Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-07 / 287. szám
• v £ony vtá •--■eonardó < TOL** m£GfElw NÉPÚJSÁG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT tolna megyei-bizottsága és a megye; tanács lápja XVIII. évfolyam, 287. szám ARA: 80 FILLÉR Szombat, 1968. december 7. A mai magyar sajtó eredményesen támogatja pártunk, népűnk törekvéseit Kádár János levele a sajtó dolgozóihoz — A MUŐSZ ünnepi választmányi ülése Ötvenéves a magyar kommunista sajtó Az első legális kommunista lap, a Vörös Ujiság megjelenésének SO. évfordulója tiszteletére pétiteken az £D OSZ-székházban ünnepi választmányi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A résztvevőket — újságírókat, riportereket, a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítókat — már a bejáratnál kedves meglepetés fogadta: valamennyiüknek átnyújtották a Vörös Újság 1918. december 7-én megjelent első számának az eredetivel azonos formájú lenyomatát. A választmányi ülésen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Aczél György és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP KB agitádós és propagandaosztályának vezetője. Romját Irénnek, a MUOSZ alelnökinek megnyitó szavai után Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet, s többek között hangsúlyozta, hogy sohasem volt Magyarországon olyan népszerű a sajtó, mint ma. A napilapok példányszám« 2 250 000. a hetilapoké több mint négy és fél millió, s két és fél millió rádióhallgatót, valamint 1 322 000 televízió-előfizetőt tartanak nyilván. A hosszan tartó tapssal fogadott beszéd után Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. A kommunista sajtó akár legálisan, akár illegálisan, nyomtatásban vagy kézi sokszorosításban jelent meg, mindig a legnemesebb emberi gondolatokat hirdette, az egyetemes emberi haladásért, az emberek felszabadításáért, a jobb és gazdagabb életért, a békéért mozgósított. Ez a sajtó volt az egyetlen Magyarországon is, amely következetesen hirdette, hogy a lenini út, a bolsevikok útja, a szocialista forradalom a követendő: az egyetlen sajtó, amely következetesen harcolt a nemzeti szabadságért, függetlenségért. Erre a múltra a sajtó mai munkásad is büszkék lehetnek. — Idehaza nyugodt az élet, a nép magáévá tette a párt programját és szorgalmasan dolgozik a szocializmus teljes felépítésén. A szocializmus építése sorén is találkoztunk már nehéz akadályokkal, buktatókkal és az élet, a fejlődés különböző fokain felvet újabb és újabb problémákat, ugyanakkor visszahoz ismét és ismét sók elavultat, fölöslegeset. Az új gondok, a fejlődés során jelentkező új problémák megoldásában, a régi vagy az újabban keletkezett rosszt elutasításában segíteni — ez most a magyar újságírók dolga. Vállalják és hirdessék a magyar munkásosztály forradalmi harcát, amelynek célja mindannyiunk álma: az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus. Szirmai István ezután felolvasta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának a MUOSZ választmányához, a sajtó dolgozóihoz intézett levelét. A levél a következőképp hangzik: „Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a magyar sajtó napján elvtársi megbecsüléssel köszöntőm Önöket és a sajtó minden dogozóját. A hagyományos ünnep fényét növeli, hogy ez évben egybeesik az első magyar kommunista lap, a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulójával. A kommunista, a haladó sajtó fél évszázados története arról tanúskodik, hogy pártunk, a magyar munkásosztály, a magyar nép mindig hűséges harcostársakra, szövetségesekre talált az írott szó elkötelezett és hozzáértő munkásaiban a hatalomért, a nemzeti felemelkedésért, a haza szabadságáért és függetlenségéért vívott küzdelemben. Pénteken délelőtt a magyar sajtó napja alkalmából a megyei párt- bizottság fogadást adott a megyében dolgozó újságírók tiszteletére. A fogadáson megjelentek: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Somi Benjamin, Tolnai Ferenc a megyei pártbizottság titkárai és István József, a megyei pártbizottság művelődési és propagandaosztályának vezetője. Az újságírókat a megyei párt- bizottság nevében István József köszöntötte, megemlékezett a végzett munkáról és szólt a sajtó dolgozói előtt álló feladatokról. A fogadáson K. Papp József az újságírókat néhány időszerű bel- és külpolitikai kérdéstől tájékoztatta. A mai magyar sajtó odaadással és eredményesen támogatja pártunk, munkásosztályunk, népünk törekvéseit a szocializmus teljes felépítéséért, a békéért, a társadalmi haladásért vívott küzdelemben; sajátos eszközeivel nap nap után segíti a párt és a tömegek élő, eleven, a szocializmus építésében nélkülözhetetlen mindennapi kapcsolatainak erősítését. A sajtó dolgozói ügyünk hü szolgálatával tekintélyt vívtak ki maguknak, s joggal mondhatjuk, hogy az a megbecsülés, amivel közvéleményünk a sajtóra tekint, bizonyítja, hogy a szocializmust szolgálja, s hazánkban a szocializmus nemzeti üggyé vált. A Központi Bizottság, pártunk, népünk továbbra is számít a magyar sajtó munkásaira. Bizonyos, hogy a jövőben is a szocializmus építésének hasznos segítői lesznek. Sajtónk őriz.ze és gyarapítsa tovább a kommunista, a haladó magyar újságírás szép és értékes hagyományait, azokat az érdemeket, amelyeket a haza felemelkedéséért vívott harcban szerzett és a szocialista építésben ma is nap mint nap szerez. Szívből kívánok sok sikert és jó egészséget ehhez a nagyszerű felelősségteljes hivatáshoz a sajtó minden dolgozójának. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János A Központi Bizottság első titkárának levelét hosszan tartó tapssal köszöntötték az ünnepi ülés résztvevői. Az ünnepség első részét Komját Irén szavai zárták, majd művészi műsor következett. Újságírók kitüntetése A magyar sajtó napja és a kommunista sajtó 50 éves fenn állása alkalmából pénteken a Parlament Munkácsy termében újságírókat tüntettek ki. Az ünnepségen megjelent Szirmai István, a Magyar Szocialista Mun káspárt Politikai Bizottságának tagja. Aczél György és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága mák osztályvezetője, Barcs Sán dor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója és dr. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a MUOSZ elnökségi tagja. A kitüntetett újságírókat Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke köszöntötte. Méltatta a Vörös Újság megjelenésének 50. évfordulóját, s meleg szavakkal szólt az első legálisan megjelent kommunista lap dicső hagyományainak követőiről, a ma sajtójának munkásairól, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar sajtó napja és a kommunista sajtó 50 éves fennállása alkalmából, eredményes munkájuk elismeréséül a Munka érdemrend arany fokozatával 7, a Munka érdemrend ezüst fokozatával 23, a Munka érdemrend bronz fokozatával 23 újságírót tüntetett ki. A párt megalapításának 56. évfordulója fényes dátum a magyar kommunista sajtó történetében is. Az 1919. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja azt a nagy és szent célt, határozott programot tűzte maga elé, hogy a munkásosztály élén proletárforradalommá fejleszti a polgári forradalmat. A feladat előkészítéséhez és megoldásához kommunista lapra volt szükség. A párt vezetősége el is határozta, hogy megteremti a Vörös Újságot. A dolgozók ezrei nagy örömmel fogadták, hiszen az első lap volt Magyarországon, amely teljesen megszabadult a tőke befolyásától, s nem húzta ki oldalairól a legfontosabb mondanivalót a cenzorok piros ceruzája. A kommunista lap hangja teljesen azonos volt a forradalom továbbfejlesztését követelő tömegek hangjával. Harcos, kommunista, forradalmi hang volt. Igaz, a Vörös Újság súlya tonnákban kifejezve, elmaradt a Népszavától, s a polgári lapoktól, de mondanivalójának, politikai erejének súlya hamarosan jóval súlyosabb lett. A párttal kölcsönhatásban fejlődött, kollektív szervezőként toborozott sok tagot, sok új hlvet a pártnak. A lap, mely alcímében büszkén hirdette kommunista mivoltát, kézről kézre járt. Eljutott vidékre is. Háromezer példányt Szeged, Nagyvárad és Miskolc kapott. Jól betöltötte kollektív szervező és agitátor szerepét, ahogyan azt Lenin a kommunista sajtótól várta. Kiválóan képzett gárda állt a lap élén. Első szerkesztősége az Ügynök atca 14. számú házban működött. Kun Béla, Buda? László, László Jenő és Vágó Béla voltak első szerkeszt tői. Hamarosan azonban megérkezett Oroszországból Szamuely Tibor és mások. Szamuely Tibor vette át á lapszerkesztés irányítását. Elevenséget, friss vérkeringést vitt a szerkesztés munkájába. 1919. január végén a párt egy elég korszerűnek mondható nyomdát is vásárolt. A példányszám hamarosan 25 ezerre, majd 40 ezerre emelkedett. Hogy a nagy igényeknek eleget tehessenek, a papírgyári munkásoktól kértek papírt. S a munkások örömmel szavazták meg lapuiknak ezt a segítséget. Amikor február 20-án a Népszava előtt megtörtént a rendőrség gálád provokációja s másnap a kommunista vezetőket börtönbe hurcolták és félig halálra verték, az ellenség azt hitte, hogy véget ért a Vörös Újság pályafutása is. Szamuely Tibor azonban nem került a rendőrség kezelte, őt és 19 körözött társát nem is tudták letartóztatni. Szamuely rejtekhelyén tovább szerkesztette a lapot és Nagyváradon, a Sassétányon lévő nyomdából, már a betiltást követő második napon ki- hordták a bizalmiak a kommunista lap új számát. A főváros részére ebben az időben Aszódon készült a lap. A Tanácsköztársaság dicső napjaiban a Vörös Újság híven teljesítette hivatását. Cikkeivel, mozgósító írásaival égyik legfőbb lelkesítője volt a forradalomnak, a betolakodók ellen küzdő vörös katonáknak. A Tanácsköztársaság leverése után a szabadsággal együtt a kommunista sajtó szabad, bátorító hangját is elfojtotta az elnyomó rend. A kommunisták a föld alá szorultak, röplapok, brosúrák útján terjesztették a forradalom gondolatát, szabadságukat életüket kockáztatva. Ebben a sötét időszakban a párt központi lapjai, mint az 1928-ban megjelent „Kommunista” és a Prágában 1937- ben megjelenő „Dolgozók Lapja * fáklyaként világítottak és szervezték a magyar munkásság és más haladó rétegek harcát a szabad Magyar- ország megteremtéséért. S 1942-ben, a háború kellős közepén, amikor a szovjet nép élethalálharcát vívta Hitler hadaival, megT jelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi lapja, a Vörös Újság utóda, a Szabad Nép. Február elején föld alatt, rejtett nyomdában készült a lap első száma. 1942. májusában tragikus csapások érték a mozgalmat. A rendőrség a lap nyomdáját felfedezte, s a munkatársak többsége életével fizetett. Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztőjét halálra kínozták Horthy pribékjei. A Szabad Nép csak 1944. szeptemberében jelent meg újra. Akkor már magyar földön járt a felszabadító szovjet hadsereg. December 7-e, a kommunista sajtó születésnapja, egyben a magyar sajtó napja is. Ünnepe a sajtó munkatársainak, hogy a Vörös Újság hagyományaira emlékezve mindennapi munkájukban teljesítsék sajátos feladataikat, megfelelve korunk követelményeinek és a nagy példakép szellemét ápolva, hirdessék a szocializmus eszméit ói szolgálják a nép ügyét. KEKESDI gyula
