Tolna Megyei Népújság, 1968. december (18. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-03 / 283. szám

\ Meddig lehet ráfizetni ? Az egyik gazdasági vezető **■ találomra így fogalmazta meg a reform eddigi tapaszta­latait: „A termelésben nincs lé­nyeges változás, de azt már tud­juk minek kell megváltoznia.” És ez az új mechanizmus terem­tette tisztánlátás egyáltalán nem lebecsülhető eredmény. Minden vállalatnál immár pontosan tud­ják, hogy melyik termékük gyár­tása, értékesítése gazdaságos a hazai és a külföldi piacon, s me­lyikre fizet rá az ország. (Vagy úgy, hogy az export igényel ál­lami támogatást, vagy úgy, hogy az importcikk — esetleg a hazaí- lag gyártott konkurrens termék — kerül kevesebbe). És ez a tisztánlátás, amely a vállalat előremutató anyagi érdekeltsé­gével is párosul, a céltudatos döntés és cselekvés, a holnapi gazdaságos termelés alapja. Mindezzel nem kívánjuk a fel­ismerés és a cselekvés között meglévő időkülönbséget feltétle­nül igazolni, s a türelmetlenség jogosultságát tagadni. Messzebb járhatnánk a bátor elhatározá­sokban, a termelés szerkezetének átalakításában, akkor is, ha jól tudjuk, hogy nem lehet a régi, a hagyományos cikk gyártását beszüntetni, máról holnapra. A folyamatos ellátás, a gazdaságo­sabb hazai és importforráfsok megszervezése is időt igényel. Még inkább türelmet, időt kíván a termelővállalat átállítása a gazdaságtalan, ráfizetéses cikkek­ről kifizetődő termékek gyártá­sára. A reform fokozatos kibonta­koztatása lehetővé teszi a válla­latok átgondolt intézkedéseit, a termelés összetételének megráz­kódtatásoktól kapkodásoktól men­tes átalakítását. Ezért is fizetnek az idén magas állami visszatérítést dotációt, és adnak más kedvez­ményt. engedményt a vállalatok­nak. Ezek összege, mértéke jö­vőre és azután egyre csökken. SztV'sé«« azonban itt megjegyez­ni. hogy a gazdálkodás idei fel­tételeit az indokoltnál kissé la­zábbra szabták. Részben tapasz­talatlanság miatt, részben a vál­lalatok „harcolták ki” a jogta­lan előnyöket, állami kedvezmé­nyeket. Ezért jövőre a szigorítás mértéke is nagyobb lesz, több erőfeszítést igényelne a vállala­toktól. Vegyünk két szemléltető pél­dát a hazai vasúti járműgyártás­ból. A 2000 lóerős szovjet im­port Diesel-mozdony egymillió forinttal olcsóbb, mint a hazai gyártású 1000 lóerős Diesel­mozdony. Vagy: a gépipar által gyártott vasúti személykocsi ára több mint kétszer annyi, mintha a MÁV saját javító üzemében készítetti el ugyanazt. Az ará­nyok talán szemléltetik: nem kis összegekről, nem filléres ráfize­tésekről van szó. A probléma azonban meglehe­tősen összetett, mert ha például egyetlen cikk, vagy alkatrész rá­fizetéses, annyi nagyvonalúságot elvárhatunk a vállalattól, hogy azt tovább gyártja, főként, ha ehhez kimutatható népgazdasági érdek is fűződik. A gazdaságos- sági szemlélet nem jelenthet te­hát kisstílű anyagiasságot az üzleti politikában. De ehhez nyomban tegyük hozzá: az üzle­ti nagyvonalúság is megenged­hetetlen akkor, amikor a válla­lat egésze ráfizetéses s állami támogatásból és dotációból tart­ja fenn magát. A türelmi idő senkit nem nyugtathat meg. s nem vezethet a gazdaságtalan termelés igazolására, tartósításá­ra. hanem csakis az átalakulást, a változást szolgálhatja. Előfordulhat, hogy a válla- lat nem képes a meglévő ráfizetéses terméket sem gazda­ságossá tenni, sem más nyeresé­ges cikkel kicserélni. Ilyenkor célszerűnek bizonyulhat a ter­melés, a létszám csökkentése, át­csoportosítása más vállalathoz. Ilven intézkedésre eddig még nem került sor — tudomásunk szerint sehol, ezt egyelőre nem is tervezik — noha köztudott, hogv sok vállalat dolgozik na­gyobb állami támogatással, s az igen gazdaságosan termelő üze­mek pedig létszám (vagy rit­Azonnali belépéssel felveszünk építő szak-, szerelő, és segédipari szakmunkásokat, betanított munkásokat, kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva. Bérezés teljesítmény szerint! Munkásszállást, étkezést, térítés ellenében biztosítunk. Hazautazási költség-hozzájárulást jogosultság szerint fize­tünk. Felvétel esetén az utazási költséget — jegy ellenében — visszatérítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat. Székesfehérvár, Ady Endre út 13. (9) kábban anyag) hiánya miatt képtelenek keresett cikkeik gyár­tását fokozni. A veszteségesen termelő üze­mek csak a saját kényelmüket nézik, amikor az irányító szer­vektől még több türelmet és megértést kérnek Érveik közt két tényező ismétlődik. Az egyik a szocialista humánumra apellál, mondván, hogy munkát kell ad­ni a dolgozóknak. Ez az érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy többnyire a dolgozók javát is szolgálná, ha a nagy perspek­tíva előtt álló, igen nyereségesen termelő vállalathoz kerülhet­nének. A másik érv, amelyet a vesz­teséges termelés, az állami tá­mogatás fenntartása mellett hangoztatnak: nem tehetünk ró­la, hogy éppen mi gyártjuk azt a terméket, ne is sújtsanak mi­atta. Valóban a kialakult hely­zet a régi mechanizmus objektív terméke. (S lehet, hogy a tavaly még nyereséges cikk lett egy- csapásra veszteséges). De ahogy a vásárló, a fogyasztó nem haj­landó a vételárban megfizetni a vállalati veszteséget, ugyanígy az állam is csak feltételesen és át­menetileg vállalhatja ezt magára. A reform kibontakozásának egyik jellegzetessége: növekszik a piaci mechanizmus szerepe és egyre kevésbé választhatók szét a munka, a gazdálkodás szub­jektív és objektív körülményei. Ha növekszik a piaci konkurren-* cia és csökken az eladási ár, hiába nem tehet róla a vállalat, anyagilag méds kénytelen vi­selni a következményeket. For­dított helyzetben pedig haszon­élvezője lesz az egész kollektíva előnyös piaci hatásoknak. V/- agyis a vállalatok elhatá­rozásaiknál, intézkedéseik­nél figyelembe kell, hogy vegyék a piaci változásokat, a kereslet alakulását a fejlődés irányát. Ezzel szembeszálni: szélmalom- harc. A nagyobb előrelátást, az ésszerű gazdálkodást, a társadal­mi szükségletek magas színvonalú kielégítését csak átmenetileg pó­tolhatják az állami támogatások és kedvezmények. Kovács József Gazdasági továbbképző tanfolyam a TIT-ben Tegnap a megye tanácsi válla­latainak vezető állású dolgozói ré­szére gazdasági továbbképző tan­folyam indult a TIT-klubban. Mint megnyitó beszédében dr. Ke­lemen Sándor, a megyei tanács vb ipari osztályvezetője elmondta, az új gazdasági mechanizmus be­vezetésének előkészítő szakaszá­ban és az idén is különféle tanfo­lyamokat rendeztek a gazdasági vezetők részére, ezekre azonban a helyi iparból kevesen jutottak el. Szükséges, hogy a tanácsi ipái’ ve­zetői is folyamatosain gyarapítsák gazdasági ismereteiket, ezáltal ele­get tudjanak tenni az új mecha­nizmus bevezetésével járó, egyre nagyobb követelményeknek. Ezt a tanfolyamot a megyei tanács vb ipa­ri, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari osztálya szerve» közösen a TIT megyei vezetőségé­vel. Harminchat előadást tartanak a vállalati vezetés elméletének és gyakorlatának, az iparvállalati gazdálkodás korszerű módszerei­nek, a gazdaságfejlesztésnek gaz­dasági növekedésnek különféle kérdéseiről. Az előadások többsé­gét helyi előadók tartják, felkér­tek azonban központi előadókat is. Hetenkint két alkalommal — hét­főn és szerdán — rendezik meg az előadásokat. A bevezető előadást dr. Kelemen Sándor tartotta, „A gazdaságirányítási rendszer re­formja, közgazdasági eszközök al­kalmazása a népgazdaságban és a vállalatnál” címmel. Az állomásfőnök és a hatáskör Szombati csúcsforgalom a bá- taszéki pályaudvaron. Bajáról érkezik az 5211a számú sze­mélyvonat. Az első kocsiban (száma 4510) helyet foglal mint­egy huszonöt ember. Amikor mindenki megtalálja helyét, megjelenik a jegyvizsgáló. — Felszólítom az utasokat, hagyják el ezt a kocsit. Ez di­ákkocsi. — Hisz nincs rajta megkü­lönböztető tábla, vagy jel. — Kérem, én önöket felszó­lítottam, tessék elhurcolkod­ni v■ ­Az utasok, mit tehetnek? Fogják a csomagokat. gyereke­ket és vonulnak át a másik kocsiba. Az egyik utas panaszt tesz Vajda Gyula állomásfőnöknél. — Kérem, tisztelettel, nem az én embereim. Pusztaszabol­csi a személyzet. Nincs halai- mám. És az utasok, — mert közben elindítják a vonatot — bukdá­csolnak át egyik kocsiból a másikba, s a jegyvizsgáló még arra sem érdemesíti őket, hogy segítsen átkelni a veszélyesen imbolygó kocsiátjárón ... A jegyvizsgáló, mintha mi sem történt volna, szépen beül a kiürített személykocsiba és ott bóbiskol, egészen Szekszár- dig. Mert ugye, diákkocsiba csak diákok ülhetnek, még ha egy diák sincs, még akkor is. ha a vonat személyzete hibát követ el, ha nem tájékoztatják az utasokat. Pj. A MÁV dombóvári vontatási főnöksége felvesz 18 36 év közötti géplakatos szít k munkásokat MOZDONYVEZETŐNEK, segédmunkásokat MOZDONYFŰTŐNEK. Jelentkezés: a vontatási főnökség személyzeti és munka ügyi csoport jánál. (21) Mozgalmas hétvégé Néptáncfesztivál, népviseleti ", kiállítás Szekszárdon Az idén első ízben rendeznek Szekszárdon országos érdeklődésre is számot tartó riéptáncfésztivált. A fesztivál célja elsősorban az, hogy a gazdag és részben még fel­dolgozatlan Tolna megyei folklór kincsre irányítsák a koreográfu­sok figyelmét. Ezt igazolja a rész­vétel egyik feltétele: az együtteseknek egy új koreog­ráfiájú Tolna megyei táncot is be kell mutatniok. A megyeszékhely a fesztivál meg­rendezésével elsősorban a nép­tánc csoportok derékhadának kí­ván életteret biztosítani, hogy fel- készültségüknek megfelelő szintű új koreográfiákkal léphessenek színpadra. Az első szekszárdi néptáncfesz­tivál már a meghirdetést követő időszakban nagy érdeklődést vál­tott ki a környező megyékben. Hat megyéből összesen tíz nép­tánccsoport jelezte részvételét: a Kaposvári BM és a Kaposvári Somogy Táncegyüttes, a siófoki táncegyüttes, a Fejér megyei Népi Együttes, a Dunai Vasmű Tánc- együttese, a mecseknádasdi német táncegyüttes, a Bátmonostori Népi Együttes, Tolna megyét pedig a dombóvári, a paksi és a szekszár­di táncegyüttes képviseli. A fesztivált a szekszárdi műve­lődési központban rendezik meg vasárnap délelőtt 11 órakor. A megyeszékhely művelődési köz­pontjának szűk hely viszonyai mi­att a rendező bizottság úgy dön­tött, hogy a csoportok versenyét közönség kizárásával tartják meg. A vetélkedőt a táncegyüttesek ve­zetőinek szakmai tanácskozása, ér­tékelés követi a TIT-klubban. A közönség vasárnap este fél hétkor, a városi művelődési ' házban találkozhat a feszti­válon legjobban szereplő cso­portokkal, ahol a díjnyertes együttesek tar­tanak gálaestet. Itt adják át ün­nepélyes keretek között a feszti­vál díjait is: egy nagydijat, egy első, két második és két harmadik díjat. Ezenkívül díjazzák a leg­jobban sikerült koreográfia ké­szítőjét, átadnak egy zeneszerzői és egy különdíjat is. Érdekes rendezvénynek ígér­kezik a szombat esti népvise­leti bemutató, amelyet Szek­szárdon, a volt megyeháza nagytermében tartanak meg. A bemutatón részt vesz a jelmez- kölcsönző vállalat központja, be­mutatják „népviselet készletüket”, sőt erre az alkalomra néhány új ruhát is készítettek. Az igazi lát­ványosát! a Tóira megyei népvise­letek bemutatója lesz: hetvenné' is többet láthatunk majd belőlük. A bemutatót követően a táncos szakemberek, a népművészeti és iparművészeti szakreferensek or­szágos tanácskozásának résztvevői ülnek össze, hogy megvitassák a népviseletek színpadi alkalmazá­sának kérdéseit. Az érdekes té­mából Kascsák Margit jelmezter­vező tart vitaindító előadást. Mozgalmas lesz a hétvége Szekszárdon. December 6—8. között rende­zik meg a népművészeti és iparművészeti szakreferensek országos tanácskozását, amelyen időszerű szakmai kér­déseket vitatnak meg a résztve­vők. A Tolna megyei színvonalas, országosan is figyelemreméltó eredményeket produkáló szakköri munka elismerése az, hogy az idén a megyeszékhely lesz az or­szágos konferencia székhelye. A népművészeti és iparművészeti szakreferensek közösen tekintik meg a város kulturális nevezetes­ségeit, és képviseltetik magukat a rendezvényeken is. Az országos konferencia alkal­mából vasárnap kiállítás nyílik a volt megyeháza kistermében, ahol egy évtized legszebb népművésze­ti és iparművészeti tárgyait lát­hatják az érdeklődők. <d. k. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom