Tolna Megyei Népújság, 1969. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-04 / 2. szám

A Hold - a Föld „múltja”

A Nap és a Hold az a két égitest, amelyet őseink sohasem fedeztek fel, csupán meglátták az égen. Ä Nap a bolygórendszer ura, a földi élet forrása — mégis a kölcsönkapott fényben, szerényen világító Hold a népszerűbb. Különösen most, az űrkorszak második évtizedének elején, amikor a Föld kísérője az űrhajózás első célpontjává vált. Nem árt ha röviden összefoglaljuk: mit tudunk a Holdról, s mit derítettek fel az űrkorszak nagyszerű rakétái, az ember műszeres előőrsei?

Á napfogyatkozások haszna

A Hold közepes távolsága a Földtől 384 400 kilométer, s a mérési pontatlanság ma már nem több ±1 kilométernél. Ellipszis pályáján 27 naponként kerüli meg a Földet, s perigeumban (Föld-közeiben) 354 000 kilométerre közeledhet, apogeumban (Föld-távolban) 404 000 kilométerre távolodhat tőlünk.

Ismert fizikai törvények alapján kiszámíthatjuk: a 3476 kilométer átmérőjű Hold tömege mindössze 1/81-ed része a Földének.

Keringése során — éppen új- holdkor, amikor sötét oldalát fordítja felénk — néha a Föld és a Nap közé kerül: ekkor nap- fogyatkozás történik. Mivel az égbolt jelenségei mindig mély benyomást gyakoroltak az emberre, a napfogyatkozások időpontját általában feljegyezték. Mivel minden nép a maga időszámítása alapján jegyezte fel e dátumokat, , a csillagászati kronológia tudománya „hámozta ki” az igazi — abszolút — időskálát, így tehát a Hold mozgásának sokat köszönhet az emberiség: a napfogyatkozások sorrendisége alapján rendet teremtett a zűrzavaros történelmi háttérben.

Vulkánkitörések a Holdon

Amikor 360 évvel ezelőtt Galilei először fordította távcsövét az égitestek felé és felfedezte a

Hold hegyeit, krátereit, „tengereit” — nem érte meglepetés. Számított arra, hogy a Hold is olyan mint a Föld. Ez — első közelítésben •— ma is igaz. Égi kísérőnk felszínén csipkés gerincű lánchegységeket, kiugró hegycsúcsokat, krátereket, gyűrűshegyeket látunk. Helyenként, nagy síkságok, alföldek, mélyf'öldek, medencék látszanak, máshol meg szaggatott hegyvidékek.

A Luna, Zond és Orbiter rakéták felvételeiből tudjuk, hogy a Hold túloldala is lényegében olyan, mint az innenső, csupán a kráterek és tengerek eloszlása más.

A Holdat lényegében most olyannak látjuk, mintha a Földet látnánk 3—4 milliárd évvel ezelőtt. A Hold „konzerválta” számunkra a múltat, s ezzel együtt a Föld múltját is. A Föld hajdani képe lassan, évmilliárdok során megváltozott. A Föld kibontotta légkörét, kiterjesztette óceánjait, s a lassan őrlő talajfelszíni erők (szél, víz stb.) teljesen átalakították a Föld arculatát. Egy űrexpedíció geológusai a Holdon éppen a Föld múltjának felderítésén fognak munkálkodni.

Sokáig azt hitték, a Holdon (levegő és víz hiányában) csak elektromos és gravitációs erők működnek. Éppen tíz évvel ezelőtt fedezte fel e sorok írója s az Uránia Csillagvizsgáló többi munkatársai az első vulkánkitörés-gyanús jelenséget a Holdon. Azóta több tucat hasonló jelenséget, esetleges vulkanikus mozgást, kifénylést fedeztek fel a Hold egyes tájain. Ez intő jel az űrhajósok számára: a Hold, ha szunnyadó is, de mindenesetre élő égitest: vulkánkitörés, lávaömlés, földrengés ott is lehetséges.

Föld, tűi, víz, levegő

A görög filozófusok két évezreddel ezelőtt minden földi anyagot négy őselemből: földből,

tűzből, vízből, és levegőből származtatnak. Ha feltámadnának és a Holdra repülnének, filozófiájuk rögtön bajba kerülne. Nincs ott termőföld, víz, csak zárványok (kristályvíz) formájában létezhet, számottevő légkör nincs s a tüzet legfeljebb a feltételezett vulkánkitörések mögött gyaníthatunk. A víz és levegő hiánya alighanem az alacsonyabb rendű élet lehetőségeit is kizárja — bár mikrobák, baktériumok későbbi felfedezése nem keltene túlzott meglepetést.

A légkör sűrűsége és a mágneses tér erőssége minimális a Holdon, gyakorlatilag nincs is s ez azzal a következménnyel jár, Hogy a Föld mellékbolygójának felszínére évmilliárdok óta akadálytalanul záporozik a kozmikus sugárzás s nincs ami megfékezze a Nap rövidhullámú (gamma. ultraibolya) sugárzását. Külön veszélyt jelent a sziklákon szétfröccsenő atommagok sran- nell- és gellerhatása. Ez ellen különös gonddal kell maid védekezni a Holdra érkező űrhajósoknak úgyszintén a kíméletlen hőmérséklet ingadozása ellen is (± 150 fok).

A Holdra az 1966—68. években símán leszállt Luna és Surveyor rakéták kimutatták, hogv a Hold radioaktív sugárzása minimális. Kiderült, hogy a Hold kérge sok tekintetben igen hasonlít a Földéhez. A talajanalizáló berendezések szerint a Hold-kéreg 57— 58 százaléka oxigén, a második legnagyobb elem a szilícium 18— 20 százalékkal, míg az alumínium aránya 6 százalék lehet. A vas, kobalt és nikkel kisebb mértékben fordul elő mint a Földön.

A Holdra vonatkozó ismereteink igen „felszínesek”, mert a Hold belső szerkezetéről csak kezdeblegies elméleteink vannak. Ezen a téren akkor jutunk előbbre, ha majd a földi tüdőseik személyesen is megkezdik a Hold geofizikai, geológiai kutatását.

Gauser Károly

— Halló, Mr. Lexington. Elkészült, már Judy? — kérdezte egy leányhang.

— Elkészült? Miért?

— Hát, hogy iskolába menjünk. Érte jöttem. Már elég késő van, hamarosan kezdődik a tanítás.

— Vagy úgy! Judy ma nem mehet veled. Nem megy iskolába.

— Beteg?

— Igen. beteg.

— Mi a baja?

— Meghűlt

Bemehetek Y Láthatnám ? Beszélhetnék-e vele? — kérdezte a lány gyorsan egymás után.

— Sajnos nem. Siess, különben elkésel.

— Öh még van időm, hogy egy-két szót váltsak vele.

— Fogadj szót nekem. Nem jöhetsz be, mert esetleg téged is megfertőz. Menj hᣠMaggie!

—• Történt valami, Mr. Lexington?

— Mi történt volna? J udy beteg, ennyi az egész.

— 94 —

— Csak azért kérdezem, meat...

— Mert micsoda?

— Mert olyan, furcsa ma reggel Mr. Lexington, Nem olyan kedves hozzám, mint máskor.

— Ez csak azért van, mert aggódom Judyért.

— Akkor megyek. Judynak jobbulást kívánok. A tanítás végén majd benézek. H ózzak valamit neki?

— Nem nincs szüksége semmire.

— Talán mégis hozok egy tábla csokoládét. Mogyorósat, azt nagyon szereti.

— Kérlek, most már i gazán menj. És mond meg az iskolában, hogy Judy beteg.

Becsukta az ajtót, a fél fához támaszkodott. Arca szürke volt az izgalomtól az elmúlt percek feszültségétől.

Anderson kissé félrehúzta a függönyt, és a lány után nézett. Maggie még egyszer elgondolkozva visszapillantott, mielőtt a ház sarkán befordult.

Anderson leeresztette revolverét.

— ön okos és megfontolt ember, Lexington. Feltétlenül szükséges hogy továbbra is ilyen okosan viselkedjen. Ha nem próbál ártani nekünk, ez a nap is el fog múlni, s akkor minden rendbe jön.

Lexington aggodalmas pillantást vetett a fürdőszoba felé.

— A néger ne okozzon önnek gondot — mondta Anderson, elértve a pillantást. — Mi majd féken tartjuk..

*

Ugyanabban a pillanatban, amikor a négy szökött fegyenc behatolt Lexington házába, a veszélyeztetett áiiamokbarrrend- őrség zárta el az országutakat, és minden kocsit megállított, utasait igazoltatta. A fontosabb autóutak fölött helikopterek keringtek.

De bármilyen szoros hálót is fontak a nyomozó hatóságok az esti órákig csak Charles Edwards akadt meg benne, a néger, akit Ivy Bluff kör nyékén az erdőben elfogtak, miután

Nepp József Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, a Gusztáv-sorozat szerzője a nyáron új sorozatot kezdett.

— A Magyar Televízió részére ebben az évben négy — egyenként 26 perces — filmet kell befejeznünk, — mondja.

— A „Mézga család” epizódjairól van szó.

— A figurák

realisztikusak, — folytatja, — mint például az „öt perc gyilkosságban. Sokat tépe- lődtem, amíg ezt az ábrázolási formát választottam. tanácsokkal látják el őket Eb........ , , , . „„„ bol adódnak aztan a konfliktuA közönség mar valami - SQjí Ez(. a bizarr szituációt még lisztikusabbra vagyodi a s abszurdabbá teszik a realiszti— túlságosán is — abszti ahalt figurák

figura után. Továbbá a téma Kus nguraK‘

kibontása, ‘ utópisztikus volta Nepp Józsefet munkájában miatt meghökkentőbb kotorász- három fiatal tervező segíti: tot kap a reális grafikával. Fi- Bánki Katalin, Koltai Jenő és guráim ugyanis kapcsolatba ke- Temovszky Béla. A főcímet rülnek a XXX. századi leszár- Gémes József készíti,^ aki Kon- mazottaikkal, akik különböző certissimó című filmjével Krak„Küldök nektek egy me teoromu to nx> tort’ ‘ — mondja a leszármazott.

kóban elnyerte az Arany Sárkány nagydíjat,

Koltai Jenő stábja nyolcezer rajzot készített a „Mézga 4!'-hez. Az epizódokat számokkal jelzik, a címek ugyanis kissé nyakate- kertek, mert a szerző a fántasz- tikumot akarta velük kifejezni. A „Mézga 4” címe egyébként: Meteoromutomotor. Ezt az időjárás-irányító szerkezetet a XXX. századi leszármazott tanácsa szerint akarják használni a családi kiránduláson. Az ezer évvel későbbi találmány alaposan megtréfálja az ősöket.

A tó partján borús, szeles az idő. Mézga Géza előveszi a kis szerkezetet, lenyomja a kart és máris meleg, sőt hőség támad. Olyannyira, hogy a tó vize felforr ... sült keszeget fog a horgász! Amikor azonban enyhíteni akarja a. kánikulát, hófúvást, majd vihart varázsol. Sátrukat a fa tetejére repíti az orkán... A filmet az örökké elégedetlenkedő, zsörtölődő Paula asszony sóhaja fejezi be a fa koronájáról: „Ha én akkor ä Hufnägel Pistihez mentem volna feleségül... !”

A Mézga-sorozat szövegét Romhányi József írta. A család tagjainak hangját Harkányi Endre, Győri Ilona, Tomanek Nándor, Alfonzé, Somogyvári Rudolf, Hacser Józsa, Földesi Margit és Némethv Attila szólaltatja meg.

Cs. K.

— 95 —

a tizenkilenc fegyenc kitörése után egyszerűen, kisétált a börtönből.

Yank Stewartnek, a legveszélyesebbnek a szökevények közül, nem volt semmi nyoma, azbn a jelentésen kívül, hogy Danvilleben polgári ruhát rabolt magának.

Nem volt nyoma a rabszállító kocsinak sem.

Nyomtalanul eltűnt Ch ristie is Roanoke-ból. egy lopott kocsin.

És nem volt nyoma annaik a kocsinak sem, amelyet a négy néger szökevény lopott egy benzinkúmál.

— Három autó csak nem párologhat el!

Pastnato, a hajsza irányítója már ki tudja, hányszor ejtette ki ezt a mondatot, hol sóhajtva, hol dühösen, hol egyszerű ténymegállapításképpen.

Ez a nap teljesen kikészítette. Falyton-folyváist csöngött a telefonja. Hol az FBI washingtoni központja érdeklődött a nyomozás felől, hol a kormányzó, vagy a főügyész hívta fel. A legkellemetlenebb volt számára az előszobáját megszállva tartó újságírósereg.

Századszor megszemlélte a falon függő nagy térképet, amelyen zászlócskák jelezték, hol, milyen bűntény történt.

De ki a megmondhatója, hogy melyik autólopást, rablást, betörést, vagy fegyveres támadást követték el a szökevények?

Ebben a helyzetben az volt a legkeservesebb, hogy semmit sem tehetett. Amit megtehetett, azt megtette.

Szétküld te az ország minden részében a kitört fegyencek személyleírását, fényképét, ujjlenyomatát, elrendelte az utak és vasutak legszigorúbb ellenőrzését, helikoptereket mozgósított a szökevények felkutatására.

És most nem tehetett mást, mint tétlenül várná, hogy intézkedései milyen eredménnyel járnak.

Végre, hajnali két órakor egy telefon jelentés kiragadta tétlenségéből.

— 96 —

A „Mézga család“

Új rajzfilmsorozat készül