Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

Magyar államférfiak üdvözli távirata a szovjet vezetőkhöz L. I. Brez&nyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ‘oíiikárának. N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa el­nökének . MOSZKVA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás- paraszt kormány és egész néoiink nevében szívből jövő üdvözle­tünket és őszinte jókívánságain­kat küldjük Önöknek, a testvéri szovjet népnek. Kommunista pártjának vezeté­sével a Szovjetunió az elmúlt évben új, nagyszerű sikereket ért el a lenini eszmék valóra váltásában, a kommunista társa­dalom építésében. A szovjet népgazdaság hatalmas eredmé­nyei, a kultúra és a tudomány kiemelkedő vívmányai nem csu­pán a szovjet nép boldogulását, de egyben a béke. az emberi ha­ladás ügyét is szolgálják. Az egész dolgozó magyar nép nagyra értékeli a Szovjetuniónak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a népek közti barátság és együttműködés elmé­lyítését szolgáló politikáját. He­lyeseljük és közös ügynek te­kintjük az imperialista agresszió megfékezését, a hős vietnami nép megsegítését, a szocializmus vív­mányainak oltalmazását szolgáló nemzetközi akciókat. Nagyra értékeljük és támogat­juk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a nemzetközi munkásmozgalom egysége helyreállítására, a szocia­lista országok közössegének erő­sítésére irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseit. A szocializmus teljes felépíté­sén dolgozó népünk ez évben szintén jelentős sikereket ért el az országépítő munkájában. A IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva né­pünk eltökélt szándéka szocia­lista vívmányaink továbbfejlesz­tése, a pártjaink, kormányaink, népeink közötti internacionalista barátság, együttműködés és tör­ténelmi szövetség további erősí­tése. Ennek szellemében készü­lünk jubileumi évfordulóink, a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Tanácsköz­társaság megalakulása 50. év­fordulójának megünneplésére. Nagy ünnepükön teljes szívből újabb sikereket kívánunk a testvéri szovjet népnek célkitű­zéseinek megvalósításában. a kommunista társadalom építésé­ben. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ■ * Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte A. A. Gro- miko szovjet külügyminisztert. A Szakszervezetek Országos Taná­csa a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pedig a lenini Komsznmol Központi Bi­zottságának küldött üdvözlő táv­iratot. Megállapodás Husszein és a Palesztinái ellenállási szervezetek között Libanoni sajtójelentések sze­rint ideiglenes egyezség jött létre Husszein jordániai király és a három legbefolyásosabb Palesz­tinái felszabadítási mozgalom kö­zött. A király és a palesztínai szer­vezetek nézeteltérése különféle fegyveres csoportok ammani megmozdulása nyomán került nyíltan a felszínre. Az egyezményt drámai ülésen dolgozták ki, amelyen részt vet­tek az El Fatah, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a Pa­lesztinái Felszabadítási Népfront képviselői. Arafat, az El Fatah-rnczgalom szóvivője a tanácskozás után telefonon közölte több libanoni lap szerkesztőségével, hogy a „válság veget ért”. Zajed Rifai, a jordániai ural­kodó titkára az A1 Anvar című libanoni újságnak adott nyilat­kozatában kifejtette, hogy „sike­rült véget vetni minden félre­értésnek A történtekért sem a jordániai kormány, sem pedig a gerillaszervezetek nem tehetők felelőssé. A helyzet tisztázódott, a kijárási tilalmat megszüntet­ték. A fővárost megszállva tar­tó katonai alakulatokat kivon­ták. Jordánia, a király, kormá­nya, népe és a palesztínai sza­badcsapatok változatlanul egy­ségbe tömörülnek és határozott magatartást tanúsítanak az el­lenséggel szemben”. Beirutba érkezett jelentések szerint a megállapodás főbb pontjai a következők: 1. Ammanban megszüntetik a kijárási tilalmat; 2. Jordánia egész területén ha­tálytalanítják a fegyveres erők szigorú intézkedéseit; 3. A szabadcsapatok kötelezett­séget vállalnak arra. hogy Am­man határain túl fekvő körzetek­ben állomásoznak, s a főbb út­vonalakon alávetik magukat a jordániai biztonsági szolgálat el­lenőrzésének ; 4. A szabadcsapatok ígéretet tesznek arra, hogy az utakon nem emelnek torlaszokat. Az AFP jelentése szerint Nasz- szer egyiptomi elnök is aggoda­lommal figyelte a jordániai ese­ményeket, Levelet intézett Husz- szein királyhoz, s ebben kérte, hogy tájékoztassa a helyzetről. Válaszában Husszein „bizonyos hírügynökségeket” kárhoztatott hamis hírek terjesztéséért. Meg­állapította, hogy az említett hír- ügynökségek fel akarták szítani a szenvedélyeket, hogy ily mó­don nehézségeket támasszanak és megakadályozzák Jordániát har­cának folytatásában, Nixon győzött Washington, Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Richard Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson. A republikánus jelöli ugyan a szavazat számát tekintve csak minimális előnyt szerzett de­mokrata ellenfelével, Hubert Humphrey-vel szemben, a nem arányos amerikai választási rendszer következtében azon­ban több elektori szavazatot szerzett mint Humphrey és a harmadik jelölt. George Wallace együttvéve. Nixon és Humphrey végig szoros küz­delmei vívott, s csak szerdán magyar idő szerint a késő délutáni órákban dó'lt el, hogy Kalifornia és Illinois szava­zataival Nixonnak jut az elektori szavazatok többsége. Az eredmények nem hivatalo­sak és nem véglegesek, de ér­demi változás a jelek szerint nem várható. A tv-adók és a hírügynöksé­gek egy része magyar idő sze­rint 16—30 óra után jelentette, hogy Nixon megszerezte a sza­vazatok többségét Illinois ál­lamban. Ez azt jelentette, hogy Nixon 30 államban az elektori szavazatok többségét, 287 sza­vazatot kapta meg. A győzelem­hez 270 elektori szavazat volt szükséges. Országos arányban a szavaza­tok 92 százalékának megszámlá­lása után Nixon 28 984 646, Humphrey 28 794 376 szavazatot kapott, egyaránt 43—43 százalé­kot. Wallace szavazatainak szá­ma 9 035 033. vagyis 14 százalék. ünnepi ülés Moszkvában Moszkva (MTI) Szerdán este. a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 51. évfordulójának elő­estéjén újból kigyúltak a Kreml kongresszusi palotájának fényei Pontosan 17.00 órakor — jnoszk- vai idő szerint — a jelenlevők lelkes tapssal köszöntötték az ün­nepi ülés elnökségét. Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszi gint. Nyikolaj Podgornijt, valamint a párt és a kormány többi vezető­jét. Az elnökségben foglalt he­lyet Georgij Beregovoj vezérőr­nagy és számos űrhajós társa. Ugyancsak az elnökségben kap­tak helyet az emlékest kimagasló vendégei, az ünnepi alkalomból Moszkvába érkezett külföldi kül­döttségek vezetői. A magyar dol­gozókat az ünnepi esten Föld­vári Aladár, a SZOT alelnöke vezetésével küldöttség képviselte. Ünnepi beszédet Kirill Mazu­rov. az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese mon­dott. Herbert Klein, Nixon sajtótit­kára „csodálatos visszatérésnek" minősítette Nixon sikerét, arra utalva, hogy a republikánus je­lölt 1960-ban vesztett az elnök- választáson, 1964-ben pedig siker­telenül indult a kaliforniai kor­mányzóválasztáson is. A választások menetét nem za­varta meg komolyabb incidens. Washingtonban, New Yorkban és néhány más városban diákok tüntettek a kormányzat háborús politikája ellen. Washingtonban komolyabb összecsapásra is sor került: a diákok a Fehér .Ház elé vonultak s itt a rendőrség megtámadta őket. Több mint 80 diákot vettek őrizetbe. New Yorkban különböző szervezetek rendeztek tüntetéseket, a felvo­nulók azt hangoztatták, hogy a választás „csalás". Itt is csaknem száz őrizetbevételre került sor. Valamennyi hírügynökség hang­súlyozza, hogy az eredmény nem tekinthető véglegesnek, részben esetleges választási óvások, rész­ben pedig a levélben beküldött szavazatok számának alakulása miatt. Néhány államban a küz­delem olyan szoros volt, hogy ezek a tényezők befolyásolhatják a végeredményt. Kisebbségben tesz az új elnök A XX. század amerikai politi-. kai történetének egyik legszoro­sabb elnökválasztásán Richard Nixon aratott győzelmet. Sikerül biztosítania, hogy az elektorok útján történő elnökválasztáson az elektorok többsége öt támogassa. George Wallace szereplése el­maradt az előzetes hírveréstől, és csupán öt államban szerezte meg az elektorj szavazatokat. A demokrata pán megtartotta többségét az amerikai törvény­hozás mindkét házában, bár a republikánus pártnak i sikerült több helyet elhódítania. A 435 tagú képviselőházban, amelynek minden helyére választásokat tartottak, a demokrata többség továbbra is jelentős. A szenátus­ban, ahol 34 hely került újonnan betöltésre, a republikánusok ja­vítottak helyzetükön. Az ismer­tebb demokrata szenátorok kö­zül megtartotta mandátumát Fulbright, a külügyi bizottság elnöke, továbbá a vietnami há­ború néhány ellenzője, így Frank Church, Gaylord Nelson. George McGovern. Visszakerült a töryényhozásba az 1964-es vá­lasztás bukott republikánus el­nökjelöltje, Barry Goldwater. A képviselőházba az idén több né­ger képviselőt választottak. Har­lem, lakosai újraválasztották Adam Clayton Powell néger kép­viselőt, akinek mandátumát a képviselőház nem hajlandó el­ismerni. A több mint 70 millió szava­zat összeszámlálása egész éjjel tartott, de a reggeli órákra sem ért véget. Humphrey kezdetben jelentős előnyre tett szert; a de­mokratapárti elnökjelölt az Egyesült Államok keleti part­vidékén elsöprő győzelmet ara­tott. A középnyugati államokban viszont Nixon győzelméhez nem fért kétség. Az új amerikai el­nök kisebbségi elnök lesz: ellen­felei együttvéve több szavazatot szereztek A XX. században ed­dig csupán egyetlen elnök ka­pott kisebb százalékarányó sza­vazatot: Woodrow Wilson. Figyelemreméltó, hogy a re­publikánus jelölttel szemben az első statisztikák szerint Humph­rey szerezte meg a néger sza­vazatok túlnyomó többségét és a városi lakosság jelentős rétegei­nek támogatását. Nixon hívei többek között a farmövezet la­kosságából és az elővárosok fe­hér „középosztályának” soraiból kerültek ki. Az amerikai fél nem tesz eleget a megállapodásnak A VDK szóvivőjének sajtóértekezlete Párizsban Párizsban, ahol elmaradt a szerdára tervezett négyes talál­kozó, a VDK küldöttségének szó­vivője sajtóértekezleten ismer­tette Hanoi álláspontját az ér­demi tárgyalások elhalasztásával kapcsolatban. Nguyen Thanh Le, a küldöttség szóvivője írásos nyi- lakozatot osztott szét újságírók között, amelyben a VDK küldött­sége „az amerikai félre és a sai- goni adminisztrációra” hárít min­den felelősséget a konferencia megnyitásának elhalasztása miatt. A nyilatkozat emlékeztei arra, hogy mind a VDK, mind pedig a DNFF elfogadta Johnson el-" nőknek azt az október 31-én be­jelentett indítványát, hogy a né­gyes találkozó Párizsban novem­ber 6-án kezdődjék. Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF képvise­lője november 4-én meg is ér­kezett Párizsba. November 5-én azonban az Egyesült Államok kormányának képviselői arról tá­jékoztatták a VDK megbízottait, hogy „a saigoni adminisztráció képviselőinek távolmaradása mi­att 1968. november 6-ár. nem ke­rülhet sor Párizsban a találko­zóra. Ilyen módon az amerikai fél nem tett ele­get a megállapodásnak és nem tartotta be a VDK kor­mányának képviselőivel szem­ben vállalt kötelezettségeit." — Hangoztatja a VDK küldött­ségének nyilatkozata. A szóvivő utalt arra, hogy Ha­noi képviselői készek lettek vol­na leülni tárgyalni a három je­lenlévő küldöttség részvételével azzal a kikötéssel, hogy a saigo­ni rezsim megbízottai megérke­zésük után kapcsolódnak be a tárgyalásokba. Az Egyesült Ál­lamok azonban erre nem volt hajiadó. Ennélfogva az amerikai felet és a sai­goni adminisztrációt terheli minden felelősség azért, hog.v november 6-án nem kezdőd­hettek meg Párizsban a négyhatalmi tárgyalások. Ugyanezen a sajtóértekezleten a VDK küldöttsége ismertette or­szága külügyminisztériumának november 5-i nyilatkozatát, amely elmarasztalja az Egyesült Álla­mokat a VDK légiterében a bom­bázások beszüntetése óta végre­hajtott felderítő repülések, to­vábbá a fokozottabb dél-vietnami amerikai ^bombázások miatt. Hírügynökségek saigoni jelen­tései ugyanakkor arról számol­nak be, hogy szerdán a saigoni rezsim „elnöke”, Nguyen Van Thieu és a bábkormány minisz­terelnöke, Tran Van Huong is nyilatkozott a párizsi megbeszélé­sekről. Thieu azt állította, hogy „katasztrofális következmények­kel” járna, ha kormánya elkül- dené képviselőit Párizsba és tár­gyalna a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal. „Ha a Dél-vietnami Felszabadítási Front tárgyalni akar velünk, eljöhet Saigonba, de nekünk végleges az az elhatározásunk, hogy nem uta­zunk Párizsba tárgyalni vele” — jelentette ki a tábornok. Tran Van Huong „miniszter- elnök” viszont újságíróknak olyan bejelentést tett, hogy a sai­goni adminisztráció rövidesen új „békeformulát” hoz nyilvánosság­ra. Mint mondotta, ezzel a kez­deményezésével igyekszik a pá­rizsi tárgyalások bojkottálása el­lenére bebizonyítani, hogy „Sai­gon békét akar’’. A vezető saigoni politikus hangsúlyozta, hogy míg az Egye­sült Államok vereségnek tekinti a saigoni adminisztráció képvi­selőinek távolmaradását Párizs­ból, nekik maguknak az a véle­ményük, hogy ez a saigoni rend­szer győzelme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom