Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

1. A pol-beat fesztivál egyik díj­nyertes száma volt a „Karrier” című dal, amely szatirikus han­gon mondja el egy fiatalember holtbiztos karrierjét, aki azért boldogul könnyen a világban, mert „papája csuda fej”. A kar­rierhez nem mindig szükségelte­tik ilyen papa, sőt olykor még a „hagyományos módszereket” — mint szorgalmas tanulás, ma­gas szintű tudás, lelkiismeretes munka — is mellőzni lehet. Leegyszerűsítve a dolgokat: né­ha a biztos fellépés, figyelemre méltó kézügyességgel párosulva elegendő ahhoz, hogy egy becsü­letére nem túlzottan kényes szél­hámos szép karriert fusson be, amint ezt Balsay László esete kitűnően példázza. 2. Szerényen kezdte. 1960-tól egy ideig Alsónánán tanított mint mezőgazdasági technikumot vég­zett, képesítés nélküli nevelő. Kétségtelenül érdekelte az agrár- tudomány. Ismereteit a TIT ke­retében kamatoztatta, többször tartott ilyen tárgyú ismeretter­jesztő előadást. Az első problé­mák akkor jelentkeztek, amikor tanulmányi szabadságot kért, mondván, hogy a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen folytat­ja tanulmányait. Az ügy azonban egykettőre elintéződött, mert a művelődésügyi osztályon egy „hi­vatalos igazolást” mutatott be egyetemi konzultációjáról. Tanítói pályafutását egy sok­kal kecsegtetőbb állás miatt sza­kította félbe. A TIT Tolna me­gyei szervezete függetlenített ter­mészettudományi szaktitkárt ke­resett, s a státuszt olyan ember­rel szerették volna betölteni, aki egyetemet végzett. Balsay indít­tatva érezte magát, hogy egye­temi tanulmányaira hivatkozva megpályázza az állást. Megpá­lyázta. Megjelenése, kifogástalan modora igen jó benyomást tett a TIT akkori megyei titkárára, kikérték a művelődésügyi osz­tálytól, s egy javaslat kíséretében „Ez ám a karrier“ tűnt fel a doktori cím, s meg is kérdezte Balsaytól, jól töltötték-e ki az oklevelét? Ö erre annyit. Egy szélhámos tündöklése és bukása Fellépés kérdése? — Csak a vádirat nein volt hamis mondott, hogy majd utánanéz a tanulmányi osztályon. Erre azon­ban nem került sor, mert a TIT megyei titkárával a központból közölték, hogy Balsayt az Orszá­gos Fajta- és Termeléstechnikai Minősítő Intézet Zarany-pusztai útnak indították Budapestre, hogy bemutatkozzon a TIT orszá­gos központjában. Bemutatkozása sikeres volt: anélkül, hogy egye­temi leckekönyvet kértek volna tőle, — megkapta a kinevezést, 3. Szállási Ernő, a TIT Tolna me­gyei szervezetének volt titkára: — Alkalmazása előtt elbeszél­gettem Balsayval és mondhatom-, hogy nagyon meg voltam eléged­ve vele. Intelligens, művelt em­bernek ismertem meg. — Nem kértek tőle igazolást? — Mutatott valamilyen, ha jól emlékszem stencileZett papírt, améllyel á konzultációt . szokták igazolni főiskolákon. Most már elismerem, hiba volt, Hogy nem kértünk tőle leckekönyvet. — Tulajdonképpen ez segítette hozzá, hogy elinduljon „szépen ívelő” életpályáján. — Utólag könnyű okosnak len­ni. De kérdem és, ha indexet ké­rünk tőle, miből állt volna neki azt is hamisítani? — Lehet, hogy megtette volna, lehet, hogy visszaretten az első komolyabb akadálytól ,ézen most már valóban felesleges meditálni. Hogy voltak megelégedve a mun­kájával? — Az első évben kifogástala­nul dolgozott. Kiterjedt ismeret­ségével a tsz-akadémiák, mező- gazdasági előadássorozatok szer­vezésében jó eredményeket ért el. Központunk komoly támogatását élvezte, gyakran látogatták meg, együtt járták a megye mezőgaz­dasági üzemeit. — Itt is kapott tanulmányi sza­badságot? — Természetesen kapott. Nem vette ki az egészet, mi azt hittük akkor, hogy a szabad szombatjait használja tanulásra. Egyébként nagyon ügyesen játszotta szere­pét. — Később voltak vele problé­mák? — Igen, amikor kísérletezni kezdett. Arra hivatkozott, hogy a központ lucerna, és a magyar tarka szarvasmarhával kapcsola­tos kísérletek elvégzésével bízta meg. Sokat utazott Somogy., Ba­ranya, Zala megyébe, állítólag a TIT-központ munkatársaival együtt. Amikor ellenőriztem, ki­derült, hogy központi munkatár­sak nem voltak vele, de mint telefonon közölték, tudtak a kí­sérleteiről, és helyeslik. A kísér­letezést mi is elhittük, egyszer azt is megcsinálta, hogy egy zsák frissen szedett lucernával állított be az, irodába. Az is előfordult, hogy délutánonként egy csomó könyvet összehordott és bent „ta­nult”. 4. Balsay időközben szükségesnek látta, hogy megszerezze a diplo­máját. Mivel soha, semmilyen egyetemnek nem volt hallgatója, más úton kellett beszereznie az okmányokat. Elment a Szekszárdi Nyomdába, ahol egyik ismerőse főiskolai okleveléhez hasonló ok­mányokat rendelt. A nyomda el­készítette az okleveleket, a töb­bit Balsay sk. intézte. Kitöltötte a maga nevére, le is pecsételte, s ezzel egycsapásra agrármérnök, agrárközgazdász lett belőle. 5. — Senkinek sem volt gyanús a nyomdában, hogy valaki ilyen ok­mányokat készíttet? Széli István, a Szekszárdi Nyomda igazgatója: — Nem lehetett gyanús, már csak azért sem, mert Balsay bi­anco okleveleket rendelt, amit mi minden további nélkül elkészí­tünk. A másik: a TIT hivatalos megrendelőjét hozta, s magyará­zatul annyit közölt, hogy jól dol­gozó mezőgazdászokat akar vele megjutalmazni, háromszáz dara­bot rendelt belőle. A Szekszárdi Nyomda egyik al­kalmazottja, aki a megrendelést felvette, még arra is emlékszik, hogy Balsay sürgette a dolgot: kérte őket, hogy minél hamarabb készítsék el az okmányokat, mert kicsúszott az időből. A 300 darab oklevél volt Bal­say „rezsije”, de mondhatnánk úgy is, hogy „tandíja”, mert a TIT megyei titkára természetesen semmit sem tud a megrendelőről, amelyet pedig neki kellett volna aláírni. 6. „Sima” agrármérnök-agrár­közgazdász képesítés már kevés volt a kutató hajlamokkal megál­dott Balsaynak. Egy idő után úgy döntött, hogy megszerzi az ag­rártudományok doktora címet is. Megszerezte. Egy díszesebb kivi­telű oklevelet töltött ki — min­dennek meg kell adni a módját — megtudta, és aláhamisította a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem két professzorának a nevét. Szépen lepecsételte a doktorátu­sát tanúsító oklevelet és még 50 forintos okmánybélyeget sem saj­nált rá a „hitelesség” érdekében. Dokumentumait természetesen be­mutatta a TIT-nél, ott el is fo­gadtál;. csak Szállásy Ernőnek kísérleti telepéhez helyezték át. Ezzel Tolna megyei pályafutása befejeződött, a továbbiakban So­mogy megyét „szerencséltette”. A kísérleti intézettől a Kaposvölgyi Vízgazdálkodási és Talajjavító Társuláshoz került, — majd az őt valóban megillető helyre, a börtönbe, 7. Tolna megyei működése alatt egyszer feljelentette a TIT me­gyei vezetőit, mert nem a közü- leteket ellátó TÜZÉP-telepről, ha­nem „feketén” szereztek szenet a TIT-nek. Igazságszeretete ezt képtelen volt elviselni... Balsay ügyében jóformán csak a vádirat nem volt hamis. Kéz­ügyességét. „kitűnően hasznosítot­ta”: maga jegyezte be személyi igazolványába a megfelelő „vég­zettséget”, s az ő műve volt az „Agrártudományi Egyetem” fel­iratú bélyegző is. Egyébként ki­tűnően faragott. Kétszer szerepelt a tv műsorában. Egyszer mint te­hetséges faragó, egyszer mint. a Kék fény „főszereplője". Hat hónapot kapott, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. A bíróság nem írhatta javára a TIT és a művelődésügyi osztály nagy­fokú gondatlanságát. . . D. KÓNYA JÓZSEF Hm .> egészségünk öa, konyha általános megvilágítása is olyan, erősségű legyen, hogy a szemnek kellemes fényt biztosítson. Legalább közepes erősségű lámpákat égessünk itt is. Agyban ne nagyon olvassunk, mert a látószög miatt egyáltalán nem egészséges különben Egészségügyi A tél a természet nyugalmi álla­pota. Ezt az időszakot az embernek is át keli vészelnie. Hogyan történ­jen ez? A TTIT főorvosát, dr. Buga Lászlót kértük meg. hogy segítsen néhány jó tanáccsal. — Átvészelni! Valóban talán ez a leghelyesebb kifejezés. Hideg van, nincs napfény, nem tudunk friss zöldségfélékhez, jutni. Az egyik leg­fontosabb dolog, hogy szervezetünk vitaminszükségletét pótoljuk. Egész­séges ember azonban C-vitamin pót­lására orvosi rendelvény nélkül ne szedjen semmiféle vitamintablettát. Együnk minél több nyers savanyú- káposztát, fekete retket, nyers al­mát héjastól. Igyunk sok tejet, fo­gyasszunk minél több fehérjetartal­mú ételt. Növeljük meg főztjeink zsírtartalmát, hogy nagyobb legyen a kalóriaértékük. A szárazfőzelékek helyett részesítsük előnyben és gyakran iktassuk az étrendbe a zöldségfélékből készült konzerv eket. Igen egészségesek a különböző gyü­mölcsszörpök. Különösen kiemelném a fekete ribizliből és szilvából nyert gy ümölcsleveket. A napfény helyett se D-vitamint fogyasszunk elsősorban. Nem is olyan nevetséges a melegen fel­öltözött. ..napozó” ember. A kis­gyermekek napoztatása különösen fontos. Minden napsugarat használ­junk ki a derűs napokon, vagy ha módunkban áll, kvarcoltassunk. csak vigyázzunk a fokozatosságra. A réteges öltözködés helyességét már sokan isméink. Nem a ruha melegít, hanem a rostok közé szorult levegő. Téli ruházatunk anyaga mi­nél bolyhosabb, annál melegebb. Le­hetőleg több rétegben ilyen alap­anyagú. gyapjú, teveszőr. stb. téli ruhát hordjunk. A téli megfázások alapja nagyon sokszor az átnedvesedett felsőruha, vagy lábbeli. Ügyeljünk arra, hogy a testünk ne vizesedjen be. Ne csak &•/ átfázást, a? átizzadást is előzzük meg. Ne üTm’' például kabátban meleg szó'- é*—». a cipőnk, csizmánk zárt és bő ' i-ogy meleg zok­nit húzhassunk bele. A fűtéssel ne a levegőt, a falakat kiskáté télre íűtsük. Rövid ideig, nagy felülettel szellőztessünk. így a falak nem hül­nek le és a levegő gyorsan cserélő­dik. Központi fűtésnél ügyeljünk a lakás megtelelő páratartalmára. A fűtőtestekre feltétlenül szereljünk párologtató edényeket. Nehéz kérdés a téli világítás is. Természetes fény a napnak csak igen rövid szakában van. A sze­münk kárára mégse takarékoskod­junk. Ahol dolgozunk, ott erősen vi­lágítsuk meg a területet, de a szo­sem. Testedzés, sport? A tüdőben vissza­maradó, elhasznált levegő csak 40— 50 mély lélegzetvétel után cserélő­dik ki teljesen. Korcsolyázásnál, sí­zésnél az izommozgáson kívül a leg­hasznosabb, amit elérünk, a tüdő­nek friss levegővel való százszáza­lékos átáramol tatása. Minden kor­osztálynak, azoknak is, akik nem sportolnak, azt tudjuk javasolni, hogy sokat, nagyon sokat sétáljanak a friss levegőn, a leghidegebb tél­ben is. E tanácsok megfogadásával pedig sokkal könnyebb lesz a téli időszak ..átvészelése”. VTNCZE .JUDIT A zaj és az egészség A hangok világát a fülünk nyitja meg a számunkra. Az anya becézé- se, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is. mind a fülünkön keresztül jutnak él hoz­zánk. De nemcsak az emberi szót fogja fel fülünk, hanem a környe­zetünkben keletkező minden hangot. Ez szolgálhatja a védelmünket, mert jelzi a veszélyt, például a dübörgő vonat közeledtét. Ez lehet kellemes, örömet adó, például a szép muzsi­ka a zenekedvelő számára. De le­het kellemetlen, sőt ártalmas is. A technika fejlődése általában a zaj növekedésével is jár. Gyakran azonban csak akkor figyelünk fel arra. hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kiránduláson, vagy nyaraláson az erdő, vagy a vízpart pihentető csendjét élvezzük. A városi ember tehát megszokja a zajt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megszokott zaj nem ártal­mas az egészségre. A hangok kü­lönböző formái szoros kapcsolatban vannak az egészségi állapottal. A zörejek megbetegítik nemcsak a fü­let. hanem a szervezet egyéb ré­szeit is. A gyakori fejfájás, fül­zúgás, hallászavarok, az idegállapot kiegyensúlyozatlansága. sőt egyes idegeredetű szív- és gyomorpanaszok kialakulásáért sokszor az elviselhe­tetlen lárma a felelős. A zaj nemzetközi egy égé a deci­bel. Egy átlagos lakás zaja például 30. egy szövőgépé 90. egy autóbuszé egy méterről I3f> decibel. Ennél erő­sebb zaj már fül fáid álmát okoz. A különböző magasságú hangok azon­ban nem egyforma ártalmat, okoz­nak. Minél magasabb rezgésszámú egy zörej annál kellemetlenebb a fül számára. A magas hang már ki­sebb erősségnél is ártalmasabb le­het mint az erősebb intenzitású mély hang. Megvizsgálták, hogy a különböző erősségű zörejek milyen egészség- ügyi ártalmakat okozhatnak. A vizs­gálatok eredményei szerint a 40—60 deci beles zaj már rontja a gyomor működését, idegessé tesz és csök­kenti a munkateljesítményt. 60—90 decibel mellett már a szív és a vér­keringés a belső elválasztású miri­gyek működése is romlik. 90—130-as zajszintnél pedig az eddigi hatások­hoz még hallásromlás is járul ami eleinte csak átmeneti jellegű, de az évek folyamán fokozatosan romolva a teljes süketségig vezethet. A zaj elleni küzdelem elsősorban technikai probléma. Az orvosok, kü­lönösen az üzemorvosok feladata a tervező mérnökök figyelmét felhív­ni e nagy egészségügyi probléma je­lentőségére. Tech ni Icai feladat a zaj terjedésének megakadályozása is. A régi vastag falú házakat merész sta­tika jú, vasbetonoszlopokra támasz­kodó, vékony falú épületek váltot­ták fel. Az új építőanyagok bizto­sítják a házak jó statikáját, de alig nyújtanak védelmet a zaj ellen. Ezért újabban világszerte folynak a kísér­letek a hangszigetelés minél haté­konyabb módjainak a felkutatására. A hangszigetelés megakadálvozza azt. hogy egymássá!! érintkező, szilárd anyagok a hangrezgést egymásnak továbbítsák. A padló és a fal sző­nyeggel való borítása jó szolgálatot tesz ugyan de a speciális módon ké­szített, porózus hangelnyelő falakkal épített • szobában még a pisztolylövés is halk pukkanásnak tűnik. Az eddig említett módszereken kí­vül azonban nem elhanyagolható az egyéni védekezés jelentősége sem. Az erősen zajos munkahelyeken helyes a füldugók és fülvédők használata Veszélyes A fertőző betegségek jórészét vala­milyen állat közvetíti az emberre. A kutya, a macska es a díszmada­rak természetes környezetükből ki­ragadott állatoik, amelyek a vadon élőkhöz képest gyakrabban betegsze­nek meg és betegségüket a velük érintkező embernek is átadják. A KUTYA: Vidéken a házőrzés ma is szükségessé teszi a kutyatartást. A városok szűk, zsúfolt lakásaiban azonban a kutyatartás, legtöbbször csak kínlódást jelent az állatnak és kényelmetlenségét, valamint betegsé­gi veszélyt a gazdájának. Általuk az emberen okozott leg­gyakoribb sérülés a harapás, amely­nek a legnagyobb veszélye a vé­szé ttségi fertőzés terjesztése lehet. A betegség kórokozója pedig a beteg állat nyálából a harapás helyéről olyan gyorsan terjed. hogy még a seb első * félórában történő kimetszé­sével sem lehet mindig * fertőzés továbbterjedését megakadályozni a • szervezetben. Hazánkban a beteg állat kötelező bejelentése, az eb-zárlat, a veszett és az általa megmart összes állatok kiirtása, valamint a kötelező védő­oltás bevezetésének a segítségével si­került ezt a súlyos betegséget csak­nem teljesen leküzdeni. Szórványosan azonban mégis előfordul, tehát az el­lene való védekezés ma is szükséges. Legfontosabb a beteg állat felismeré­se, amely rendszerint dühöngve sza­ladgál, szája habzik, szemei vérben forognak. A közismert dühöngő for­mán kívül azonban, van a veszettség­nek bénulásos alakja is. Ilyenkor az állat szokatlanul nyugodt, csendes, állkapcsa lelóg, nyelve habzik, te­kintete gyötrelmet árul el. A gyanús állatot azonnal jelenteni keűl az ál­latorvosnak és megfigyelés céljából zár alá kell helyezni. Az általa meg­mart egyén haladéktalanul jelentkez­zék orvosnál, hogy a szükséges vé­dőoltást megkaphassa. A veszettségen kívül azonban a kutya egyéb betegségeket is terjeszt­het az emberre, mégpedig a nagyon veszélyessé válható ealan^fé^eességet. A galaodféreg a kutya, de a macsüca belében is tenyészhet, anélkül, hogy a súlyos ártalmak kialakulásának megakadályozására. A váróéi zaj el­leni küzdelemnek azonban etikai ol­dala is van. A rádió késő esti böm- böltetése, a motorkerékpár értel­metlen túráztatása, a munkadarabok fölösleges éjszakai csapkodása bűn. nemcsak embertársaink nyugalma, hanem egészsége ellen is. kedvencek ez nekik súlyosabb ártalmat, .jelente­ne. Az állat orrán és szőrén megtele- pede tt p arán yí u a land!éreg-pe ték, amelyek játék közben a kézre tapad­hatnak, s onnan a szájon keresztül a szervezetbe juthatnak, az ember­re azonban már nagyon veszélyesek lehetnek. A kikelő lárvák a bél falát átfúrják és súlyos máj, vagy tüdő- betegséget idézhetnek elő. Ezért ti­los ezeket az egyébként nagyon ked­ves állatokat csókolgatni is. A MACSKA. A macskával való já­ték sem teljesen ártalmatlan. Ha ve­szettségben ritkábban betegszik is meg mint a kutya, de ha megbeteg­szik, még a kutyánál is veszélyesebb, támadóbb. Azután van egy olyan fer­tőző betegség, ámennek a kórokozó­ja egy olyan vírus, amelynek leg­többször a macska a közvetítője, amely azonban a macskán ritkán vált ki kórus tüneteket, de karmolássa] az emberi bőrbe jutva, fájdalmas hólyagokat képez.. Az elgennyesedő hólyagok pedig hosszan tartó szenve­dést okozhatnak a gyanútlan macska­kedvelőknek. A PAPAGÁJ. Régi megfigyelés, hogy a papagájokkal érinutezö embe­reken időnként súlyos be; cg ség fej­lődik ki. Az újabb kutatásom lómmat- ták. hogy a betegség kiváltója egy vírus, méiyet neniusd,. u pu_. _.. , ^ a kanári terjeszthet, hanem a gmam­bók és bizonyos tyúkfajták is. A ví­rust a madár a székletével és vize­letével üríti, ami beszáradva es el­porladva a levegőből még légzés út­ján is a tüdőbe juthat. A A ... ... csókoigatása szájból etetése különö­sen veszélyes. A madarakon a beteg­ség rendszerint észre vétlenü. zajlik le, tehát nem is figyelmeztet a fe­nyegető veszélyre. Az emberen a be­tegség infiuenzaszerü tüntekkel kez­dődik, esetleg orrvérzés lép fel. majd tüdőgyulladás alakul ki. amelyhez bódult, ködös idegállapot, társul. Szük­séges, hogy az importált papagájok a ’ a járvány megelőzése céljából az ál­latorvos ellenőrizze. A beteg mada­rakat el kell pusztítani és a testü­ket »1 kell égetni. DR. SÁNDOR RÓBERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom