Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
,iiv Sz^i.rZc.rc •''átérni xr:~ TOLNA MEGYEI. «LM ntOBEHttf JtL EGYESOUETEÍ« NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 298. szám ÁRÁ: 86 FILLÉR Péntek, 1968. december 20. Az országgyűlés elfogadta az 1969. évi költségvetést Véget ért a parlament ülésszaka Csütörtökön délelőtt a Magyar Népköztársaság 1969. évi költség- vetésének és a tanácsok költség- vetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályozóiról szóló törvényjavaslat vitájával folytatta tanácskozását az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, Nyers Rezső: az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai; a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnök*1 megnyitója után Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. n kormány tervezete alkalmas arra, hogy elnyerje a politikai bizalmat — Pártunk általános politikája szemszögéből — mondotta bevezetőben — főként három kérdés vetődik fel az 1969. évi tervvel és költségvetéssel kapcsolatban. Az első: erősíti-e a szocializmust, érvényre juttatja-e valamennyi dolgozó érdekét? A második: biztosítja-e a folyamatos fejlődést, a harmadik kérdés: megfelel-e a gazdasági reform elveinek, segíti-e a reform további kibontakozását? A három kérdésre véleményem szerint három igen a helyes válasz — mondotta Nyers Re&gő. — Ezért alkalmas a kormány tervezete arra, hogy elnyerje a politikai bizalmat. Ha az államháztartás 195 milliárdos gazdálkodási tervének a nagyságrendjét értékeljük, az megfelelőnek tűnik mind a szocializmus elvi mércéjével, mind hazai lehetőségeink mércéjével mérve. Ez ugyanis annyit jelent, hogy az állam a tervezett nemzeti jövedelemnek több mint 60 százalékát centralizálja és újra elosztja a társadalmi-politikai célok szerint. Tehát az állami költségvetés újra elosztó szerepe nálunk lényegesen nagyobb, mint a kapitalista országokban. Hangsúlyozta* hogy a gazdaságirányítás mai rendszerében az állami költségvetés aktívabb ösztönzője a tervszerű fejlődésnek. Ebből következik, hogy az országgyűlés a pénzfolyamatokon keresztül nagyobb mértékben válik az éves népgazdasági tervezésnek felülbírálójává. Az állami költségvetés újra elosztó funkciója két irányban érvényesül: egyfelől a termelő- szférán belül módosítja az eszközök elosztását, másrészt a termelőszférából elvonja az eszközöket, és ezeket felhasználja tudományos, kulturális, szociálpolitikai és igazgatási célokra. A továbbiakban arról beszélt, hogy tudatosan keresni kell a gazdaságtalan vállalati tevékenység gazdaságossá tételének útját, a költségek csökkentését, ha kell, új gyártmányokra való átállását. — Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi határozata — folytatta Nyers Rezső — nem véletlenül hangsúlyozza, hogy a gazdasági munka javítása most az egyik legfontosabb politikai kötelessége mindenkinek. Ha a jelenleginél gyorsabban fokozódik a gazdasági hatékonyság, nő a termelékenység és javul a jövedelmezőség, ez szocialista siker lesz, és nemzetünk sikere lesz. Ezután a különféle állami szolgálatok és szolgáltatások fenntartására és fejlesztésére előirányzott 72 milliárd forint jóién tőségét méltatta, majd hangsúlyozta: — Népgazdaságunk általános színvonaláról és lehetőségeiről az ország közvéleménye mostanában mind reálisabb képet nyer, amiben szerepe van a nyílt tájékoztatásnak, a demokratikus légkörnek. Beszélt a munka termelékenységének egyenetlen, országos átlagban lassú emelkedéséről, valamint a beruházási hatékonyság alacsony, nem kielégítő színvonaláról. Kiemelte: a termelékenység növelését jobban előtérbe állítva kell az állami szerveknek a nagyobb gazdasági hatékonyságra szorítaniuk a vállalatokat, latba vetve a közgazdasági szabályozók széles skáláját és a műszaki ösztönzést. A beruházási hatékonyság fokozását szintén a minisztériumi és a tanácsi munka előterébe kell állítani. A legfőbb szerep a beruházókra vár. Ezután arról beszélt, hogy továbbra is fontos helyet foglal el a népgazdaság pénzügyi egyensúlyának javítása. Az államháztartás jövő évi másfél milliárdos deficitje nem valami örvendetes, azonban az adott helyzetben elfogadható, a deficitet az ország saját pénzforrásaiból finanszírozni tudjuk. Nyers Rezső ezután így folytatta: — Az előterjesztésből kitűnik, hogy 1969-ben az életszínvonal az ötéves tervnek megfelelő ütemben emelkedik. Az iparban csökken a munkaidő, a mezőgazdaságban bővül a folyamatos munkát biztosító kiegészítő foglalkoztatás, a dolgozók növekvő társadalmi juttatásokat vehetnek igénybe. A keresők reálbére 2 százalékkal emelkedik, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—5 százalékkal. Ugyanúgy, mint ez évben, a kormány jövőre sem határozza meg, melyik vállalatnál, milyen mértékben növekedjen a bérszínvonal. Rábízza ezt a vállalatok vezetésére, a dolgozói kollektívákra, központilag meghatározva és szabályozva, hogy milyen feltételek mellett emelhetik a béreket 1968-ban bebizonyosodott, hogy az életszínvonal központilag jól szabályozható ezen a módon, és helyes, ha a dolgozók kollektív teljesítményüktől függően automatikusan részesednek a társadalmi jövedelemből. így nem a központi tervezők ceruzája határozza meg egy-egy üzem, vállalat dolgozóinak bérét, tovább folytatjuk tehát és fejlesztjük a gazdasági reformnak ezt az alapelvét, amit a magyar munkásosztály magáévá tett és helyesel, mert az munkásszemmel nézve is igazságos, helyes. Nyers Rezső ezután kiemelte: ’rS7 óta folytatott gazd-Á' -’i- ükánk komoly sikereként a/, életszínvonal emelkedését egy évtized folyamán rendszeressé tudtuk tenni, de ennek .anyagi fedezetét manapság képések vagyunk megteremteni úgy, hogy közbén a felhalmozás anyagi igényeit is kielégítjük. Erre vagyunk most képesek, többre még nem. Végső fokon két tényező determinálja a reálbérek két százalékos és a reáljövedelmek 4 százalékos emelkedéséi: az egyik a munka termelékenységének adott növekedési üteme, a másik pedig a magyar áru külföldi versenyképességének jelenlegi helyzete. Foglalkozott a fogyasztási körülmények javításával, majd szólt a külkereskedelem és a nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéséről: Hangsúlyozta, hogy a szocialista piac most és a jövőben is nagyobb biztonságot nyújt számunkra. MAI SZÁMUNKBAN: Válaszol a 12—361 3. a. Piaci körkép 4. **„ 50 éve ítélet a szekszárdi galeri ügyében 8. es Természetes törekvésünk tehát együttműködésünk, kölcsönös kereskedelmünk állandó fejlesztése. Gazdasági reformunk nem lazítja kapcsolatainkat a szocialista világgal, hanem fenntartja és erősíti a közös üggyel való elkötelezettségünket. Véleményünk szerint a fejlődés mai szakaszán a következő kérdések vetődnek fel, amelyekre választ kell keresnünk: 1. A nemzetközi termelési kooperációt továbbra is döntően az állami egyezmények keretében fejlesszük-e, vagy építsünk jobban a vállalatok gazdasági érdekeltségére? 2. A külkereskedel(Foiytatás a 2. oldalon.) Párt- és állami vezetők távirata a DNFF megalakulásának évfordulóján Dr. Nguyen Huu Tho-nak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front Központi Bizottsága Elnöksége elnökének A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 8. évfordulója alkalmából a legőszintébb jókivánságainkat és forró testvéri üdvözletünket küldjük Önnek, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségének és Dél-Vietnam hősiesen harcoló népének. Egész népünk nagy figyelemmel és teljes szimpátiával kiséri Dél-Vietnam népének igazságos harcát, amely elnyerte a világ haladó közvéleményének aktív támogatását. E harc eredményeként az Egyesült Államok kénytelen volt megszüntetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását és tárgyalásokat kezdeni a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőivel. Tudatában vagyunk annak, hogy a vietnami nép még hosszú harc és sok megpróbáltatás előtt áll. Meggyőződésünk azonban, hogy a békéért és az emberi haladásért vívott közös harc győzedelmeskedik. A magyar nép a proletár-internacionalizmus szellemében teljes mértékben szolidáris a testvéri vietnami néppel és számára minden szükséges támogatást megad. Ezúton is további nagy sikereket és győzelmeket kívánunk a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontnak, a vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harcához. Budapest, 1968. december 20. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Megbeszélés Párizsban Csütörtökön újabb találkozóra került sor Ha Van Lau ezredes, a VDK küldöttségének helyettes vezetője és Cyrus Vance, az amerikai küldöttség helyettes vezetője között. A diplomáciai források szerint a találkozó „igen fontos” volt és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy az pozitív lépést jelentett előre. A DPA megjegyzése szerint a •találkozóra amerikai kívánságra került sor, amelyen újból megbeszélték a tárgyalóasztal formáját, valamint a felszólalások sorrendjét. Megfigyelők szerint nem várható, hogy a békeértekezlet rövid időn belül megkezdődjék, hisz még a Washington és Saigon közötti ellentétek sem • intéződtek el. Nyugati megfigyelők szerint a saigoni kormány nyilvánvalóan addig akarja húzni a békeértekezlet kezdetét, amíg az amerikai kormány január 20-án meg nem kezdi működését.
