Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

Arccal a megrendelő felé Fellendülőben a kisipar A Politikai Bizottság február- kezesünkre, már most megálla- ban, a kormány pedig márciusban pítható. hogy ebben az évben, tárgyalta a magánkisipar helyze- mintegy négymillió forinttal na- tét, és hozott olyan! határozatokat, gyobb termelési értéket állítot- amelyek elősegítik a magánkisip_r tak elő, mint 1967-ben. örven- tevékenységének bővítését. A ha- detes, hogy ezzel párhuzamosan tározatokat követő rendeletek, növekedett a lakosság részére mint például a közületi munka végzett javító-szolgáltató munka, értékhatárának felemelése, a tér- hiszen az újonnan kiadott ipar- melőszövetkezeti tagok tagságuk igazolványok elsősorban ilyen irá- megtartása melletti ipargyakor- nyú tevékenységre szólnak. Osz­lásának engedélyezése stb. pedig szességében megyénk kisiparosai- kedvező hatásukkal máris elŐ6e- nák tevékenységét vizsgálva a gítették a magánkisipar fellendü­lését. S, hogy a megjelent ren­deletek mennyire kedvező vissz­hangra találtak a kisiparosok kö­rében azt talán legjobban az bi­zonyítja, hogy megnőtt a kisipa­rosok érdeklődése a különböző hi­telek iránt, amelyek segítségével elsősorban felszerelésüket, műhe­lyüket. üzlethelyiségüket kíván­ják felújítani, korszerűsíteni. Több mint kétezren Megyénkben az elmúlt félév­ben 214 új iparigazolvanyt ad­tak lei, s ezzel tíz év után először, ismét kétezer fölé emelkedett a kisiparosok száma. A legtöbb fa­luban azonban még mindig meg­oldatlan a régi probléma: nincs aki megcsináljon egy elromlott zárat, megjavítson egy motort stb. Igaz, hogy a lakosság ellátá­sának, az utánpótlás biztosításá­nak jelentős bázist képez, és még nagyobbat képezhet a jövőben, a másodfoglalkozáskénti ipargya­korlás lehetősége. Eddig me­gyénkbe mintegy 150-en kaptak engedélyt a munkaviszony mellet­ti ipargyakorlásra. lamennyi kisiparosnál ellenőrzést tartanak. Nagy (eladatok előtt Az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése, lehetőséget bizto­sít a lakossági igények jobb, kul­turáltabb kielégítéséhez. Azonban a lehetőség még önmagában ke­vés. Arra vein szükség, hogy a KIOSZ megyei szervezete, vala­mint az egyes helyi csoportok olyan szervező munkát végezze­Válaszol a 12—361! Négymillióval több A megye kisiparosainak tevé­kenységét vizsgálva, bár még az ez évi adatok nem állnak rendel­megoszlás a következőképpen ala­kul: 90 százalékban javító és szolgáltató, míg 10 százalékban nek, amelynek nyomán megszün- közületi, illetve árutermelő mun- nek az ellátatlan területek, illet- ka. Megyénk négy kisiparosa eb- Ve emelkedik a lakossági igény ben az évben több mint 40C ezer forint értékben végzett, illetve végez exportmunkát, valamint importpótló munkákat. Kedvezően alakultak az árak A kisipari árak alakul isa me­gyénkben jónak mondható. Ezt elősegítette az új árintézkedés egyrészt azzal, hogy a -kisiparo­sok: a szolgáltatások teljesítésénél és a termék előállítása során felszámolhatják a tényleges ter­melési költségeket, másrészt az­zal, hogy teret engedtek az árak érvényesítésénél a piaci viszo­nyoknak. Csak ott volt árválto­zás, ahol az előállításhoz szüksé­ges anyagok árai is változtak. Örvendetes, hogy ártúllépés, il­letve árdrágítás miatt sem\a la­kosság, sem pedig az arra illeté­kes hatóságok részéről egyetlen bejelentés sem érkezett ezidág. Az új gazdaságirányítási rtend- szerben az elsőfokú iparhatóság ez évben árhatósági jogkört is kapott, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipari főelőadók évente legalább egy esetben va­kielégítésének színvonala. Az újonnan kiadott rendeletek, mint azt az elmúlt félév tapasztalatai is bizonyítják kedvező hatásuk­kal már eddig is nagymérték­ben elősegítették a végső cél meg­valósulását. Most már csak arra van szükség, hogy éppen e ren­deletek segítségével olyan szer­vezeti feladatokat valósítson meg megyénk kisiparosainak vezérka­ra, amely meggyorsítja a további fejlődést. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Késik a vonat A Népújság Szerkesztőségének közönségszolgálatától (12—361-es telefon) megkérdezték, miért ké­sik mindennap a Tolnáról reggel 7.20-kor induló személyvonat, amikor még nincs is itt a tél? ___ ____________ ____________ __ A kinek nyolc órakor kezdődik a utcaseprés szemetének elhelyezé- munkaideje Szekszárdon, sokszor sét szolgálja, másrészt pedig, ha előtt elhelyezett szemétgyűjtő ládára rákaptak az utcabeliek, odahordják még a konyhai ma­radékot is. Már a tetejére és mellé rakják a házi szemetet, igen kellemetlen és egészségte­len. Kérdés, van-e joguk a la­kóknak ilyen szemétgyűjtő tar­tályt használni, ami kizárólag az nem ér be ezzel a vonattal, kény­telen a koraival utazni, tehát hét óra előtt vonatra ülni a tolna- mözsi vasútállomáson. Tájékoztatást kértünk Ko­vács Zoltántól, a szekszárdi vasútállomás főnökétől, mi a gyakori késés oka. Az állomás­főnök szerint csak a korábbi években késett az említett vo­nat sokszor, az utóbbi időben ritkán késik. Bizonyításként megmutatta a forgalmi napló bejegyzéseit. E szerint novem­ber 14-től 26-ig mindössze há­rom napon történt késés. Ma­gyarázatot adni nem tud az állomásfőnök, ugyanis, mint mondja, a késésre nincs sem­mi indok. Nyilván intézkednek, hogy még ritkábban forduljon elő pontatlanság. Rákaptak a ládára Panaszkodik egy szekszárdi, Táncsics utcai lakos, hogy a jár­da mellett néhány hónappal ez­már megtelt a láda, miért nem ürítik rendszeresen? A városi tanács anyagtele­pének köztisztasági részlegve­zetője, Hirth Károly azt mond­ja, semmiképpen sincs joguk a Táncsics utca lakóinak a házi szemetet ebbe a tartályba rak­ni. Az udvarukban összegyűlő szemét elszállítására megvan a lehetőség, megrendelhetik a szemétszállító kocsit, a fuvar­díj kifizetése ellenében a ko­csi rendszeres időközönként igénybe vehető. A tartályba, ebbe a járdaszéli fémládába csak az utcán összesőpört sze­metet szabad belerakni. Az egészségügyi követelményeket csak így tudják betartatni. Mindenesetre már korábban elszállították volna a Táncsics utcából ezt a felgyülemlett hulladékot, de az építkezés miatt igen gyakran nem lehet kocsival közlekedni. Hirth Ká­roly ** ’ékoztatása szerint sür­gős intézkedés történik. Kőnyvkincsek vándorúton Bolgár anyanyelvű beteg fek­szik hosszabb ideje a megyei kórházban. Gyógyulási idejének unalmát kellemesen űzi el könyv­vel. Bolgár nyelven olvas: a könyvet a megyei könyvtár segít­ségével kapta. Az idei évben tíz híján két­száz könyv érkezett Szekszárdra, az ország minden részéből, könyv­tárközi kölcsönzéséé!. hoe, a könyvtártagnak csekély kellett csak térítenie. rri ' j .... . 1 emakorok •iimiimiiimiiiiMimiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiimiHiiiMiiiiiii /j Üzletkötés í assan már „hősi múlt- ként” emlegetik azt az időt, amikor a termelőszövet­kezetek és a termeltető vál­lalatok sokszor valóságos har­ci felekként álltak egymással szemben. Erre bőséges alapot adott a szövetkezetekre dik­tált, a népgazdasági érdekek­re hivatkozó szerződési rend­szer. Ami ma van, az a mind­egyik fél érdekeit figyelembe vevő partneri kapcsolat és a szerződések megkötése is kor­rekt üzleti tárgyalás. Mint a faddi Lenin és a paksi kon­zervgyár gyakorlatában ... A gyár képviselői — közj- tűk örvös Ferenc igazgató — hétfőn délután látogatták meg a faddiakat. — Ne haragudjatok, hogy Hornok elvtárs nem tud itt lenni, mert sürgősen Pestre kellett mennie — mentette ki az elnököt Szűcs Ferenc el­nökhelyettes. — Vásároltunk egy angol gyártmányú szárí­tóberendezést, most délután érkezik a Ferihegyi repülő­térre a gyár szakembere, ő elé kellett mennie. szárító érdekes téma a konzervgyáriaknak is. Érdeklődnek, hogyan, miként tudja kihasználni a szövetke­zet. — Óránként tíz tonna tel­jesítmény? Ez igen. Akár a gabona, akár a kukorica be­takarításában egyformán óri­ási előny a szövetkezetnek .. így folyik a beszélgetés né­hány percig, mígnem a lé­nyegre terelődik a szó. — Tehát akkor miben áll podunk meg a jövő évre? — Kezdjük a zöldborsóval I E — Nem lehetne inkább száz? — Hetvenholdas a tábla, amelybe szánjuk... — Jó, rendben van. Ubor­kát hány holdra szántok? — Nyolcra. Ha a Cs—65-ös fajtát kapjuk, akkor lesze­dünk akkora termést, mintha tíz holdon felül lenne. Nektek úgyis a mennyiség az ér­dekes. pzen nem fogunk össze­veszni. Zöldpaprika mennyi lesz? — Húsz hold. — Nem tudnátok felét meg­hagyni pirosnak? — Sajnos nem, mert a több­letmunkához nincs elég mun­kaerő. — Paradicsom 15 hold lesz — Huszonötről ennyire le­mentek? — Sajnos, kevés a munka­erő. Annak az ötven tagnak, aki eddig a kertészetben dol­gozott, a fele nyugdíjazás előtt áll. Jövőre nagy részük eléri a tíz évet, tehát nem számíthatunk száz százaléko­san rájuk. Egyébként az üzem­ágak között változtatnunk kell az arányokon, úgy, hogy bizonyos létszámot még fel­vesz az állattenyésztés. Jövő­re felnevelünk 300 000 ka­csát, húszezer pulykát, 40 000 csirkét. A kacsanevelést nem bízhatjuk hatvan-hatvanöt éves tagokra. Oda is első­sorban fiatalok kellenek. Meg kell, hogy értsétek a helyze­tünket ... A rra gondoltam — jegyzi ■rl meg a konzervgyár zgatója — hogy valami is ok miatt csökkentnek a ildségterületet, hogy talán .alami kifogásotok van elle­nünk. Korábban olyan szépen vittétek fel a területeket... — Semmi bajunk a kon­zervgyárral, sőt nagyra tart­juk a kapcsolatot. Viszont a körülményekkel kénytelenek vagyunk számolni. — Lenne egy új ajánlatunk — az amerikai cékla, konzerv- nek. Másodvetésben lehet termelni, augusztusban vetni és szeptember végén, amikor a szilvanagyságot eléri, ki­szedni. Egészen Sűrűre kell vetni, majdnem gabonasorra... — Csak nagyon sok mun­kát igényelne a levélzet eltá­volítása. — Meg lehetne oldani úgy, hogy kézzel lekaszálják, és utána kézzel kiforgatják. Meg­próbálhatjuk utána — mivel még egész zsenge a levélzet — ami rajta marad, a gyár­ban dörzsgéppel eltávolítani. — Meg lehetne próbálni, mondjuk, egy holdon. De mit fizet? — Árat még nem tudunk E mondani, egyelőre kísérleti E termelésnek szánjuk, de úgy 5 kalkulálunk, hogy a szövet- s kezet semmi esetre se fizes- E sen rá. E — Esetleg a tavasszal kap- 5 hatnánk annyi magot, hogy E egy melegágyban kipróbáljuk? E Annak alapján már számol- E hatunk mi is, a gyár is ... ■£ — Semmi akadálya... Mi- ­után a fűszerpaprika-területet 5 is csökkenteni akarjátok, E ajánlunk egy megoldást, ép- -j pen a munkaerő-helyzetre te- = kintettel. A vegyszeres gyom- 5 irtást... A tolnaiak az idén E már alkalmazták. E az, hogy a továbbtanulókat, tu­dományos munkát végzőket és egyéb érdeklődőket segítsék hoz­zá olyan könyvhöz, folyóirathoz, amelyhez a megyei könyvtárban nem juthatnak hozzá. A könyv­tárban feljegyzik a keresett mű címét és a kérést ők továbbít­ják. Jelenleg 34 könyvtárral áll­nak az országban összeköttetés­ben, de ez a szám tovább bővül­het, ha olyan művet keresnek, amely egyikben sem található. Tavaly mindössze 147 könyv cserélt gazdát ilyen formában, az idén már novemberig sokkal több. Az olvasók közt terjed a híre a könyvtárközi kölcsönzés­nek és a megye távoli pontjai­ról is érkeznek kívánságok. A szolgáltatás kétirányú: a községi könyvtárak olvasói is kémek műveket a megyeitől. 1 A gyakorlat l1 z csakugyan meggondo- E landó módszer. Tudjá- E tok mit? A fűszerpaprikát E egyelőre hagyjuk függőben. Megkérdezzük a tolnaiakat, és ha náluk bevált, úgy szá­molunk mi is----- BI. D ömötör Lajosné idén már­ciustól végzi a könyvtárközi köl­csönzéssel kapcsolatos teendőket. Elmondja, hogy az idén öt mikrofilmet ée két irodalmi té­majegyzéket is kaptak már. Mikrofilmet például akkor, ami­kor egy féltettebb folyóiratbal, a „Szilikát techniká”-ból volt szük­ség egy cikkre. Témajegyzéket többnyire diá­kok kérnek, de az is előfordul, hogy valakit, pusztán kíváncsi­ságból érdekel, mint legutóbb is, a selymek kézi festésének iro­dalma. Tanulmányozás végett megkapja a könyvet, s otthon megpróbálja hasznosítani az így szerzett tudást. A gyakorlati munkához más formában is sokszor nyújt segít­séget ez a kölcsönzés: például Milyen esetben igénylik a könyvtár segítségét? Elöljáróban már említettük, az idegen nyel­vű könyvet. Ide sorolhatnánk még az esti főiskolára járók szovjet irodalmát, akik eredeti­ben olvassák Gorkijt. Sok nyugdíjas pedagógus mun­kálkodik községe helytörténeté­nek elkészítésében, magánszorga­lomból. Hógyész monográfiáját Lauday Sándor készíti, aki ép­pen beteg volt, amikor az igé­nyeit mü: „Magyarország törté­nelmi földrajza a Hunyadiak ko­rában” megérkezett. Kérte, ha lehetséges, másolják ki a Hő- gyészre vonatkozó részeket. Ked­ves köszönőlevél tanúsítja, hogy kérésének eleget tettek. Rövid felsorolás a témakörök­ből: nyelvésziét, építészet, gyer­meklélektan, marxizmus, költ­ségvetés és pénzügyek, belgyó­gyászati szakkönyv, néprajzi mű, könyv a társadalmi ünnepségek rendezésével kapcsolatban. Egy szokatlan kérés: Dntőminták. Az utóbbi könyvet egy munkás­ember kérte és ez a kitérő arra is választ ad, hogy nemcsak or­vosok, pedagógusok, mérnökök, értelmiségi foglalkozású olvasók veszik igénybe a könyvtárközi kölcsönzésit. Egy hét., egy hónap Az, hogy meddig maradhat az olvasónál a könyv és elvi heti-e, vagy csak a helyszínen jegyezhet belőle, a kölcsönző könyvtártól függ. Rugalmasan viszonyulnak a kérésekhez, folyóiratokról csak akkor küldenek mikrofilmet, ha az nehezen beszerezhető és el­vesztés esetén pótolhatatlan. Általában folyóiratot egy hé­tig, könyvet egy hónapig Is ol­vashat a kölcsönző. Féltett kin­csek, ritka dokumentumok ke- E egy külföldi szabványt szerzett rülnek így „vándorlással” az ol­= Hetven holdra számítunk. liiiiiimimiiiiiimtiiiiiii ......iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiuiiuimiiiiiiiuiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiii = b e a megyei könyvtár segítségé­vel egy helybeli mérnök. Az Or­szágos Széchényi Könyvtár sza­badalmi tárának közbenjárásával jutottak az amerikai szabvány­vasó kezébe, és adják át a meg­őrzött tudást az érdeklődőknek, a megyei könyvtár könyvtárközi kölcsönzésével. MOLDOVÁN IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom