Tolna Megyei Népújság, 1968. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

Panagulisz anyja szólt... Államférfiak til­takoztak, a pápa tiltakozott, Me­lina Mercouri, világhírű görög színésznő éhség sztrájkba kezdett. Panaguliszt ha­lálra ítélte a katonai dikta­túra! Panguliszt még nem merte ki­végeztetni a kato­nai diktatúra! Panagulisz nem hajtja meg a fejét a diktáto­rok előtt, olyan ő, mint a mi Rontunk volt, ke­mény vitéz. És az édesanyja olyan, mint a mi Mátyásunké: aggódó, fiát féltő, fiáért a diktátorok fülébe sikolt ja: halasszák el kivégzését, a fia ne­vében ő kíván kegyelmet kérni. . . A fiú áll, keményen áll. Szemben a halállal. Szemben a diktatúrával, amelyet annyira sem becsül, hogy kegyel­met kérjen tőle. Inkább meghal bátran, minthogy görnyedten éljen. „. . .Ha meg­halunk, hát meg­halunk, S ha meghalunk, meghalt itt min­den. . Ady írta eze­ket a sorokat. Ha Panagulisz meghal: Görög­országban meg­halt a humaniz­mus is. Ha Pangulisz életben marad, — nem élhet görnyedten. ö most a gö­rög nép, akit bí­rái térdre akarnak kényszeríteni, de aki inkább meghal. .. Panagulisz még él! Még van remény! Érte, az ő életéért kiált most a világ. Az édesanyja is, aki mindenkinél jobban ismeri a fiát. Aki tudja: a fia soha nem fog kegyelmet kérni, ö kér helyette, mert hisz a fiában, hisz abban: eljön az idő, amikor Panagulisz és minden görög egye­nes derékkal járhat. Azt szeretné, ha a fia is azok kö­zött lehetne, akik megérik ezt a napot. Szalai János Apró Antal megnyitotta a K6S! könnyűipari állandó bizottságának budapesti ülését Szerdán Budapesten megkezdte ülését a KGST könnyűipari ál­landó bizottsága. A tanácskozá­son részt vesznek Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió képvise­lői, s megfigyelőként jelen van a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság képviselője. Az ülést Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese, a KGST végrehajtó bizottságának állandó magyar képviselője nyitotta meg. Az ülésen B. Machacsova, a KGST könnyűipari állandó bi­zottságának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fogyasz­tási javak ügyeinek minisztere elnököl. — Csaknem húszéves múltra tekint vissza országaink szerve­zett gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködése és ebben az Valósággá kell változtatni az általános leszerelés tervét Csatorday Károly felszólalása az ENSZ­ben Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője felszólalt a világszervezet lesze­relési vitájában. Az 1. számú po­litikai bizottságban. A nagykö­vet kifejtette a Magyar Népköz- társaság álláspontját egyes lesze­relési kérdésekről. „A magyar delegáció a lesze­relési kérdések vitáját abból a sarkalatos tételből kiindulva kö­zelíti meg, hogy valósággá kell változtatni az általános és teljes leszerelés tervét — mondotta. — Kormányunk a leszerelés terén minden javasla­tot annak megfelelően mérlegel, hogy az elősegíti-e ennek a cél­nak az elérését. A magyar kül­politika egyik legfőbb célkitűzé­se. hogy az emberiség megszaba­duljon az atomháború fenyegeté­sétől. annál inkább, mert ma EZ TŰRTÉNT Nyugat-szerte futótűzként szá­guldott végig a hír: a párizsi tőzsde bezárását legalább hét­főig meghosszabbították. Zárva maradt szerdán ezenkívül a nyu­gatnémet, az angol és az ameri­kai tőzsdék hálózata is, szemlé­letesen és félreérthetetlenül je­lezve, hogy a krízis komoly. A nyugati valutavilág leggyengébb pillére ebben a pillanatban két­ségtelenül a francia frank — en­nek látványos megingása indí­totta el a jelenlegi folyamatot. A legtekintélyesebb angol lap, a Times egészen annak a megálla­pításáig megy el, hogy a frank­probléma megoldásától nemcsak Couve de Murville miniszterel­nök, vagy akár De Gaulle tá­bornok tekintélye függ, hanem a francia kormány jövője is. A francia munkásság — állapítja meg a konzervatív lap — aligha törődik bele a pénz leértékelé­sébe és a fenyegető munkanél­küliségbe. A frank betegsége „járvány- nval” fenvegeti az egész tőkés pénzvilágot, ezért ült össze szer­da délután Bonnban a leggazda­gabb nyugati országokat tömö­rítő, úgynevezett „tizek klubja”. Az értekezlet ténye önmagában Is a válság jelentőségének elis­merése és — legalábbis közve­tetten — még valamié: éppen De Gaulle hangoztatta, hogy a frank megingása nemcsak francia bel­ső problémák következménye, hanem az egész nénz­rend'ze leien'*' Pár5” ■**'rtnt ' 'bás .*» mostani rendszer alapja — a dollár. amelynek paritását az aranyhoz képest 1934 óta nem módosítot­ták, noha vásárlóereje azóta a felénél is kisebbre csökkent. Eb­ben az állításban — nem is olyan burkoltan — benne foglal­tatik az a párizsi követelés is, hogy mivel jórészt Washington érdekeit szolgálja a jelenlegi dolláralap, az USA vállal­jon komoly szerepet a frank megmentésében. A 105 ezer négyzetkilométeres, 4,5 millió lakosú Maliban még mindig tisztázatlan a Modibo Kelta elnököt eltávo­lított puccs pontos háttere. Néhány megfigyelő szerint az államfőt menesztő, sőt a legutób­bi hírek szerint letartóztató Moussa Traore őrnagy tiszti cso­portjának indítéka az az ellentét volt, amely már régebben szem­beállította a hadsereget Keita szudáni unió nevű kormánypárt- iával. Tekintve, hogy Mali jó kapcsolatokat tartott fenn Wa­shingtonnal, Párizzsal, Moszkvá­val, sőt Pekinggel is az állam­csíny külpolitikai összefüggéseiről — ha vannak ilyenek — egyelőre még találgatni sem lehet. A puccsjárvány — ahogy Afriká­ban már nem egy példa volt er­re — úgylátszik terjed: a leg­frissebb ielentések szerint állam- r«invlr<e£rietre került sor Zan- zibárban is. még fennáll a nemzetközi fe­szültség. Magyarország, mint Európa egyik kis állama, helyzeténél fog­va természetesen különös figye­lemmel kíséri a földrészünkön fennálló feszültséget. Aggodalom­mal tölt el bennünket az a tény, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság revansista politikát folytat, s annak ellenére, hogy nyilatko­zataiban lemondott a nukleáris fegyverkezésről, minden olyan törekvést ellenez, amely a nuk­leáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányul — je­lentette ki. Csatorday Károly rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozására szolgáló szerződés létrejötte va­lóságos vízválasztót jelent. A Magyar Népköztársaság kormá­nya az elsők között írta alá ezt a szerződést és több mint 80 or­szág aláírása bizonyítja már a szerződés életképességét. A szerződés ratifikálása ma a leszerelés klucsfontosságú kér­dése. Magyarország, mint a szerző­dést aláíró egyik kis ország, szük­ségesnek tartja, hogy minden alá­író tegyen eleget ennek a kötele­zettségének a további leszerelési lépések előmozdítása céljából, — jelentette ki a nagykövet, hang­súlyozva, hogy a szovjet kormány memoranduma reális utat mutat ezen a téren. A genfi 18 hatalmi leszerelési biaottság munkájáról szólva a nagykövet elsőnek emelte ki, hogy létre kell hozni a nukleáris fegyverek használatát betiltó konvencióit Csatorday Kárcdy második kér­désként említette meg a nukleá­ris kísérletek teljes betiltását, harmadiknak a vegyi és bakte­riológiai hadviselés kérdésével foglalkozott. — A magyar delegáció hatá­rozottan és következetesen tö­rekszik arra, hogy a közgyűlésen véglegesen megszüntessék azt a hidegháborús hangot, amelyet a 23. ülésszak kezdetén egyesek szí­tottak — jelentette ki végül Csa­torday Károly, hangsúlyozva: ha­zánk küldöttsége ebben a szel­lemben minden segítséget megad a világszervezetnek, a politikai bizottságnak ahhoz, hogy meg­oldja nagy feladatait a leszere­lési kérdések terén. időszakban mind sokrétűbbé vál­tak a kapcsolatok a népgazdaság legfontosabb ágazataiban — mon­dotta megnyitó beszédében Apró Antal. — Együttműködésünkben fontos szerepet tölt be a KGST könnyűipari állandó bizottsága; a bizottsághoz tartozó textil-, kon­fekció-, bőr-, cipőipar és más iparágak tevékenysége közvetle­nül érinti a lakosság ellátását. Közös törekvésünk, hogy országaink lakosságának nö­vekvő igényeit mind kor­szerűbb, fogyasztási cikkek­kel elégítsük ki. Ezért nagy fontosságúak a bizott­ságon belüli tervkoordinációk, a műszaki-tudományos együttmű­ködések és az egyre szélesebb körűvé váló információcserék. — A KGST-országok — bár a fejlődés során számos megoldás­ra váró probléma merült fel, a világ egyik leggyorsabban fejlődő államcsoportját al­kotják. A KGST-országokban együttvé­ve a nemzeti jövedelem 1967-ben 15,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. A növekedés üte­me általában nagyobb volt a ter­vezettnél és nagyobb volt, mint a kapitalista országokban. Ha­sonló képet kapunk, ha az ipari termelés növekedési ütemét mér­jük össze. A KGST-országokban ugyanis 1967-ben 1965-höz képest 18,6 százalékkal, a kapitalista or­szágokban viszont 9 százalékkal, s a közös piacon belül pedig 6,9 százalékkal volt nagyobb az ipa­ri termelés. — A fejlődés azonban új szük­ségleteket teremt. A műszaki-tu­dományos forradalom az egész világon és Európában is meggyor­sult, az ipari termelésnek és a fogyasztóknak is mind korszerűbb javakra van szükségük. A KGST-államok könnyű­iparában is meg kell gyorsí­tani a fejlődést, különösen a műszálak, a műbő­rök, a műanyagok gyártását, fel- használását. Apró Antal hangsúlyozta; — Úgy véljük, hogy gazdasági együttműködésün­ket erős gazdasági szövetség­gé kell fejleszteni,! amelyben egyeztetjük gazdaság- politikánkat, perspektivikus tö­rekvéseinket, a közös érdekű vagy több ország szükségletét ki­elégítő nagy beruházásokat, a fon­tosabb műszaki-tudományos együttműködési terveket és a tu­dományos kutatásból adódó közös feladatokat. — Gazdaságpolitikánk jobb ösz- szehangolása lehetőséget ad majd számunkra, hogy országaink kö­zött szélesebb körben fejlesszük az ipari kooperációt, megszüntes­sük, vagy legalábbis megállítsuk az indokolatlan párhuzamosságo­kat. Olyan közgazdasági, pénz­ügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat érdekel­tebbé teszik a nemzetközi koope­rációban. Az a véleményünk, * hogy együttműködésünkben na­gyobb szerepet kell kapniuk a pénz- és árukapcsolatoknak, a hi­telnek — mondotta Apró Antal. Állítólag letartóztatták Modibo Keitát Az AP szenegáli körökben szerzett értesülésekre hivatkozva arról ír, hogy Modibo Keitát, a kedden megdöntött mali államfőt a puccsista katonatisztek, minisz­tereivel együtt letartóztatták. Az AFP úgy tudja, hogy Ousmane Ba külügyminiszter Kina barna- kői nagykövetségén keresett me­nedéket. A puccsista katonák kö­rülzárták a nagykövetséget és ul­timátumot intéztek személyzeté­hez, követelve a miniszter kiadá­sát. A nagykövetség azonban cá­folja, hogy menedéket adott vol­na Ousmane Ba-nak. Közben Bamakoban bejelentet­ték az új kormányzószerv, a „nemzeti felszabadítási katonai bizottság” összetételét. A bizott­ság elnöke Moussa Traore had­nagy, aki a puccsot irányította. Első alelnöke Moussa Diakite százados, második alelnöke pe­dig Baba Diara hadnagy. A bi­zottságnak 14 tagja van: többsé­gükben hadnagyok és legtöbbjük a francia hadseregben is szolgált. A katonai vezetők azt ígérik, hogy jó kapcsolatokat tartanak fenn a „baráti országokkal” de nem részletezték, hogy kiket so­rolnak Mali barátai közé. Modibo Keita bukásának okait elemezve az AP leszögezi, hogy Maliban a válság már hónapok óta érlelődik, Amikor Mali elha­tározta, hogy valutája független­ségének feladásával visszatér a frank-övezetbe, Franciaország öt­venszázalékos devalválást köve­telt. Ez az intézkedés szükségessé tette a kormányalkalmazottak egy részének elbocsátását, a kormány átalakítását és több más takaré­kossági intézkedés bevezetését. A kormányátalakítással egyidejűleg létrehoztak egy népi milíciát, mégpedig erősödő kínai műszaki és katonai segítséggel. Feltehető­leg ez volt az a pillanat, amikor a hadsereg nyugati orientációjú elemei akcióba léptek. Allcímcsínykísérlet Zanzibárban? Hírügynökségi jelentések sze­rint szerdán hajnalban állam­csínyt kíséreltek meg Zanzibár­ban Abeid Karúmé forradalmi tanácsa ellen. Megszakadt min­den telefon- és telexösszeköttetés a szigetország, a vele unióban lévő Tanganyika, továbbá a szomszédos Kenya között. A ke­let-afrikai légitársaság felfüg­gesztette a repülőjáratokat Zan- zihárba. Dar Es-Salaamban azonban a z-tv/.ibári kijárási tilalmat pusz­tán éberségi intézkedések mi­nősítik és a kedden Maliban végrehajtott államcsínnyel ma­gyarázzák. Mint a UPI megállapítja, Zan­zibárban az utóbbi időben fe­szült volt a helyzet. A sziget- országban évek óta erősek az ellentétek egyfelől a többséget alkotó szuahéli lakosság, más­felől a korábban uralkodó hely­zetben lévő arabok és az állam­polgárságuktól megfosztott be­vándorolt Comore-szigetiek kö­zött. Nyugatbarát elemek köré­ben a sziget vezetőinek erősen Kína-barát politikája is ellen­állást vált ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom