Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-08 / 211. szám
Sajnos, rólam nem készítettek képet, pedig készíthettek volna, de a fotoriportert is jobban érdekelték a nők. El sem hiszi a szerkesztő úr, hogy ez a kép Budapesten készült, ahol női manekenek férfiingeket mutattak be, amelyek miniszoknyának is alkalmasak. Ezek után tehát számítani lehet arra, hogy a nők a nadrágunk utóm elveszik az ingünket is. Nos, én gondoltam egy nagyot a mi gyönyörű fővárosunkban és beöltöztem női fehérneműbe, Ha látott volna a szerkesztő úr, még most is pukka- dozna a nevetéstől. Igaz, hogy a lábam görbe, meg szőrös, de azért feljebb jól állt rajtam a bugyi, meg a melltartó is, meg az átlátszó kombiné is. De ezt az ötletet senki sem méltányolta. Azt mondták: a nők nem kíváncsiak a férfiakra, még ha azok női holmiba is bújnak. En meg azt mondom, hogy a férfiak kíváncsiak a nőkre, még ha azok férfifehérneműt is öltenek magukra. Egy szó, mint száz, az egésznek az lett a vége, hogy kirúgtak a divatbemutatóról, ezzel is ékes bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy amit szabad a 'nőknek, azt nem szabad a férfiaknak. Persze, azért nem jártak túl az eszemen. Otthon megrendeztem a női fehérnemű-bemutatót és a feleségemnek azok a fehérneműk, amelyek önmagán nem tetszenek, rajtam bemutatva nagyon tetszettek. Annyira tetszettek, hogy megengdte: a jövőben hordhatom is. így megegyeztük: én hordom az övét, ő az enyémet.,. Legközelebb már kombinéban jelenek meg. Remélem, hogy ezen nem fog senki sem csodálkozni. Mert a csodák kora lejárt már. Csoda lett volna, ha Bogyiszlón lesz TÜZÉP-telep. Nem lett csoda, mert a faddiak megnyitották volna Bogyiszlón a TÜZÉP-telepet, de a tolnaiak közbeszóltak, hogy az az ő területük. így aztán Fadd nem nyithat, Tolna pedig nem nyitott... Nem nagy ügy az egész. Kit érdekel az ilyesmi pont most, amikor az olimpia évét éljük, és amit minden jel szerint meg is nyitnak. Sőt, olyan ünnepélyes lesz a megnyitó, hogy azon részt vesz Ostin Meló tábornok is. Kérdezhetné a szerkesztő úr, hogy mi ebben a különös, és én azonnal megválaszolnám a kérdést. Ostin Meló tábornok először is 113 éves, másodszor pedig — nő. Nem csalás, nem ámítás, mármint a női tábornok. Hiteles születési bizonyítványa tanúsítja, hegy 113 éves... Viszont az, ami Párizsban történik, az csalás. És ezt hivatalosan is elismerik. Itt találkoztak a szemfényvesztők a szemfényvesztőkkel. Láttam én itt parázson futkosó nőt, olyant, aki hipnotikus álomba ringatja egy egész terem nézőközönségét, aki átszúrja a nyelvét, de olyan ott sincs, aki leharapná a nyelvét. Ilyen nincs a£ egész világon. Még nálunk sem. Nálunk is csak olyanok vannak, akik azt mondogatják: „Dehogy szólok, inkább leharapom a nyelvemet!”. Aztán mégis szólnak és akkor azt mondják: „Bár haraptam volna le a nyelvemet!”. Sajnos, a találkozón nem láttam egyetlen magyar veszfényvesztőt sem. Pedig vannak nálunk is, méghozzá amatőrök, akik különb dolgokat is bemutattak már, mint az itteni hivatásosok. Voltak Olyanok például, akik évekig elhitették, hogy ők kicsodák, mire végül kiderült, hogy valóban kicsodák. Voltak, akikről mindenki azt hitte, hogy a becsületükkel játszanak, és végül kiderült, hogy becsüle- r«’s emberek. Ezek voltak az igazi produkciók. És ezek az emberek * írr veitek Párizsban, Legalábbis én nem találkoztnm. óa’Uk. Hol lehetnek? Ezen én nem töröm a fejemet, mert én úgysem tudnék más választ kitalálni rá, mint ezt: otthon maradtak. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Mit tud Charles Stegh ens A MEMPHISI BÖRTÖNNEK van egy foglya, névszerint Charles Stephens. Szokatlan, legalábbis a börtönviszonyokra szokatlan körülmények között él. Cellája tulajdonképpen összkomfortos szoba. Van benne légkondicionálói televízió, rádió és telefon. Stephens naponta háromszor étkezik. Menüjét maga a börtönszakács készíti el. Kap újságokat, képeslapokat és könyveket. A nap 24 óráját a segédsheriff a társaságában tölti. A helyzet az, hogy Charles Stephens az egyetlen ember a világon, aki látta dr. Martin Luther King gyilkosát, helyesebben feltételezett gyilkosát a tett elkövetése után néhány perccel. A gyilkosság Memphisben történt, április 4-én. Az 57 éves Stephens, aki foglalkozása szerint mechanikus, pont aznap vett ki bútorozott szobát a Sawt Main utca egyik házában. Látta azt az embert, akinek a háztulajdonosnő megmutatta a szomszédos 5-ös számú bútorozott szobát. Stephens úgy emlékszik, hogy annak az embernek simára borotvált arca, hosszú, hegyes orra, szögletes álla volt. Estélyi öltözéket, fehér inget és keskeny sötétszínű nyakkendőt viselt. Sűrű haját egyenesen hátrafésülve hordta. Azután Stephens hallottéi, amint az ismeretlen ember kijött az ötösből és bement a közös fürdőszobába, amely Stephens szobája mellett volt. Pontosan emlékezett erre, mert a négyes szobatárs szeretett volna bemenni a fürdőszobába, de az foglalt volt. NÉHÁNY PERCCEL KÉSŐBB Stephens lövést hallott. Nyomban kiment a hallba, ahol meglátta az ötöst, amint a kijárat felé igyekezett. Volt nála valami, újságpapírba csomagolva. Mindenesetre Stephens ezt mondta a riportereknek. Másnap reggel a rendőrség megkezdte kihallgatását. A kihallgatás több napig tartott. Amikor azután a rendőrség békében hagyta, Stephens a sárga földig leitta magát. A csatorna árkában találták meg és újra a rendőrségre hurcolták. Miután megállapították kilétét, tüstént szabadon engedték. A kerületi ügyész azonban tudomást szerzett az esetről és követelte, hogy Stephens-t ültessék börtönbe, hogy King feltételezett gyilkosának tárgyalására legyen koronatanú. ■ Charles Stephens, a volt mechanikus tehát ilyen körülmények között került börtönbe. Azt mondják, hogy szerencsétlennek érzi magát. Könyvet születése óta nem olvasott, telefonálnia nincs hova, italt pedig a börtönben nem szolgálnak fel. Egyetlen kupicával sem. Ezért az ébrenlét egész ideje alatt arról igyekszik meggyőz- zi társaságát, a segédsheriffet, hogy ő, mármint Stephens, megrögzött alkoholista. Rengeteg alkoholista van a világon, és senki sem ülteti őket börtönbe. Ha pedig már őt, Stephenst, leültették, legalább ne fosszák meg állampolgári jogaitól, adjanak neki inni. Végül is ő nem tehet róla, hogy április 4-én pont abban a házban volt. Persze, megmagyarázzák neki. hogy a börtönszabályok értelmében a fogoly nem kaphat italt, kiengedni piedig nem lehet, mert ő az egyedüli szemtanú. Italos állapotban meggyilkolhatják, elrabolhatják, elütheti egy autó. Azért mutattam be önöknek a vád koronatanúját, mert az utóbbi időben Ray, dr. King feltételezett gyilkosa körül, egyre több kérdés merült fel. Mind gyakrabban hallani, hogy Ray csupán áldozati bárány, valaki más a gyilkos. Erről beszélt nemrég Harrison New-Orleans-i ügyész, ki úgy véli, hogy a King-féle gyilkosság hátterében ugyanazok húzódnak meg. akik a Kennedy-fivérek meggyilkolására szervezkedtek. MILYEN SEGÍTSÉGET tud nyújtani, e bonyolult ügy tisztázásához az alkoholista Charles Stephens? Ez a jövő kérdése. G. Borovik 4 l A beszélő írógép r A vakok rehabilitálását szolgáló a forradalmi felfedezés egy írógép, 4 amely abban különbözik a szok- 4 ványtól, hogy egyidejűleg ki is 4 mondja amit ír és el tudja olvas- 4 ni a már leirott szöveget, i Nem titok, hogy a vakok tud- X nak írógépen írni, sőt nagyon X Jól. Ha hirtelen abbahagyják 4 azonban az Írást, s elfelejtik, hol 4 hagyták abba — nincs többé se- 4 gítség. A ljubljanai elektrotech- ♦ nikai fakultás laboratóriumában. Ál-szén surlan mérnök által konstruált írógép: az „XY koordinátor” lehetővé teszi a többi között azt Is, hogy a vakok hallhassák, hogy hol hagyták abba az írást. Ez azonban csupán egyike a lehetséges kombinációknak. A gépre egy készüléket szereltek, amely mikro.«- ópra emlékeztet. Valójában .* az „olvasó szonda”. Benne foto-mozaik rejtőzik, amely a leírott betűket elektronikus impulzusokká alakítja át és azok miniatűr „logikai” elektronikus számítógép segítségével „nyitják meg” a megfelelő hangokat. A hangok egyenként is lehallgathatók, vagy egységesen kissé lassított, de nagyon érthető szavak, sőt mondatok tonnájában is. Az írógépet ugyanis külön kábel köti össze az úgynevezett hang-generátorral, amely „kiejti’"’ a betűket. A géphez végezetül beépített diktafon taitozik, amely felveszi, regisztrálja és szükség szerint közvetíti a leírottakat. Az említetteken kívül a gépre még különös (egyelőre csak meghatározott nyomdai betűtípusra alkalmas) olvasót is szereltek. Er teszi lehetővé, hogy a vakok ne csak a Braille-féle írással nyomtatott könyveket olvashassák, hanem normál nyomtatást is. A Surlan mérnök vezette feltalálócsoport két évig dolgozott találmányán, amelyet hivatalosan még nem mutattak be, de melyet a jugoszláv vakok szövetségének képviselői rendkívül értékesnek találtak. Véleményük szerint a találmány világszerte forradalmasíthatja a vakok rehabilitálását. A különböző, már használatos elektronikus „beszélő** írógépekhez képest az „XY koordinátor” nagy előnye, hogy olcsó és a feltételezések szerint minden dolgozó egy évi részletfizetésre megvásárolhatja majd. A gép előállítására egyébként bármely elektronikus gyár alkalmas. A feltalálóknak az a szándékuk, hogy széles körben elterjesszék a gépet. Már az iskolákban meg akarják könnyíteni a vak gyermekek számára az írni-olvasni tanulást. Nem szabad elfelejteni, hogy világméretekuen körülbelül lő millió vakot tartanak számon... Hajnalpír és naplemente Üde nyári hajnalokon, hangulatos naplementéken gyakran gyönyörködik az ember a természet pompás színjátékában. A vörös naplemente már sok fejtörést okozott a természettudósoknak. Már régen tudják, hogy a természeti jelenségek egész sorával áll kapcsolatban, melyek közül még ma sincs mindegyik tisztázva. Egy azonban bizonyos: a fénytörés jelenségével állunk szemben, s a Föld légkörének feltétlenül szerepe vann benne, mely részben megtöri, részben pedig el is nyeli az égitestek (jelen esetben a Nap) fényét. Fizikai kísérletekkel könnyen bebizonyítható, hogy a levegőt alkotó gázok molekulái eltérítik eredeti irányuktól, szétszórják a velük ütköző fénysugarakat. A fényszórás a rövid hullámhosszú 'Színeknél (például a kéknél) sokkal erősebb, ez a magyarázata annak is, hogy a felhőtlen eget kéknek látjuk. A lenyugvó Nap sugarainak sokkal vastagabb levegőrétegen kell áthaladniok, mint a delelőn Népújság 8 álló Napból áradó fénynyalábak- nak. A levegő molekuláival való gyakoribb „találkozás” következtében a kék sugarak teljesen „kiszóródnak” a fénykévéből, és ezért látszik rendesein narancs, vagy piros színűnek a naplemente. A zöld sugár 1968. szeptember 8. megjelenése az égbolton különös és ritka fénytünemény, mely ugyancsak naplementekor észlelhető. A napnyugta előtti utolsó pillanatban, mielőtt a Nap eltűnne a látóhatár mögött, a napkorong felső pereme néhány pillanatig élénkzöld, vagy zöldeskék fényjien tündököl. A zöld sugár megjelenítsenek okát ugyancsak a fizikai jelenségek sorában kell keresnünk. A magyarázat viszonylag egyszerű: ha a légkör bizonyos mennyiségű párát tartalmaz, a látóhatár közelében lévő Napból csak a zöldes sugarak érkezhetnek hozzánk, mert a vörös sugarakat a vízgőz elnyeli, a kék sugarakat pedig a légköri fényszórás „távolítja el”. Ha a légkörben sok a por és szennyezés, ezek olyan erős általános fényelnyelést okoznak, hogy a zöld sugarakat is „Felemésztik". Nem csodálható tehát, hogy az egyre szennyezettebbé váló légkörünk egyre ritkábban mutatja e különös fény- tüneményt (a tiszta tengeri és havasi levegőben érthetően sokkal gyakoribb). A hajnalpír titkáról csak az űrkutatás kiterjesztése során i tudták fellebbenteni a fátylat a kutatók. Az űrhajósok megfigyeléseiből azt a következtetést vonták le, hogy kb 20 km magasságban olyan réteg veszi körül a Földet, amely 0,1—1,0 mikron átmérőjű részecskékből áll (köbcentiméterenként egy-egy részecskével!). A napfelkeltét megelőző, bíborszlnű derengés abból ered, hogy a horizonton megjelenő napsugarak megvilágítják ezt a réteget, s megtörnek az apró szemcsék sokaságán. Először úgy vélték, hogy a szennyező részecskék kizárólag földi eredetűek. Ki is mutatták, hogy a fő alkotórészük kén, mégpedig ammóraurrisck alakjában, melyek a vulkáni gázokból kelültek oda, a felszálló légáramlatok útján. Később felfedezték, hogy a világűrből leszálló meteoritpor ugyancsak megtalálható az atmoszféra felső rétegeiben. A rendkívül kis tömegű részecskék csak nagyon lassan közelítenek a földfelszín felé, így a réteg „felújítását” könnyedén megoldják a természeti erők. Más elméletek a növényvilág speciális összetételű kipárolgásával hozzák kapcsolatba a fényjelenségeket, ezek azonban még nem nyertek kellő tudományos igazolást. i
