Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

Vita a szövetkezetekről Társadalmi Szemle feb­ruári számában jelent meg Erdei Ferenc „A szövetkeze­tek elméleti kérdései’’ című vita­indító cikke, amelynek gondolat- ébresztő megállapításai nyomán a párt elméleti és politikai folyó­iratában izgalmas vita alakult ki. A közérdeklődést jelzi a február óta megjelent 19 hozzászólás, amelynek némelyike kisebb ön­álló tanulmánnyal is felér. Vitaindítójában Erdei Ferenc a szövetkezetek népgazdasági je­lentőségéről szólva megállapítot­ta: . „ ... az összes keresők szá­mának kereken egyharmada (33,7 százaléka) a szövetkezetekben dolgozik, a szövetkezetek a nem­zeti jövedelem 22,2 százalékát, tehát kereken egyötödét állítják elő ... Ha népgazdasági ágak sze­rint nézzük az arányokat, akkor a következő a kép: az illető ága­zat összes keresői közül a szö­vetkezetekhez tartozik a mező- gazdaságban 74,7 százalék, a ke­reskedelemben 26yl százalék, az iparban 9,6 százalék, az építő­iparban 11,5 százalék, a különfé­le szolgáltatási tevékenységben 8,3 százalék. A nemzeti jövede­lem előállításában pedig így ala­kul a szövetkezetek részesedése: mezőgazdaság 63,7 százalék, ke­reskedelem 41 százalék, ipar 6,2 százalék, építőipar 8,6 százalék”. E tények alapján méltán hang­súlyozza Erdei Ferenc a szövet­kezeti szektor népgazdasági fon­tosságát és kimondja: elérkezett annak az ideje, hogy napirendre tűzzük a szövetkezetek legfonto­sabb elvi kérdéseinek tisztázását, igyekezzünk azokat tisztultabban és határozottabban megfogalmaz­ni. A vita élénkségét és egyúttal a téma időszerűségét bizonyítja az az ellenvélemény, amelyet dr. Halasi László fejt ki hozzászólá­sában (Társadalmi Szemle 1968. áprilisi száma). Szerinte indo­kolatlan a szövetkezeti elvek ki­dolgozásának feladatairól beszél­ni, ■ mert azok a marxizmus— lenínizmus klasszikusai által már adöttak és mindössze a meglevő elmélet helyes gyakorlati alkal­mazásáról lehet szó. A vitázók közül többen is érin­tik ezt a témát és Erdei Ferenc álláspontját tartják elfogadható­nak. Ugyanilyen értelemben fej­ti ki véleményét a Társadalmi Szemle októberi számában meg­jelent hozzászólásában Nyers Re­zső. Megállapítja, hogy a tudo­mányos szocializmus elmélete, Marx, Engels, Lenin gondolat­rendszere ma is korszerű elmé­leti alap, mert helytálló eliga­zítást nyújt a társadalom fejlő­désének alapvető kérdéseiben. Ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tudományos szo­cializmus megalkotói a maguk korában még nem ismerhették fel és nem elemezhették a mi korunk megannyi problémáját. Ezért fejti ki Nyers Rezső azt a véleményét, hogy ma, amikor a szocializmus alapjai már áll­nak, csupán klasszikusaink örök­sége már nem elég. „Bizonyta­lanság származik abból, ha el­méletünk csak a múltunkat tisz­tázza, de csak felszínesen hatá­rozza meg a szövetkezetek mai társadalmi szerepét és nyitva hagyja jövőjüket... ezért a hoz­zászólók többségével együtt én is azt tudom ajánlani, hogy a klasszikusok gondolati alapjait megőrizve, bátran kutassunk csak, vitatkozzunk és alkalmaz­zunk új elméleteket, ahol ez szükséges”. L ényeges vonása a vitának az állam és a szövetkeze­tek közötti viszony tisztázásának felvetése. Általános társadalmi és gazdasági fejlődésünk, de különö­sen a gazdaságirányítási reform újabb, az eddigiektől eltérő kö­rülményeket teremt, illetve a fejlődésnek megfelelő követel­ményeket állít például a jogalko­tás elé. Ezt fejezi ki dr. Nagy László hozzászólása (Társadalmi Szemle 1968. 4. szám), amely­ben taglalja az állami irányítás szerepét, és módszereit. Megál­lapítja, hogy az irányítás egyik Ar: megegyezés szerint eszköze a szövetkezetek műkö­dési kereteit megszabó jogsza­bályalkotás, a másik pedig a gaz­dasági ösztönzők útján való be­folyásolás. Azt is kimondja, hogy az állami irányítás közvetett esz­közökkel érvényesülhet és célja nem az egyes szövetkezetek fe­letti gyámkodás, hanem az össz­társadalmi és a szövetkezeti ér­dek összhangjának biztosítása. Szükségesnek tartja azt is, hogy az állam és a szövetkezetek vi­szonyát nemcsak a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek eseté­ben, hanem a szövetkezeti szek­tor valamennyi ágában általános érvényű elvi alapon tisztázni kell. Több hozzászóló foglalkozik a termelőszövetkezetek — különö­sen a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek — szervezeti kérdései­vel. Szinte egységes a megálla­pítás, hogy jelenleg itt a gya­korlat előbbre tart, mint az el­méleti tisztázás. Ez a jelenség is sürgeti a szövetkezetekkel foglal­kozó elméleti munka erősítését. Sarkalatos témája a vitának a szövetkezeti demokratizmus és a centralizmus problémaköre. Több hozzászóló megállapítja, hogy a szövetkezetek demokratizmusá­nak erőssége gazdálkodási érte­lemben abban rejlik, hogy a szö­vetkezetek olyan kis, vagy közép- nagyságú gazdasági egységek, amelyek tevékenységét az egész tagság képes áttekinteni és a fontos döntésekben közvetlenül részt venni. így értelmesen érvé­nyesül a gyakorlatban az egy ember — egy szavazat elv. A vi­ta több résztvevőjének vélemé­nye szerint ezt a demokratizmust sértené, ha a szövetkezeti élet­ben a centralizmus elvét alkal­maznánk. a szövetkezetekről folyó el­méleti jelentőségű vita — már az eddig megjelent írások megítélése alapján is — nagy segítségére lehet a szövetkezeti gyakorlatnak. Ezért hasznos len­ne a vita anyagát külön könyv­ben is megjelentetni. HORVÁTH LÁSZLÓ Start előtt Gerjenből érkezett Dombóvár környékére az egyik lengyel gyártmányú műtrágyaszóró repülőgép, most körülbelül három hétig a környező termelőszövetkezetek földjeire szórja a nit­rogénműtrágyát. Fotó: Bakó Jena Pénteken délelőtt tartotta so­ron következő ülését a Paksi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Az ülésen dr. Resch Gyu­la, a járási TBC Gondozó Inté­zet főorvosa számolt be az inté­zet munkájáról. A részletes, minden kérdésre kitérő beszá­moló hűen tükrözi a járás hely­zetét, s számokkal támasztja alá a tbc elleni védekezés eredmé­nyességét. * A Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is ülése­zett tegnap a délelőtti órákban Kemény István vb-elnök vezeté­sével. Dr. Oratics József meg­bízott egészségügyi csoportveze­tő előterjesztését vitatták meg. Az előterjesztés a szociális gon­dozásra szorulók helyzetét ele­mezte, foglalkozott a szociális segély felhasználásával, és az öregek napközi otthonainak mű­ködését vizsgálta, továbbfejlesz­tésének lehetőségeit taglalta. Ez­után a végrehajtó bizottság kü­lönböző bejelentések dolgában hozott határozatot. Közéletünk A területi tsz-szövetség mint közvetítő 500 lakásból 358 már biztosított •• Összefogásra van szükség A területi tsz-szövetségek első­sorban a termelőszövetkezetek érdekvédelmi szerveként mun­kálkodnak, de sok egyéb úgyne­vezett szolgáltatást is végeznek a közös gazdaságok számára. Bár ki tudja? Gyakran nehéz meg­különböztetni az érdekvédelmet a szolgáltatástól, avagy a szolgál­tatást az érdekvédelemtől. A Szekszárd és Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsége tájékoztatójában közérdekű in­formációk és hasznos közlemé­nyek mellett gyakran közöl ter­mény- és termékajánlatot. Bizo­nyára jó hasznát veszik ennek a szövetség keretei között működő közös gazdaságok. A legújabb tájékoztatóból meg­tudják például, hogy a tamási területi szövetség területén mű­ködő gazdaságok 28 mázsa fém­zárolt lucernamagot kínálnak el­adásra. Ezenkívül 10 vagon má­sodik osztályú réti szénát is. A mórágyi Rákóczi Ferenc Tsz 120 A KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága azonnali belé­péssel FELVESZ GÉPÍRÓNŐT, MEGHATÁROZOTT IDŐRE. Jelentkezni lehet: Hunyadi u. 4—6. (179) vagon silótakarmányt árusít, ár megegyezés szerint. A Szekszár­di Állami Gazdaság 600 mázsa Leonardo fajta II. fokú őszibúza­vetőmagot kínál a termelőszövet­kezeteknek. Az Iregszemcsei Ál­lami Gazdaság kiváló minőségű Bezosztaja 1. búzavetőmaggal rendelkezik, s ami igen lényeges, a hivatalos árnál 15 százalékkal olcsóbban adja. Ez a fajta közvetítés olcsóbb, mintha az üzemek hirdetés út­ján keresnének felesleges por­tékáikra vevőt. Az is igaz azon­ban, hogy a közvetítésnek ez a módja nem elég hatásos, mert csak meghatározott számú terme­lőszövetkezethez jut el a szövet­ség híradója. A hangsúly azon­ban ebben az esetben azon van inkább, hogy a területi tsz-szö­vetségek minden módon azon fá­radoznak, hogy megfeleljen a várakozásnak. TANÁCSÜDÜLŐ LAKRÉSZ BALATONFENYVESEN 1970-RE BEKÖLTÖZHETŐEN ELŐJEGYEZHETŐ. 2. sz. Ügyvédi Munkakö­zösség. Pécs, Kossuth u. 22. Telefon: 23—13. Ügyintéző: dr. Angyal Ferenc. (162) A KISZ KB, még 1964-ben ha­tározatot hozott, amely szerint a III. ötéves tervben 10 ezer lakás építésével segíti elő az országos lakásépítési program megvalósu­lását. A helyi adottságok, sajátos­ságok figyelembevételével történt a 10 ezer lakás megyei felosztá­sa. Tolna megyére, mint ismere­tes, 500 lakás jutott. A közelmúltban a KISZ KB if­júmunkásosztálya országos ta­nácskozást rendezett, amelyen megyénként értékelték az eddigi munkát. E tanácskozáson Tolna megyét Szigetvári Ernő, az OTP dolgozója, a Tolna megyei KISZ Bizottság lakásépítési akcióbizott­ságának vezetője képviselte. — Érdekes és számunkra rend­kívül tanulságos tapasztalatokat gyűjtöttem össze. Ami megyénket illeti, közepes eredményről be­szélhetünk. Eddig 148 lakás épült fel, köz­vetlen építkezési előkészület alatt áll 66, mig 144 lakás ese­tében most van folyamatban a terület-előkészítés, vagyis a tervezett 500 lakásból eddig 358 a biztosított. Ami a ta­pasztalatokat illeti, az első és vé­leményem szerint a legfontosabb, hogy ne „palotákat”, hanem laká­sokat építsünk. Más szóval a mi KISZ-lakásaink alapterülete dön­tő többségben 70—100 négyzetmé­ter között van ezzel szemben a legtöbb megyében 50 négyzetmé­ter körüli alapterületű KISZ-la- kásokat építenek. És ez szorosan, összefügg egy másik nagy problé­mával: az induló pénzösszeg nagyságával. Nálunk például 80 —90 ezer forint az induló alap, ezzel szemben a többi megyében 40—50 ezer forint is elegendő, — mondja Szigetvári Ernő. Az is az igazsághoz tartozik, hogy megyénk fiatalságának igé­nye nem egy esetben túlnő a reális lehetőségeken. Olyan nagy igényekkel lépnek fel, amelyek­nek kielégítéséhez az átlagosnál kétszerte nagyobb kezdő pénz­összegre van szükség. S ez nem helyes. A tanácskozáson elsősorban a Somogy megyei KISZ Bizottságot dicsérték, éppen ezért igen he­lyesen úgy határozott a Tolna megyei KISZ Bizottság, hogy ta­pasztalatcsere látogatást tesz Ka­posvárott. A látogatás már meg is történt. — A budapesti tanácskozáson szerzett tapasztalatokon túlmenő­en számos új és igen helyes kez­deményezéssel találkoztunk Ka­posvárott. így többek között nem egy vállalat van, ame­lyik 10—15 ezer forinttal, vagy ezzel egyenértékű mun­kával segíti a fiatalok lakás- építési akcióját. Ezzel szemben a fiatalokkal hosz- szabb időre szerződést köt, amely egyúttal biztosítja a törzsgárdá­jának kialakítását. Az OTP is se­gít, mégpedig olyképpen, hogy megvalósítja a differenciált köl- csöntörlesztést Azt is meg kell mondani őszintén, hogy jelentős á fiatalók társadalmi munkája, amely ugyancsak érezteti kedve­ző hatását az indulásnál. Vég­eredményben az a vélemény ala­kult ki bennünk, hogy Kaposvá­rott jobban szívügyüknek tekin­tik az arra illetékesek ezt az ak­ciót, mint idehaza nálunk. Zsédely István, a Tolna megyei KISZ Bizottság ifjúmunkás-fele­lőse egyes járási KlSZ-bizottsá- gok, valamint az üzemi KISZ- alapszervezetek ezzel kapcsolatos szervező munkáját bírálja. — Meg kell mondani őszintén akár már a 400. lakásnál is tart­hatnánk, ha a járási KlSZ-bizott- ságaink és az üzemi KlSZ-alap- szervezeteink nagyobb odaadás­sal és lelkiismeretesebben foglal­koznának ezzel az akcióval. El­sősorban többet kellene törődniük a szervezéssel, majd ezt követően az igények reálissá tételével. Fontos feladatuknak tarta­nánk az alapszervezeteknek és a járási bizottságoknak az úgynevezett előtakarékossági akciók szervezését, amely egy későbbi időpontban biztosíta­ná a fiatalok lakásépítését. A Budapesten, illetve Kapos­várott szerzett tapasztalatok bir­tokában megyénkben is várható egy-két helyes kezdeményezés^ ötlet megvalósítása, a KISZ la­kásépítési akció sikeres megvaló­sítása érdekében. így például el­ső lépésként az OTP-nél máris dolgoznak a kaposvári tapasztala­tok helyi megválósításápak lehe­tőségein. S ez bíztató jel a jövőt illetően. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom