Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

Hulladék — ssáxalékra tftitiftiiiFiiifiiitliiíliiiiiiliíliifilHN Wagüer-iuggöny \ A kocsmakultusz fejlesztésének e meghatóan szép példájává! talál- E koztam az egyik Tolna megyei ÍZ faluban. A régi kocsmát, átépí- 55 tették, tatarozták, festették, szó- e val modern külsejűvé adjusztál- E ták és az ablakra függöny ke- 55 rült. Mégpedig egészen modern 55 függöny. Nem lyukacsos, átlátszó, 3 szokvány-firhang, hanem nyári E ruhának való textília, rajta ró- Z zsás minta és kotta. Igen, kotta. 55 Nem is akármilyen: opera. A JLo- — hengrin. Szabályos, gyönyörű E kottarészlet, a hozzá való sző- E veggel: „Lohengrin Oper von 55 Richard Wagner. Op. 33. No. 21. 5 Allegro con spirito, Allegro mo- E derato”. Ez a függöny a legnagyobb öf- ZZ let a magyar falu kulturális 55 életének, a parasztember ízlésé- — nek formálásában, legalább fél E évszázad óta. Mert mi volt eddig Z a falusi kocsmában? A János bá- 55 esi iölhajtotta a féldeci büdös S törkölyt, vagy a két deci asztali e színest, aztán megint fölhajtotta, Z majd pediglen a rend kedvéért 55 ismét beszopott egy féldeci bü- closet, vagy két deci asztali szí- e nest és elkezdte dünnyögni, E kedvetlenül, keseregve dudorász- Z ni, hogy haragszom a töködre, 55 mert ráfutott a kukoricaföldemre. — Ezzel szemben mi várható a Z kottás függöny után? Csodálatos Z tesz. Egyszerűen csodálatos. Vé- 55 gjggondolni is fölemelő érzés. A e János bácsi, de az Élesztős Tóth E Feri is, meg a Ferde Fista gye- ~ rek is, akik a legjobb kocsma- 5 járók, fölfigyelnek az Allegro mo- E derato-ra és az Allegro con spi- Z rito-ra Furdalja őket a kiváncsi- Z ság. Elhatalmasodik bennük a tudásszomj a zenei műveltségre. E Amikor már nem bírják tovább, Z szépen felöltöznek, beutaznak a Z megyei tanács művelődésügyi osztó- 55 lyához és előterjesztik óhajukat: e küldene a megye az ő falujukba E egy zenepedagógust? A zene- Z pedagógus tanítaná őket és a fa- 55 íu népét. Akár minden este az 5- őszi-téli időben. Tavaszra már E lehetne a falunak egy jó vegyes- E kórusa és kamarakórusa, néhány Z szólóénekese, sőt, magánénekese. 5jj Élesztős Tóth Feri lenne az E egyik magánénekes. Nagyon szép E a hangja, csak még nyers. Mű- Z vélni szeretné. Például szeretné Z megtanulni a Lohengrint. Tessék J5 elképzelni: amikor majd bemegy j- a kocsmába, illetve az italboltba, E csak oda pillant az ablak felé, a Z Wagner-fűggönyre, finoman meg- Z köszörüli a torkát és már énekli 55 is az Allegro moderato-t. Na persze három féldeci büdös Z törköly után. Gemenczi József iiimimimiemimiimiiiiiimiiiiit = Az utóbbi hónapokban meg­lehetősen sokat hallunk a Szek­szárdi Városgazdálkodási Válla­latról. Érthető. Hisz ennek a cégnek elsőrendű kötelességei közé tartozik a város „rendben tartása”, gondoskodni arról, hogy a középületek meghatározott idő­ben felújításra kerüljenek, hogy az épületek javításánál is beve­zessék a tmk-t, a tervszerű meg­előző karbantartást. Nemrég ad­tunk róla hírt, — képünkön már be is tudjuk mutatni —, hogy a vállalat, egyelőre csak bérle­ményként rendelkezik egy Kuka szemétgyűjtő és szállító gépkocsi­val. S a város belterületén, több mint húsz utcában már e gép­kocsi segítségével szállítják el a szemetet. Ez az új gépkocsi és a válla­lat más egyéb intézkedései is azt mutatják, hogy új módon gaz­dálkodnak. Bár meglehetősen nehéz egy szolgáltató tevékeny­séget végző cégnek vállalatszerű gazdálkodást folytatni, s töre­kedni a minél nagyobb nyere­ségre, itt ez figyelhető meg. A Kuka-gépkocsi munkába állítása egy újabb érdekes dolgot indított el a vállalatnál. Bár még csak tervezési stádiumban van a sze­méthasznosítás ügye, mégis ér­demes róla beszélni. Sőt, ez is azt bizonyítja, hogy a vállalatnál a sok „napi feladat” leköti szihte a teljes létszámot, képes mindig valami újat produkálni. Mintegy 200 résztvevővel nyi­totta meg Budapesten Kazarecz- ki Kálmán miniszterhelyettes az I. Országos Mezőgazdasági Mun­kavédelmi Konferenciát. A téma fontosságát ismerve, legfeljebb azon csodálkozhatunk, hogy ez az első ilyen természetű, átfogó tanácskozás. A város kijelölt szeméttároló helyén megvalósítják a szemét hasznosítását. Egyelőre, első lé­pésként, csak válogatják a sze­metet. A vállalat embere, aki majd egyben a szeméttelep gondnoka is lesz) külön szedi a hasznosítható különböző anyago­kat, fémeket, rongyot, papírt, és ezt értékesítik majd. Természete­sen a szemétválogatásban a gond­nokot érdekeltté teszik: a ki­gyűjtött,, és a MÉH által átvett hulladék értékének bizonyos százalékát megkapja. A mezőgazdaságban, — ahol több mint egymillió dolgozót foglalkoztatnak — évenkint 30—40 ezer ember esik ki üzemi baleset miatt hosszabb- rövidebb időre a munkából és a halálos áldozatok száma is mintegy 240. A balesetek oka, összetétele pontosan tükrözi a kort, amelyben élünk. Amint csökken a parasztok egészségét, életét károsító ókok között a „százféle népbetegség, szapora csecsemőhalál”, úgy kerül előtér­be a technika, a gép a vegyszer, az áram. A halálos balesetek ma­gyarázatát például alig 6 száza­lékban találjuk „hagyományos” okokban, mint a lórúgás, vagy a vízbefullás. A többit mind a technika okozza. A vegyszerek tömeges megjelenésével például ma már előfordul, hogy egész mentőautó-karaván vonul ki egy- egy gazdaságba, hogy a könnyeb­ben, vagy súlyosabban fertőzöt­teket kórházba vigyék. Tévedés ne essék, nincsen szó a balesetek vagy halálos áldoza­tok számának növekedéséről. Sőt, 1960 és 1967 között, annak elle­nére, hogy közben a technika felhasználása ugrásszerűen foko­zódott. az ossz-balestek száma ke­reken 20 százalékkal csökkent és kevesebb a halál is. A konferencia mégis szükséges, mert nem nyugodhatunk bele ab­ba, hogy háromezer dolgozó egész évi munkájának megfelelő kiesést okozzanak a balesetek, nem szólva a számokkal ki sem fejezhető szenvedésről és szomo­rúságról. Van miről beszélni az összegyűlt tudományos kutatóknak, osztály- és főosztályvezetőknek. orvosoknak és egyetemi tanárok­nak. A téma rendkívül sokrétű és összetett. Vegyük egyik legsúlyo­sabb tünetet: a halálos balese­tek közel 40 százalékát borulá­sok okozzák. Ez parancsol6an ír­ja elő, hogy már a konstruktőrök gondol­janak a traktoros életének vé­delmére: szereljék fel végre azt a szerkezetet, amely bo­rulás esetén is megóvja a ve­zető életét: de gondolkodjunk azon is, hogy érdemes-e kivénült masinákat erőszakos toldozgatásukkal mun­A hulladékhasznosítás e mód­ja talán még nem kelt különö­sen nagy feltűnést, de ha arra gondolunk, hogy minden város­ban ma szinte létkérdés a, sze­métügy, mindjárt másként kell értékelni ezt a fontos lépést a város gazdáinak.- Nálunk, e szerint a következő években, év­tizedekben nem lesz szemétügy, hisz szakszerű, rendszeres keze­lését már időben elkezdték. kában tartani. Ezekkel a minden áron termelésbe tartott gépekkel ugyanis mindig, tpbb a baj,..-,»? gyobb a veszély. Kell - beszélni árról, is, hogy egyes Védőruhák, védőmászlíolc nem mindig, vagy. nem megfelelő minőségben kaphatók. A konfe­rencia témaköréhez tartozik a mezőgazdasági egészségvédelem is: Rengeteg a teendő, mert saj­nos nem ritka, eset, hogy az új, korszerű istállóban a dolgozók személyes higiéniáját legfeljebb a múlt század színvonalán elé­gítik ki- Az állatról emberre ter­jedő-betegségek pedig már a ku­tatóknak is sok feladatot tarto­gatnak. Nem akarunk minden té­mát felsorolni, de azt okvetle­nül meg kell említeni, hogy a baleseti okok között szinte min­den esetben megtaláljuk az okta­tás hiányát vagy elégtelen szín­vonalát is. Hazánkban évente nagyjából ugyanannyi ember hal meg mezőgazdasági baleset köveid keztében, mint ahányan gyil­kosság áldozatául esnek, A gyilkos kinyomozását, megbün­tetését mindig keményen követeli a társadalom. De egy-egy halá­los baleset okainak eltussolására sokszor szégyellni való egyetértés­sel fog össze minden szereplő. Az is. akit felelősség terhelne, de annak segít gyakran az is, aki csak látta. És legtöbbször „kide­rül”, hogy a balesetet egyesegye- dül és kizárólag az áldozat okoz­ta, nyomozni való, büntetni való nincs. Bizonyos eredményeket ér­hetünk el a balesetek elleni harc­ban rendeletekkel, felszerelések­kel, oktatással is. De igazán ered­ményesen csak akkor járhatnak a hivatalos erőfeszítések, ha eb­ben segít az egész társadalom! Ezért reméljük, hogy az ott el­hangzottakból, az ott tisztázottak­ból minél több jut ki az életbe, a földekre, ahol a baleset veszé­lye leselkedik. (KS). Népújság 5 1968. november 29. Emlékezés Babits Mihályra Bensőséges megemlékezést tar­tott a szekszárdi Babits Mihály általános iskola tantestülete szerdán délután. Az iskola név­adójára: Babits Mihály költőre emlékezlek születésének 85. év­fordulója tiszteletére. Kedves Henrik, az iskola igazgatója me­leg hangú köszöntőt mondott: — Babits Mihály mindig szere­tettel gondolt Szekszárdra, Tol­na megyére, a „Mély kútból zengő” Dunántúlra. Szerette a tájat, az embereket, kedvelte a zamatos tolnai beszédet. Bár­merre járt, visszasírta az „édes otthont”. Büszkék vagyunk vá­rosunk szülöttére, aki a Barti- nából indult és jutott el a nem­zet legnagyobb költői sorába. Példaképünknek tekintjük a szü­lőföld szeretetében, anyanyelvűnk szépségének ápolásában — mon­dotta. A tantestület kegyelete jeléül koszorút helyezett el az iskola előcsarnokában felállított Babits- szobor talapzatára. Kaszler Edit, az iskola 8. osztályos tanulója el­szavalta a költő „Édes az ott­hon” című versét. A koszorúzás után a Babits-emlékházba láto­gattak, ahol Mohay Lajosné tárlatvezető kalauzolásával is­merkedtek a költő életét és munkásságát szemléltető doku­mentumokkal. Az emlékezést Ki mit tud Babitsról? jelszavú vetélkedő egészítette ki. A tantestület min­den egyes tagja tanúságot, tett arról, hogy jól ismeri iskolája névadójának élettörténetét és költészetét. Munkájukban arra törekednek. hogy névadójuk szellemében neveljék a reájuk bízott felnövekvő nemzedéket. V. M. Helikoni ünnepségek KeszUieiven Már elkészült a részletes fel­hívás és-' kiírás Veszprémben a jövő évi helikoni ünnepségekre, amelyeket május 22 és 25 között rendeznek meg a Balaton fővá­rosában — Keszthelyen. A KISZ Központi Bizottsága mellett mű­ködő Diáknapok Országos Ren­dező Bizottsága, illetve annak megbízásából a KISZ Veszprém megyei Bizottsága :— a tanácsi szervekkel és több tanintézettel közösen — felújítja a helikoni ünnepségek ifjúságot mozgató hagyományát és meghívja Keszt­helyre Tolna, Somogy, Baranya ás Zala megyék középiskolai és szakmunkástanuló fiataljait. A helikoni ünnepségeket a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjú­munkások Szövetsége, valamint a Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásának 50. évfordulója je­gyében rendezik meg és a műso­rok is ezt tükrözik vissza. A helikoni ünnepségeken poli­tikai nagygyűlés, KISZ-vezetők tanácskozása, ünnepi műsor „Rámtekint pártfogón e század” — címmel, mintaklubok műkö­dése jelentik a helikoni ünnepsé­gek a jövő évi kiemelkedő esemé­nyeit. Ezenkívül művészeti be­mutatók (vers- és prózamondás, diákszínpad, szólóhangszer ' és -ének, zenekarok, kamaraegyüt­tesek, énekkar, néptánc, helyi gyűjtési népi játék, társastánc, táncgimnasztika, pantomim) egész sora között válogathatnak a résztvevők. Az irodalmi, helytörténeti, mes­terségrajzi, néprajzi, képzőművé­szeti és kisfilmpályázatok ugyan­csak sok fiatalt vonzzanak majd a jövő évi helikoni ünnepségek­re. Külön érdekessége a most kö­vetkező helikoni ünnepségeknek, hogy a részt vevő megyék ifjú­sága számára műsoros est ver­senyt hirdet meg a rendező bi­zottság. A verseny kollektív jel­legű. A pályázó közösségek a kü­lönböző művészeti ágak felhasz­nálásával a műsorukban emléket állítanak a kommunista ifjúsági mozgalomnak, a harcos elődök­nek. Egy.megye égy estét betöl­tő műsorral pályázhat. Új iskola épül Szekszárdon A földmunkákkal megkezdődött egy új általános iskola építése Szekszárdon. Az épület az Árpád utcai kollégium hatalmas kertjébe kerül.- Pj ­Konferencia, egymillió ember egészségéért

Next

/
Oldalképek
Tartalom