Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-04 / 284. szám
Következik: 50000 határozat A megyében bezárult a földtörvény végrehajtásának idei szakasza Hargitai Jánosnak, a megyei földhivatal osztályvezetőjének az asztalán most öltenek végleges formát azok a kimutatások, amelyekből rövidesen elkészül az átfogó jelentés az 1957. évi IV-es törvény — a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény eddigi végrehajtásáról. Határidő előtt — Arról számolhatunk be — mondja Hargitai elvtárs —, hogy Tolna megyében november 30-ra — két héttel a határidő előtt — elvégeztük azokat a feladatokat, amelyek a törvény végrehajtásából ez évben ránk hárultak. — A törvény végrehajtása ter- anészetesen nem csupán erre az évre szól, az idei csupán az előkészületeket jelentette, a január elsejével kezdődő újabb lépésekhez. — Tehát, melyek voltak az idei feladatok? — Tulajdonképpen az egészet összefoglalva, felülvizsgálni a tulajdonviszonyokat, rendezni, tisztázni a földrendezések óta bekövetkezett változásokat, felülvizsgálni a nagyüzemi területeket érintő adásvételi szerződéseket, az elhalálozásokat követő örökösödési ügyeket. Lényegében tisztázni a tulajdon- és a birtokviszonyokat, illetve melyek azok a földek, amelyek a törvényből adódóan január 1-gyel termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek. Ezeket a munkákat községenként bizottságok végezték. — Itt, Tolna megyében a végrehajtás során külön nehézséget okozott a szőlős területek felülvizsgálata, az átvétel alapját képező értékelés. Ezt külön, szakemberek bevonásával végeztük, mindig az adott helyszínen, Szekszárdon, Pakson, Dunaföld- várott, Bátaszéken és a többi nagyobb szőlőtermelő területen. 35 400 kívülálló — Az összefoglalóból ismertetne néhány, jellemző számadatot? — Nagyon szívesen, összesen 109 közös gazdaság területét vizsgáltuk felül — év közben több termelő- szövetkezet egyesült —, összesen 386 000 holdat. Érdekes, meglepő adat, hogy ez a terület 102 000 tulajdonos közt oszlik meg. Ebből 35 400 a kívülálló, akiknek tulajdonában 63 000 hold föld van. Ezek a számok kitűnően érzékelik, hogy a IX. kongresszus nem hiába foglalkozott a földtulajdon és a földhasználat kérdésével és igazolják, valóban helyes, az élet követelményeihez igazodó törvényt megalkotta az országgyűlés. — Egyébként, amint azzal már korábban is foglalkozott a Népújság, külön gondot jelentett — országosan is — a tisztázatlan hagyatéki ügyek nagy száma; itt, a megyében összesen 13 600... Elég gyakori volt az olyan esgt, mint Bátán, ahol az unoka volt a tsz-tag, de a föld még a rég meghalt nagymama nevén volt. Ezt nagyon sok tényező befolyásolta. Egyrészt az, hogy a háború alatt és után nem rendeztek nagyon sok hagyatéki ügyet, de közrejátszott az 1950-es évek ingatlanforgalmi korlátozása, és az is, hogy az örökösöknek így nem kellett megfizetni a százalékot. Amikor a földügyek felülvizsgálatát elkezdtük, senki sem számolt azzal, hogy ennyi lesz a tisztázatlan kérdés, bár tudtuk, hogy néhány hónap alatt pótolnunk kell évtizedek mulasztását. — Milyen gondok jelentkeztek még? • -.f|- Vi.'' --— Hogy mást ne mondjak: 440 határozatban kellett legalizálni korábbi, önkényes földcseréket. Felsőnyéken, Nagyszoko- lyon fordult elő nagyobb számban, hogy a termelőszövetkezet — megegyezés alapján — az egyénieket egy másik táblába helyezte, viszont ez a csere nem szerepelt a birtokíveken. — A törvény értelmében január elsejével termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek azok a földek, amelyek kívülállók tulajdonában vannak, és amelyeket a szövetkezet használ. Ezzel kapcsolatban melyek a földhivatal további teendői? — Január elsejével megkezdődik a mentesítési kérelmek felülbírálása, a járási hivatalok által. A mentesítési kérelmek benyújtásának határideje december 31. Ezideig 1200 mentesítési kérelem érkezett be. Ami ezután következik, arról .úgy is beszélhetek, hogy amíg eddig elsősorban a földdel foglalkoztunk, most az emberekkel való foglalkozás kerül előtérbe. Úgy számolunk, hogy legalább ötvenezer határozatot kell hozni — értesíteni egyrészt az érintett gazdaságot, másrészt az érintett személyt. Egy jellemző adat: az elkövetkező öt évben a termelőszövetkezeteknek mintegy nyolcvan millió forintot kell kifizetni a kívülállók földjeinek megváltása címén. — Jövőre ezenkívül tovább folytatódik a zártkertek rendezésének már megkezdett munkája. Ez 43 községben mintegy 11 000 hold területet érint. Ebben a munkában is minden egyes tulajdonossal meg kell tárgyalni a vitás ügyeket.. Például, hogy miként értékesíti a meghatározott mértéken felüli területet... Köszönet a tanácsoknak Vajda István, a földhivatal vezetője a Hargitai János által elmondottakhoz még az alábbiakat fűzi: — Elismerésre méltó az a munka, amelyet az év folyamán a földhivatali apparátus végzett, ráadásul aránylag kevés létszámmal. Ebben sokat jelentett számunkra a tanácsok, az érintett termelőszövetkezetek segítsége. A termelőszövetkezetek felismerték, hogy ez a munka, a törvény végrehajtása elsősorban az ő érdeküket szolgálja. BI. fél millióval több szociális ellátására Két és a megye A megyei tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadójától, dr. Simon Ferenctől érdeklődünk a megye 1969. évi szociális helyzetének alakulásáról. Dr. Simon Ferenc elmondotta, hogy míg 1968-ban a szociálpolitikai célokra fordítható költség- vetési összeg 14 millió 364 ezer forint volt, 1969-ben több mint két és félmilliós lesz a növekedés. 1969-ben szociális célokra 16 millió 716 ezer forintot fordít a megye. — Sor kerül-e nagyobb szabású bővítésre már meglévő szociális intézményeknél, bővül-e valamelyik szociális otthon? — Jövőre a tervek szerint 110 ággyal lesz több a szociális otthonokban mivel Dombóvárott létrehozunk egy 65 idős ember részére alkalmas otthont, ahol a járás magányos és beteg öregeit kívánjuk elhelyezni. Ez a 110 hely jelentős, de 160 idős ember várakozik szociális otthoni elhelyezésre. A megye a kis megyékhez tartozik. Minden 10 ezer lakosra jut 30 szociális otthoni hely. Milyen ezekben az ellátás? Egy gondozott havi eltartása átlagosan 1400—1500 forint. És akkor még nem beszéltünk azokról, akik különféle segélyezésben részesülnek. — Hallhatnánk ez utóbbiról többet, esetleg néhány számadatot? — Természetesen. Vegyük 1965-öt. Ebben az évben 755 rászorulót részesítettünk rendszeres segélyben. Kifizettünk részükre 1 millió 752 ezer forintot. 1968-ban a rendszeres segély összege elérte a 2 millió 464 ezer forintot. Jövőre további 260 ezerrel gyarapodik ez a segélykeret. — Bevált szociális létesítményként emlegetjük 196S óta az öregek napközi otthonait. A megyében már öt helyen működik ilyen. Jövőre bővül-e ez a hálózat? — Igen. Azt tervezzük, hogy Nagydorogon, Faddon és Regöly- ben 1969-ben alakítunk egy-egy öregek napközijét. — Említette többször is a beszélgetés folyamán, hogy a szociális ellátás jelenlegi rendszerét, lehetőségeit kielégítőnek, jónak tartja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mind nagyobb lesz a gond. Mi a véleménye, a megye termelőszövetkezetei miért nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy eltartási szerződést köthetnek munkából kiöregedett, egyedülálló tagjaikkal? — Ez utóbbi a legnehezebb kérdés. Sokat mozgunk a megyében, gyakran van alkalmunk beszélgetni termelőszövetkezeti vezetőkkel. Erről is sok szó esett és esik. Idegenkednek ettől a megoldástól. Egynémelvik termelőszövetkezet úgy érzi. mindent megtesz öregjeiért azzal, ha fizeti a járadékot, adja a háztájit, juttat egy kis tüzelőt, terményt. Az úgynevezett gerdei példa nem vonzza őket. A tamási járásban találkoztam egy elgondolással, amit jó lenne megvalósítani. Tervezik, hogy több idős ember közös ellátását szervezik meg. Sokféle címen folyósítanak segélyt, rendszereset és rendkívülit. Arról is lett említést, hogy a szociális ellátásra fordítható összeg 1969-ben 100 ezer forinttal növekszik majd. Mire használják fel ezt a 100 ezer forintot? — A vakok szövetsége megalapításának ötvenedik évfordulóját ünnepli az ország 1969-ben. Az évforduló tiszteletére — ha szabad így mondanom — került sor a vakok részére folyósított segélyek felemelésére, ami január 1-től havi 100 forinttal lesz több. Nagy szükség volt erre a rendezésre. Továbbá arra is, hogy a rendszeres közsegélyben részesülők a jövő évtől kezdve 270 forintot kaphatnak havonta. Megköszönjük a tájékoztatást, ami egyfelől megnyugtató, másfelől elgondolkodtató. Megnyugtató, ha azt nézzük, hogy r. társadalom évről évre többel áldozhat a szociális ellátás javítására. Nyugtalanító akkor, ha arra gondolunk, hogy mesterbe’ íse Ic*»z, mert iőSs rtásál mind többen testálják az államra. . . — li — Kukorica virágváza A Budapesti Uvegfeldogozó Gyárban készült ólomkristály díszmű- és használati tárgyakból több mint 50 félét exportálnak Kanadába, az Egyesült Államokba és Svédországba. Képünkön: A gyár egyik legkeresettebb terméke, a kukorle aesőhöz hasonlító ólomkristály vi-< rágváza. MIT MOND A $ ? Felelősség a tsz-ek alapszabályszeru működéséért A bonyhádi járásban a közelmúltban több termelőszövetkezetben tartott vizsgálat olyan körülményekéi tért fel, amelyek nyilvánosságot érdemelnek és amelyekre az állami felügyeletet gyakorló szervek és a tsz-vezetők figyelmét fel kell hívni. A tsz-ek által elkészített új- alapszabályok főbb rendelkezései, törvényesek, alkalmasak arra, hogy a termelőszövetkezetek törvényes és alapszabályszerű keretek között működjenek, mégis a bonyhádi járásban több tsz-ben a termelőszövetkezetek vezetői (pl. az aparhanti Búzavirág, a teveli Kossuth, a kétyi Kossuth Tsz-ben) eltérnek a gyakorlatban az alapszabály rendelkezéseitől, azokat önkényesen megsértik, és ezzel megsértik a tsz-demokráciát és a tagok jogait is. Figyelmen kívül hagyva a termelőszövetkezeti törvény és az alapszabály rendelkezéseit — á tagegyenlőséget a háztáji föld mértékének megállapításakor súlyosan megsértik akkor, amikor azonos munka teljesítmény elérése mellett a családtagok részére kevesebb háztáji földet biztosítanak, mint a családfőnek. Ugyanígy alapszabályt sértő magatartás az is egyes tsz-vezetők részéről, hogy vonakodnak a törvényben biztosított alap- és pótszabadságot kiadni a tagoknak. Az alapszabály a termelőszövetkezet olyan törvényen alapuló belső szabályzata, amelynek rendelkezéseit, kikötéseit egyetlen vezető, a közgyűlésen kívül egyetlen más szerv sem jogosult megváltoztatni, az alapszabály rendelkezéseinek következetes végrehajtása minden termelőszövetkezeti vezetőnek kötelessége. Rossz szolgálatot tesz a saját termelőszövetkezetének is. és közvetve a termelőszövetkezeti mozgalomnak is az a vezető, aki a közgyűlés áltál elfogadott és az. arra jogosult állami szerv által jóváhagyott alapszabályt, annak egyes, hech- ő; rcrdc’J'T-'sett nem tartja magára nézve kötelezőnek. Az ilyen magatartás sérti a termelőszövetkezeti demokráciát is, ezenkívül egyéb következményekkel is járhat. Az új termelőszövetkezeti törvény a tsz-ek állami felügyeletének ellátásában is a termelőszövetkezetekre kedvező rendelkezéseket tartalmaz, nem engedi meg az állami szervek részéről a termelőszövetkezet belső életébe váló beavatkozást, a gazdasági, oiteratív kérdésekben utasítások adását, de megengedi, sőt az állami szervek részére kötelezővé teszi, hogy a tsz-ek jogszabály- ős alapszabályellenes tevékenységének megszüntetésére intézkedéseket tegyenek. Ilyen lehetőség .pl. a termelőszövetkezetekkel szemben bírság kiszabása is. ha a tsz a tagjaival szemben jogszabályon alapuló kötelezettségét írásbeli figyelmeztetés ellenére sem teljesíti, illetőleg a jogellenes állapotot nem szünteti meg. A törvénysértésért felelős személy — jogszabályi rendelkezés folytán — a kifizetett bírságot köteles a termelőszövetkezeteknek megtéríteni. Az állami felügyeletet ellátó szerveknek — figyelemmel arra, hogy több tsz nem tartja be az alapszabály és a törvény rendelkezéseit — felügyeleti jogköréi, hatékonyan, konkrét intézkedések tételével kell ellátni; minden eszközzel fel kell hívni a tsz-ve- zietők figyelmét az alapszabály- ellenes tevékenység következményeire, a term,előszövetkezeti vezetőknek pedig e felhívásokat, intézkedéseket meg kell szívlelni, az alapszabá’yszevű működést biztosítani kell, mert ezzel testnek legnagyobb szolgálatot .-zővefktv zetüknek és az őket e vezetői fsz*-Vé megválasztó tagságnak. Dr. Kovács János bonyhádi járási vezető ügyész Népújság J 1968. december I-
