Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
I AUTÓ — MOTOR H Mint szétfeszíthetetlen vasabroncs öleli körül Moszkvát a város végső ha táráü * kij elölt, több mint 100 látóin éter hosszú autópálya: a Külső Gyűrű. A távlati városfejlesztési terv alkotói, amikor a Gyűrű vonalát a térképen meghúzták (s aztán rövid néhány év alatt betonban, alul- és íelül járókban kivitelezték), mintegy ezt mondták; eddig és ne tovább» Az egyre terjeszkedő, szántóföldeket, falvakat, erdőket elnyelő hat és fél millió. lakosú metropolis persze még nem is mindenütt érte el az autósztrádát, de már így is jócskán meghaladja egyik-másik hazai járás méreteit: északtól délre 40, nyugat-keleti irányban 30 kilométeres hosszúságban terpeszkedik az Orosz Alföldön. A kört metsző egyenesek, vagyis a gyűrűt átszelő országutak a városba érve sugárutakká szélesednek, hogy sugárutak aztán — mint a kör sugarai — a középpontban találkozzanak. Bármely irányból is érkezzék az ember Moszkvába, feltétlenül jó néhány új városrészen át vezet az útja. Kuzminki- ben, Cserjomuski-ban. Horosevo-ban egyenként ötször-tízszer annyi ember él. mint a budapesti József Attila lakótelepen. S mivel az új negyedek pereme veszedelmesen közeledik a ,, vasabroncshoz”, Moszkva nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányban is gyorsan növekszik. Az új házak többsége 8—12 emeletes, de nem ritka a 18 emeletes lakóház serrí. Évente mintegy 120 ezer lakást adnak át a szovjet fővárosban. Ha a Külső Gyűrűhöz közeledő kerületeket külvárosnak nevezném (persze csak feltételesen, hiszen ezek a legkorszerűbb negyedek, kizárólag távfűtéses, fürdőszobás lakásokkal). fűkkor a Szadovaja után következik a „középváros”. A szadovaja a második gyűrű, Moszkva nagy kőrútjának is nevezik. Jelentése: Kert utca. Am kerteknek itt már nyoma sincs az egykori dús fasorok helyén ma gépkocsik rohannak hat-hat sor szélességben és bizony — a KRESZ ellenére is — gyakran 80 kilométeres sebességgel. Tehetik, annál is inkább, mivel gyalogosok, áthaladó autók, jelzőlámpák, ritkán késztetik őket fékezésre. Az emberek az aluljárókon kelnek át a túlsó oldalra, míg a kereszteződések többnyire kétszintesek: alagutakon, lábas hidakon száguldanak el egymás alatt és felett a gépkocsik, A „középváros”- Moszkva egykori külvárosa helyén épült és épül részben még ma is. Senki sem sajnálta az itt gubbasztó fakunyhókat, egy-két emeletes kőházakat. Amikor eléri őket a városrendezők halálos ítélete, nem is bontják, hanem lerombolják őket. Faltörőkos-szerű gépezetekkel, harckocsira emlékeztető acélmonstru- mokkai törik-zúzzák. döntik a kis házakat halomra, hogy azután néhány nap múlva megkezdődhessék az új magas házak alapozása, vagy az új útvonalak építése. így született például — kis g irbe-görbe mellékutcák helyén — a 60-as években a Kalinyin-sugárút. amelynek 24—26 szintes épületeibe most költöznek be az utolsó lakók és hivatalok. A karcsú fehér épületóriásokat összekötő emeletes üzletsorban kaptak helyet Moszkva „leg”-jei: itt van a legnagyobb étterem, a legtágasabb női ruhaüzlet, a legforgalmasabb kozmetikai szalon (hivatalos nevén: szép- ségápaló intézet), a legbővebb Választékú illatszeráruház. S csak ezután következik a belváros-, amelyet a széles sávban parkosított boulevard-gyűrű foglal keretbe. A Kremllel és a Vörös Térrel ez Moszkva történelmi magja, amelyet a távlati tervek szerint egyetlen hatalmas múzeum-park komplexummá alakítanak. Egyelőre azonban még itt helyezkedik el az állami hivatalok többsége. Zsúfoltak is a városközpont utcái* csúcsidőben még a széles járdákon is valóságos forgalmi dugók keletkeznek. Ebben azonban már elsősorban nem a közhivatalok a ludasok. Négy repülőtéren. kilenc pályaudvaron, hajón, autóbuszon naponta több mint 150 ezer vidéki és külföldi lépi át Moszkva kapuit. És hagyomány, hogy a szovjet főváros vendégei még az első napon *— ha ugyan nem az első órában — ellátogatnak a Kremlhez, a Vörös Térre és aztán ha vásárolni indulnak (ez is tradíció, de bizony már elavult), akkor is feltétlenül a városközpont áruházait — a GUM-ot, a CUM-ot, a Gyetszkij Mir-t — keresik fel. így aztán itt rengeteg a nép. mindenki siet, sőt mit is tehetne ilyen zsúfoltságban? — néha még tolakszik is. s ahogy a leningrádiak udvariasságukról. az ogyesszaiak humorukról nevezetesek, a moszkvaiaknak az a hírük, hogy mindig sietnek. A moszkvai élet ritmusa csak a kétnapos ünnepeken lassul le. De ide már nemcsak a május 1-e és a november 7-e tartozik, hanem — áz ötnapos munkahétre való teljes áttérés óta — valamennyi hétvége is. Az embereknek több idejük jut szórakozásra, sportolásra, pihenésre, a családjukra KULCSÁR ISTVÁN Moszkva egyik gyönyörű részlete balra a hatalmas KGST- palotával. 160 éve született Egressy (Galambos) Gábor színész és színházi író. a magyar színjátszás jelentős egyénisége. í 3 -9 S 6 7 y 9 40 44 42 □ 44□ IS 16 il □ u r □ 13 □ □ 20. 21 ■■■■? n 2a 23 24 □ 16 26 27 □ 2 X □ 29 30 34 □ 32 □ 3i' □ 34 •55 36 □ 37 □ 3 S í □ 39 □ 40 □ 41 42 m *1*1 □ 45 46 □ 47 □ <i< 99 □ 50, n 51 .• yj. 53 Q 54 SS 5fe 57 □ SS □ 59 □ 60 * □ 61 *• 61 □ 63 64 □ □ 65 GG (.7 Vx 6 8 □ 69 70 74 □ 72 '13 □ E= Egressy Vízszintes: 1. Alapító tagja volt ennek a színháznak. 13. Minta, bemutatásra szolgáló darab t—1). 14. Névelős magánhangzó. 15. Műveket megjelentető szerv. 16. Elindítója és első tanára volt a Színitan ódának, amelynek .... címmel .írt tankönyvet. 18. Orosz három. . 19. Megszólítás. 20. Csomagot zsineggel összeerősíti. 23. Helyrag. 25. Táplálj! 28. A svéd korona századrésze. 29. Tábor része. 30. Belső szerv. 32. Ausztriai település. 33. Kezével jelez. 34. Mankó része. 35. Ebbe a Borsod- Abaúj-Zemnlén megvei községbe való. 37. Fö^ms. 38. Kis város Indiában, a Bánás folyó mellett. 39 Ilyen szó js van! 40. Kimondott mássalhangzó. 41. Ennyi fogoly (római számmal). 43. Ilyen kiképzés is van a katonaságnál. 45. Shakespeare-dráma hőse (<—’). 47. A lóerő rövidítése. 48. Elégtételt vevő. 50. Félig férfinév. 51. Kimondott mássalhangzó. 52. Vég nélküli nyílászáró szerkezet. 56. E napit. 58. A. O. 59. Tőrök riasti rang. 60 Füves tisztás. 61. Egvlk oldal. 63. Nemzeti Bajnokság. 65. Rövid nyári nadrág. 66. Vállbojt, vállrojt (—t). 69. Névelős kerek szám. 72. Állóvíz. 73. Ebben a darabban Egressy a költő szerepét játszotta. Függőleges: 1. Tehát. 2. Tréner. 3. Enyém — németül. 4. Z. L. N. 5. TasiSo fele. 6. Lobogás nélküli égés. 7. Gyorsan megy. 8. Tge- végződés. 9. Szegecs-e. 10. Híres kéimnő, Mata . . . 11. Becézett férfinév. 12. Z. Ö. 13. Nagy sikerrel tátstött ebben a Shakesoeare-d«- rabban. 17. Lángra lobbantia. 21. Vioyázót. 22. Kassán szerepelt e^- nek a drámának a bemutatóié^ ÍA dráma címe. c? a játszott »’ép.) 24. Öreg bácsi f—’)• t®*" ben ident meg . . . -ia. amelvb— »7. Í84R márciusét, követő időc'?''1' ban vállalt TVYK+^Vqi «szere-nié^ör.#" ír. 27. Kettőzhető. 29. Tudomá-n-*- ág ismereten va ga. T Ma<Taf,v‘' tart. 2?. T-*tin ólKHírő H O»- — ?7 TV\-r»o.^r*.- Tvin/T»*'-.! község (+’). 38. Nem engedé (—’). 42. Női név. 43. Egyik szülője. 44. Albert..., Pest megyei község. 46. Régi római öltözék. 47. Kiemelkedő alakítást nyújtott Egressy ebben a Shakespeare-darabban is. 49. Háromatomos oxigén-módosulat (—’). 51. Teljesült a vágya. 53. Férfinév. 54. Valóban így van-e? 55. Latin -ért, miatt, végett. 57. Cipő része. 62. Női név (+’)! 64. Hüvelyes növény. 65. Vég nélkül tetszetős! 67. Kedveskedő köszönés. 68. T. D. 70. Hang nélküli ital. 71. Régiesen juttat. Beküldendő a vízszintes 1., 16.. 73., valamint a függőleges 13., 29 26.. 47. számú sorok megfejtéi.?. Beküldési határidő: 1968. november 6., déli 12 óra. Kérjük a borítékra ráírni: .Keresztrejtvény”. A helyes megfejtők között öt szép- irodalmi könyvet sorsolunk ki. Október 27-i keresztrejtvényünk helyes megfejtése; Vízszintes 1: Hajdúsági Múzeum; vízszintes 79: Tessedik Sámuel; függőleges 12: Munkácsy Mihály; függőleges 13: Janus Pannonius. Könyvjutalmat nyertek a következők: Bátor Magdolna Aparhant, Katona Józsefné Szekszárd, Riba Gyula Diósberény. Csató János Kocsoda, Kaszpari János Varsád. -V megfejtőknek a könyvet postán küldjük el. Kémregény Fordította: Szántó András A két válasz csaknem egyidőben érkezett meg. Lenin- grádból közölték, hogy Petrisz Janovics Prieditisz valóban a furnírgyárban dolgozott, de néhány évvel ezelőtt meghalt, holttestét a krematóriumban elhamvasztották. Moszkvából pedig azt írták, hogy a Gorkij utca 23-ban Anderson nevű személy nem lakik, ott ugyanis a Sztanyiszlavszkij-színház található. ARANYGYŰRŰ DRÁGAKÖVEI, Az elővigyázatosság valamennyi rendszabályát betartva, Vanagsz csak éjszakánként haladt előre, a nappalokat az erdőben töltötte. Hét nap múlva érkezett meg Jelgavába. És csak itt, a Katalin-korabeli kastély romjainál jutott eszébe, hogy éppen tizediké van. Ma este, hat órakor a Dvina túlsó partjánál a botanikuskert bejáratánál kell találkoznia azzal az emberrel, aki miatt ezt az utat megtette. Vanagsz úgy döntött, hogy mégsem megy el a találkozóra. Veszélyes lenne. Keresik, lehet, hogy már a nyomában is vannak ... Elutazott tehát Bauszkuba. Egy nap múlva Rigában tűnt fel, de még aznap este Asszariba utazott hajón. Tíz — 13 — napig utazgatott ide-oda, egyik városból a másikba, hogy összezavarja a nyomokat. Nehéz napok voltak. A kulcscsontjára mért ütés nyoma gyulladt seb lett. Az éjszakákat az erdőkben bújkálva, sokszor bőrig ázva töltötte. Elfogyott a pénze. Helyesebben sok pénze volt még, csak éppen a távoli, Határszéli erdőben, elásva a rádióadó, a titkos írások, kódok és térképek mellé. Az idő már sürgette, hogy megteremtse a kapcsolatot azzal az emberrel, akihez odaátról küldték. Főnökeivel abban állapodtak meg, hogy ha a kapcsolatot nem sikerül megteremtenie, Vanagsz a köztársasági lapban hirdetést ad fel egy drágaköves aranygyűrű elvesztéséről. Tíz nap múlva az illető pontosan tizenkét órakor meg fog jelenni az erdei temető kapujánál. Vanagsz egyre csak halogatta a hirdetés feladását. Félt hivatalos szerveknél mutatkozni, hiszen valószínűleg keresik már az elhárítok. Azzal iparkodott bátorítani magát, hogy a szerkesztőség munkatársai erről mit sem tudhatnak. A nevét sem kell felfednie, hiszen a hirdetés alá akármilyen kitalált nevet odaírhat, amiben kétszen szerepel a V betű. Társa ebből a jelzésből érteni fog. „Beadni a szöveget, kifizetni a pénzt: nem több, mint öt perc. Taxiba ülök. A taxi a kapu előtt fog várni, s ha bármi közbejön, eltűnök” — döntötte el. Kiderült azonban, hogy nem is olyan egyszerű a hirdetés elhelyezése. A szerkesztőségi titkárnő a levelezési rovathoz utasította Vanagszot. A rovatvezető, rokonszenves fiatalember, figyelmesen végighallgatta: — Kénytelen vagyok elkeseríteni _magát, — mondta. Lapunk ilyenfajta hirdetéseket nem közöl. A lopott és elhagyott tárgyak keresésével a rendőrség foglalkozik. Ez váratlanul érte Vanagszot. Az amerikai instruktorok- — 14 — nak, akik útja előtt felkészítették, az volt a véleményük, hogy efféle hirdetés elhelyezése semmiféle problémát nem okoz. „Azok is jól értik a dolgukat” — gondolta dühösen. Vanagsz kérlelte a rovatvezetőt, hogy tegyen kivételt. Megmagyarázta, hogy a gyűrű különös értéket jelent számára, mert egyetlen emlék szegény édesanyjától. — Nagyon sajnálon, de a lap ilyen hirdetéseket nem közölhet, — mondta az újságíró. — Megpróbálok azért segíteni. Felhívom a rendőrség talált tárgyak osztályát és a szerkesztőség nevében megkérem őket, hogy tegyenek meg mindent a gyűrű felkutatására. Már nyúlt is a telefon után. Vanagszot kiverte a hideg veríték. A rendőrség segítsége a nem létező gyűrű keresésében sehogysem illett terveibe. Valahogy ki kellene másznia ebből a kellemetlen históriából: — Igazán nem szeretném ezzel zavarni. Bemegyek majd magam a talált tárgyak osztályára. — Kötelességem, hogy segítségére legyek olvasóinknak, ügyes-bajos dolgaikban. Azért ülök itt. A rovatvezető tárcsázni kezdett. Vanagsz felugrott a székről, az íróasztalhoz lépett, s megragadta mindkét kezével a telefonkagylót. — De igazán nem szeretnék kellemetlenkedni. És a rendőrséget sem szeretném minden apróság miatt zavarni, — mondta majdnem kiabálva. A levelezési rovat vezetője értetlenül tette le a kagylót: — Ahogy kívánja ... Feltűnt neki, mennyire megváltozott közben látogatója magatartása. Ajka remeg, ujjaival idegesen gyűrögeti a kalapját. Itt valami nem tiszta — gondolta a rovatvezető. Fur- csá látogatás, szokatlan kérés, váratlan ijedelem. — 15 —
