Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-04 / 233. szám

Munkásvédelem a termelőszövetkezetekben Egy év alatt 3 milliós kár balesetek miatt Tolna megye cím- és adattára kiadását tervezi a Lapkiadó Vállalat Felér egy függetlenített üzletkötővel Piackutatási segédeszköz és dokumentum Aggasztó jelenség — elsősor­ban a termelőszövetkezetek tag­ságát, vezetőit kell, hogy alapo­sabb mérlegelésre, gondolko­dásra késztesse — a termelőszö­vetkezetekben, az utóbbi időkben bekövetkezett üzemi balesetek számának növekedése. Sokszor és sok helyütt esnek abba a tév­hitbe, hogy a balesetek oka, for­rása az egyre növekvő gépesítés. Viszont-a baleseti statisztika egé­szen más képet mutat. Jelenleg ugyanis a balesetek 8—10 száza­léka függ össze a gépesítéssel, 7— 8 százaléka a műhelyekben tör­ténik, 5—6 százalék a közleke­dés aránya, ugyanakkor 20—25 százalék jut a növénytermesz­tésre, 15—20 százalék az állat- tenyésztésre és 30—35 százalék a fogatos munkákra. De nézzük csak a számokat. 19fi5-ben 667 baleset történt a termelőszövetkezetekben, 1967- ben 1142, 1968-ban az első fél­évben 650. 1965-ben a balesetek miatt több mint 11 000 nap esett ki a termelésből, 1967-ben közel 22 ezer, az idei év első felében több mint 12 ezer. A halálos balesetek száma is — ha kis mértékben is — de növekedett és az idén az első félévben már négy ha­lálesetet mutat a statisztika. A reális megítéléshez viszont az is hozzátartozik, hogy csupán a számok összehasonlítása nem mutat valós képet. Illetve, csak az utóbbi időben hozott rendelkezé­sek, a balesetvédelemre helyezett fokozottabb súly miatt látszik túl kedvezőtlennek a kép. A korábbi években ugyanis részben a meg­felelő nyilvántartások hiányában csak a balesetek egy részét je­lentették be — a korábbi számok nem adnak valós képet — rész­ben pedig a növekedéshez hoz­zájárult a balesetek máskénti ér­tékelése is. 1966 áprilisáig csak a nyolc napon túl, azután pedig a három napon túl gyógyuló bal­eseteket kellett, és kell beje­lenteni. Amint Mecseki János, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának mun­kásvédelmi felügyelője mondja, a termelőszövetkezetek, és maguk a tagok is érdekeltebbek a bal­esetek bejelentésében, mint ko­rábban. Ha az összehasonlítás számará­nyai viszonylagosak is, akkor is aggasztó jelenség a balesetek emelkedő száma. Már csak azért is, mert előidézőjük a legtöbb esetben a felelőtlenség, és a ve­szély lebecsülése. Jó néhány ter­melőszövetkezetben a vezetők úgy helyezték a termelés fej­A harmadik, különleges szaküzleté­nek megnyitására készül Szekszárdon a Tolna megyei Népbolt Vállalat. Az elsőt — még a nyár elején — a Tejipari Vállalattal közösen létesí­tette, a második a Cipőnagykereske­delmi Vállalattal közösen fenntar­tott cipő-mintabolt. A harmadik a győri Richards Finomposztógyárral kötött megállapodással született, a lakástextilbolt helyiségében. (A la­kástextil-árut a rövidesen megnyíló Otthon Áruházban fogják árusítani.) Goda Sándortól, a bolt vezetőjétől érdeklődünk, mit várnak — és főként iv.ire számíthat a vásárlóközönség — az új szaküzlettől? — A Richards gyárat úgy hiszem, nem nagyon kell bemutatni, termé­keit igen sokan ismerik. Finom szö­vetei nemcsak itthon, hanem külföl­dön is igen kelendőek. A gyár. ter­mékeinek túlnyomó többségét expor­tálja, fejlett textiliparral rendelkező országokba is. Ez lesz az első minta­boltja az országban, ahol teljes gyártmányválasztékát ajánlja a Kö­zönségnek Tehát sok olyan szöve­tet is 1oh.et majd nálunk kapni amit sehol másutt nem árusítanak. Máris "'’itathatok néhány különle­gességet. mint például ezeket a szép, lesztésére a fő súlyt, hogy azt nem követték kellő arányban a munkásvédelmi intézkedések. Több helyen olyan nézet uralko­dott, hogy a dolgozó vigyázzon magára. A cikói Uj Élet Tsz ta­valy, a váraljai Alkotmány Tsz az idén több hónapon keresztül nem jelentette a baleseteket, mondván, hogy vannak sürgő­sebb feladataik is. De van jobb példa is, mégpedig az alapos munkásvédelmi tevékenységre, ahol elnöktől brigádvezetőig mun-, kaköri előírásként minden­kinek kiadták a munkás­védelemmel kapcsolatos tennivalókat. A balesetek kivizsgálását a jog­szabályok előírásainak megfele­lően végzik, a biztonsági meg­bízottak — sok helyütt maga az elnökhelyettes — lelkiismerete­sen látják el feladatukat, sokszor a rendeletek előírásait is meg­haladó alapossággal. (Az őcsényi Kossuth, a teveli Kossuth, a nagydorogi Uj Barázda, a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Tsz- ben.) Amint a megyei mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály mun­kásvédelmi felügyelője elmon­dotta: a balesetek okainak elem­zése számos olyan okot, jelensé­get tárt fel, amely eddig figyel­men kívül maradt. Többek között, hogy miért nö­vekedett az ittasságból eredő balesetek száma? Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy ilyen szempontból csak a közúton köz­lekedő vontatóvezetőket ellen­őrizték, a fogatosokat. munka­gépkezelőket, az egyéb, veszélye­sebb munkakörben dolgozó ta­gokat már kevésbé, vagy egyál­talán nem. Az elmúlt évben be­következett hat halálos baleset közül is háromnál az ittasság gyanúja állt fenn. Az év tavaszán, a magyarkeszi tsz-ben bekövet­kezett halálos balesetnél is ittas­ság volt az egyik ok, mégis, két nap múlva az ellenőrzés ugyan­annak a brigádnak egy másik tag­ját beszámíthatatlan ul ittasan ta­lálta. — Sajnos, eddig azt tapasztal­tuk — állapítja meg a munkás- védelmi felügyelő —, hogy az it­tasságot csak halálos, vagy cson­kulásos balesetnél lehetett meg­állapítani. Könnyebb, szerencsé­sebb kimenetelű esetekben a sé­rült esetleg csak másnap jelent­kezik az orvosnál, amikor az ital hatása már elmúlt, vagy esetleg a munkatársak is azt tanúsítják: az illető nem ivott egy kortyot sem. Az ittasságból eredő bal­eseteket csak szigorú intézkedés­kutonféle mcniaval szőtt, fémszálas ruhaanyag okai. Árusítunk fonalat is — napjainkban valóságos népmozga- lomma válik a kötés, bizonyára so­kan vesznek majd a gyapjú és mű­szálfonalakból. Megegyeztünk a gyár­ral, hogy még a mintaszövetekből is küldenek árusításra. A gyár piac­kutatását is elősegíti majd ez a bolt, mi pedig reméljük, nagy forgalmat bony onthatunk le. Nemcsak a város­ból és a környékből várjuk a vevő­ket, hanem biztosak vagyunk benne, hogy távolabbról is felkeresnek ben­nünket azok, akik szövetkülönleges­ségeket akarnak vásárolni. — Mekkora készlettel indulnak? — Másfél millió forint értékű szö­vet- és fonaláruval. Egyelőre száz­hatvan—-száznyolcvan féle szövetet tartunk. A gyárral kötött megállapo­dás szerint a gyárnak jogában áll az általunk rendelt szövetek 20 száza­lékának megfelelő mennyiséget min­den rendelés nélkül leküldeni, új­donságaiból. Ha nem. kél el, bizonyos idő múlva visszaveszik. Bátran koc­káztathatunk tehát, ezzel is növelve a választékot. A bolt holnap, délelőtt tizenegy­kor nyílik meg Í.T) sei, ellenőrzéssel lehet megelőz­ni. Külön kell szólni arról az új, és rendkívül nagy baleseti veszélyről — amely ugyan Tolna megyében még nem, de másutt már követelt ha­lálos áldozatokat —, a vegy­szerek elterjedéséről, foko­zottabb alkalmazásáról, ke­zeléséről A növényvédő szolgálat, a KÖJÁL, a rendőrség ugyan rendszeresen ellenőrzi a méreg­raktárak elhelyezési körülmé­nyeit, kezelését, a mérgezett te­rületek nyilvántartását. De ma­gánál, a felhasználásnál nem le­het ott mindenütt, és mindig egy-egy ellenőr. A vegyszerek használatánál az szükséges, hogy mindenki a maga legszigorúbb ellenőre legyen. A munkásvédelem, a baleset­elhárítás szükségességét még egy adattal indokoljuk, amely el­gondolásra kell. hogy késztessen vezetőket, tagokat egyaránt. A balesetek miatt 1967-ben kiesett munkanapok termelési értékével számolva, több, mint három­millió forint veszteség érte Tol­na megyében a szövetkezeteket. BI. Szekszárd négy iskolájának ösz- szes felsőtagozatos diákja láto­gatja hetenként egyszer a Béla téri iskolaközi műhelyt, ismer­tebb nevén a központi politech­nikai műhelyt. Harmincöt tanulócsoportot al­kotnak, s mivel fiúkat, lányo­kat külön oktatnak, munka- csoport hetven van. Szultos Já­nos műhelyvezetőn kívül hat ta­nár, három szakmunkás, két fél­műszakos dolgozó tartozik ehhez a különös iskolához, ahonnan a szekszárdi járás összes iskolá­ját látják el a gyakorlati okta­táshoz szükséges segédanyaggal. „Gyakszi“ — így becézik a tanulók az itt töltött órákat, Somogyi Lajos ta­nár szerint tavaly volt olyan lógós diákjuk, aki az iskolából hétszámra hiányzott, de ide min­dig rendesen eljárt, amíg ki nem derült a turpisság. Mit kell tudni egy mai hato­dik osztályosnak? Kimásoltam néhány sort a tanmenet követel­ményeiből: „Ismerjék a tanulók a gyakor­latban felhasznált lécek, rétegelt és farostlemezek, továbbá segéd­anyagok kereskedelmi elnevezé­seit, szabvá'yfyméreteff, legfonto­sabb mechanikai tulajdonságait, a különböző eszközök, szerszá­mok használatát. . ." A szerszámok, amelyekkel fiúk és lányok egyforma bizton­sággal bánnak már év végére: reszelő, kézi fúrógép, satu, ka­lapács, fonalfűrész, ráspoly, ha­rapófogó ... Egy végzett nyol­cadikos nemcsak szétszedi a ke­rékpárt. de használható formá­ban rakja össze, és az édesanyá­nak is szívesen segítsen a var­rógép kisebb hibájának megja­vításában. Az ötödikesek még papírmun­kákkal kezdik a tanulást, de az év eleji dobozoktól az év végén készített iratgyűjtőig, nagyon sokat fejlődnek. Megtanulják be­Az új gazdasági mechanizmus gyakorlati alkalmazásához hatá­sosan illeszkedő ötlet látott nap­világot. A Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Tolna megye cím- és adat­tára kiadását tervezi könyv alak­ban, reprezentatív kivitelben, mű­anyag kötésben. Bizonyára he­lyesléssel és nagy érdeklődéssel fogadják e hasznosnak ígérkező könyv kiadását a megye gazda­sági egységei, vezetői. A szüksé­ges előkészületek megkezdődtek, s a nyomdai átfutási időt figye­lembe véve, számítani lehet rá, hogy 1969. januárjában a cím- és adattár megjelenik. Az érdeklődés a gazdasági ve^ zetők részéről máris nagy. El­mondják, a cím- és adattár fel­ér egy függetlenített üzletkötővel. A kiadványnak egyébként az a célja, hogy röviden, címszavak­ban feltüntesse a Tolna megyei párt- és államhatalmi szervek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok, társulások, in­tézmények és magánkisiparosok legfontosabb adatait Szokás mon­dani, hogy aki időt nyer, az min­dent megnyer. Nos ilyen szem­pontból szintén nagy jelentőségű­nek tekinthető a vállalkozás, mert a felszabadulás óta ez lesz az el­ső megyei cím- és adattár. A könyv ismerteti, hogy a gaz­dasági egységek milyen üzleti te­vékenységet folytatnak, vagy mi­lyet óhajtanak folytatni a jövő­ben. (A bátaszéki Búzakalász Tsz például konzervgyárat épít, és a jövőre vonatkozóan ilyen módon bővíti tevékenységi körét.) A cím- és adattár arra is kitér, hogy a gazdasági egységek mi­lyen természetű szolgáltatást vál­lalnak, vagy igényelnek. Jelzi a kereskedelmi, a vendéglátóipari csülni a könyveiket, hiszen ma­guk készítik a könyvborítót. A családnak is örömet szereznek a második félévben, dugókie­melőt csinálnak a huzalmunkák között. A Il-es számú általános isko­la nyolcadikosainak gyakorlati órájuk van ott jártamkor, a fiúk a kerékpár alkatrészeivel ismer­kednek, a lányok főzni tanulnak. Húsz fiú közül mindnek van saját kerékpárja. Rövid kérde- zősködés után kiderül, hogy ott­hon legalább egyszer szétszed­ték már, és javították. Kivéve azt a fiút, aki egy hónapja ka­pott új biciklijéhez még kíván­csiságból sem mert hozzányúlni. Fél év múlva nekik már pályát kell választaniuk. Húsz közül eddig négyen akar­nak szakgimnáziumba menni, hatan fémipari szakmát válasz­tottak és van egy asztalosjelölt is, aki itt a gyakorlati órák során kapott kedvet a fúrás­faragáshoz. A többiek még na­gyon töprengenek, szellemi, vagy gyakorlati foglalkozást válassza­nak, de az arány már így is a gyakorlat javára billen. A tanultakat „.alkotó fantá­ziával'' a játékaiknál is haszno­sítják, go-kartnak nevezett fa­lapos, négykerekű járművet fab­rikáltak otthon, ezzel kitűnően lehet lecsúszni a hegyoldalról. Ugyan ki törődik azzal, hogy néha a csapágyak hűtlenül el­hagyják ezt a pompás alkotást? Esetleg éppen akkor, amikor a eazdája is rajta kuporog? Kanálcsörgés, tányérzörgés fogad a lányoknál. Mindegyikü­kön takaros kötény, fejkendő, legtöbben a villanytűzhely kö­rül tolonganak. Az egyik asztal­nál zöldséget szeletelnek, másutt létesítmények helyét, továbbá a felvásárlás, az értékesítés, a fel­dolgozás körét, kapacitását. Való­ban az új gazdasági mechanizmus gyakorlatban való alkalmazásai, a máris meglévő gazdasági pezs­gést kívánja elősegíteni. Ennek megfelelően tudatja, hogy a gaz­dasági egységek mit tudnak egy­másnak és az ország más gaz­dasági egységeinek nyújtani, mi­lyen vonatkozásban lehet gazda­sági, szellemi, üzleti, vagy koope­rációs kapcsolatokat létesíteni. A Lapkiadó Vállalat tehát a Tolna megyei cím- és adattárat elsősorban piackutatási segédesz­köznek szánja, de dokumentum- jellegű kiadványnak is, olyképpen, hogy rögzíti és ismerteti Tolna megye gazdasági egységeiben rej­lő lehetőségeket. Tervek szerint a cím- és adat­tárat a benne szereplő gazdasági egységek kapják meg, de meg­kapják a minisztériumok, a fő­hatóságok, a kül- és belkereske­delmi vállalatok, a megyék fon­tosabb szervei, amelyek koope­ráció, vagjr üzletkötés szempont­jából számításba jöhetnek. A cím- és adattárba való felvétel feltételei egyszerűek. Bármely gazdasági egység korlátlan oldal­terjedelemben vétetheti fel magát, végeredményben csekély összegért. Egy gépelt sor a gazdasági egy­ség bemutatásáról, húsz forint A rendelés oldalmennyiségben is megadható. Az adatszolgáltatás megkönnyí­tése céljából a Lapkiadó Vállalat mintát küld a számításba jöhető gazdasági egységeknek. A cím- és adattár nyomdai munkálatait előreláthatóan november első nap­jaiban kezdik. terítenek, néha a sütőt húzzák ki: teljes szorgalommal dolgoz­nak. Dr. Lauer Károlyné, a háztar­tási gyakorlat vezetője matema­tikát tanított ezelőtt tizenhá­rom évig, most már maga is új örömet talál ebben a tárgyban, mióta itt oktat, figyeli a divat­lapokat, szabni tanult, s a leg­újabb ételreceptekkel kísérlete­zik, hogy mindig a legtöbbet ad­hassa a szűkre szabott órák ke­retében diákjainak. Az itt töl­tött másfél óra valóban kevés, még az ebéd elkészítésére is, pedig a főztjüket maguk észik meg a lányok, és mosogatniok is kell. A mai menü: csontleves gríz- galuskával, franciasaláta és kakaós sütemény, amelyből azt hiszem győznék a repeta elpusz­títását is az ügyes kislányok. Egy érdekes tapasztalat: mosogatni mindenki szeret (?) A mamák talán csodálkoznak, de erős a gyanúm, hogy ez a nagy buzgalom onnan fakad, hogy a következő földrajz órából így csípnek le néhány percet, akik ittmaradnak ... A lányok nyolcadikos karuk­ban már szépen hímeznek, köt­nek, stoppolnak, horgolnak, jól ismerik az egyszerűbb ételek el­készítését. Csinálnak olvasólám­pát, szalvétatartót, ecseftalat. óvodásoknak való zsámolyt, egy­szóval nemcsak kifejezetten nőknek való tevékenységi for­mákban ügyeskednek. A házimunkákban otthonosan mozgó, szerszámmal bánni tudó felnőttek lesznek ezekből a di­ákokból, akiket a szekszárdi po­litechnikai műhelyben éppúgy, mint az ország bármelyik más iskolájának hasonló óráin, a gyakorlati életre készítenek fel.. MOLDOVÄN IBOLYA Nyitás előtt a Richards-holtba ,9Suliu, ahová szívesen járnak... Politechnikai oktatás Szekszárdon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom