Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
S_' © kcF s onar«> MH.IM MEGVÍV vaj» tnussABM. eamsBsesc*» NtrUJSAB : A MÄ&YAH SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÁIMÉ) BBSBSBB XVIII. évfolyam, 277. szám. ARA: 80 FILLER Kedd, 1968. november 26. De Gaulle a frank sorsáról Kemény intézkedések a francia valuta védelmére Cf dp€i:< m ét* fléfiénd « Egy fiatal párizsi lány örömmel mutatja a fotográfusnak a párizsi esti lapok címoldalait a Charnps-Élisees egyik újságárusítóhelyén. A lapok főcímei: „Nincs devalváció. A tábornok döntése megrendítette a világot”. PÁRIZS: De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök vasárnap este tízperces rádióbeszédet mondott. Bejelentette, hogy az arra legrátermettebb országok olyan jelentős kölesönszámlát nyitottak meg Franciaországnak, amelyet még növelni is lehet. Ez a kölcsön azokat a tartalékokat fogja növelni, amelyekkel Franciaország már eddig is rendelkezett. Az elnök a jelenlegi francia pénzügyi váiKoszorúzások Moszkvában Moszkva (MTI). A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából hétfőn délelőtt Szipka ■Tózsef, hazánk moszkvai nagykövete koszorút helyezett el a Ijenin-mauzóleumon. A hatalmas virágkoszorú vörös szalagján ez a felirat áll: „A nagy Leninnek, a KMP megalakulása 50. évfordulója alkalmából — a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége”. Ezt követően Szipka József nagykövetnek, valamint a moszkvai magyar kolónia koszorúzáson részt vevő tagjainak útja a novogyevicsjei 'temetőbe vezetett, ahol megkoszorúzták Mosolygó Antalnak, Geiger Jánosnak, Bir- mann Istvánnak és Van tus Ká- roiynak, a KMP alapító tagjainak sírját. ságot a május-júniusi események következményének nevezte. De Gaulle közölte, hogy az 1969-es költségvetés eredetileg 11,5 milliárd frankra tervezett deficitjét 6,5 milliárd frankra csökkentik. Hozzáfűzte, hogy magától értetődően rrteg kell szigorítani a pénzváltás ellenőrzését, és hatékonyabbá kell tenni az eddig kivetett adókat. Az árak és bérek befagyasztására irányuló intézkedéseket De Gaulle a következőképpen körvonalazta: „Anélkül, hogy visszatérnénk a béremelésekre úgy, ahogy azokat tavasszal meghatározták, nem vagyunk hajlandók ezen a címen újabb terheket róni gazdasági életünkre, lía azok megakadályoznák azt, hogy újra életerőssé és versenyképessé váljék. Egyidejűleg tartani akarjuk a késztermékek, az élelmiszerek, és a szolgáltatások árszintjót”. A jövő körvonalait vázolva, a francia elnök kijelentette, remélhetőleg rövid időn belül létrejön a részre nem hajló és ésszerű nemzetközi valutarendszer, amely majd minden országot megvéd a spekulációtól. A francia fizetési mérleg pozitívvá tétele érdekében az állam adóügyi és egyéb kedvezményeket nyújt a vállalatoknak exportképességük növeléséhez — közölte az elnök. A francia frank esetleges devalválásáról terjesztett korábbi hírekkel kapcsolatban kijelentette: a leértékelés azzal fenyegetett volna, hogy nem orvoslásként jelentkezik, hanem azoknak fizetett prémiumként, akik hanyatlásunkra tettek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Dobi István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács tagja és nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő, Lenin-békedíjjal kitüntetett kiváló államférfi és békeharcos, hosszan tartó betegség után folyó hó 24-én hajnalban elhunyt. Dobi István elvtárs temetése f. hó 27-én szerdán 14 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottjainak panteonjában. A családtagok, barátok és harcostársak 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1968. november 24. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Elnöki Központi Bizottsága Tanácsa *" Országos Szövetkezeti Tanács Dobi István 1898. december 31-én született a Komárom megyei Szőny községben, földmunkás családban. Kora ifjúságától mezőgazdasági munkásként dolgozott. 1919-ben, mint vöröskatona vett részt a Tanácsköztársaság védelmében. A Horthy-fasizmus idején szervezője volt a szegény parasztok összefogásának, háború- ellenes megmozdulásaiknak. A 30-as években Komáromban a szociáldemokrata pártban végzett politikai munkát. 1937-ben tagja lett a független kisgazda párt nak, majd annak szegényparaszti szárnyát vezette. A felszabadulás után a független kisgazda párt egyik vezetője, később elnöke volt. 1945— 46-ban tárca nélküli miniszter, 1946—48-ban államminiszter, illetve földművelésügyi miniszter 1948—52-ben a minisztertanács elnöke, 1952. augusztus 14-től 1967. április 14-ig az Elnöki Tanács elnöke. Az 1956. évi ellenforradalom legválságosabb napjaiban is szilárdan helytállt a munkás-paraszt hatalom, a szocialista építés védelmében. 1957 októberétől a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, 1959-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspártnak, az MSZMP VII. kongresszusa a Központi Bizottság tagjává választotta. Az országgyűlés tagjai között Komárom megye képviselőjeként foglalt helyet. 1968. januárjában az Országos Szövetkezeti Tanács elnökévé vála sztotta. tmiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuii iiiimiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiitimimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimi = Megyénkben 16 párttagot ért a nagy megtiszteltetés. K. Papp József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével részt vettünk az MSZMP Központi Bizottságának a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából megtartott ünnepi, kibővített ülésén. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kongresszusi termét az 50. évfordulót jelképező aranyozott szám, s az emelvénnyel szemben egy jelmondat díszítette: „Éljen a harcokban edzett, fél évszázados párt!” A kibővített KB-ülésre a Központi Bizottság tagjain kívül vendégként meghívták a párt régi harcosait, szocialista brigádvezetőket és a kommunista és munkáspártok azon képviselőit, akik a kommunista és munkáspártok tanácskozásait előkészítő bizottság munkájában vesznek részt s jelenleg hazánk fővárosában tartózkodnak. Szűnni nem akaró tapssal köszöntöttük az elnökségben helyet foglaló Kádár János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, a párt és állam vezetőit. Kádár elvtárs a történelmi időkre emlékezett: 50 évvel ezelőtt Jogos büszkeséggel .£ Mv víSBwy' $3;" - , a magyar munkásmozgalom történelmében új fejezet kezdődött. Uj fejezetet nyitott a párt megalapítása, a zászló- bontás, amely fennen hirdette: megalakult a magyar munkás- osztály fórradalmi harcának szervezője és vezetője, a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt zászlaja alatt népünk legjobb fiai egymásra találtak. Égyesítették a munkásosztály forradalmi erejét a proletárforradalomért a Szov- jet-Oroszországgal szövetséges Magyar Tanácsköztársaság kivívásáért. A központi bizottsági ülés résztvevői között találkoztunk a párt ma is élő alapító tagjaival. Felemelő érzés volt hallani visszaemlékezéseiket. Emlékeztek a mártírokra, akik vállalva az üldöztetést, s dacolva az önkénnyel, hirdették a párt eszméit. A KB-ülés résztvevőin keresztül a párt megbecsülése, tisztelete sugárzott feléjük. Mélyen megille- tödve hallgattuk a történelmi idők tanúja, s egyik aktív résztvevője, Hevesi Gyula visszaemlékezéseit. „1917! Ez a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata.” A fél évszázados küzdelem nem volt hiábavaló. Felépült a „ház”, a szocialista Magyarország gyönyörű és szilárd alapokon nyugvó építménye, amely az évek múlásával mind lakályosabb, lakói mind boldogabbak. Találkoztunk a külföldi munkáspártok képviselőinek népes csoportjával. Részvételük kifejezésre juttatta, hogy pártunk megalapítása 50. évfordulójának ünnepe nemcsak ami ügyünk. Szerves része az internacionalizmus eszméjének, a szocialista világmozgalomnak. Szívünk mélyéig meghatva fogadtuk a felnövekvő neqnze- dék, a kisdobosok, úttörők és KISZ-fiatalok köszöntését. Gyönyörködtünk bennük, s mi is legalább annyira büszkék voltunk rájuk, mint amilyen büszkeség sugárzott róluk, hogy köszönthették a központi bizottsági ülés résztvevőit. A Központi Bizottság ünnepi, kibővített ülésének határozata a pártalapítás 50. évfordulóján a párt érdemeit örökítette meg. Tisztelettel adózik a párt harcaiban elesett hősök, internacionalisták emlékének. Köszönti azokat akik rész vettek az új Magyarország megteremtéséért folytatott harcokban, megbecsüléssel emlékezik azokra, akik a párt fél évszázados harcai során a haladás, a szabadság, a demokrácia, a humanizmus nevében a kommunistákkal vállvetve küzdöttek. Fogadalomként hangzott el a határozat befejező része — .....Tartunk a proletár internacionalizmus szettemében erős szövetségben halad együtt a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a testvérpártokkal, a világ haladó erőivel, mertmeg- győződése, hogy történelmi küldetését csakis így teljesítheti. A magyar kommunisták emelt fővel, jogos büszkeséggel gondolnak vissza a párt ötven évvel ezelőtti megalapítására. A megtett út eredményein lelkesülve, töretlen munkakedvvel, felelősséggel, mindig a népet szolgálva, érdekeit képviselve haladnak tovább szoros egységben a dolgozó milliókkal a szocialista Magyarország felépítéséért.” Pozsonyi Ignácné itiiimiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMiiiiiiiiiimiiiii iiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiü
