Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Bármikor jöhetnek Panaszügyintézés a nőtanácsnál Megható bizalomról tanúskodik a legutóbbi eset, amely talán szokatlansága miatt kívánkozik feljegyzésre. Segítséget kértek a megyei nőtanácstól egy olyan családi ügyben, amelybe természetesen nem avatkozhatnak, de készséggel meghallgatták azért az idős asszonyt. Két év körüli kisfiúval, és egy fiatalasszonnyal jött. Így kezdte: — Beszéljenek a fiammal. Elköltözött a családjától, együtt él egy idegen nővel. Ez a menyem és az unokám, őket hagyta el. Mondják meg neki, vagy inkább annak a nőnek, hogy hagyja őt békén, engedje vissza a családjához. .. 1. A városi nőtanács hetenként egyszer, a szerdai napon tart félfogadást panaszügyekben a megyei nőtanács helyiségében, Szek- szárdon, a Béla téren. Ide tulajdonképpen a hét bármelyik napján jöhetnek panaszosok, mert Szilágyi Dezsőné, a megyei szerv részéről feljegyzi kérésüket. Tanácsot, vagy segítséget ad akkor, ha elintézésre alkalmas a kérelem. Az egyéni panaszok megmutatják, hogy mi foglalkoztatja az embereket? A legkülönbözőbb problémákból pontos kép alakul ki, családi, vagy közéleti nehézségekről. Azzal, hogy a személyes gondjaikban is melléáll- nak az embereknek, a társadalmi összefogás erejét bizonyítják. Nincs statisztikái csoportosítás a panaszokról, de a jellemzőbbek közül néhánynak figyelemmel kísértük az útját. 2. Regölyből utazott be egy kétgyerekes édesanya, aki szeretne elhelyezkedni, de a környéken kevés a munkaalkalom, és nem is tudja, hol jelentkezzék? Akármilyen fizikai munkát vállalna. A megyei nőtanács aktívái felkeresték a dombóvári szervezetet, és közös erővel sikerült a Regölytől vonattal jól megközelíthető Dombóváron állást találni a kérelmezőnek, aki levélben köszönte meg a közbenjárást, és* azóta is dolgozik új munkahelyén. 3. Dunaföldvárról egy mezőgazdasági szocialista brigád tagja jött bejelentést tenni, társai megbízásából a munkahelyükön tapasztalt rendellenességekről. A feljegyzett panaszért vállalta a felelősséget, bejelentése nyomán a megyei pártbizottság is tudomást szerzett az ügyről, és a helyi pártbizottsággal közölte az elmondottakat. Behatóbb vizsgálatot indítottak, amely egyelőre még nem zárult le, de könnyen lehet, hogy visszaélésekre derít fényt. 4. K. J.-né szekszárdi asszony férje alkoholista, és ezért már olyan tűrhetetlen a család helyzete, hogy az asszony a nőtanácshoz fordult tanácsért: mit csináljon? Ha a férje iszik, goromba, üti, és azzal is fenyegetőzik, hogy megöli. Kétszer már elvonókúrán is volt az embere, de nem használt semmit, és most is őrzi a karján a verése nyomát. Mit tehetne? Természetesen azt tanácsolták, hogy indítsa meg a .válópert, amelynek hamarosan megtartják az első tárgyalását, ezen a nőtanács részéről is jelen lesznek, hogy figyelemmel kísérhessék a szerencsétlen asszony sorsát. 5. Nemcsak nők, néha férfiak is felkeresik a megyei irodát. F. F. Szekszárd-csatári lakos például idefordult, amikor a házastársa 14 évi együttélés után, elhagyta. Három gyermekükből csak a legkisebbet, a lányt vitte magával, a 63 éves, beteges férfire hárul ezután a két nagy fiú eltartása. Mit csináljon? Meghallgatták, és a városi tanács gyámügyi osztályához irányították problémájával. Ott kivizsgálják a helyzetüket és ha indokolt az állam segítséget ad a fiúk felneveléséhez, otthonban elhelyezve őket, de több mint valószínű, hogy a felelőlen anyát is ráébresztik bírói úton kötelességeire. 6. A példákat nem folytatjuk tovább, elég ennyi is ízelítőül a sokféle panaszból, amellyel felkeresik az emberek a megyei irodát. Az itt dolgozók indokolt esetben sokszor látogatják meg a családokat, és feljegyzéseik között nem egy olyan családról találunk bejegyzést, akinek hosszú ideig követik figyelemmel a sorsát. Ha az újságban nem írtuk ki a panasztevők nevét, az olyan céllal történt, hogy merjenek ezután is minden problémával, ami foglalkoztatja őket, a megyei nőtanácshoz fordulni. MOLDOVÁN IBOLYA Ty, krimi, gyerekek Üjsághír adja tudtunkra, hogy jövőre a székesfehérvári Videoton gyár megkezdi a színes tv- készülékek sorozatgyártását. Ezzel bizonyára jelentősen megnövekszik majd a televíziónézők amúgy is népes tábora ... Gyerekekkel beszélgettem Dombóváron. Mindössze tíz perc áll rendelkezésünkre az általános iskola udvarán, hogy a tanító néni óvatos válaszra intő felügyelete nélkül beszélgessünk. Négyen jelentkeztek a tucatnyi gyerek közül, akiknek van otthon tv-készülékük. Alsó tagozatosok, a legidősebb most tölti be a tíz esztendőt. — Tudjátok kezelni a készüléket? — Igen. — Igen, — Apu nem engedi. — Nálunk anyukám nem is tudja bekapcsolni. — Meddig szoktátok nézni a műsort? — A maci után le kell feküdni. Szombaton még a híradót is meg szoktam nézni. — Amíg apuék nézik. — Nyolckor le kell feküdni. De sokszor úgy csinálok, mintha aludnék, de azért nézem a műsort. Apu egyszer meg is vert érte. — A jó filmeket meg szoktuk nézni. — Melyik műsor tetszik a legjobban? — A rajzfilmek. A maci sokszor már unalmas. — Az Angyal. — A páncélos meg a kutya. — Az Angyal. '—t Tudjátok, mi az a krimi? — Amiben lőnek. — Amikor a gyilkost keresik. — Az Angyal is az. — Amiben sokat verekednek. — Megengedik otthon, hogy nézzétek ezeket a filmeket? — Csak egyszer, amikor rokonok voltak nálunk. — Ha kész a lecke. — Én mindent megnézhetek. — Láttam ám már 18 éven felüli filmet is. Akkor kaptam ki az aputól. — Mikor szoktatok lefeküdni? — Nyolc után. — Apuékkai együtt. — Amikor a Tv-híradó kezdődik. — Kilenckor már aludni kell. — Milyen tanulók vagytok? — Két négyesem volt. — Közepes. — Hármas. Csak a számtan volt rossz. — Négyes. Kisebb csoport alakul ki körülöttünk, a beszélgetésbe most már azok is bekapcsolódnak, akik eredetileg nem voltak a „kiválasztottak” között. A négy kisdiáktól még annyit tudok meg, hogy ketten közülük abban a szobában alszanak ahol a televízió van, tehát nekik gyakorlatilag nem lehet megtiltani, hogy ne figyeljenek a műsorra. Az egyik kisfiú szülei függönnyel választották ketté a szobát. Ö azt mondja namar elalszik, mert ha csak a hangot hallja, úgy „nem érdekes” A negyedik — egy kislány — nyugodtan alszik a tv-től, mert a másik szobában van. Olvasmányaikról is kérdeztem őket. Kivétel nélkül mindegyikük mesekönyvet olvas, koruktól, értelmi színvonaluktól függően „komolyabb”, vagy csak szórakoztató meséket. A mesék hétfejű sárkányaiban nem hisznek már, Angyalt, Belphegort, Robin Hood-ot viszont utánozzák, létezésüket va- lószerűbbnek tartják, mint a mesealakokét... A pedagógus határozottan ellenzi a tv nézését, főként nyolc óra után. Ez természetesen nerh azt jelenti, hogy semmit sem nézhet a gyerek. Krimit azonban semmiképpen sem, hiszen egy- e9V „jól sikerült" rémdráma még a gyengébb idegzetű felnőtteket is felajzza. A minden élményre fogékony gyereknél fokozottabb ez a hatás. Csak egy példa: az egyik kisdiáknak eltűnt a tolltartója. A fél osztály nekiállt keresni, mégsem lett meg. A sikertelen próbálkozások után az egyik — negyedikes — fiú komoly képpel mondta: az Angyalnak kellene szólni, az biztos megtalálná, ki lopta el... A párhuzam érdekes: melyik szülőnek jutna eszébs, hogy ponyvát adjon gyermeke kezébe, meséskönyv helyett — még akkor is, ha az a bizonyos ponyva „irodalmi jogot” nyert. Ugyanez képi megfogalmazásban már természetes ? (d. konya) AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK: kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő, lakatos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat. Munka télen is biztosítva! Bérezés teljesítmény szerint! Szállást, étkezést biztosítunk. Hazautazási költséghozzájárulást jogosultság szerint fizetünk. Felvétel esetén az utazási költséget térítjük. Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat Székesfehérvár, Ady Endre utca 13. (23) ügy! Most már kezdek világosan látni! Nem bízta meg azzal, is, híresztelje el rólam, hogy sok pénzt örököltem? — Nem. Az örökségről nem szólt egy szót sem. — Nem tudja, mi okból akart engem mindenáron New Yorkba csalni? — Nem. Azt mondta, nem akar jobban beavatni az ügybe, mint amennyire feltétlenül szükséges. — Milyen ügybe? Mondd meg rögtön, mert különben meggyűlik a bajod! — kiáltott rá McGinnis tegezésre fordítva a szót. — Fogalmam sincs róla.. . Esküszöm, egy szóval sem tudok többet. — Pusztulj innen, te patkány! És jegyezd meg magadnak: ha bárkinek is akár csak egyetlenegy szót is szólsz erről a beszélgetésről, akkor úgy összeveretem azt a babaarcodat, hogy életedben nem lesz több szeretőd ... ! Anélkül, hogy holmiját összeszedte volna, Helen kitá- molygott a házból. McGinnis a telefonhoz ment, és felhívta Anthony Pinót. — Nagy újságom van a számodra Tony, — mondta. — — 205 — Alaposan lépre mentünk mindannyian, mondhatom. Kinek? Próbáld kitalálni. . . Inkább megmondom, úgy sem találod ki. Pápaszemes Joe-nak! Bizony, újra itt van Bostonban. Ö terjesztette a mesét az örökségemről, csakhogy ellenem lázítson benneteket. Arra akart kényszeríteni, hogy New Yorkba menjek, és elővegyem rejtekhelyéről a milliót. Valószínűleg az volt a szándéka, hogy leterít, és külföldre szökik a szajréval .. . Mi? Nem, természetesen ezek után nem megyünk New Yorkba... Honnan tudom ezt? Szeretőjét a házamba küldte cselédnek, hogy kémkedjen utánam ... De most már megelégeltem a dolgot, végképp megelégeltem. Gondoskodni fogok róla, hogy ne kellemetlenkedhessen többé... McGinnisnek akkor már kész terve volt Joseph O’Keefe elhallgattatására. >1« A gyilkos megérkezett Bostonba. Nem látszott gyilkosnak. Nem volt olyan, mint a bűnügyi filmekben szereplő marcona gyilkosok, sem olyan, amilyenek az angol detek- tívregényekben szerepelnek. Elmer Burke olyan volt, mint egy amerikai üzletember. Voltaképpen az is volt, virágzó vállalattal, de egyetlen alkalmazott nélkül. Gúnyneve, Trigger, elárulta foglalkozását. Trigger annyit jelent, mint elsütő. Az amerikai alvilágban azokat jelölik ezzel a névvel, akik abból élnek, hogy elsütik puskájuk ravaszát... Triggemek igen jó neve volt az amerikai alvilágban. Az Amerikai Egyesült Államok minden nagyvárosában voltak fizetőképes ügyfelei, és a tőlük kapott megbízások teljesítésével annyi jövedelmet szerzett, hogy gondtalanul élhetett. Nagyra becsülték pontos munkájáért, abszolút titoktartásáért, ezért nem szűkölködött „megrendelésekben”. Joseph O'Keefe leterítéséért 18 000 dollárt kért McGin- nistől. ötezret előlegképpen felvett. Üzleti elveihez tarto— 206 — zott, hogy előleg nélkül szóba sem állt senkivel. Ugyanis egyszer Chicagóban, a jól végzett feladat után, nem kapta meg a kikötött díjat. Azóta ragaszkodott az előleghez. Nemcsak a tekintélyes díjért vállalta O’Keefe elintézését, hanem azért is, mert New Yorkban hat kiderítetlen gyilkosság miatt nyomában volt a rendőrség. Emiatt szívesen vállalta a megbízatást az aránylag csendesebb Bostonban. Elmer Burke-Trigger 1954. május 19-én érkezett Bostonba előkelő sötétkék Chevrolet kocsiján, három kofferral. Az egyikben — ez csellótokhoz hasonlított és különleges zárral volt ellátva — két automata géppisztoly, két pisztoly és egy rövid csövű távcsöves puska volt. Ha a körülmények megengedték, Trigger egy háztetőről vagy egy emeleti ablakból szokta leteríteni áldozatát. Erre az eshetőségre vitt magával távcsöves puskát. Módszeres ember volt, minden eshetőségre felkészült. De csak lőfegyvert használt Méreg, kés, kötél nem tartozott a fegyvertárához. Megbízója, McGinnis azt tanácsolta neki, hogy Boston déli kerületében, Dorchesterben a Harvard Streeten béreljen lakást, mert ott az űzött vad közvetlen közelében lesz. A Harvard Street közelében van a Nightingale Street, ott lakik Helen Pokus. és bizonyosra vehető, hogy szeretője, O’Keefe gyakran meglátogatja. Ennélfogva Burke-Trigger bútorozott szobát bérelt a Harvard Streeten, Mrs. Huttonnál. Modernül berendezett szép szobát kapott a második emeleten, kertre nyíló ablakkal. Hamar megbarátkozott háziasszonyával; annál is inkább, mert a vele szomszédos szobát egy szép barna hajú leány, Cathy Dentine bérelte. Barna volt az esete, s remélte, hogy a háziasszony közvetítésével kapcsolatba kerülhet a leánynyal. A megismerkedést későbbre halasztotta, mert számára mindig a munka volt a legfontosabb. — 207 —
