Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

Világjáró fiatalok A legkedveltebb ország: az NDK A legdrágább út: az egyiptomi A legtöbbet utaztak: a paksi Divat lett utazni. A megismerés örömét már az iskolában megíz- leltetik a gyerekekkel, még a leg­kisebb falusi iskolából is eljut­nak a diákok rövidebb-hosszabb távú országjárásra. Egyre több­ször szerepei a KlSZ-szerveze- tek programjában a kirándulás, zinte gyakorlattá vált, hogy erre fordítják a társadalmi munkával szerzett pénzt. Egy idő óta bel­vagy külföldi utakkal jutalmaz­zák a különböző pályázatok, ran­gosabb vetélkedők győzteseit. Borsi Györgynével, a megyei KISZ-bizottság Expressz szerve­zőjével a fiatal Tolna megyei utazókról, útjaikról beszélget­tünk. — Hány fiatal vett részt az idén társasutazáson? — Eddig pontosan 320 azoknak a 14—30 éveseknek a száma, akik a megyéből társasutazásra jelentkeztek. — Hogy áll a megye orszá­gos viszonylatban? Jó utazók vagyunk? — Sajnos nem. Annak ellené­re. hogy nálunk is évről évre népszerűbb lesz az utazás, egyelőre nem lehet dicsekedni a Tolna megyei statisztikával? — Melyik a legkedveltebb ország? — Az idei utakat számítva az NDK a legnépszerűbb a fiatalok körében, ahová 5 utat szervez­tünk a megyéből. Az NDK-utak általában olcsóak, s fiatalokról lévén szó, ez egyáltalán nem el­hanyagolható szempont. A nép­szerűségi sorrend a Szovjetunió­val folytatódik, oda az idén há­rom dsoport utazott tőlünk. Ezen kívül Lengyelországba, Csehszlo­vákiába és Bulgáriába indítot­tunk csak Tolna megyei fiatalok­ból álló csoportot. Elég szép számmal utaztak a nyugati ál­lamokba, Olaszországba. Ausztri­ába, Franciaországba és jelent­keztek néhányah Jugoszláviába is. — Európa határain túl fc el­jutottak a megyéből? — Az idén egy bátaszéki fia­talember, Wattanách György vett részt egyiptomi társasutazáson. Tudomásom szerint — legalább is az Expressz szervezésében — más nem jutott ilyen messzire. — Mennyiben igazodik az expressz-utak ára a fiatalok zsebéhez? — Azt hiszem, eléggé elfogad­hatóak az árak. Mondok néhány példát: legolcsóbb utunk egy há­romnapos csehszlovákiai kirándu­lás, 470 forintért. De azt hiszem, nem drága a hétnapos szovjet­unióbeli utazás sem, amely kö­rülbelül ezer forintba kerül. De az NDK-ba és a többi szocialista országba is hasonló anyagi felté­telek mellett juthatnak el a fia­talok. A nyugati országokba ter­mészetesen drágábbak a kirán­dulások. Ebben az évben a leg­drágább utunk az egyiptomi volt, amely hatezer forintba került. — Vannak-e állandó ügyfe­lek, szenvedélyes utazók? — Igen. Csoportot is tudok mondani néhányat, akik majd minden évben valamilyen kül­földi úton vesznek részt. Leg­többet azt hiszem a paksi gim­nazisták utaztak, akik már vagy négy esztendeje kirándulnak, ál­talában a Szovjetunióba. Ök a szórakozást egyben nyelvtanulás­ra is felhasználják. Érdekes, hogy a nagymányoki fiatalok mennyire megkedvelték az utazást. Két év­ben egymás után az NDK-ba utaztak — főként szakmunkás- tanulók és fiatal szakmunkások —, jövőre pedig úgy tervezik, önálló csoportot indítanak Jugo­szláviába. Az egyéni utazók kö­zül az a bátaszéki fiatalember vezet, aki az idén Egyiptomban járt. Megemlíteném azt is, hogy egyre inkább élnek az üzemek, vállalatok, sőt a termelőszövet­kezetek is a jutalmazásnak az­zal a népszerű formájával, hogy a legjobban dolgozó fiatalokat külföldi utazásra küldik. Nagyon sok termelőszövetkezeti fiatal ju­tott így el idegen országokba, a KTS7CÍ V pedig egy magas-tátrai kirándulást szervezett, amelyen az összes utasok jutalomképpen vettek részt. — Mennyire népszerűek a belföldi utak? Elég gyakori, hogy külföldet megjárt fiatalok még hazánk legnevezetesebb, legszebb vidékeit sem ismerik. — Elég nehéz belföldi kirándu­lásra utast invitálni. Legjobban sikerülnek azok az utak — KISZ- fiatalokról lévén szó —, amelye­ket valamilyen ifjúsági rendez­vénnyel kötünk össze. Ilyen volt a pécsi VIT-túra, és a II. szegedi ifjúsági találkozón való részvé­tel. Mindkét rendezvényen na­gyon szép számmal képviseltet­ték magukat a Tolna megyeiek. Az Északi-Középhegységbe és' a Duna-kanyarba például főként középiskolások mentek szervezett iskolai kirándulás keretében, na­gyon kevés volt a „maszek” uta­zó. — Kik az Expressz ügyfelei? gimnazisták A fiatalok melyik rétegéből ke­rülnek ki az utasok? — Tapasztalataim szerint az ifjúság minden rétegéből. Körül­belül azonos arányban vesznek részt kirándulásainkon munkás-, tanuló-, hivatalnok-, értelmiségi és mezőgazdaságban dolgozó fia­talok. Annyit azonban el kell mondani, hogy ez az arány az utóbbi években egyenlítődött ki, amióta a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok többet utaznak. — Terveznek még valamit az idén? — Igen. Mivel Szekszárdnak, s a megyének nincs kőszínháza, szeretnénk még ebben az évben pécsi színházjáratokat indítani. Az autóbusz szombaton délután indulna, vasárnap este érkezne vissza. Még egy, bizonyára nép­szerű utat tervezünk a Tolna me­gyei fiataloknak. Az idén lehető­ségük nyílik arra, hogy elfogad­ható összegért Krakkóban tölt­sék a szilvesztert, megismerked­hetnek a várossal, s a környék nevezetességeivel. — Jó utazást kívánunk! D. KONYA JÓZSEF Átadás előtt Javában épül a Széchenyi utcai háromszintes épület Szekszárdon, Folynak a külső munkaiatok és ezzel egyidőben dolgoznak a földszinten lévő üzlet helyiségekben is. A hírverés Kinn szokatlanul meleg ok­tóber, bent pincei hűvös, mú­zeumi csend. A költő háza, a róla elnevezett utcában, láto­gatókra vár. Délelőtt kilenc­től egy óráig van nyitva, de délután is van már ügyelet, s ha váratlanul érkeznek cso­portos látogatók, azok is megtekinthetik, csak a mú­zeumtól kell kísérőt kérni. Dr. Kunczer Jenőné vezeté­sével a látogató újból és új­ból elmerül a múlt szép em­lékei közé, megilletődötten olvassa Babits kézírását, nézi a család, ereklyének is be­illő, megmaradt bútorait, könyveit. Már aki eltalál ide. Olvasom a vendégkönyvbe beírt■ sorokat: „Gyönyörű, az emlékmúzeum, minden elismerésem a veze­tésé, csak azt kifogásolom, hogy nincs ennek a háznak hírverése. Magam, is véletle­nül vetődtem ide. K. J. Buda­pestről”. „Miért nincs reklámja a Babits-háznak? A Baktára indultunk kirándultij a cso­portunk így vette észre az háza - nélkül épületet... dunaújvárosiak Idézhetnék tovább, mert so­kan kifogásolják, hogy ilyen szép múzeumházra nem hív­ják fel az idegen figyelmét. Rövid körséta Szekszárdon, a tapasztalataim a következők: A Tolna megyei Idegenfor­galmi Hivatalban egyetlen felirat, vagy ismertető nem jelzi szembetűnően a Ba- bits-házat. „Tolnai tájakf cí­mű kiadványukban egy fény­kép ábrázolja ugyan a mú­zeumot, de a, „hasznos tudni_ valók.” címszó alatt már sehol nem szerepel a Babits-ház címe. Az idegenforgalmi tájé­koztatóban ennyi áll a mú­zeumról: „Babits Mihály költő és író szülőháza a róla elnevezett utcában. Épült copf stílusban, 1780 körül. Műemlék. A ház­ban Babits-emléktk láthatók” A Béla téren, az utcába ve zétö első ház homlokán ha1 vány, első : látásra nem fel­tűnő tábla jelzi: erre van a Babits-ház. Ezzel a. táblával aztán be is fejeztük SreíZszárf dón, a hasonló útjelzők fel­Meg keil szüntetni a baleseti forrásokat Emelkedett az üzemi balesetek száma A megye üzemeinél, vállalatai- az év első felében 6,1 százalék- dolgozók testi épségét, veszélyez- nál a balesetek számának csők- több üzemi baleset történt tető gépek, illetve berendezések kentése érdekében, az elmúlt mesvénkben mint a_ üzemeltetését. A törvény és a evek folyamán mind a gazdasági ™ gy ™ " elmúlt .v hatósági intézkedések megsze­vezetés, mind pedig a szakszer- hasonló időszakában. gőivel szemben öt esetben ter­vezeti bizottságok részéről fo- magyarázható a „4 tént feljelentés az illetékes na­kozott erőfeszítések történtek. el Magyarázható ez a vé tóságokrtál Három esetben pénz­A rendszeres ellenőrzés, oktatás, ratlan fordulat? bírságot alkalmaztak a ihulasz­a megjelent utasítások, rendele- . tó vezetőkkel szemben. 53 súlyo­tek eredményeként az elmúlt rr.„ /■» , «’abb balesetnél, főleg ott. ahol években csökkent megyénkben Karom Jo O/í az ^rendszabályt nem tartót­. 7 , , , , t-ak be, külön baleseti vizsgala­az üzemi balesetek szama. Elő- Ha részletesen vizsgáljuk az tet tartottak és az esetek több­segítette ezt az is, hogy a leg- üzemi balesetek okait és körül- sé&él}él kártérítési eljárást kéz- több üzemben megszilárdult a ményeit, megállapíthatjuk, hogy 3 Munkáltatókkal műszaki fegyelem, s az^ üzemek a bekövetkezett baleseteknek, vezetői ma már csaknem kivétel mintegy 20—25 százaléka a mun- ,, - . nélkül tervszerűen, rendszeresen ka_ illetve a munkafolyamatok Megelőzni U baleseteket foglalkoznak munkavédelmi fel- helytelen szervezése következté­adatokkal. ben történt például az elmúlt , AL, ?ze.mek\ v;Ulal,atok mun' , n tonenx. yeiaaui az elmúlt kavedelmi helyzetének megszi­A több éven at tartó csőkké- evekben es jelenleg is a halálos lárdítása érdekében a munka­nő tendencia most megszakadt, és csonkulásos balesetek 70—80 védelmi bizottság egyre nagyobb Sőt, ma már ott tartunk, hogy százaléka az építőiparban az segítséget ad az üzemeknek első­anvaeok mozgatásával szállítá 30rban a megelőzés érdekében. anjagoK mozgatásával, szallita- Igy példáui több helyen tartót­savai kapcsolatos. tak ankétokat, konferenciákat, A Második helyen az óvó- munkavédelmi csoportokat szer­rends? abaly ok megsértéséből, il- mellett. Ugyanakkor azt is látni ietve be nem tartásából eredő kell, hogy a legtöbb feladat az baleseteket kell megemlíteni. Ez üzemekben dolgozó műszaki és az összbalesetek, mintegy 30 szá- gazdasági vezetőkre, valamint az zalékánál tapasztalható. így pél- tevékenykedő aktivistákra há- dául sok baleset történt, mert a ruh Elsősorban nekik kell fel­közlekedési utakat eltorlaszolták, figyelni a balesetveszélyre és ne- nem takarították rendszeresen hik kell megszüntetni is azt. az üzemeket, s ezeken a helye- Különösen sok a tennivaló e te­ken sok a megbotlás, elcsúszás, kintetben napjainkban, amikor már javában tart az őszi csúcs- Végül, de nem utolsó sorban forgalom kell megemlíteni a dolgozók A dolgoz6k testj épségének vé_ szakképzeUensegéboi, gyakorlat- delme megkívánja> hogy az ed„ lansagaból eredő baleseteket. Jól digieknél is nagyobb erőfeszíté- mu atja ezt, hogy a munkába seket tegyenek az üzemeknél. állítástól számított hat hónapon váUalatoknál a baleseti források betel történik a balesetek 20- megszüntetésére. Különös tekin_ szaza e *a- tettel arra, hogy a balesetek számszerű alakulásának több Határozott fellépés éves csökkenő tendenciája után ebben az évben megyénkben Mindezek ismeretében csak he- emelkedett az üzemi balesetek tyeselni tudjuk az SZMT mun- száma. Sz. L. kavédelmi bizottságának minden „Elől a ml Házunk, emeletes, de mégis fehérre meszelt. . ,M (Babits Mihály: A régi kert) sorolását. Talán nem túlzók, ha úgy érzem, hosszú idővel a Babits-emlékmúzeum. meg­nyitása után, ma is sokan vannak a városban, akik nem ismerik nyitva tartási idejét, de talán a helyét sem.., A Béri Balogh Ádám Mú­zeum kezelésébe tartozik ez az épület. A múzeum épüle­tében, vagy környékén, sehol egy plakát, felirat, tájékoz­tató, hogy legalább a zeumlátogatók szerezzenek tu­domást fontos műemlékünk létezéséről. A Babits-ház vendégköny­vében hálás sorok garmadá­ja. A fővárosból csapatosan leutazó diákok róják le ke­gyeletüket a költő szülőházá­nál, de ha Szekszárdra turis­ták jönnek, a Garay tértől nem jutnak tovább. Pedig onnan csak pár lépés áz emeletes, zöldablakos épü- ’fí, amelyet drága pénzen, sok fáradsággal állítottak helyre, de most, hogy már megnyílt, rinte senkinek se fontos, hogy m ' -Híják az útját " híriWf'snrk.. MOLDOVAN IBOLYA eddiginél határozottabb és eré­lyesebb fellépését a mulasztók­kal, a felelősökkel szemben. A bizottság az üzemek munkavé­delmi helyzetének megszilárdítá­sa érdekében az év első felébe 25 esetben függesztette fc nos. oki ober 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom