Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
A M KASPART TOLNA MELYET BÍZÓT TS AG A ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évolyam 302. szám ÁRA: 1,20 FORINT A BÉKE SZAVA jrvr orunkban. amikor annyi tömegpusztító fegyver halmozódott fel a világban, amennyi öreg Földünk teljes megsemmisítését is lehetővé tenné, roppant felelősség nehezedik minden államférfi vállára. Még nagyobb a felelőssége azoknak a kormányoknak, amelyeknek döntő a szavuk a háború és á béke kérdésében. s Frázis-e, hogy minden józanul gondolkodó ember azt igényli napjaink nagyhatalmaitól: kövessenek el mindent a világbéke fenntartásáért, a minden eddiginél borzasztóbb következményekkel járó háború elkerüléséért, a vitás nemzetközi problémáknak békés eszközökkel, tárgyalások útján való rendezéséért? Nem szólam ez: az egyszerű emberek száz és százmilliói érzik, tudják, hogy mekkora a kockázat, amely- lyei szembe kell néznie az egész világnak... A szocialista tábor .és élén a Szovjetunió következetes b ékepolitikával felel meg a tömegek vágyainak, törekvéseinek. A szocialista közösség diplomáciájának kezdeményezései kivétel nélkül azt a célt szolgálják, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának, még lehessen kezdeni a leszerelést, nemzetközi tárgyalásokon rendezzék a függő, vitás proj A Szovjetunió a legutóbb! nyomatékkai, tárta a világtól leszerelési javaslatait. Érdi Gromiko „nyolc pontját”, — a s: miniszter október elején nyolc_fon lési intézkedést indítványozott, első — mert hordereje is a nukleáris fegyverek gyártásán^ séfé vonatkozó nemzetközi meg lata. Az atom- és hidrogénbombák gyá abbahagyásával párhuzamosan hozzá lehetne látni a meglévő készletek csökkentéséhez. Ki lehetne mondani a nukleáris fegyverek gyártásának teljes tilalmát is. A megfelelő nemzetközi ellenőrzés megszervezése nem jelentene technikai problémát, hiszen már az úgynevezett „atomsorompó-egyezmény” végrehajtása során kipróbálhatják a nemzetközi ellenőrzés elvi és gyakorlati részleteit. A nukleáris leszerelésnek ez a döntő eleme természetesen csak akkor valósulhat meg, ha a nagyhatalmak között valamilyen minimális bizalmi légkör alakul ki, — ettől pedig még mesz- sze vagyunk... A szovjet diplomáciára azonban éppen az a jellemző, hogy az átfogó és nagy horderejű javaslatokat olyan indítványok kísérik, amelyek dolgában viszonylag könnyebben és gyorsabban történhet megállapodás. A szovjet kezdeményezések második pontja nemzetközi megállapodást sürget a stratégiai nukleáris fegyverek hordozóeszközeinek korlátozásáról és csökkentéséről. Egyszerűbben kifejezve: a rakéták, bombázó repülőgépek és tengeralattjárók gyártásának abbahagyásáról, vagy legalábbis korlátozásáról van itt szó. Köztudomású, hogy ez a gondolat már Amerikában is hívekre talált: a Johnson-kormányzat hajlamosnak látszik tárgyalásokat indítani a Szovjetunióval ebben a tárgyban. Moszkvai sajtókommentárok ugyancsak kedvezően ítélték meg ilyen eszmecsere hasznosságát. Feltehető, hogy a Nixon-kormányzat hatalomátvétele után ebben a vonatkozásban szovjet—amerikai diplomáciai véleménycserére kerül sor. A Szovjetunió javaslatainak sorában jelentős a harmadik pont a minap az ENSZ-ben Malik, a Szovjetunió állandó képviselője újra felvetette. Malik hangoztatta, hogy a Szovjetunió kész mindennemű nukleáris fegyverkísérlet haladéktalan abbahagyására. Mint emlékezetes, a kísérleti robbantások beszüntetése terén már megszülettek az első eredmények: 1963- ban jött létre az „atomcsend-egyezmény”, az a nemzetközi megállapodás, amely eltiltja — a földalatti kísérletek kivételével — az atmoszférában vagy a tengereken a nukleáris kísérleti robbantásokat. Az „atomcsendnek” köszönheti a világ, hogy a légkörünk nem szennyeződött tovább radioaktív elemekkel. Pedig az ötvenes években, a hatvanas esztendők elején végzett légköri kísérleti robbantások nyomán, egyes pontjain a világ már veszedelmesen közeledett a radioaktív szennyezettség végzetes „küszöbéhez”. (A „küszöbön” túl már egészségi ártalmak, például fehérvérűség, és genetikai károsodások, a világra jövő gyermekek elkorcsosulása, fenyegették az emberiséget). A föld alatti nukleáris robbantások sem mentesek ilyen kockázatoktól, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy ilyen formában a nukleáris fegyverkezési hajsza tovább folyhat. Ennek vetne végei, a szovjet javaslat elfogadása nyomán létrejövő nemzetközi megállapodási 4 M* ,eti robbantások teljes abbahagyásáról és ti- ,ról. ég szembeszökőbben békés jellegű az a kezdeményezés, hogy jöjjön végre létre podás a vegyi és baktérium-fegyverek ,ról. Már az első világháborúban meg- jVilágot a gázháboni szörnyű lehe- borzasztó perspektívát nyújt, zág baktériumokkal, szörnyű íó fertőzést terjesztve folytatna ellen... A józan ész és az embeneswS^fcveteli az ilyen „fegyverek” kiiktatását a pusztítás arzenáljából! A külföldön lévő katonai támaszpontok felszámolását, atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a fegyverkezési verseny megszüntetését, a közel-keleti térség országainak leszerelését, stb. tartalmazzák a szovjet javaslatok. Tárgyalást*: révén, ha nem is egykönnyen és gyorsan sor kerülhetne ezekre a fontos leszerelési intézkedésekre. Szovjet részről, a szocialista közösség részéről megvan a jószándék és az akarat. A túlsó táboron múlik, hogy megindulhassanak a tárgyalások és meghozhassák első eredményeiket. £tajnos, e pillanatban a mondvacsinált ,5 „csehszlovák ürüggyel” az imperialista hatalmak inkább a hidegháborús légkön felélesztésén fáradoznak. A főleg Bonnban keltett hisztéria magyarázható persze azzal, hogy augusztus 21-én túl nagy csalódás érte azokat, akik Csehszlovákiának a szocialista közösségből való kiszakításán ábrándoztak és mesterkedtek ... A szovjet diplomácia ugyanakkor, amikor a szocialista tábor békés fejlődése és az egész világ, közelebbről pedig Európa békéje szempontjából nagy jelentőségű javaslatokkal él és mérsékletet tanúsít a túloldalról elhangzó hidegháborús, hisztérikus kiabálás hallatán is, nyomatékosan leszögezi, hogy nem enged hozzányúlni a szocialista közösséghez! A szocialista országok nem engedik meg olyan helyzet kialakulását, amely a szocializmus létérdekeit veszélyezteti. Nem tűrik, hogy egyesek megpróbáljanak kiszakítani egy láncszemet a szocialista országok erős láncolatából, amelynek léte elvileg is, gyakorlatilag is korunk békéjének záloga. pAlfy júzsef Kedd, 1968. december 24.
