Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-23 / 301. szám
A szeretet jegyében Majd ha utolérik magukat 1. A fiatalasszony a konyhában a mosatlan edények között a gyerekekre hivatkozik: két családdal könnyebb lenne, de mi heten vagyunk. A tanácselnök beszélt a férjével. Arra kérte az embert, hogy legalább a családi pótlékot adja haza, a többit el- ihatja. „Jó, hazaadom” — ígérte a fiatalember. A fiatalasszony 25 éves, a férj 28, legfeljebb harminc. 2. Németkéren. sincs kizsákmányolás. Egyik ember sem tollasodba t meg a másik rovására és a családokra nem az a jellemző, hogy egyik havonta százezer forintot tesz zsebre, a másik csupán ötszázat. A községnek jól körülhatárolható szegénynegyede, vagy gazdagnegyede, mint a fel- szabadulás előtt volt, 1968-ban már nincs. Annak ellenére, hogy a tsz felületes kalkuláció miatt másfél, két hónapja nem tudja fizetni — átmenetileg — az embereit, annak ellenére, hogy a keresetek nem egyformák, a családtagok száma különböző, a porták döntő többsége mégis kiegyensúlyozott anyagi jólétről, a dolgozni tudó emberek biztos egzisztenciájáról tanúskodik. Hogy a paksi járásnak ebben a megyeszéli községében a dolgozók több mint 90 százaléka nagyjából azonos életszínvonalon „mozog”, azt1 az igények lökésszerű jelentkezése, gyors sodrása képszerűen mutatja. Most korszerűsíti például a falu a fűtést. Kezdik vásárolni az olajkályhákat. Ebből már előré lehet tudni, hogy addig nem lesz Vége az olajkályha-vásárlásnak, míg egy bizonyos szintig nem telítődik vele a falu. A boltosak, ha nagyon akarják, akár név szerint is megmondhatják, milyen sorrendben, kik vesznek olaj kályhát. De azt is megmondják név szerint, kik azok, akik nem fognak vásárolni még húsz év múlva sem. 3. —F.-nét megállította az utcán a nőtanács titkára. — Mit visz asszonytárs? — Tejet. Vacsorára viszem a gyerekeknek — mondta F.-né nyugodtan. A nőtanács titkára belenézett a tejeskannába. Vörös bor. F,-nét otthon a férje megdorgálta: könnyelmű teremtés, nem tudsz körülnézni! 4. A falu nagy többsége érdekelt abban, hogy a tévét megrendelésre, a fogyasztási szövetkezet boltjaioan újabban helyben is megvásárolhatja, érdekelt abban, hogy legyen gázolajcsere-telep, fehér kenyér stb. A többség, miután érdekelt, kellőképpen méltányolja Kirschner Ferenc, Gerencsér János boltvezetők „átállását” az új gazdasági mechanizmusra. Elismerik a községi tanács vb. fáradozásait is, hogy kiharcolta a művelődési házat, ki- verekedte a fehérkenyérsütést, szóval, hogy törődik a dolgozók igényeivel, szükségleteivel. Miről van szó? A nagyjából azonos keresetű családok érdekei azonosak. 5. A tanítónő hívta a kollégáját. — Gyere beszéljünk velük. Foglalkozzunk velük. Emberek. M.-éknél kezdték. — Fáj? Időssé be! Törődjön a maga dolgával! Maga talán nem iszik? — mondja M. kihívóan. Elkergette hívatlan vendégeit. A tanítónő szipogott, a kolléga megfogadta: soha többé! 6. Németkéren a szegénység csupán jelenség. Szórványjeienség, de létező jelenség: öt-hat család, szegényebb, mint a templom egere. Fényévek választják el őket a falu többi családjától öltözködésben, táplálkozásban és — közéletiségben. Ami mindenki számára izgalmas téma, az számukra nem izgalmas téma. A fehér kenyér, a tévé, az olaj kályha, a gázolajcsere-telep, ha van, van, ha nincs, nincs. Nem érdekeltek sem abban, hogy legyen, sem abban, hogy ne legyen. Ha a tanácsülésen Fekécs Imréné kifogásolja a zöldségbolt nyitva tartási rendjét, s kéri annak megváltoztatását, ha Benyó Jánosné a törpevízművel kapcsolatban tesz észrevételeket, ha Hech György a közvilágítással foglalkozik, akkor ez Németkéren mind-mind roppant fontos a falu többségének, de lényegtelen egy bizonyos kisebbségnek. Ennek a kisebbségnek tehát közéletisége sincs. Vietnam, csehszlovák helyzet, elnökválasztás, lágymányosi lakótelep, egyszeres keresztezésű hibrid kukorica, traktorlépcső, atomerőmű, családtervezés, művelődési ház __ e zekből a dolgokból ezekben az emberekben nincs semmi. Létezésük nem csupán németkéri jelenség. Országszerte, a községek mindegyikében megtaláljuk őket. Ágrólszakadtak, szánan- dóak, és végeredményben antiszociális lelkületűek. Számuk községenként változik. Az összlakossághoz képest más az arány Simontornyán, megint más Fel- sőszentivánon, vagy Tiszakürtön. Egy dolog bizonyos: a helyi vezetés sokkal többet foglalkozik velük, mint mondjuk a községfejlesztéssel. Az eredmény azonban gyakorta nulla. Németkéren a községi tanács két vezetője, Fekete István vb- elnök és Ambach Edéné vb-tit- kár pontosan tudja, hogy a mai szegénység egyúttal a bűn, a züiiöttség melegágya. De hát mit tehetnek? Annyit csupán, hogy intézkednek és a veszélyeztetett családok gyermekeit állami gondozásba adják, gyakran karhatalmi segédlettel. Nehéz, sőt veszélyes ügy ez, mert nem könnyű elszakítani a gyermekeket. a szülőtől. Különös ellentmondás, de tény, hogy a veszélyeztetett szülők többsége foggal körömmel ragaszkodik gyermekéhez, ami nem csupán a szeretet jele, sokkal inkább az, hogy képtelenek szörnyűnek, károsnak Látni azt az állapotot, amiben élnek. A gyermek számára is tragédia, mindenképpen tragédia, még itt is az, amikor elszakítják szüleitől. A vagyoni különbségek okait Németkéren ismerik. Az okokat mindenütt ismerik: ital, igénytelenség, a függőség, a tartás, a méltóság hiánya, s teljes érzéketlenség az emberi együttélés kötelező normáinak betartásával szemben. Ez mutatható ki Németkéren is a szóban forgó öt-hat családnál. Bizonyítható továbbá, a normális körülmények között élő családok egy részének cinizmusa, lelkiismeretlensége, ami szintén előidéző ok. 7. „Uram, nem vagyok én hit- éfítŐ. Ha jön, adok neki. És ha eerr, "’ok? Átmegy a boldogtalan ,i ozomszédba Nálunk sok a bor. Egy felnőtt embernek vagy van magához vafó esze, vagy nincs.1* 8. Cinizmus. Megvetik a nyomorúságos körülmények között élő F-éket, de korlátlan mennyiségben adnak F.-nének bort — forintért természetesen. F.-né ások hivatalos, törődő figyelmeztetés miatt nem üvegben, tejeskannában hordja haza az italt. Az utolsó fillért is italra költi. Otthon három gyerek koplal, de „pia” van. Annak lenni kell. Van, mert kapnak, mert ennek a lelki nyomorúságnak, mint mindenütt, Németkéren is megvannak a legnagyobb megvetést érdemlő vámszedői. A vagyoni különbségek jelenvalósága, létezése az okok ismeretében felvet egy egész sereg kérdést. Először: A mi ember- központú társadalmunkban az állami gondozott gyermekek férőhelyének a szüntelen bővítése helyett miért nem nézik meg végre tudományos alapossággal és átfogó módon azt, hogy hol, mikor és- miért siklanak ki ezek az emberek. Hol? Hiszen a szocializmus talaja általában az embereket az igényességre, a szellemi, az anyagi felemelkedésre ösztönzi. Fel kell tételeznünk. hogy valami önfegyelmező, okos függőségre késztető visszatartó erő valahol hiányzik. Ha minden faluban él öt, tíz, tizenöt önmagával nem törődő család, akor valami hiányzik. Másodszor: A megelőző védekezést hol és hogyan kellene kezdeni, hogy még ne legyen késő? A németkéri „esetek” többsége gyógyíthatatlan. Van ember, aki visszajön az áíkohol- elvonó kúráról és jobban iszik, mint előtte. Rajta már nem segít senki, legfeljebb az anyaföld. De hol az a pont, amikor még lehetne segíteni. Harmadszor: Hol az a szerv, amelyiknek meg kellene érteni, hogy öt család községenként nem sok, de háromezer községben már sok: tizenötezer. A bűnözői statisztika is megmondhatja, hogy milyen rettenetesen sok. A tanítónő jeles buzgósága megható ugyan, dé céltalan. A községi vezetők tanácstalanok, dehát nem is az ő dolguk átfogó szociológiai, pszichológiai felméréseket végezni. Mások dolga lenne elvégezni azt a felmérést, amely tisztázhatná, hogy miért élnek jobb sorsra érdemes, épeszű emberek biztos kereseti lehetőség, állandó munkaalkalom mellett valami elképesztő nyomorúságban? Mindig nagy érdeklődéssel olvasom a felméréseket. Nélkülözhetetlen tudni, hogyan teszi-veszi dolgát a mai magyar falu, milyen a közérzete, milyen az étrendje, hogyan használja fel a pihenőjét és így tovább. Nemrég dr. Rudas János, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa Hajdúnánáson végzett felmérést, hogy mit csinál munka után 210 földműves. Tudtommal a Magyar Tudományos Akadémia egyik külső munkatársa, most a Duna—Tisza közén vizsgálja a paraszti élet mélyében zajló, hihetetlenül új és érdekfeszítő változásokat.. . De! 9. A fiatalasszony 25 éves, a férj 28, legfeljebb harminc. Időnként arról beszélgetnek, hogyha utolérik magukat, megveszik a retúr jegyet, felutaznak a gyerekekkel Budapestre, elmennek az Állatkertbe, megnézik a majmokat , a kétpupú tevét és a barna medvét. Majd ha utolérik magukat. SZEKULITY PÉTER Épül a Gagarin § 00 **■ boeronta A Gyöngyösvisontán épülő 800 megawattos hőerőmű 1969.. februárjában megkezdi az áramszolgáltatást. Képünkön: a 'hőerőmű Heller-forgó rendszer sze rint működő hűtőtonyai. (MTI foto — Vitályos József felvétele.) Csak szolgálati használatra! A Horthy-hadsereg titkos iratai 1.9,19 augusztusa . . . Csalt néhány napja fojtották vérbe a Tanácsköztársaságot, Horthy darutollas tisztjei, Prónay, Héjjas különitményei tartották rettegésben az országot, de a fehérterror már igyekezett ..szalonképessé" tenni magát, és azt a ,.nemzeti hadsereget”, amely az antant-hatalmak segítségével megsemmisítette a magyar proletár- forradalom vívmányait. , A fővezér megbízásából a következő tudósítást küldöm: Minthogy Budapesten szocialista és zsddóbarát részről az entcnte- bizottságoknál küldöttség küldöttség után jelenik meg, hogy nyomást gvakoroljon egy olyan kormány megalakulása érdekében, mely megfelel az ő szempontjuknak — sürgősen szükség volna népgyűléseket, továbbá társadalmi egyleteket értekezletre összehívni, melyek sürgönyileg az entente-missióknak Budapesten (ellenőrzés végett ugyanazon szövegezéssel magyar nyelven a miniszterelnökségnek is) azon elhatározást adnák tudomására, hogy' szocialista minisztérium nem felel meg a magyar nép közérzésének és az illető gyűlések tiltakozzanak minden szélső szocialista irányzatú kormány- alakulat ellen. Minthogy tegnap József kir. herceg és a kormány Clemenceau kívánságára lemondott, ezen sürgöny elküldése nagyon sürgős és lehetőleg még a holnapi nap folyamán eszközlendő. Elintézendő a kormánybiztosokkal. Soós tbk.’* Az iraton található feljegyzésekből megállapítható, hogy a .Tolna vármegyei katonai kerületi parancsnokság 834/16. heim. sz. alatt a fővezérségtől vett utasítást táviratilag megküldte Tolna és Somogy megye kormánybiztosának, Tolna, Baranya, Somogy megye alispánjának, valamint tudomásul Tolna és Somogy megye karhatalmi parancsnokságának azzal, hogy „ezen sürgöny alapján a szükséges intézkedéseket a helybeli polgári és katonai faktorok bevonásával sürgősen megtenni szíveskedjék. A megtartott népgyűlésekről és az entente misszióknak tud túl adott határozatokról értesítést kérek”. ötven év távlatából vajmi kevéssé lehet megállapítani, felkutatni. hogy a felhívásnak volt-e foganatja, megtartották-e ezeket, a bizonyos tiltakozó ,né pgy üléseket”. Lehetséges, hiszen „népgyűlés” ítélkezett, Haidekker főhadnagy közreműködésével a szekszárdi direktórium tagjai felett. Viszont a fővezérség Siófokról küldött felhívását megőrizte a történelem . . . Mint ahogyan megőrizte azokat az iratokat, amelyek mindennél ékesebb bizonyítékai a Horthy-rendszer. a Horthy- hadsereg népelnyomó jellegének, annak, hogy a „nemzeti hadsereg” azok oldalán indult a tanácshatalom megdöntésére, akikkel szemben a proletárdiktatúra fegyveres erői harcoltak. Horthyt kedvelt darutollas tisztjei — a Pakson, Dun aföld vár ott vérengző Prónay-különítmény — emelték a kormányzói székbe. A „nemzeti hadsereg” betöltötte az ellenforradalom hatalomra juttatásában, rendszerének kialakításában vállalt szerepét. De megbízhatóságára később is ügyeltek. 1929-ben három körzetre osztották az országot. Az I. körzetből csak önkéntes jelentkezőket fogadtak el. ha megbízhatóknak minősültek. Ebbe a körzetbe tartozott egyébként Ozora is. 1933-ban Horthy emlékiratot intézett Gömbös Gyula miniszterelnökhöz, amelyben kifejtette, a megbízhatatlan elemeket fegyvertelen munkaszolgálatos századokba kell szervezni és olymódon alkalmazni, hogy veszteségeik semmi esetre se legyenek kisebbek a harcoló alakulatokénál. . . Csak szolgálati használatra! a címe annak a dokumentumgyűjteménynek, amely — miként az idézett Tolna megyei vonatkozású levél — a Horthy-korszak történetének legbizalmasabb eseményeit, a hadsereggel kapcsolatos titkait tárja fel. Olyan had- •oreg életébe enged bepillantást, amelyről negyedszázadon át állí- •ották. hogy mentes a politikától, bár megteremtésétől megsemmi- üléséig a legreakcíósabb, ellenforradalmi politika szolgálatában állt. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent könyv érdekes idősnek 1— akikben még élnek a múlt átkos emlékei —, és fiatalnak, hogy tisztábban lássa a történelmet, annak is a magyar nép számára egyik legsötétebb korszakát. BI.
