Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
Magyar államférfiak üdvözli távirata a szovjet vezetőkhöz L. I. Brez&nyev elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ‘oíiikárának. N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének . MOSZKVA A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás- paraszt kormány és egész néoiink nevében szívből jövő üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük Önöknek, a testvéri szovjet népnek. Kommunista pártjának vezetésével a Szovjetunió az elmúlt évben új, nagyszerű sikereket ért el a lenini eszmék valóra váltásában, a kommunista társadalom építésében. A szovjet népgazdaság hatalmas eredményei, a kultúra és a tudomány kiemelkedő vívmányai nem csupán a szovjet nép boldogulását, de egyben a béke. az emberi haladás ügyét is szolgálják. Az egész dolgozó magyar nép nagyra értékeli a Szovjetuniónak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a népek közti barátság és együttműködés elmélyítését szolgáló politikáját. Helyeseljük és közös ügynek tekintjük az imperialista agresszió megfékezését, a hős vietnami nép megsegítését, a szocializmus vívmányainak oltalmazását szolgáló nemzetközi akciókat. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának a nemzetközi munkásmozgalom egysége helyreállítására, a szocialista országok közössegének erősítésére irányuló fáradhatatlan erőfeszítéseit. A szocializmus teljes felépítésén dolgozó népünk ez évben szintén jelentős sikereket ért el az országépítő munkájában. A IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva népünk eltökélt szándéka szocialista vívmányaink továbbfejlesztése, a pártjaink, kormányaink, népeink közötti internacionalista barátság, együttműködés és történelmi szövetség további erősítése. Ennek szellemében készülünk jubileumi évfordulóink, a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulása 50. évfordulójának megünneplésére. Nagy ünnepükön teljes szívből újabb sikereket kívánunk a testvéri szovjet népnek célkitűzéseinek megvalósításában. a kommunista társadalom építésében. Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. ■ * Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte A. A. Gro- miko szovjet külügyminisztert. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pedig a lenini Komsznmol Központi Bizottságának küldött üdvözlő táviratot. Megállapodás Husszein és a Palesztinái ellenállási szervezetek között Libanoni sajtójelentések szerint ideiglenes egyezség jött létre Husszein jordániai király és a három legbefolyásosabb Palesztinái felszabadítási mozgalom között. A király és a palesztínai szervezetek nézeteltérése különféle fegyveres csoportok ammani megmozdulása nyomán került nyíltan a felszínre. Az egyezményt drámai ülésen dolgozták ki, amelyen részt vettek az El Fatah, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a Palesztinái Felszabadítási Népfront képviselői. Arafat, az El Fatah-rnczgalom szóvivője a tanácskozás után telefonon közölte több libanoni lap szerkesztőségével, hogy a „válság veget ért”. Zajed Rifai, a jordániai uralkodó titkára az A1 Anvar című libanoni újságnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy „sikerült véget vetni minden félreértésnek A történtekért sem a jordániai kormány, sem pedig a gerillaszervezetek nem tehetők felelőssé. A helyzet tisztázódott, a kijárási tilalmat megszüntették. A fővárost megszállva tartó katonai alakulatokat kivonták. Jordánia, a király, kormánya, népe és a palesztínai szabadcsapatok változatlanul egységbe tömörülnek és határozott magatartást tanúsítanak az ellenséggel szemben”. Beirutba érkezett jelentések szerint a megállapodás főbb pontjai a következők: 1. Ammanban megszüntetik a kijárási tilalmat; 2. Jordánia egész területén hatálytalanítják a fegyveres erők szigorú intézkedéseit; 3. A szabadcsapatok kötelezettséget vállalnak arra. hogy Amman határain túl fekvő körzetekben állomásoznak, s a főbb útvonalakon alávetik magukat a jordániai biztonsági szolgálat ellenőrzésének ; 4. A szabadcsapatok ígéretet tesznek arra, hogy az utakon nem emelnek torlaszokat. Az AFP jelentése szerint Nasz- szer egyiptomi elnök is aggodalommal figyelte a jordániai eseményeket, Levelet intézett Husz- szein királyhoz, s ebben kérte, hogy tájékoztassa a helyzetről. Válaszában Husszein „bizonyos hírügynökségeket” kárhoztatott hamis hírek terjesztéséért. Megállapította, hogy az említett hír- ügynökségek fel akarták szítani a szenvedélyeket, hogy ily módon nehézségeket támasszanak és megakadályozzák Jordániát harcának folytatásában, Nixon győzött Washington, Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Richard Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson. A republikánus jelöli ugyan a szavazat számát tekintve csak minimális előnyt szerzett demokrata ellenfelével, Hubert Humphrey-vel szemben, a nem arányos amerikai választási rendszer következtében azonban több elektori szavazatot szerzett mint Humphrey és a harmadik jelölt. George Wallace együttvéve. Nixon és Humphrey végig szoros küzdelmei vívott, s csak szerdán magyar idő szerint a késő délutáni órákban dó'lt el, hogy Kalifornia és Illinois szavazataival Nixonnak jut az elektori szavazatok többsége. Az eredmények nem hivatalosak és nem véglegesek, de érdemi változás a jelek szerint nem várható. A tv-adók és a hírügynökségek egy része magyar idő szerint 16—30 óra után jelentette, hogy Nixon megszerezte a szavazatok többségét Illinois államban. Ez azt jelentette, hogy Nixon 30 államban az elektori szavazatok többségét, 287 szavazatot kapta meg. A győzelemhez 270 elektori szavazat volt szükséges. Országos arányban a szavazatok 92 százalékának megszámlálása után Nixon 28 984 646, Humphrey 28 794 376 szavazatot kapott, egyaránt 43—43 százalékot. Wallace szavazatainak száma 9 035 033. vagyis 14 százalék. ünnepi ülés Moszkvában Moszkva (MTI) Szerdán este. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának előestéjén újból kigyúltak a Kreml kongresszusi palotájának fényei Pontosan 17.00 órakor — jnoszk- vai idő szerint — a jelenlevők lelkes tapssal köszöntötték az ünnepi ülés elnökségét. Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszi gint. Nyikolaj Podgornijt, valamint a párt és a kormány többi vezetőjét. Az elnökségben foglalt helyet Georgij Beregovoj vezérőrnagy és számos űrhajós társa. Ugyancsak az elnökségben kaptak helyet az emlékest kimagasló vendégei, az ünnepi alkalomból Moszkvába érkezett külföldi küldöttségek vezetői. A magyar dolgozókat az ünnepi esten Földvári Aladár, a SZOT alelnöke vezetésével küldöttség képviselte. Ünnepi beszédet Kirill Mazurov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese mondott. Herbert Klein, Nixon sajtótitkára „csodálatos visszatérésnek" minősítette Nixon sikerét, arra utalva, hogy a republikánus jelölt 1960-ban vesztett az elnök- választáson, 1964-ben pedig sikertelenül indult a kaliforniai kormányzóválasztáson is. A választások menetét nem zavarta meg komolyabb incidens. Washingtonban, New Yorkban és néhány más városban diákok tüntettek a kormányzat háborús politikája ellen. Washingtonban komolyabb összecsapásra is sor került: a diákok a Fehér .Ház elé vonultak s itt a rendőrség megtámadta őket. Több mint 80 diákot vettek őrizetbe. New Yorkban különböző szervezetek rendeztek tüntetéseket, a felvonulók azt hangoztatták, hogy a választás „csalás". Itt is csaknem száz őrizetbevételre került sor. Valamennyi hírügynökség hangsúlyozza, hogy az eredmény nem tekinthető véglegesnek, részben esetleges választási óvások, részben pedig a levélben beküldött szavazatok számának alakulása miatt. Néhány államban a küzdelem olyan szoros volt, hogy ezek a tényezők befolyásolhatják a végeredményt. Kisebbségben tesz az új elnök A XX. század amerikai politi-. kai történetének egyik legszorosabb elnökválasztásán Richard Nixon aratott győzelmet. Sikerül biztosítania, hogy az elektorok útján történő elnökválasztáson az elektorok többsége öt támogassa. George Wallace szereplése elmaradt az előzetes hírveréstől, és csupán öt államban szerezte meg az elektorj szavazatokat. A demokrata pán megtartotta többségét az amerikai törvényhozás mindkét házában, bár a republikánus pártnak i sikerült több helyet elhódítania. A 435 tagú képviselőházban, amelynek minden helyére választásokat tartottak, a demokrata többség továbbra is jelentős. A szenátusban, ahol 34 hely került újonnan betöltésre, a republikánusok javítottak helyzetükön. Az ismertebb demokrata szenátorok közül megtartotta mandátumát Fulbright, a külügyi bizottság elnöke, továbbá a vietnami háború néhány ellenzője, így Frank Church, Gaylord Nelson. George McGovern. Visszakerült a töryényhozásba az 1964-es választás bukott republikánus elnökjelöltje, Barry Goldwater. A képviselőházba az idén több néger képviselőt választottak. Harlem, lakosai újraválasztották Adam Clayton Powell néger képviselőt, akinek mandátumát a képviselőház nem hajlandó elismerni. A több mint 70 millió szavazat összeszámlálása egész éjjel tartott, de a reggeli órákra sem ért véget. Humphrey kezdetben jelentős előnyre tett szert; a demokratapárti elnökjelölt az Egyesült Államok keleti partvidékén elsöprő győzelmet aratott. A középnyugati államokban viszont Nixon győzelméhez nem fért kétség. Az új amerikai elnök kisebbségi elnök lesz: ellenfelei együttvéve több szavazatot szereztek A XX. században eddig csupán egyetlen elnök kapott kisebb százalékarányó szavazatot: Woodrow Wilson. Figyelemreméltó, hogy a republikánus jelölttel szemben az első statisztikák szerint Humphrey szerezte meg a néger szavazatok túlnyomó többségét és a városi lakosság jelentős rétegeinek támogatását. Nixon hívei többek között a farmövezet lakosságából és az elővárosok fehér „középosztályának” soraiból kerültek ki. Az amerikai fél nem tesz eleget a megállapodásnak A VDK szóvivőjének sajtóértekezlete Párizsban Párizsban, ahol elmaradt a szerdára tervezett négyes találkozó, a VDK küldöttségének szóvivője sajtóértekezleten ismertette Hanoi álláspontját az érdemi tárgyalások elhalasztásával kapcsolatban. Nguyen Thanh Le, a küldöttség szóvivője írásos nyi- lakozatot osztott szét újságírók között, amelyben a VDK küldöttsége „az amerikai félre és a sai- goni adminisztrációra” hárít minden felelősséget a konferencia megnyitásának elhalasztása miatt. A nyilatkozat emlékeztei arra, hogy mind a VDK, mind pedig a DNFF elfogadta Johnson el-" nőknek azt az október 31-én bejelentett indítványát, hogy a négyes találkozó Párizsban november 6-án kezdődjék. Nguyen Thi Binh asszony, a DNFF képviselője november 4-én meg is érkezett Párizsba. November 5-én azonban az Egyesült Államok kormányának képviselői arról tájékoztatták a VDK megbízottait, hogy „a saigoni adminisztráció képviselőinek távolmaradása miatt 1968. november 6-ár. nem kerülhet sor Párizsban a találkozóra. Ilyen módon az amerikai fél nem tett eleget a megállapodásnak és nem tartotta be a VDK kormányának képviselőivel szemben vállalt kötelezettségeit." — Hangoztatja a VDK küldöttségének nyilatkozata. A szóvivő utalt arra, hogy Hanoi képviselői készek lettek volna leülni tárgyalni a három jelenlévő küldöttség részvételével azzal a kikötéssel, hogy a saigoni rezsim megbízottai megérkezésük után kapcsolódnak be a tárgyalásokba. Az Egyesült Államok azonban erre nem volt hajiadó. Ennélfogva az amerikai felet és a saigoni adminisztrációt terheli minden felelősség azért, hog.v november 6-án nem kezdődhettek meg Párizsban a négyhatalmi tárgyalások. Ugyanezen a sajtóértekezleten a VDK küldöttsége ismertette országa külügyminisztériumának november 5-i nyilatkozatát, amely elmarasztalja az Egyesült Államokat a VDK légiterében a bombázások beszüntetése óta végrehajtott felderítő repülések, továbbá a fokozottabb dél-vietnami amerikai ^bombázások miatt. Hírügynökségek saigoni jelentései ugyanakkor arról számolnak be, hogy szerdán a saigoni rezsim „elnöke”, Nguyen Van Thieu és a bábkormány miniszterelnöke, Tran Van Huong is nyilatkozott a párizsi megbeszélésekről. Thieu azt állította, hogy „katasztrofális következményekkel” járna, ha kormánya elkül- dené képviselőit Párizsba és tárgyalna a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal. „Ha a Dél-vietnami Felszabadítási Front tárgyalni akar velünk, eljöhet Saigonba, de nekünk végleges az az elhatározásunk, hogy nem utazunk Párizsba tárgyalni vele” — jelentette ki a tábornok. Tran Van Huong „miniszter- elnök” viszont újságíróknak olyan bejelentést tett, hogy a saigoni adminisztráció rövidesen új „békeformulát” hoz nyilvánosságra. Mint mondotta, ezzel a kezdeményezésével igyekszik a párizsi tárgyalások bojkottálása ellenére bebizonyítani, hogy „Saigon békét akar’’. A vezető saigoni politikus hangsúlyozta, hogy míg az Egyesült Államok vereségnek tekinti a saigoni adminisztráció képviselőinek távolmaradását Párizsból, nekik maguknak az a véleményük, hogy ez a saigoni rendszer győzelme.
