Tolna Megyei Népújság, 1968. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-02 / 231. szám

Pillanatnyi sikerek helyett — Felfedezték a megye számára — Felér egy kisebb Tisza—II-vel A tamási és a dombóvári já­rás szövetkezeti gazdái mind több jelét látják annak a gon­dosan átfogott, koncepcióval rendelkező együttműködésnek, amely a Kapos—Koppány-völ- gye Területi Tsz Szövetség tu­datos közreműködésével alakult ki a mezőgazdasági üzemek és a tudományos intézetek között. Ma már minden további nélkül cáfolhatjuk azt az elmarasztaló kritikát, amely úgy véli, hogy más megyékhez képest Tolnában kevés a mozgás. Egy ideig va­lóban úgy látszott, hogy a me­gyén kívüli üzemek frissebbek és jobban élnek az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek­kel, mint a Tolna megyeiek. Ez a kategorikus értékelés ma már még akkor sem állja meg a he­lyét, ha a tevékenységi kör bő­vítése még nem érte el a kí­vánatos szintet. Nem a mozdulatlanság jellem­zi a megye közös gazdaságait, hanem a látványos, kirakatsike­rek elvetése és a megalapozott, hosszabb távra érvényes progra­mok kidolgozása, megvalósítása. Nyilvánvaló például, a jövőt te­kintve nagyobb a haszna a faj­taminősítő intézet és a Kapos— Koppány-völgye mezőgazdasága együttműködésének, mint ameny- nyit elvárhatunk egy hevenyész­ve összetákolt, s pillanatnyilag mutatós kooperációtól. (Ezzel természetesen nem cáfoljuk a kooperáció szükségességét.) A területen működő tsz-szövetség ellent tudott állni a kísértésnek, mert a pillanatnyi sikerek he­lyett arra az álláspontra helyez­kedett, hogy előbb a fát kell elültetni, ha azt akarjuk, hogy legyen gyümölcs. Ez a művelet hosszadalmas ugyan, de bizto­sabb. S ebből a meggondolásból „hozta össze” a fajtaminősítő intézetet, a dombóvári, a regolyi, a pincehelyi és a nagykónyi tsz-szel a területi tsz-szövetség. sadalmi aktívája érdekes számí­tásokat végzett arra nézve, hogy milyen károsodás éri Tolna me­gye mezőgazdaságát a csapadék- elfolyásból. Kiszámította, hogyha figyelembe vesszük a mezőgaz­dasági művelés alatt lévő öt százaléknál meredekebb Tolna megyei lejtős területeket, akkor 50 év csapadékátlagát és 0,35 százalékos elfolyási tényezőt fi­gyelembe véve, évente 280 mil­40 centiméter mélységig 16,3 százalék csapadék volt, míg a hagyományosan szántott talaj­ban átlagban 8,9 százalék. Eh­hez igazán nem kell kommen­tár. Ez év őszén már négy ter­melőszövetkezetben alkalmazzák az előbb említett szerkezetet: Nagykónyiban, Tamásiban, Na- kon és Szakályban. Az ekére felszerelt Faragó-féle skatulyázó szerkezet házilag elkészíthető. Ebben a négy közös gazdaság­ban a fajtaminősítő intézet tíz búzafajta kipróbálását kezdte meg ez év őszén. Nemcsak ab­ból a szempontból folyik a faj­taösszehasonlítás, hogy melyik búza tud legtöbbet, hanem más szempontból is. Az alapvető cél a leglényegesebb: az együttműkö­dés, a fajták és a fajtajelöltek kipróbálása, konkrét üzemi vi­szonyok között, lerövidíti az új búzafajták köztermesztésre kerü­lésének idejét. Más szóval ez annyit jelent, hogy a Kapos— Koppány-völgyében először nem szüretelni akarnak, hanem ül­tetni. A búzához hasonló fajta­összehasonlítást végeznek őszi árpával, őszi zabbal és tavaszra kukoricával is. A területi tsz-szövetség a va­lóságos helyi gondokhoz és el­képzelésekhez jgazítja az együtt­működést. karöltve a járási párt­ós tanácsszervekkel. Jó szemű emberek. Meglepő biztonsággal állítják fel a fontossági sorren­det és pompás érzékkel fedezik fel és honosítják meg azt. amire a Kanos—Koopány-vclyve me­zőgazdaságának első helyen van szüksége. A területi tsz-szövet­ség fedezte fel tulaidonkennen az egész megve számára a Faragó- féle skatulyázó szerkezetet és a Faragó—Petrasovits talajvédő bordás hengert. A teknők tárolják és visszatartják a csapadékot. A lejtős te­rületeken van ennek nagy jel entősége, ahol a csapadék, nö­velve az eróziós károkat, elfolyik. lió köbméter csapadék megy veszendőbe. Túlzás nélkül állapíthatjuk tehát, hogy a Faragó-féle ska­tulyázó szerkezet elterjedése fel­ér egy kisebb Tisza—II-vel, hi­szen a Tisza—II 300 millió köb­méter csapadékot tart vissza. A Faragó-féle skatulyázó szerkezet a gyakorlatban is jól kiállta a próbát. Kísérletként két éve használják a nagykónyi közös gazdaságban. 1966-ban 22 holdon végezték el vele a szántást, pon­tosabban a szántással együtt a csapadéktároló teknők készíté­sét. Mellette 22 holdon hagyo­mányos módon munkálták meg a talajt. Mindkét táblába borsós napraforgó került. S tavaly a hagyományosan megszántott te-: A Faragó—Petrasovits-féle talajvédő bordáshenger az őszi vetés felszínén sok-sok egymást záró mikro teknőt képez ki. Ilyen módon a területen lévő tek- nőcskék képesek az őszi és téli csapadékot teljes egészében visszatartani. Elmondhatjuk tehát, hogy a Kapos—Koppány-völgyében érik a tudományos intézetek és a termelőszövetkezetek együttmű­ködésének a gyümölcse. Az ed­diginél is jobban érdemes oda­figyelni arra, amit a megye me­zőgazdaságának felvirágoztatása érdekében Tamásiban és a kör­nyékén elhivatottságból csinál­nak. Sz. P. A Faragó-féle skatulyázó szer­kezet bármely ma használatos függesztett, vágy vontatott ekére felszerelhető. CsapadékMroló teknőket képez a szántással e<?v- időben. S ez annyit jelent, hoffv a leitős területeken megakadá­lyozza az elfolyást. s körülbelül 150 milliméternyi csapadékot tart vissza a talajban. A «■■""•’’•eret tehát védi a termőföldet a le- kopástól. az eróziótól is. Nem­rég Vermes Ferenc tanár, mező- gazdasági mérnök, a NEB tár­rület 115 métermázsás átlag­termést adott holdanként, a skatulyázott terület 180 méter­mázsát. Ä kísérleti parcellán az idén a kukorica a jelző növény 1968. július 10-én, az aszály kellős közepén a hegy-völgy irányba szántott kukoricával vetett területen végezték el az összehasonlító csapadékmérést. A Faragó-féle skatulyázó szer­kezettel felszántott talajban 0-tól KÖNYVELÉSBEN JÁRTAS elemző munka betöltésére, gyakorlattal rendelkező dolgozót azonnali belépés­sel alkalmazunk. Kereseti lehetőség 2700,— Ft-ig, és évi nyereségrésze­sedés a II. csoportban. Önállóan dolgozó" jeligére a kiadóba. (3941 Gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés Életbe lépett az új szabálysértési kódex Nagy érdeklődés előzte meg a tegnap hatályba lépő új szabály­sértési kódexet Szekszárdon és a megyében is. A közvélemény azt várja, hogy az új jogszabá­lyok alkalmazása hatékonyabban segíti a közrend megszilárdítá­sát és a közbiztonság megjaví­tását. — Az 1968. évi I. új szabály­sértési törvény és az egyes sza­bálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) kormányrendelet meg­alkotása és a tegnapi napon tör­tént hatályba lépése — mondja Szabó János Szekszárd város Tanácsa szabálysértési előadója — nagy lépést jelent a szocia­lista jogrendszer teljes kiépíté­séhez. Megfelelő eszközöket ad a szocialista társadalmi együttélési szabályok betartására való neve­léshez és a törvényesség erősí­téséhez. — Miben mutatkozik meg ez legszembetűnőbben? — Eddig mintegy háromszáz bonyolult összekapcsolású anyagi és eljárási szabály volt érvény­ben, amelyeket különböző ren­deletismertetőkből kellett össze­szednünk. Most egy helyen van mind a 284 paragrafus, amely összefoglalja a fontos terület minden jogszabályát. — Milyen új vonásokat tar­talmaz a törvény? — Legfontosabbnak tekinthető, hogy gyorsabb, hatékonyabb ügy­intézést tesz lehetővé. A bürokra­tikus vonások megszüntetésével csökken az adminisztratív mun­ka, több idő jut az egyes ügyek komolyabb, gyorsabb, szaksze­rűbb és megalapozottabb intézé­sére. — Hallhatnánk néhány pél­dát is erre? — Legjobb példa erre a leg­általánosabb szabálysértési bün­tetés, a pénzbírság, s ennek része a helyszíni bírságolás. Az arra illetékes rendőri szerv képvise­lője különböző esetekben — parkrongálás, viráglopás, csend- háborítás, köztisztasági , vétség stb. — mindjárt a helyszínen in­tézkedhet, s 10—100 forintig ter­jedő bírság, a közúti közlekedés szabályait megsértő gyalogossal szemben 50 forintig terjedő bír­ság szabható ki. Ez rendkívül meggyorsítja a mi ügyintézésün­ket. A rendőrnek nem kell jegy­zőkönyveznie, s nekünk sem kell intézkedni. — A csendháborítás értelme­zésében is ad újat a törvény. Eddig a csendrendeletet úgy ér­telmezték, hogy este 10 órától reggel 5 óráig tilos a közterülete­ken a hangoskodás. Az élet ezt túlhaladta. Ma egyre többen két, három műszakban dolgoznak, s nappal kell pihenniük. Az új rendelet büntetést ír elő azok számára is, akik nappal is za­varják hangoskodásukkal em­bertársaik nyugalmát. — Az is új és gyorsítja az ügyintézést, hogy a szabálysér­tést elkövetőkre kirótt bírságot — ha azt időben nem fizeti meg a felszólított — munkahelyén a fizetéséből letiltathatjuk mi is, nem kell a pénzügyi osztályhoz átutalnunk az ügyet. — Milyen módon történhet a szabálysértési eljárás meg­indítása? — Mint mondottam, helyszíni bírságolássá^. Ezenkívül bárme­lyik állampolgár — ezt kérjük is — bejelentést tehet, ha kör­nyezetében valamilyen rendelle­nességet tapasztal, amely a köz­rendet, a köznyugalmat, a közös és egyéni vagyonvédelmet s nem utolsó sorban az állampolgárok életét, testi épségét veszélyezteti. Az árdrágítás, a vásárlók meg­károsításának eseteiben is vár­juk az állampolgárok nagyobb ellenőrző tevékenységét. Hivatal­ból ehhez a tanács megfelelő szervei, valamint a köztisztasági ellenőrei is hozzájárulnak. — Az új törvényben, hogyha a szabálysértést anyagi haszon- szerzésből, vagy az állampolgárok életét, egészségét veszélyeztető módon követik el, az eddigi 3 ezer forint helyett 5 ezer forint a büntetés felső határa. SZÁLAI ENDRE Mérleg a nyári A közeli napokban zárják be kapujukat a SZOT időszakos Üdülői, s ezzel véget ér az üdül­tetés tágabb értelemben vett fő idénye. Ebben az időszakban, tehát május 9 óta, több mint 162 000 felnőtt és gyermek jutott kedvez­ményes üdüléshez, részint hazánk legszebb tájain — nagy többsé­gük a Balatonnál —, részint kül­földön. A csaknem 42 000 gyer­mek közül 15 és fél ezer szüleivel együtt, a többi pedig társai kö­rében, az ő számukra berendezett üdülőkben töltötte el a két-két hetet. Külföldi üdülésben csak­nem 13 000-en vettek részt. A szorosan vett nyári idényben, jú­nius 5 és szeptember 5 között megközelítőleg 110 000 felnőtt és gyermek, vendégeskedett, a SZOT üdülőiben. A gyermekek mind a Barcognak a Megkezdődött a dámbikák, va­dász nyelven „barcogásnak” ne­vezett nász-időszaka, a Cyulaji Állami Vadgazdaság erdőiben. Kérdésünkre Böröczky Kornél, a vadgazdaság vezetője elmon­dotta, hogy a lapátos agancsa „előőrsök” néhány napja már gyülekeznek szerelmi játékuk színterén, s hallatják a galamb turbékolásához hasonlatos, bar- cogó hangjukat. Egy-két nagyon szép példányt is láttak köztük. üdülési ídényrttl 42 000-en kivétel nélkül erre az időszakra kaptak beutalást. Az üdülőket már az idény kez­detéig jói felkészítették a vendég­látásra. Felújításukra és karban­tartásukra negyvenmillió forin­tot fordított a SZOT. Általános felújítást kapott a balatonfölú- vári Hullám, a balatonfüredi MEDOSZ és pedagógus, a soproni pedagógus és a mátrafüredi SZOT-üdülő egy-egy épülete. Korszerűsítettek csaknem húsz másik üdülőt az idény végén meg­nyílt Debrecenben az új, kilenc emeletes toronyüdülő is. amely 120 beutalt elhelyezésére alkal­mas. Építésével egyidejűleg bő­vítették a szomszédos kohász­üdülő konyháját és éttermét, hogy elláthassa az új üdülő ven­dégeit is. (MTI) dámszarvasok Ebben az évadban harminc dám- bika kerül terítékre, az október 5-e körül kezdődő vadászatokon. A mintegy harmincezer holdas Tolna megyei rezervátumban a világ legnagyobb dámvadállo- mánya él, természetes állapot­ban, szabadon tartva, együtte­sen a gímszarvasokkal és a vad­disznókkal. A gyulaji vadgazda ság tartja évtizedek óta a dám- trofeák világrekordját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom