Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

Könyvtárban A befejezetlen könyv A könyvet odaillő, szabályos mondatok lezárják ugyan. Ott a pont, a tartalomjegyzék, ott található a nyomdát, példány­számot feltüntető rész is. A könyv mégis befejezetlen, sőt, ezt nem is lehet befejezni. A történelem kutatása, magyarázata mindig újabb és újabb adatokat szolgáltat a könyvhöz. Témá­jával kapcsolatban sok a lezáratlan rész, ezért a könyv volta­képpen tovább íródik 1964. decemberében hagyta el a Szekszárdi Nyomdát, 1300 példányban. Címe: Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. írója: K. Balog János, a megyei pártarchívum ve­zetője. A könyv gyorsan elfogyott, az utolsó példányig. Nagy visszhangot váltott ki a megjelenése. A visszhang egy év múl­va egy kicsit csökkent, most azonban új erőre kap: a könyv — mint mondani szokták —, ismét divatba jön. Vidékről gyakran keresik telefonon K. Balog Jánost, hátha rajta keresztül sike­rülne hozzájutni néhány példányhoz. Személyesen is gyakran ko­pogtatnak nála, ugyanilyen ügy ben. „Ha könyv Times, akkor legalább néhány adatra lenne szükség” — váltják alkura a szót. A másik azért keresi, hogy tartson tájékoztatót e témakörből, a vezető propagandisták összejövetelén. Annak, hogy divatba jött a könyv és írója, egyszerű a ma­gyarázata. Tolna megye 1919-es forradalmi eseményeiről ez az első és mindmáig egyetlen értékelő, elemző könyv. A jubileumi évfordulókra való készülődés közepette mindenki kutatja az emlékeket, forrásolcat, nem meglepő Hát, hogy sokan keresik a könyvet. Éppen ezért most ismét felkerestük az íróját, és in­terjút készítettünk vele. — Délelőtt a megyei levéltár­ban voltam,^ s most tudom meg, hogy ez idő alatt is többen ke­restek ilyen ügyben. Mindenütt ünnepi taggyűlésre készülnek, megemlékezéseket tartanak, s itt helyi vonatkozású anyagot is fel akarnak használni — mond­ja K. Balogh János. — Hinnék nagyon örülünk, hiszen a for­radalmi eseményeknek minde­nütt meg volt a helyi vetülete, s a jubileumi megemlékezés na­gyon jó alkalmat nyújt azok feltárására, megismertetésére. — A Tolna megye a magyar Tanácsköztársaság időszakában című könyv elfogyott, és na­gyon keresik. Mi a terv., ki­adják ismét? — Nincs tervbe véve. Helyet­te dokumentumanyagot készí­titek elő kiadásra. Ez részben annak a dokumentumany^gnak a nyilvánosságra hozatala lesz, amelyre a könyv épül, részben pedig új, azóta feltárt doku­mentumok közzétételéi jelenti. —* A könyv írója hogyan látja saját művét az évek táv­latából? ügy tudom, azóta is foglalkozol e témával — Igen, foglalkozom, különö­sen az utóbbi időben. Az újabb kutatások, adatok csak alátá­masztják a könyv egyes meg­állapításait. Az új adatok elő­kerülésével párhuzamosan pon­tosabban kirajzolódik a külön­féle események körvonala. Ilyen például a szekszárdi hatalom­átvétel. Áz időközben feltárt adatok birtokában már részlete­sebben látjuk ennek a körülmé­nyeit. A forradalmi hullám ered­ményeként Szekszárdon márci­us 14-én megalakult úgynevezett ötös bizottságot (megyei direk­tóriumot) az országos szervek is elismerték, vele igyekeztek hiva­talos kapcsolatot létesíteni. Ku­tatásokat végeztünk és végzünk Budapesten is a megyei esemé­nyekkel kapcsolatban. Így sike­rült tisztázni az ellenforradalom leverésének körülményeit. 1919. júniusában ellenforradalmi láza­dás söpört végig Tolna megye keleti részén. Ezt a budapesti építőmunkásob szövetségének tagjaiból álló század verte le. A részletek nagyon jól nyomon kö­vethetők a későbbi periratokból. A Tanácsköztársaság leverése után ezzel az eseménnyel kap­csolatban csak egy alkalommal 23 személyt fogtak perbe. A perek 1920. és 1923. közt zajlot­tak le — rendkívül súlyos íté­letekkel. Még 10—12 évi börtön- büntetést is szabtak ki. Orbán József, az ellenforradalmi láza­dás leverésének egyik vezetője például 10 évi börtönbüntetést kapott. — Az újabb kutatások ered­ményei közé kell sorolni egy medinai adatot is. Éppen ma délelőtt bukkantam egy olyan dokumentumra, amely szerint a medinai községi elöljáróság pa­raszttanácsnak nevezte el magát. Munkás- és katonatanácsok nagy számban voltak, a paraszttanács azonban új név, új vonás. Ez további kutatásókat igényel. Most egyébként különös gond­dal kutatjuk a hatalmi szervek kialakulását, szerepét. Ilyen pél­dául a tolnai kormányzótanács. Még ennek a részletei sem tisz­tázódtak, de ilyen elnevezéssel még nem találkoztunk, és újabb érdekességre lehet számítani. Az ilyen jellegű kutatásaink egyéb­ként azt igazolják, hogy a helyi hatalmi szervek létrejöttét, ille­tően nem volt sablon március 14. és április 10-e közt. — A könyvben nagyon sok Tolna megyei név szerepel. Van-e arról valamiféle fel­mérés, hogy mi lett azoknak a személyeknek, családoknak a sorsa? — Nincs. Viszont a helyi erők mozgósításával sok értékes dol­got lehetne összegyűjteni ezzel kapcsolatban is. Csak üdvözölni lehetne az olyan helyi kezde­ményezéseket, amelyek szerint megpróbálnák felkutatni az ilyen családokat. — Nem áll fenn annak a veszélye, hogy ezek többsége már meghalt? Aki ugyanis él, arról tudnak a pártszervek. — Egyes helyekről konkrétan tudom, hogy már nem élnek azok, akikre utalás található a könyvben, de nem biztos, hogy mindenkiről tudunk, aki még él. Tavaly például 3 olyan ve­teránt sikerült felkutatni, akiről semmi tudomásunk nem volt. Megérné tehát a további kuta­tás, és kívánatos is lenne, mert minden emlék, részadat fontos. Ezért ezúton is kérünk minden­kit, akinek valamilyen doku­mentum, tárgyi emlék van bir­tokában, közölje a pártarchi- vummal, vagy a területileg il­letékes pártszerwel. — A Tanácsköztársaság le­veréséről van-e valamilyen új adat? — A budapesti kutatások köz­ben szereztünk arról is tudo­mást, hogy Tolnán felkészültek az újabb forradalomra. Elrejtet­tek égy csomó katonai felszere­lést: fegyvert, lőszert stb. Mind­ezt a korabeli bírósági anyag­ból tudjuk. Ebben az ügyben a következő tolnaiak kerültek bí­róság elé: Telkes Jakab, Kikker János, Máté Antal, Link Már­ton, Schwébl János, Hegedűs József, Gyenei József. Természe­tesen ezt a részt is tovább ku­tatjuk — fejezte be nyilatkoza­tát K. Balog János. BODA FERENC A nemrégen megnyílt paksi könyvtárba látogattunk el fény­képezőgépünkkel. Az új intézm ény természetesen hatalmas minőségi változást jelent a régihez képest és ennek megfelelő arányban nőtt forgalma is. Egymást érik a látogatók és akik idejönnek, azok nem csalódnak. A legkisebbeknek diafilm, me­sekönyv, a nagyobbaknak és felnőtteknek rengeteg egyéb könyv, nagyon sok új és lefűzött folyóirat, újság áll rendelkezésre. Sokan csak tanulni jönnek, amihez szintén jó segítséget nyúj­tanak a csendes, világos helyiségek. Tízórai: tej, vagy kakaó kiflivel Kezdeti sikerek ctz iskolák tejellátásában Helyszín a 4. sz. általános iskola úttörőboltja, amely az idén új „cikkekkel” bővíthet­te áruválasztékát, amennyi­ben a tanszereken kívül kap­ható itt tej, két és fél decis palackozásban egy forintért. S mivel a tej magában álig elegendő, kerül melléje friss, ropogós kifli is... Az úttörőbolt soros üzletve­zetői Osztermayer Ilonka és Fritz Márti, Egy hétig viselik felváltva e tisztségüket a Radnóti raj tagjai és a már ismert árucikkeken — fűi­tek, rajzlap, ceruza, radír — kívül naponta hat láda tejet adnak el, ami 144 üveg tejet jelent és átlagosan 200 darab kiflit. — Amikor elkezdődött az árusítás, nagyobb volt az ér­deklődés, mert naponta kilenc láda tej is elfogyott. Úgy lát­szik, számolni kell az eset­leges hullámzással — mondja dr. Lakatos Istvánná, a Rad­nóti raj vezetője. — És ti, a boltosok, hogy vagytok megelégedve a ve­vőitekkel? — Mindennap elfogy a tej, amit hozunk bizománybán az ÁBC áruházból. — Látok még itt néhány üveggel. Ennek mi lesz a sorsa, hiszen a nagy szünet elmúlt? — Ez sem marad meg. A gyerekek örülnek a tejnek és szívesen fogyasztják a nagy szünet után is. Ami azt Uleti, nemcsak a gyerekek örülnek a tejnek! Az iskolák tejellátásának problémája hosszú időn át szerepelt napirenden — el­intézetlenül. S íme, mégis megoldhatónak bizonyult az. amit eddig megoldhatatlan- ként emlegettünk. Vége van az órák közti szü­netnek. A Radnóti raj tagjai már el is mosogatták az üve­geket, a ládákban sorakozó palackok tisztán várakoznak a visszaszállításra. Ez, a fi úk úttörőmunkája. Tanítót előtt ők mennek el az ÁBC he a ládákért, ha nem sike­rül megbirkózniuk a szállítás feladatával 8-ig, akkor az el­ső szünetben fejezik be * megkezdett munkát. A város egyik-másik álta­lános iskolájában a tej mel­lett kakaó is kapható „ház­hoz szállítva”. Hogyan oldotta meg a Tej­ipari Vállalat az annyiszor sürgetett iskolai tejellátást? A kérdésre egy telefonbeszél­getés kapcsán kaptunk vá­laszt. Tekintettel arra, hogy még nem fejeződött be az üzem korszerűsítése, naponta 600— 800 palack tejet és 100—150 poharas kakaót szállít Szek- szárdra Pécsről a Tejipari Vállalat. Bonyodalmas meg­oldás, de megéri, hiszen ha bármi lassan is, csak befe­jeződik az átépítés munkája és akkorra az iskolák komoly helyi „piacot” jelentenek. Sőt, lehet még szervezettebbé is ‘enni a gyerekek tejellátását. Az első lépések sikerének sak örülni tudunk és várjuk ' folytatást, amely során nö­vekvő igényeket kell majd ki "légit eni. LÁSZLÓ IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom