Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-05 / 208. szám
Napirenden rendje és közbiztonsága A jelenlegi állapot megszüntetése érdekében a legfontosabb feladat a cigányok munkába állítása, mert általános tapasztalat az, hogy a rendszeresen dolgozó cigányok viselkedésével, életmódjával nincs probléma. Gyorsítani kell a cigánytelepek felszámolásának ütemét, s addig is gyakoribb ellenőrzéssel megakadályozni, hogy a „bevándorló” családok engedély nélkül letelepedhessenek a városban. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a cigánygyerekek sorsára, következetesen megkövetelni, hogy rendszeresen járjanak iskolába, hogy könnyebben kiemelkedhessenek környezetükből. Ezzel a kérdéssel foglalkozott Szultos Jánosné pedagógus, tanácstag is hozzászólásában. Elmondta, hogy ők például a lies számú iskolában nem tudják, hogy hány cigánygyereknek kellene hozzájuk iskolába járni, mert erről nincs részletes felmérésük. Sok a közúti baleset lémák, a többi megyeszékhelyhez viszonyítva jobb Szekszárd közrendje és közbiztonsága, mint a hasonló nagyságrendű és jellegű városoké. A vita folyamán többször felmerült a rendbontókkal, garázdálkodókkal szembeni fellépés kérdése. A tanácstagok szinte kivétel nélkül úgy foglaltak állást, hogy a rend érdekében adott esetekben hathatósabb, határozottabb közbelépésre van szükség. A tanácsülés ezután megtárgyalta a szekszárdi városi tanács beszámolóját a városfejlesztés jelenlegi állásáról és a magánerőből történő lakásépítés helyzetéről. A részletes és Szekszárd fejlesztését volumenében bemutató ismertetéshez hozzászólt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is. Kitért a városfejlesztés néhány időszerű kérdésére, s részletesen ismertette a megye- székhely jelenlegi — sajátos — lakáshelyzetét. Megnyitás előtt a szekszárdi bizományi áruház Szekszárd Szekszárd Város Tanácsának szerdai ülése egyik legfontosabb napirendi pontként a megyeszékhely közrendjével és közbiztonságával foglalkozott Ihász József rendőr őrnagy, a Szekszárdi Városi és Járási Rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjének beszámolója alapján. Részt vett a városi tanács ülésén Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke és Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára. Az összkép megnyugtató: az elmúlt időszakban tovább javult a , város közrendje és közbiztonsága, ami főként a megelőzés és a felderítés érdekében tett hatékony intézkedéseknek köszönhető. A statisztikai adatokat vizsgálva, kitűnik: Szekszárdon a leggyakrabban előforduló bűn- cselekmény a lopás. Különösen a kerékpárlopás „dívik” a városban, de „előkelő helyen” szerepel a besurranásos lopások száma is. Még mindig magas — bár 1967-hez viszonyítva csökkent — a város területén elkövetett testi sértések száma. A beszámoló szerint viszont jóval kevesebb öltözői lopás, zsebtolvajlás, sikkasztás történt, és ritkábban kellett garázdaság miatt eljárást indítani. Az üzérkedés szinte teljesen megszűnt a városban: csak elvétve, általában a hajósok körében fordul elő egy-egy eset. Szekszárdon 1968 januárjától júliusig öt betöréses lopást követtek el. kettőt társadalmi tu- laidon sérelmére. A rendőrség minden esetben kiderítette a tetteseket és megindította ellenük az eljárást. A „galeri" nem jellemző Az első félévben 17 szekszárdi fiatalkorú került szembe a törvénnyel és hét gyermekkorúnak „gyűlt meg a baja” a rendőrséggel. A vizsgálat szerint 16 fiatal csoportban követett el bűncselekményt, négyen magányosan, négyen pedig felnőtt „segítségével”. A fiatalok több mint fele baráti környezetének hatására követte el tettét, de elég magas azoknak a száma is, akik a rossz családi élet, helytelen nevelés következtében váltak bűnözőkké. A rendőrség képviselője a gyermek- és fiatalkorú bűnözés csökkentése érdekében javasolta, hogy az ifjúságvédelmi bizottság vegye nyilvántartásba azokat a gyerekeket, akiknek szülei rossz erkölcsi magatartást tanúsítanak és családlátogatások alkalmával ellenőrizzék, hogy a gyermek milyen nevelésben részesül. Érdekes az is, hogy Szekszárd- ra nem jellemző a „galeri”. Megfigyelhető ugyan néhány fiatalokból verbuválódott csoport a városban, de őket inkább a barátság, a közös szórakozás fogja össze, s nem céljuk a bűnözés. Ezt igazolják egyébként a rendőrségi vizsgálatok is. Nehéz a me^bszékhely helyzete az itt élő, nem dolgozó cigányok miatt. A 227 szekszárdi cigány 80 százaléka egyáltalán bem vállal munkát, s főként közülük kerülnek ki alkalmi tolvajok, csavargók, botrányokozók. A megyeszékhely baleseti statisztikája szerint a város területén fél év alatt 86 közúti baleset történt, egy halálos áldozattal, 21 súlyos és 35 könnyű sérüléssel. A karambolok kétharmada a várost kettészelő 56-os úton történt. Érdemes kicsit részletesebben vizsgálni a balesetek fő okait. Legtöbbször az elsőbbségi jog figyelmen kívül hagyása okozott bajt. A gondatlan, figyelmetlen vezetés, gyorshajtás és a szabálytalan előzés 35 esetben okozott kisebb-nagyobb balesetet. Nyolc alkalommal az ivás, illetve a gép- járművezetők jellemgyengesége miatt akadt dolguk a közlekedésrendészet járőreinek. A biztonságosabb közlekedés érdekében szükséges lenne a Rákóczi úton, a Hunyadi utcában, a Mártírok terén, — és később, az útépítés befejeztével a Széchenyi és a Béri Balogh utcában a párhuzamos közlekedés bevezetése. Gondot okoz az is, hogy a gépkocsik számához viszonyítva roppant kevés a megfelelő parkírozóhely, sok helyütt rosz- szak a jelzőtáblák, elhanyagoltak az utak. Közlekedési problémákkal, a város közlekedésének biztonságosabbá tételével foglalkozott felszólalásában dr. Puskás Attila, Nagy László, Hartmann Ferenc tanácstag, felhívták a figyelmet néhány, a közeljövőben megoldásra váró problémára. 361 dolgoznak az önkéntes rendőrök A város közrendjének és közbiztonságának megszilárdulása érdekében jelentős munkát végeznek az önkéntes rendőrök. Szekszárd öt körzeti megbízottjának 61 önkéntes rendőr segít szolgálata ellátásában. Nem egyszer az ő tevékeny közreműködésükkel fogtak el bűnözőket, körözött személyeket, léptek fel garázdálko- dók ellen. Munkájukért elismerés illeti őket, mert nekik is köszönhető, hogy a város területén törvényes rend van és teljes egészében érvényesül a szocialista törvényesség. Annak ellenére, hogy itt-ott még adódnak probAz árrendezés kihatásai A jelentést összeállító szakemberek megállapítják, Tolna megye közös gazdaságai 1967-ben összesen 1 milliárt 322 millió forint árbevételt értek el. 1968- ban 1 milliárd 619 millió forint érbevételt terveztek. 25,5 százalékos a növekedés, s ez az egész, mezőgazdasági árszínvonal nyolc- százalékos országos emelkedéséből adódik. Az árbevételek ágazaton belüli vizsgálata azi mutatja, hogy az állattartásban a növekedés 23,4 százalékos, a A műszaki átadás megkezdődött, még néhány napig az asztalosok dolgoznak a berendezésen, a budapesti központban már csomagolják az árut, amit Szekszárdiba küldenek. Szeptember 24-én megnyílik a megyeszékhelyen a bizományi áruház. Dr. Soós János, a Bizományi Áruház Vállalat igazgatója tájékoztatta munkatársunkat az új áruházról. — Az országban már csak két olyan megye van, ahol még nincs áruházunk, Komárom és Tolna. Éppen ezért igen jelentősnek tartjuk, hogy itt sikerült ezt az áruházát létrehozni. El kell mondanom, hogy a kezdeményezés nem tőlünk indult ki, a helybeli vezetők kezdeményezték a beruházást. Helyiséget biztosítottak számunkra, a felújításra, átalakításra egymillió forintot fordítottunk. így tudtuk létrehozni az ország legkorszerűbb vidéki bizományi áruházát. — Mi lesz a „profilja” az új áruháznak? — Vásárolunk és értékesítünk mindenféle használt cikket. Ruházati cikkeket, vas-műszaki árut, villamossági cikkeket, lak- berendezést, bútort, szőnyeget. Felvásároljuk a közületek elfekvő készleteit is és természetesen értékesítünk közületek részére is bútort és munkaruhát. Az induláshoz szükséges árumennyiséget Budapestről biztosítjuk, később azonban — hasonlóan a többi áruházainkhoz — a szekszárdinak is önellátónak kell lennie, tehát elsősorban az általa vásárolt cikkeket kínálja majd eladásra. Áruházaink általában az összforgalmuk nyolcvan százalékát bonyolítják így le, a megmaradó 20 százalékot cserélik egymás közt. Különlegessége lesz a szekszárdi áruháznak a folklór-szoba. Vállalatunk jelentős exportforgalmat bonyolít le, ezt szeretnénk fokozni azzal, hogy Szekszárdon — a vidéki áruházak közt elsőként — berendezzük a folklór-szobát, ahol különféle tájjellegű népművészeti cikkeket árusítunk. (J.) A szekszárdi szüreti napokról tárgyalt a városi tanács vb Szerdán délelőtt ülést tartott a szekszárdi városi tanács végrehajtó bizottsága, amelyen részt vett Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke és Rúzsa János, a párt városi bizottságának első titkára A végrehajtó bizottsá? ülésén beszámoló jelentés hang zott el a mezőgazdasági termelés ez óvi helyzetéről, a nyári kalászom k tri-méisá.'tlagaának alakulásáról. A végrehajtó bizottság megtárgyalta Lencsés László, a városi művelődésügyi osztály vezetőjének jelentését az idei szekszárdi szüreti napok szervezéséről és az előkészületi munkák állásáról. A rendezvény részletes programjáról, az előkészítési munkálatokról a közeljövőben részletesen tájékoztatjuk lapunk olvasóit. A közgazdasági ösztönzők hatása Megtörtént az első felmérés —* Óvatos derűlátás — Differenciáltabb jövedelemadót A megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya kibővített osztályértekezletén vitatták meg azt a jelentést, amelyet a megyei tanács vb MÉM. osztálya, a két területi tsz-szövetség és az Állami Gazdaságok Tolna megye' Főosztálya szakemberei készítettek. A jelentés a közgazdasági ösztönzők mezőgazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozik. Ezt az első felmérést óvatos derűlátás jellemzi. A szakemberek megállapítják ugyan a pozitívumokat, de nyomban hozzáteszik, az új irányítási rendszer bevezetése óta mindössze nyolc hónap telt el, és ez a rövid idő átfogó értékelésre nem elegendő. György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője hangsúlyozta: „A közgazdasági ösztönzők hatását vizsgálva az a tapasztalat, hogy valóban a pozitív jelenségek Vannak túlsúlyban, de máris bizonyosnak látszik, hogy néhány érvényben lévő rendelkezési finomítani, tökéletesíteni kell. A jövedelemadót például differenciáltabban lenne célszerű megállapítani. . Tekintettel a téma fontosságára, részletesebben ismertetjük a közgazdasági ösztönzők hatásával foglalkozó jelentést, amit a tsz-ekre vonatkoztatva dr. Braun Mihály, a megyei tanács vb osztályvezető-helyettese, Keresztes András, a megyei tanács vb szakelőadója, Haász László, a megyei tanács vb üzemgazdásza, Ulbert József, a szekszárdi területi tsz-szövetség dolgozója Jávori Nándor és Reizinger József, a tamási területi tsz-szövetség munkatársa készített. segéd- és feldolgozó üzemi tevékenység területén 48,2 százalékos fejlődés mutatkozik. Állattartásból a tervek jelentős túlteljesítése várható. A szakemberek becslése szerint vágósertésből öt százalékkal, vágómarhából 10 százalékkal, tejből 25—27 százalékkal várható több a tervezettnél. Növénytermelésben viszont körülbelül ugyanannyi kieséssel számolnak a termelőszövetkezetek, mint amennyi az állattartásból származó többletbevétel. A minőségi igények gyakori változása a burgonyánál, a borsónál és a napraforgónál csökkentette a termelési kedvet. E három növényféleségből 4737 kataszteri holddal csökkent a termőterület. Az idén a termelő- szövetkezetek 48 százalékkal kevesebb területen termelnek burgonyát, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor nőtt a .kukorica és a szálas takarmány termőterülete. A jelentést készítő szakemberek aláhúzzák, hogy a termelőszövetkezetek melléküzem» tevékenysége a kezdeti nagy felbuzdulás után jelenleg stagnál. Központi, vagy megyei szintű koordinálásra lenne szükség, amely esetleg további kezdeményezéseket eredményezne. Beruházások, ártámogatások E kérdésekkel is részletesen foglalkozik a jelentés. Az idei tapasztalatok alapján megállapítja: az ártámogatási rendelet kialakítása nem volt összhangban az építőanyag és az építőipari kivitelezői költségek tényleges áremelkedésével. A kivitelezők monopolhelyzetét a tsz építőipari vállalkozások sajnos képtelenek megszüntetni, mert a komplex telepeket 30—40 millió forintos nagyságrendben képtelenek kivitelezni. „Nem kívánunk olyan gondolatot felvető', hogy az ártámogatás eleve korlá- tozott, vagy tsz-re szóló legyen, azt azonban javasoljuk, hogy a kivitelező vállalatok meghatározott összegű mezőgazdasági építkezésre legyenek kötelezve, másrészt, hogy költségvetésüket a tervezőiroda, illetve a ME- ZÖBER minden egye esetben tételesen ellenőrizze. Amennyiben tisztességtelen haszon állapítható meg, úgy sújtsák a kivitelező vállalatokat adóelvonással. Viszont törekedni kell arra, hogy a tsz kivitelezői kapacitás rövid időn belül felfejlődjék. Különösen elítélendő az olyan áremelkedés, amely az idén a 12 kiemelt telepnél jelentkezik.” — állapítja meg a jelentés, s ebben az esetben egy valóban rázós és gyors megoldást igénylő problémát feszeget. A hitelekről és az adókról Bizonyára nagy érdeklődésre tart számot a szakembereknek az a javaslata, amely a kamattérítéssel foglalkozik. Jelentésükben javasolják, hogy a tsz-ek a látra szóló követelés után kétszázalékos térítésben a tartósan lekötött összegek után három-, illetve ötszázalékos kamattérítésben részesüljenek. A hitelekkel foglalkozó részben megállapítják még, a gépvásárlásoknál liberálisabb hiteljuttatás szükséges akkor is, ha az a hitelek decentralizált igénybevételével jár együtt. Az adókról szólva hangsúlyozzák: a jövedelemadót differenciáltabban lenne célszerű megállapítani, akár az egy holdon elért nettó jövedelem, akár az egy munkanapra jutó személyes jövedelem figyelembevételével. Esetleg a hatszázalékos átlag megtartása mellett az alsó és felső határt ki lehetne szélesíteni háromtól kilenc százalékig. „Sok problémát vet fel az új jövedelemszabályozó adó, amely alapjában konzerválja a kialakult jövedelmi színvonalat. Amely tsz-ekben azonos termelési érték mellett (Bátaszék Búzakalász. Bonyhád Petőfi) a felhalmozás évi arányában jelentős különbség volt, ott most kénytelenek ezt a különbséget fenntartani. Bátaszék éveken keresztül 32—35 százalékos felhalmozást eszközöl, a személyes jövedelem ezért tagonként háromnégyezer forinttal volt alacsonyabb, mint annál a tsz-nél, ahol a felhalmozás 18—22 százalékot ért el.” — állapítja meg a jelentés és ismételten hangsúlyozza, példákkal illusztrálva, hogy ezen a területen, feltétlenül figyelembe kellene venni országos szinten a megyék javaslatait és bíráló megjegyzéseit.
