Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

a t O Rekordok és sportszerek Mi lett volna, ha Owens tartánon ugrik? Mint már annyiszor az előző esz­tendőkben, Beámon személyében is­mét atlétát választottak a legnevesebb külföldi sportújságírók az „év spor­tolójává”. A rendkívül rugalmas né­ger versenyző Mexikóban 890 centi­méterrel nyerte a távolugrást. Tel­jesítménye méltán keltett szenzációt. Volt olyan szakértő is aki ezt mond­ta róla: „Beamon a XXI. századba ugrott!” Ezzel akarta jelezni, hogy a néger atléta világrekordja hosszú ideig érvényben maradhat. Mexikó ünnepelte Beámon fantasz­tikus teljesítményét és az elsők kö­zött gratulált Jesse Owens, aki 1936- ban Berlinben megnyerte ezt a szá­mot. Az újságírók megrohanták az atlétika hírességét és feltették az ilyenkor szokásos kérdéseket; — Mit szólt a káprázatos ugrás­hoz? Gondolta volna, hogy kilenc méter közelébe ér a távolugrás vi­lágrekordja? Owens a tőle megszokott egysze­rűséggel és a népszerű emberek gya­korlottságával válaszolt: — Beamon olyan tökéletesen emel­kedett a magasba, hogy hasonlót soha életemben nem láttam . . . Nin­csenek megdönthetetlen rekordok, gondoltam, hogy egyszer a távol­ugrók ugypnúsry megközelítik, sőt el is érik a kilenc métert, ahogyan an­nak idején én túljutottam a nyolc méteren. Aztán egy újabb kérdés követke­zett. Egy mexikói újságíró tett« fel a négyszeres olimpiai bajnoknak: l—- Mi lett volna Mister Owens, ha ön a fénykorában nem salakon, ha­nem tartanpályán ugrik? Owens elhallgatott és hosszasan el­gondolkozott. Csak azután válaszolt: — Nehéz kérdés. Ezt nem tudom. Nehéz lenne kiszámítani. Sok ténye­zőtől függ. Sajnálom, hogy annak idején nem volt az atlétikai pályákon tartan. Rekordjaim azt hiszem, ak­kor még hosszabb életűek lettek vol­na. Owens nyilatkozatából is kiderül, hogy milyen nagy jelentőségű a tar­tan oálva az atlétikai rekordok fejlő­désének történetében. Kedvező hatá­sa különösen a rövid- és középtávú futószámokban, valamint a távolug­rásban érvényesül. Alkalmazása leg­alább olyan jelentős, mint amikor a századfordulón az addigi füves talaj helyett eleinte ledöngölt földes pá­lyán. majd pedig salakon rendezték a futóversenyeket. A teljesítmények akkor hirtelen Javultak. A pályaépítő szakemberek már a harmincas esztendőkben keresték a módját qnnak. hogy a alakot rugal­masabbá tegyék. A németek az 1936- os oltrnnia stadionjának futópálváját Igyekeztek ..gyorsabbá tenni”. Ezért a »alakba különleges vegyi anyago­kat kevertek. Hasonló kísérleteket végeztek a svájciak is. akik Zürichben megépí­tették Európa leggyorsabb pályáját. Ezen tett kísérletet többször is Háry, az ötvenes esztendők híres nyugat­német sprintere. hogy megjavítsa a RZázméteres futás világrekordját. Ti­tokban tartották, hogy milyen arány­ban kevertek össze a salakot, az anyagot és a különféle műanyagpo­rokat. Egyre tevékenyebben kapcsolódtak a kísérletezésbe a vegyészek, főleg a nagy észak-amerikai sportszergyá­rak megbízásából. Kettős cél vezette őket; 1. rugalmasabbé, gyorsabbá ten­ni a futópályákat, 2. egyúttal pedig növelni akarták élettartamukat» A hatvanas esztendők közepén ta­lálták meg a megfelelő anyagot az atlétikai pályák építéséhez, amely­nek csak a nevét ismerte meg a vi­lág, de pontos összetétele hétpecsétes üzleti titok. Ez volt a tartan. Csak annyi bizonyos, hogy gumiból és mű­anyagból készítették. Termékeikkel a külföldet is el akarták árasztani. Az első nagy üzletet a mexikóiakkal kötötték. Egy négyzetméter tartant 28 dollárért adtak el az amerikaiak az olimpia rendezőinek. Ez magas úr. Garantálták viszont a nagy eredmé­nyeket és azt, hogy húsz esztendeig semmi javítás karbantartás nem szükséges. A befektetés tehát megté­rül. Mexikó káprázatos atlétikai ered­ményei azt igazolták, hogy a tartanon jobb teljesítményeket érhetnek el a versenyzők, mint a salakon. Bácsalmási Péter, e sportág egyik legjobb magyar szakértője az új pá­lyák előnyeiről így vélekedik: — Erősen megjavítja az eredmé­nyeket a tartan. Ruganyosabb és ke­ményebb a salaknál. Attól Is függ, hogy melyik futónak milyen a tech­nikája. Akinek kedvez a tartan, az a futó százon másfél tizeddel is jobb eredményt érhet el a tartanon, mint a salakon. Az új pálya azonban új felszerelést is kíván. Ezért gyártot­tak sün-cipőket, amelyeknek sok szög van a talpán. Ez lehetővé tette, hogy a futó szilárdabban támaszkod­hasson a talajra. A Nemzetközi At­létikai Szövetség azonban ragaszko­dott a régi szabályhoz. Ez azt mondja ki. hogy a futó cipőjének a talpán csak hat szög lehet. Ha több van, akkor a segítségével elért rekordok nem hiteles!thetőek. Több fajta ké­szült ezekből a sün-cipőkből, ponto­san nem tudjuk, hogy hány szöget erősítettek a talpukra, de a megenge­dettnek legalább a kétszeresét Technikai újítások játszottak köz­re a gerelyhajítás és a rúdugrás eredményeinek javulásában is. Az amerikai Held tette az első lépéseket. Megváltoztatta a gerely alakját, áram­vonalassá tette, hagy könnyebben szálljon a levegőben. Második lé­pésként e klasszikus sportszer anya­gát Je megváltoztatták. Fa helyett fémből készítették. Az újítás előnyös. A fagerely ugyanis éppen at>ban a pillanatban, amikor az atléta elhají­totta a ránehezedő erőtől meghaj­lott és ez károsan befolyásolta az eredményt. Más különbség is van. A fagerelyt magasabbra kellett hajítani, hogy messzebb érjen hegye a föld­be. Ez felesleges energia-, erő pocsé­kolást jelentett az atlétának. A fém- gerely laposabb ívben repül nagyobb távolságra. Adódik két érdekes kérdés: 1. mi­lyen eredményt ért volna el a mai fémgerellyel például a finn Jear- vinnen. aki a harmincas esztendők­ben 77,23 méterrel tartotta a világ­rekordot? 2. hány méterre jutna el a fagerely a szovjet Lucisz kezéből, aki mér többször ért el fém gerellyel 90 mé­teren telüli eredményt? Geiszi búcsúzik Szekszárdtól Szekszárdrói már nem egy te­hetséges kosárlabdázó került ki, s vált országhatáron innen és túl híressé, megbecsültté. Itt bonto­gatta szárnyait Kovács Kati, Gyu­lai Géza, a két sokszoros válo­gatott, akik jelenleg a két bajnok- csapatnak, az MTK-nak és á Hon­védnek csapatkapitányai. Innen indult el Budavári Zsuzsa, Bare* Rezső hogy csak a legismerteb­beket említsük. A szekszárdiak ismét szegényeb­bek lesznek egy játékossal, de re­méljük a magyar kosárlabdasport annál gazdagabb. Geiszhauer Éva, a Szekszárdi Vasas saját nevelé­sű játékosa december 31-gyel az 1967. évi bajnok Bp. VTSK cso- ■patához kerül. Geiszhauer szinte a szemünk előtt bontakozott ki, nőtt fel. 1963-ban ismerkedett meg a kosár­labdával. 1964-ben már feltűnt ügyes, szemfüles játékával. 1965- ben Tatán a serdülők között rangelső lett, bekerült a szek­szárdi NB Il-es csapatba. Ifjú­sági válogatottságig jutott i967-ben, majd 1968-ban már a nagyváloga­tott kerettel alapozott, s az év folyamán utánpótlás válogatottsá­gig iritte. Itthon pedig a csapat kulcsembere lett, az 6 játéka fémjelezte a csapat játékát. Még S alkalommal lép pályára Szekszárd színeiben Budapesten, az OIK-döntőn. Utána búcsúzik játékostársaitól, s egy nagyobb tudású klub színeiben folytatja sportpályafutását. 1969. nagy éve lesz Geiszinek: érettségi, NB I-es klub és Ifjú­sági Európa-bajnokság. Kívánjuk, mindhárom akadályt sikeresen vegye, töretlenül fejlődjön, s mi­nél előbb kerüljön be a magyar felnőttválogatottba, sokszor húzza magára a címeres mezt. Érdekes játék. A képzeletbeli ver­senyen Bácsalmási Péter szerint ez az eredmény születne: L- Jearvinnen 80 méteren túlra ha­jítaná a fémgerelyt,. Lucisz azonban túlszárnyalná. -Legalább 82 méteres teljesítményt érne el a fagerellyel. A ma bajnoka tehát legyőzné a tegnap bajnokát. Még akkor is, ha gere ly t cseréin ének. Mert nemcsak a technika, a sport­eszköz fejlődött, hanem az ember is. M. K. Harminchét öngól Az NB m és a megyebajnokBág gólátlagának ez évi növekedésével szinte párhuzamosan «nelkedett az öngólos játékosok száma is. Tavaly az NB m-ban összesen 9, a megy»- bajnokság mérkőzésein pedig U gól szüleitett öngólból. Az Idén az NB m-ban 10, míg a megyei bajnok­ságban 27 esetben vétettek öngólt a játékosok. Az idei küzdelemsoroza­tot tekintve a megyebajnokság ta­vaszi fordulója bővelkedett öngólok­ban, amikor a 120 találkozón 18 eset­ben juttatták saját kapujukba a lab­dát a játékosok, ősszel 9 esetben. Az NB m-ban egyaránt 5—5 öngól született tavasszal és ősszel. NB m.- gólos: Marton (Sárbogárdi, p. Hlelyiipar ellen, Fillszár (Bábod), P Helyiipar ellen, Orosvári (Sárbogárdi, Sz. DÓ2sa ellen, Tamás (D. Sparta­cus), PBTC ellen, Bódlzs (K. Dózsa), Sz. Dózsa ellen, Bagi (K. Vasas), Mohács ellen, Fodor (K. Dózsa), K Vasas ellen, Beke (DVSE) peac el­len, Burai (Steinmetz SE) P. Volán ellen. Várbíró (PEAC), P.‘ Helyiipar ellen. Megyebajnokság: * gólos: Blldhéber (Bogyiszlói, Al­pári SE ellen, Káló (Fomád), Szed­res és Tolna ellen, Klopcsik (Duna- földvár), Kisdorog és Nagymányok ellen. 1 gólos: Nagy, Mayer (Bátaszék), Kisdorog elten. Fazekas m (Kis­dorog), Bátaszék ellen. Kovács I (Fomád), Slmontomya ellen, Beldek (Slmontomya), Fomád eilen, Iker (Tengellc), Nagymányok ellen. Pata (Tolna), Fadd ellen, Botos (Báta­szék), Tamási ellen. Cser (Szedres), Alpári SE ellen, Haller (Bogyiszló), Tengelic ellen. Fenyvesi (Alpári SE), Paks ellen, Mészáros (Tamási), Al­pári SE ellen, Tóth (Gyönk), Fadd ellen, Wolf (Györk). Hengellc «len, Szekeres (Bogyiszló). Gyönk ellen, Jakab (Kisdorog), Paks eilen, Kovács (Fadd), Paks ellen. Németh (Paks), Bogyiszló ellen. Beck (Tolna), Fadd ellen, Baranyai (Bogyiszló), Alpári SE ellen. Havel (Slmontomya), Paks ellen. F. A Dél-dunántúli RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat vezetősége minden kedves vevőinek és üzletfeleinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván (202) Felvételre keres TMK munkakörbe villanyszerelőt, lakatost — hegesztővizsgá­val, vízvezetékszerelőt — hegesztővizsgával, valamint félműszakos fűtőt. Jelentkezés: Szekszárd-Kör- zeti Sütőipari Vállalatnál, Szekszárd, Rákóczi u. 10. (198) Népújság 14 1968. december kellemes karácsonyi ünnepeket I kellemes karácsonyi ünnepeket I ,-zl) Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fize­tünk. Felvétel esetén az ut azási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. FEJÉR MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT. Székesfehérvár, Ady Endre út 13. (8) Fiatalok: 5 általános iskolai végzettséggel jelentkezhetnek sütőipari tanulónak 1969—1970-es évre. Jelentkezési határidő: 19 69. III. 31-ig, Szekszárd-körzeti Sütőipari Vállalat igazgatójánál Szekszárd, Rákóczi u. 10. Gyakorlati oktatás üzemeiben: Szekszárd, Paks, Dunaföldvár, Nagydorog. Elméleti oktatás: Szekszárd, 505 sz. Szakmunkásképző Iskolában. Tanulmányi idő 3 év. á vállalat utazási költséget — munkaruhát — ösztön díjat biztosít tanulmányi eredménytől függően. A III évben betanított szakmunkás bért fizet. (199) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom