Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

Sajnos, rólam nem készítettek képet, pedig készíthet­tek volna, de a fotoriportert is jobban érdekelték a nők. El sem hiszi a szerkesztő úr, hogy ez a kép Budapesten készült, ahol női manekenek férfiingeket mutattak be, amelyek miniszoknyának is alkalmasak. Ezek után tehát számítani lehet arra, hogy a nők a nadrágunk utóm el­veszik az ingünket is. Nos, én gondoltam egy nagyot a mi gyönyörű fővárosunkban és beöltöztem női fehérnemű­be, Ha látott volna a szerkesztő úr, még most is pukka- dozna a nevetéstől. Igaz, hogy a lábam görbe, meg szőrös, de azért feljebb jól állt rajtam a bugyi, meg a melltartó is, meg az átlátszó kombiné is. De ezt az ötletet senki sem méltányolta. Azt mondták: a nők nem kíváncsiak a fér­fiakra, még ha azok női holmiba is bújnak. En meg azt mondom, hogy a férfiak kíváncsiak a nőkre, még ha azok férfifehérneműt is öltenek magukra. Egy szó, mint száz, az egésznek az lett a vége, hogy kirúgtak a divatbemutatóról, ezzel is ékes bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy amit szabad a 'nőknek, azt nem szabad a férfiaknak. Persze, azért nem jártak túl az esze­men. Otthon megrendeztem a női fehérnemű-bemutatót és a feleségemnek azok a fehérneműk, amelyek önmagán nem tetszenek, rajtam bemutatva nagyon tetszettek. Annyira tetszettek, hogy megengdte: a jövőben hordhatom is. így megegyeztük: én hordom az övét, ő az enyémet.,. Leg­közelebb már kombinéban jelenek meg. Remélem, hogy ezen nem fog senki sem csodálkozni. Mert a csodák kora lejárt már. Csoda lett volna, ha Bogyiszlón lesz TÜZÉP-telep. Nem lett csoda, mert a faddiak megnyitották volna Bo­gyiszlón a TÜZÉP-telepet, de a tolnaiak közbeszóltak, hogy az az ő területük. így aztán Fadd nem nyithat, Tolna pe­dig nem nyitott... Nem nagy ügy az egész. Kit érdekel az ilyesmi pont most, amikor az olimpia évét éljük, és amit minden jel szerint meg is nyitnak. Sőt, olyan ünnepélyes lesz a meg­nyitó, hogy azon részt vesz Ostin Meló tábornok is. Kér­dezhetné a szerkesztő úr, hogy mi ebben a különös, és én azonnal megválaszolnám a kérdést. Ostin Meló tábornok először is 113 éves, másodszor pedig — nő. Nem csalás, nem ámítás, mármint a női tábornok. Hi­teles születési bizonyítványa tanúsítja, hegy 113 éves... Viszont az, ami Párizsban történik, az csalás. És ezt hivatalosan is elismerik. Itt találkoztak a szemfényvesztők a szemfényvesztőkkel. Láttam én itt parázson futkosó nőt, olyant, aki hipnotikus álomba ringatja egy egész terem nézőközönségét, aki átszúrja a nyelvét, de olyan ott sincs, aki leharapná a nyelvét. Ilyen nincs a£ egész világon. Még nálunk sem. Nálunk is csak olyanok vannak, akik azt mondogatják: „Dehogy szólok, inkább leharapom a nyelve­met!”. Aztán mégis szólnak és akkor azt mondják: „Bár haraptam volna le a nyelvemet!”. Sajnos, a találkozón nem láttam egyetlen magyar veszfényvesztőt sem. Pedig vannak nálunk is, méghozzá amatőrök, akik különb dolgokat is bemutattak már, mint az itteni hivatásosok. Voltak Olyanok például, akik évekig elhitették, hogy ők kicsodák, mire végül kiderült, hogy való­ban kicsodák. Voltak, akikről mindenki azt hitte, hogy a becsületükkel játszanak, és végül kiderült, hogy becsüle- r«’s emberek. Ezek voltak az igazi produkciók. És ezek az emberek * írr veitek Párizsban, Legalábbis én nem találkoztnm. óa’Uk. Hol lehetnek? Ezen én nem töröm a fejemet, mert én úgysem tudnék más választ kitalálni rá, mint ezt: otthon maradtak. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Mit tud Charles Stegh ens A MEMPHISI BÖRTÖNNEK van egy foglya, névszerint Char­les Stephens. Szokatlan, legalább­is a börtönviszonyokra szokatlan körülmények között él. Cellája tu­lajdonképpen összkomfortos szo­ba. Van benne légkondicionálói televízió, rádió és telefon. Ste­phens naponta háromszor étkezik. Menüjét maga a börtönszakács készíti el. Kap újságokat, képes­lapokat és könyveket. A nap 24 óráját a segédsheriff a társaságá­ban tölti. A helyzet az, hogy Charles Stephens az egyetlen ember a vi­lágon, aki látta dr. Martin Luther King gyilkosát, helyesebben felté­telezett gyilkosát a tett elköveté­se után néhány perccel. A gyil­kosság Memphisben történt, áp­rilis 4-én. Az 57 éves Stephens, aki foglal­kozása szerint mechanikus, pont aznap vett ki bútorozott szobát a Sawt Main utca egyik házában. Látta azt az embert, akinek a ház­tulajdonosnő megmutatta a szom­szédos 5-ös számú bútorozott szo­bát. Stephens úgy emlékszik, hogy annak az embernek simára borot­vált arca, hosszú, hegyes orra, szögletes álla volt. Estélyi öltö­zéket, fehér inget és keskeny sö­tétszínű nyakkendőt viselt. Sűrű haját egyenesen hátrafésülve hordta. Azután Stephens hallottéi, amint az ismeretlen ember kijött az ötösből és bement a közös fürdő­szobába, amely Stephens szobája mellett volt. Pontosan emlékezett erre, mert a négyes szobatárs sze­retett volna bemenni a fürdőszo­bába, de az foglalt volt. NÉHÁNY PERCCEL KÉSŐBB Stephens lövést hallott. Nyomban kiment a hallba, ahol meglátta az ötöst, amint a kijárat felé igyeke­zett. Volt nála valami, újságpa­pírba csomagolva. Mindenesetre Stephens ezt mondta a riportereknek. Másnap reggel a rendőrség megkezdte ki­hallgatását. A kihallgatás több napig tartott. Amikor azután a rendőrség békében hagyta, Ste­phens a sárga földig leitta magát. A csatorna árkában találták meg és újra a rendőrségre hurcolták. Miután megállapították kilétét, tüstént szabadon engedték. A ke­rületi ügyész azonban tudomást szerzett az esetről és követelte, hogy Stephens-t ültessék börtön­be, hogy King feltételezett gyilko­sának tárgyalására legyen korona­tanú. ■ Charles Stephens, a volt mecha­nikus tehát ilyen körülmények kö­zött került börtönbe. Azt mond­ják, hogy szerencsétlennek érzi magát. Könyvet születése óta nem olvasott, telefonálnia nincs hova, italt pedig a börtönben nem szol­gálnak fel. Egyetlen kupicával sem. Ezért az ébrenlét egész ide­je alatt arról igyekszik meggyőz- zi társaságát, a segédsheriffet, hogy ő, mármint Stephens, meg­rögzött alkoholista. Rengeteg al­koholista van a világon, és senki sem ülteti őket börtönbe. Ha pe­dig már őt, Stephenst, leültették, legalább ne fosszák meg állampol­gári jogaitól, adjanak neki inni. Végül is ő nem tehet róla, hogy április 4-én pont abban a házban volt. Persze, megmagyarázzák neki. hogy a börtönszabályok értelmé­ben a fogoly nem kaphat italt, ki­engedni piedig nem lehet, mert ő az egyedüli szemtanú. Italos álla­potban meggyilkolhatják, elrabol­hatják, elütheti egy autó. Azért mutattam be önöknek a vád koronatanúját, mert az utób­bi időben Ray, dr. King feltéte­lezett gyilkosa körül, egyre több kérdés merült fel. Mind gyakrab­ban hallani, hogy Ray csupán ál­dozati bárány, valaki más a gyil­kos. Erről beszélt nemrég Harri­son New-Orleans-i ügyész, ki úgy véli, hogy a King-féle gyilkosság hátterében ugyanazok húzódnak meg. akik a Kennedy-fivérek meg­gyilkolására szervezkedtek. MILYEN SEGÍTSÉGET tud nyújtani, e bonyolult ügy tisztá­zásához az alkoholista Charles Stephens? Ez a jövő kérdése. G. Borovik 4 l A beszélő írógép r A vakok rehabilitálását szolgáló a forradalmi felfedezés egy írógép, 4 amely abban különbözik a szok- 4 ványtól, hogy egyidejűleg ki is 4 mondja amit ír és el tudja olvas- 4 ni a már leirott szöveget, i Nem titok, hogy a vakok tud- X nak írógépen írni, sőt nagyon X Jól. Ha hirtelen abbahagyják 4 azonban az Írást, s elfelejtik, hol 4 hagyták abba — nincs többé se- 4 gítség. A ljubljanai elektrotech- ♦ nikai fakultás laboratóriumában. Ál-szén surlan mérnök által konstruált írógép: az „XY koordi­nátor” lehetővé teszi a többi kö­zött azt Is, hogy a vakok hall­hassák, hogy hol hagyták abba az írást. Ez azonban csupán egyi­ke a lehetséges kombinációknak. A gépre egy készüléket sze­reltek, amely mikro.«- ópra em­lékeztet. Valójában .* az „ol­vasó szonda”. Benne foto-mozaik rejtőzik, amely a leírott betűket elektronikus impulzusokká ala­kítja át és azok miniatűr „logi­kai” elektronikus számítógép se­gítségével „nyitják meg” a meg­felelő hangokat. A hangok egyen­ként is lehallgathatók, vagy egy­ségesen kissé lassított, de nagyon érthető szavak, sőt mondatok tonnájában is. Az írógépet ugyan­is külön kábel köti össze az úgynevezett hang-generátorral, amely „kiejti’"’ a betűket. A gép­hez végezetül beépített diktafon taitozik, amely felveszi, regiszt­rálja és szükség szerint közvetíti a leírottakat. Az említetteken kívül a gépre még különös (egyelőre csak meg­határozott nyomdai betűtípusra alkalmas) olvasót is szereltek. Er teszi lehetővé, hogy a vakok ne csak a Braille-féle írással nyomta­tott könyveket olvashassák, ha­nem normál nyomtatást is. A Surlan mérnök vezette felta­lálócsoport két évig dolgozott ta­lálmányán, amelyet hivatalosan még nem mutattak be, de melyet a jugoszláv vakok szövetségének képviselői rendkívül értékesnek találtak. Véleményük szerint a találmány világszerte forradalma­síthatja a vakok rehabilitálását. A különböző, már használatos elekt­ronikus „beszélő** írógépekhez képest az „XY koordinátor” nagy előnye, hogy olcsó és a feltéte­lezések szerint minden dolgozó egy évi részletfizetésre megvá­sárolhatja majd. A gép előállítá­sára egyébként bármely elektro­nikus gyár alkalmas. A feltalálóknak az a szándékuk, hogy széles körben elterjesszék a gépet. Már az iskolákban meg akarják könnyíteni a vak gyer­mekek számára az írni-olvasni tanulást. Nem szabad elfelejteni, hogy világméretekuen körülbelül lő millió vakot tartanak számon... Hajnalpír és naplemente Üde nyári hajnalokon, hangu­latos naplementéken gyakran gyönyörködik az ember a termé­szet pompás színjátékában. A vörös naplemente már sok fejtörést okozott a ter­mészettudósoknak. Már régen tudják, hogy a természeti jelen­ségek egész sorával áll kapcso­latban, melyek közül még ma sincs mindegyik tisztázva. Egy azonban bizonyos: a fénytörés jelenségével állunk szemben, s a Föld légkörének feltétlenül sze­repe vann benne, mely részben megtöri, részben pedig el is nye­li az égitestek (jelen esetben a Nap) fényét. Fizikai kísérletekkel könnyen bebizonyítható, hogy a levegőt alkotó gázok molekulái eltérítik eredeti irányuktól, szétszórják a velük ütköző fénysugarakat. A fényszórás a rövid hullámhosszú 'Színeknél (például a kéknél) sokkal erősebb, ez a magyaráza­ta annak is, hogy a felhőtlen eget kéknek látjuk. A lenyugvó Nap sugarainak sokkal vastagabb levegőrétegen kell áthaladniok, mint a delelőn Népújság 8 álló Napból áradó fénynyalábak- nak. A levegő molekuláival va­ló gyakoribb „találkozás” követ­keztében a kék sugarak teljesen „kiszóródnak” a fénykévéből, és ezért látszik rendesein narancs, vagy piros színűnek a naplemen­te. A zöld sugár 1968. szeptember 8. megjelenése az égbolton különös és ritka fénytünemény, mely ugyancsak naplementekor ész­lelhető. A napnyugta előtti utol­só pillanatban, mielőtt a Nap el­tűnne a látóhatár mögött, a nap­korong felső pereme néhány pil­lanatig élénkzöld, vagy zöldes­kék fényjien tündököl. A zöld sugár megjelenítsenek okát ugyan­csak a fizikai jelenségek sorá­ban kell keresnünk. A magyará­zat viszonylag egyszerű: ha a légkör bizonyos mennyiségű pá­rát tartalmaz, a látóhatár köze­lében lévő Napból csak a zöldes sugarak érkezhetnek hozzánk, mert a vörös sugarakat a vízgőz el­nyeli, a kék sugarakat pedig a légköri fényszórás „távolítja el”. Ha a légkörben sok a por és szennyezés, ezek olyan erős ál­talános fényelnyelést okoznak, hogy a zöld sugarakat is „Fel­emésztik". Nem csodálható te­hát, hogy az egyre szennyezet­tebbé váló légkörünk egyre rit­kábban mutatja e különös fény- tüneményt (a tiszta tengeri és havasi levegőben érthetően sok­kal gyakoribb). A hajnalpír titkáról csak az űrkutatás kiterjesztése során i tudták fellebbenteni a fátylat a kutatók. Az űrhajósok megfigyeléseiből azt a következ­tetést vonták le, hogy kb 20 km magasságban olyan réteg veszi körül a Földet, amely 0,1—1,0 mikron átmérőjű részecskékből áll (köbcentiméterenként egy-egy részecskével!). A napfelkeltét megelőző, bíborszlnű derengés abból ered, hogy a horizonton megjelenő napsugarak megvilá­gítják ezt a réteget, s megtörnek az apró szemcsék sokaságán. Először úgy vélték, hogy a szennyező részecskék kizárólag földi eredetűek. Ki is mutatták, hogy a fő alkotórészük kén, még­pedig ammóraurrisck alakjában, melyek a vulkáni gázokból ke­lültek oda, a felszálló légáramla­tok útján. Később felfedezték, hogy a világűrből leszálló me­teoritpor ugyancsak megtalálható az atmoszféra felső rétegeiben. A rendkívül kis tömegű részecskék csak nagyon lassan közelítenek a földfelszín felé, így a réteg „fel­újítását” könnyedén megold­ják a természeti erők. Más elméletek a növényvilág speciális összetételű kipárolgásá­val hozzák kapcsolatba a fény­jelenségeket, ezek azonban még nem nyertek kellő tudományos igazolást. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom