:2 X 2 Fiorentina—Juventus 2:1 1 3. Inter—Verona 4:1 1 4. Napoli—Milan 0:0 X 5. Palermo—Bologna 2:0 1 6. Sampdoria—Cagliari 0:1 2 7. Torino—Varese 2:1 1 8. Catania—AS Reggina 2:2 X 9. Como—Perugia 1:0 1 10. Lecco—Catanzaro 0:0 X H. Mantova—Padova 2:0 1 12. Monza—Foggia on 2 13. AC Reggi ana—Genoa +1 1:0 1 14. Spal—Cesena 3:2 1 Érdeklődtünk a Szekszárdi Dózsá atlétikai szakosztályánál, amely a leg­több versenyzőt adja az idén máj NB i-ben szereplő megyei váloga­tottba. Mozolai János edző meglepi válasszal szolgált: *— Nem is fejeztük be az 1968-a* idényt, de tulajdonképpen el sen kezdtük az 1969-es idényre való fel­készülést, mert egyáltalán nem tar­tottunk szünetet. Heti 5 edzéssel ké­szülünk az idei év megpróbáltatásai­ra, ebből 3 edzés szabadban van, 2 pedig teremben. A nagy hideg sem zavart bennünket, a szakosztály tag­jai akkor is lelkesen és lelkiismere­tesen végezték el az edzést, amelj tulajdonképpen a száraz hidegben neu is jelentett különös megpróbáltatás a versenyzőknek. Atlétáink közü tagja az utánpótlás válogatott keret­nek Deé Márta, N. Kovács Éva ét Szuprics Magda, König Katalin pedi£ magyar ifjúsági válogatott kerettag ök négyen edzőtáborban is voltak A további beszélgetés során meg­tudtuk hogy a Szekszárdi Dózsa at­létikai szakosztálya alaposan meg­erősödött az átigazolásokkal, hiszer Szekszárdiba kérte átigazolását Kísí Eszter és Trázer Ilona Bátaszékről König Katalin Tolnáról, a Szekszárdi KSE-ből pedig Sotkó Anikó, Búzás Mária, Petries Judit és Gaál Gasz toon. Az atlétikai szakosztályból 15-en tagjai a megyei válogatott keretnek. Ezek a versenyzők szorgalmasan ké­szülnek az NB I-re, munkamoráljuk, szorgalmuk megfelelő, egyes esetek­ben pedig kitűnő. Néhány versenyzővel szegényebb is lett a Dózsa az idén. Martin Márta a Testnevelési Főiskolán. Szagri Zsu­zsa a Pécsi Tanárképző Főiskolán folytatja tanulmányait, őket termé­szetesen kiadták. Lehőcz Sándor Ho­gy észre távozott. így az idén már a hőgyészi atlétikai szakosztályt erősíti. Ami a terveket illeti, Mozolai edző elmondotta: nemcsak az NB I-ben, hanem az országos Ifjúsági CSB-n is versenyeznek a szekszárdi atléták, [gy aztán az utánpótlás biztosítása, fejlődése is megoldottnak tekinthető. ■ r. ­Cl 4 .Ml r ENYI EK - ÉRDEKESSÉGEK Szórakoztattam a közönséget Nagy Tibor, Nagymányok Simontornyai vívók sikere Pécsett A Simontornyai BTC vívói Pécsett szerepeltek és meglepően jó eredmé­nyeket értek el. A 14—15 és a 16—17 éves vívók te­rületi versenyét rendezték az Egyete­mi Sportcsarnokban, ahol íélszáz fia­tal lépett pástra. A Tolna megyei ví­vósportot ezen a versenyen a szorgal­mas simontornyai vivők képviselték és eredményeikkel tehetségükkel^ szorgalmukkal egyszeriben az érdek­lődés középpontjába kerültek. Bár még szokatlanul korai volt az időpont mégis nagyszerű felkészülésről, küz­dőképességről, taktikai érettségről és technikai előrehaladásról tettek tanú- bizonyságot. Közülük Weisz a 14—15 éves fiúk versenyében első helyet szerzett, de Németh személyében si- morrtomyai vívó végzett első helyen a 14—15 éves lányok területi bajnok­ságában is. A két győzelmen kívül is jó néhány szép helyezés akadt. így Fellegi a 14—15 éves .lányok verse­nyében szerzett bronzérmet, Fehér pedig a 16—17 éves lányok verse­nyében szerezte meg a 2. helyet. Őszintén köszöntjük a simontornyai vívókat akik tulajdonképpen 1969 el­ső sikerét hozták a Tolna megyei sportban. Részletes eredmények; 141—15 éves fiúk tőrversenye (24 in­duló): 1. Weisz (Simontornyai BTC) 7 győzelemmel. 2. Novotni (Pécsi Sportiskola) 6 győzelem, 3. Horváth (Pécsi Sportiskola) 6 győzelem. 4. Gara (Simontornyai BTC) 3 győze­lem, 5. Körösi (Pécsi Sportiskola) 3 győzelem. 6. Terebesi (Simontornvai BTC) 3 győzelem, 7. Boros (Sportis­kola) 1 győzelem. 8. Dobrádi (Sirnon- tomyai BTC) i győzelem. 14—45 éves lányok tőrversenye (12 induló): 1. Németh (Simontornyai BTC) 5 győzelem, 2. Nagy (PEAC) 4 győzelem, 3. Fellegi (Simontornyai BTC) 3 győzelem, 4. Dóimén (simon- tomyai BTC) 2 győzelem, 5. Nádai (PEAC) 1 győzelem, 6. Ihász (Slmon- tornyai BTC) i győzelem. 16—17 éves leány tőrverseny (10 in­duló); 1. Zsámboky (PEAC) 6 győze­lem 2. Fehér (Simontornyai BTC) 4 győzelem, 3. Törzsök (Pécsi EAC) 4 győzelem 4. Nádai (PEAC) 3 győze­lem. 5. Solymosi (PEAC) 2 győzelem, 6. Csaba (PEAC) 1 győzelem, és 7. Kiskovács (PEAC) 1 győzelem. Népújság 6 Az érdekeltség nem vitatható Megjegyzések a „Van-e, lehet-e nagyobb érdekeltség“ című cikkhez A Tolna megyei Népújság 1969. január 3-i számában jelent meg az idézet cikk, Boda Ferenc tollából. Szerzője arra keres magyarázatot, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek tagjainak van-e, lehet-e érdekeltsége, anyagi érdekeltsé­ge? A kérdés felvetésének ak tualitásához nem férhet kétség, a szerző jó szándékát pedig nem vitatom. Megállapításai mégsem hagyhatók szó nélkül, mert — egyrészt félreérthetők, — másrészt a leszűrt következtetések tempóveszteséget ered­ményezhetnek a szövetkezeti demokratizmus kibontakozásában. A szerző a szövetkezeti tagság érdekeltségét leszűkíti nyereség- és részjegy utáni részesedésre, ami szerinte „fából vaskarika, nem létező mézesmadzag”. Vélményem szerint a tagsági érdekeltség a visszalérítésnél sokkal szélesebb kategória és az érdekeltségi té- uyezők rangsorolásánál nem is az első helyet foglalja eL A. szövetkezetét a tagok hozták létre. Indítékuk az volt, hogy nekik az ellátásban, a különféle cikkek beszerzésében és értéke­sítésében előnyöket biztosítson, munkájukat megkönnyítse. Ezért részt vállalnak a vezetésben, ellenőrzésben, részjegyeikkel, ha kell munkájukkal segítik az általuk hozott határozatok megvalósítá­sát. A szövetkezeti tagok tulajdonosok. Tulajdonosi érdekeik minő­ségileg magasabbrendüek, mint a lakosság . általános érdeke a szövetkezeti tevékenységben. Államunk a tulajdonosi érdekeket messzemenően figyelembe vette, mikor a nyereségadóztatás rend­szerét kidolgozta. Szövetkezeteink a nyereségük 5 %-át fordíthat­ják kölcsönös támogatási alapra, 12 %-át tagsági és vezetőségi érdekeltségi alapra (adózatlanul), amiből lehetőségük nyűik a cikkben is felvetett vásárlási és értékesítési visszatérítésen túl korlátozott (ez idő szerint 7 %) részjegy utáni visszatérítésre, a vezetők és vezetőségi tagok munkájának anyagi elismerésére, de arra is, hogy a tagok elhatározása alapján úgynevezett közgyűlé­si rendelkezési alapot képezzenek, amiből a tagsági határozatok­nak megfelelően, a tagság érdekeit szolgáló szociális, kulturális, fejlesztési és egyéb kiadásokat finanszírozhatják. Ez, a legfeljebb 12 % tagsági érdekeltségi alap megyénk szövetkezeteinél nem le­becsülendő, előreláthatólag 4—5 millió forint lesz. D e vizsgáljuk meg gyakorlati oldaláról is a felsorolt tényeket; Ha a szövetkezet tagság a határozata alapján áruházat, szak­üzletet, vagy vegyesboltot épít és üzemeltet, nem érdeke-e a szö­vetkezeti tagságnak? Szerintem igen. Például: a közigazgatásilag Zomba községhez tartozó Szentgál-pusztáról 1963-ig — amíg a szö­vetkezet nem létesített ott vegyesboltot —, kilométerekre kellett utazni az ott élő embereknek, szövetkezéti tagoknak, hogy napi szükségleti cikkeiket megvásárolhassák. Azóta nem kell. Érthető a szövetkezeti tagok összefogása, pénzzel, munkával, anyaggal történő hozzájárulása, a bolt megépítéséhez. Érdekük volt. — Azzal, hogy a szövetkezet megszervezte a mezőgazdasági termékek felvásárlását, s a tagok helyben értékesíthetik, amit áruként megtermeltek, s nem kell a helyi piacra kiállniuk, eset­leg 2—3 községgel továbbutazniuk, nem biztosít-e a tagoknak anyagi érdekeltséget? Igenis, biztosít. — Azzal, hogy összegyűjti a tagságtól a javításra szoruló elektromos háztartási gépeket, lábbeliket, a vegytisztítást igénylő ruhaneműket, s szerződései alapján a ktsz-ekkel megjavíttatja, a Patyolat Vállalattal kitisztíttatja, s tagjai helyben átvehetik, nem járul-e hozzá, hogy a tagok, időt, pénzt, fáradságot takaríthatnak meg? Természetesen hozzájárul. — Évek óta ellátja tagjait helyben naposbaromfival, biztosít facsemetét, szőlőoltványt, díszcserjét a háztáji és kisegítő gazda­ságokba; — ellátja tagjait ingyenes szaktanácsadással, segíti a növény- védelem megszervezését; — kölcsönző- és szaküzleti szolgálatot szervez; — felszántja a tagok kertjeit, házhoz szállítja a szaküzletében vásárolt áruféleségeket, (arra is van példa, hogy a fűtőolajat); — ismeretterjesztő előadásokat szervez téli estéken tagjai ré­szére ; — alkalmaztalási elsőbbséget biztosít a tagoknak a nem tagok­kal szemben, stb. A példák sokaságát lehetne még felsorolni annak bizonyításá- ** ra, hogy a gyakorlatban mi mindent tettek és tesznek a fo­gyasztási szövetkezetek, ami érdeke, anyagilag is érdeke tagjainak, iiyen és hasonló gyakorlati kérdésekre gondolnak azok a szövet­kezeti vezetők és vezetőségek, akik szóba hozzák a tagok érde­keltségét. Emellett igen természetesnek tartom azt is, hogy a ki­gazdálkodott nyereségből minél magasabb összegű vásárlási és ertekesitesi visszatérítést fizessenek tagjaiknak, akik a szövetk zet forgalmával a nyereség megteremtésének részesei. S mivel a fogyasztási szövetkezeti mozgalom a lakosság széles rétegeit tö­möríti, s a belépésnek elvileg nincsenek korlátái, így lényegében ezek a tagsági érdekeltségek egyre inkább a lakossági érdekelt­ség fele is tendálnak, hisz joga van bárkinek felvételét kérni a szövetkezetbe. Akik Boda Ferenc cikkét gondosan áttanulmányozták, azon­nal megtehetnék az ellenvetést: Ha nincs szövetkezeti mozgalom, azokat a gazdasági funkciókat, amelyeket a szövetkezet ellát, egész biztosan elvégezte volna az állam egyik, vagy másik vállalata. Biztosan! Csakhogy „...nem csupán azért van szövetkezeti szek­tor a népgazdaságban, mert egyes embercsoportok számára el- fogadhaiobb, ha szövetkezet tagjaként végzik munkájukat, va^, biztosítják fogyasztásukat, hanem azért is, mert az egész tár sadalom számára előnyösebb, ésszerűbb és olcsóbb, ha bizonyos tevékenységet szövetkezetek végeznek, nem pedig állami vállala­tok, így nagyobb a gazdasági hatékonyság és közvetlenebb a tár­sadalmi tulajdon érzete az együttműködő kollektívában, ez pedig nagy hajtóerő a kis- és középméretű gazdasági tevékenységben” — szögezte le Nyers Rezső elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára a „Társadalmi Szemle” 1968. októberi számában megjelent, „Vita közben” című írásában. A szerzővel nem vitatkozom abban, hogy a szövetkezeti üzle- ** tekben azok is vásárolhatnak és vásárolnak is, akik nem tagok. Ez így van ma is, s a jövőben is ez lesz az általános gyakorlat. Általános, de megítélésem szerint nem kizárólagos. Ezért is kerül napjainkban olyan sokszor szóba, hogy mi módon lehetne növelni a tagok érdekeltségét, anyagi érdekeltségét. Ke­ressük annak a módját, hogy a készülő új alapszabályunkban a tagsági jogok és érdekeltségek minél félreárthetetlenebbül kerül­jenek megfogalmazásra. A tagság különböző rétegeivel folytatott beszélgetések során már eddig is számos jó javaslat hangzott el. Olyanok is, hogy: a tagnak vásárlási előjoga legyen, vagy bizo­nyos szolgáltatást csak a szövetkezeti tag kaphasson, alkalmazott­ként csak a szövetkezet tagját vehessék fel, stb. Hogy a múltban ez nem így volt, s jelenleg sem így van? Ez is igaz. S itt van az összefüggés a SZÖVOSZ VI. kongresszusa határozata, — miszerint a szövetkezet területén élő lakosság ellátásáért felelős —, és az uj keresése között. Mozgalmunk nem igényelte a felelősséget a egész lakosság ellátásáért, hanem mint kapott feladatot látta el. A kötelezettség alól a párt és a kormány az új gazdasági mecha­nizmusban a szövetkezeti mozgalmat felmentette, éppen ezért van lehetőség arra, hogy minden szövetkezet növelje tagjai érdekelt­ségét, anyagi érdekeltségét. Ezekről nemcsak érdemes, de szük­séges Ls a mozgalomban őszintén beszélni. SZOBOSZLAI JENŐ MÉSZÖV 1969. január 21. „Nehéz év előtt állunk” Éremkiosztás a Bonyhádi Petőfi labdarúgóinál mondták véleményüket, észrevételü­ket. Szász Lajos, a játékosok nevé­ben keresetlen szavakkal köszönte meg a vezetőségnek, hogy biztosítot­ta részükre a sportolást, az edzőknek meg a lelkiismeretes munkát. Fátrai Jakab, a járási TS elnöke köszöntötte a bajnokcsapatok játékosait, a veze­tőséget és gratulált az elért eredmé­nyekhez. Szőts László, a Petőfi Tsz főkönyvelője, a sportkör gazdaság­felelőse a termelőszövetkezet nevében köszönte meg a játékosoknak azt a lelkes harcot, mély egész évben jel­lemezte szereplésüket. Kijelentette: a jövőben is megkapják a termelőszö­vetkezettől azt a támogatást, mely alapja a zavartalan sportolásnak. Nem feledkezett meg az edzőkről sem, mert megköszönte Réder Jánosnak, valamint Wagner Józsefnek fárado­zásukat, és őket is biztosította: a jö­vőben is számíthatnak a tsz segítsé­gére. A játékosok és a vezetők közös vacsorán vettek részt, majd utána hosszasan elbeszélgettek, de egyre kevesebb szó esett az elmúlt évről, annál több a megyebajnokságról, ahol már magasabbak a követelmények. De — mint szavaikból ki lehetett venni — bizakodva várják a rajtot. Alapoznak az Sz. Dózsa atlétái Néhány egészen fiatal versenyző rajt­jára is sor kerülhet majd. Dózsa- berkekben azt remélik, hogy a MASZ méltányolja a Szekszárdon folyó ne­velő munkát és a CSB-nek legalább két fordulóját Szekszárd rendezheti. A férfi felnőtt és serdülő csapat a területi .QSB versenyeire készülődik. Most folyik a csapatszervezés. Természetesen s|ok egyéni versenyen is szándékoznak indulni a szakosz­tály tagjai. így elsősorban a sereg­szemlén és az országos egyéni baj­nokságokon kívánnak jól szerepelni. Érdekességként megemlítjük, hogy a 80 méteres gátfutás helyett a jövő­ben a nők is 100 és 200 méteren ver­senyeznek egymással gátfutásban is. Deé Márta és Perecsi Ilona a 200 mé­teres gátfutásra készülődnek. Kíván­csian várjuk bemutatkozásukat. — T. — Az NB Ill-ban játszottunk 1964- ben akkor történt az alábbi eset. Pécsszabolcs ellen játszottunk — a pécsszabolcsi pályán. A bányá­szok szempontjából sorsdöntő volt a. mérkőzés, közel álltak a kiesés­hez, így érthető, hogy a küzdelem során bizony 'a kíméletlen játék­tól sem. riadtak vissza. A mi csa­patunk így állt fel: Bancsi — Hucker, Komáromi, Berta. Nagy, Farkas Kozma, Becze, Molnár, Demeter, Csordás. Az első gólt mi lőttük és ez annyira■ feldühítette a hazai játé­kosokat hogy úgyszólván minden megmozdulásuk szabálytalan volt. Később kiegyenlített Pécsszabolcs. így 1:1 lett az eredmény. A II. félidőben még fokozódtak a sza- < bálytalanságok, és percenként kel- * lett a játékvezetőnek megállítani ( a játékot, szabadrúgást ítélni. Azt t talán mondanom sem kell, hogy , legtöbb esetben a hazaiak ellen , ment a szabadrúgás. Egy alka- < lommal az ellenfél fedezetjáiéko- < sa hátulról felső combomba tol- « paXt, és a cipőjéből kiálló szeg a * nadrágomba akadt azt lerántotta. * Mindez egy pillanat műve volt, J de a közönség azonnal reagált: J kiabáltak, nevettek közben, s ( minden jelzővel elláttak. Ekkor , már a■ mérkőzésből néhány perc , volt vissza, miután felrántottam « a nadrágomat és két kezemmel < fogtam, véletlenül se ismétlődjön < meg az előbbi jelenet, majd a kö- < zönség hahotázása között lemen- * tem a pályáról. Ez a jelenet nem- ' csak a közönséget „szórakoztatta’’, ] mert a nevetés átragadt a hazai ‘ játékosokra is. A játék persze nem , állt meg, és ezt a pillanatot hasz- , nálta ki Berta amikor a labdát , felvezette és már a kaputól 25 , méterre járt, amikor a védők rá- < döbbentek hogy ebből baj fehet. 1 Berta közelében nem tartózkodott 1 védő jól megnézte magának a ' felső sarkot, és 20 méterről véd- hetetlen gólt lőtt. így győztünk Pécsszabolcson 2tt-re. Bár az volt a szándékom, hogy kérek a hazai­aktól a hátra levő percekre egy nadrágot. hogy folytassam a játé­kot, de a Qől után már letettem erről. így , szórakoztattam” a pécs­szabolcsi közönséget, mellyel hoz­zájárultam győzelmünkhöz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom