Tolna Megyei Népújság, 1968. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

Nálunk is vannak kiírások. Egyszer láttam például Szekszárdon kiírva, hogy ,,Augusztusban itt nyílik a Bizo­mányi Áruház". És aztán megint láttam egy kiírást: „Szep­temberben itt nyílik a Bizományi Áruház". Amikor ezeket a sorokat írom, még nem nyílt meg, de azt mondják, hogy most már nem lesz újabb kiírás. Helyette megnyílik a Bi­zományi Áruház. És olvastam én mást is. Amikor még nem nyílt meg a házi készítmények boltja, akkor kiírták: „Kap­ható lesz mindennemű házi készítmény”. A nyitás napján majdnem minden kapható volt, később viszont semmi Mindezt azért írtam le, meri nemcsak nálunk vannak kiírá­sok, hanem másutt is. Amerikában is láttam kiírást. Aop- letonhan, amely város Wisconsin államban van. A kiírás lé­nyege az volt: mindent, a legutolsó cikkig vásároljanak a ''izománifi áruházból. De olvasható volt itt a következő is: Egy kifogástalan állapotban lévő sírkő eladó mindazoknak.-kiket Homer P. Hendelbergerheinzel-nek hívnak. Most gon­doskodjék utolsó navjairól. Olcsó ár, visszatérhetetlen alka­tom!”. Bementem. Es a kiírás igaz volt. erről meggyőződ­hettem. Volt ilyen sírkő. Sajnos, Hári János feliratút nem találtam, pedig vettem volna, mert ugye használt sírkövet otthon is vehetek, de nem olyant, mint itt. Az ittenieken látszik, hogy már használt volt, patinájuk van. Nem olya­nok, mint a mi használt sírköveink, amelyeket kipucolnak, és aztán újként adnak el. Ezek garantáltan használtak. Mint azok az autók, amelyeket Nyugaton ellopnak. Mert ott is lopnak ám autót. De még milyeneket! És ott is meg­büntetik őket. Méghozzá alaposan. A minap az egyik pá­rizsi törvényszék például szokatlan büntetést szabott ki két fiatalkorú autótolvajra. Gyalog kell megtenniök ugyanazt az utat, amelyet korábban lopott kocsin tettek meg. Az ítélet elgondolkoztatott. Ha egyszer nálunk is ilyen szigorúi ítéletet hoznának az autótolvajok ellen —, bizonyára nyomban megszűnnének az autólopások. Erről jut eszembe, hogy Amerikában máskévn is véde­keznek az autótolvajok ellen. Különböző mezbe öltöztetik az autókat. Esti kiruccanásra a leopárd mezt ajánlják. Az ilyen autót persze megfelelő kürttel is felszerelik, amely az állat hangját utánozza. Képzelje el a szerkesztő úr: ha a tol- vajt egv leopárdüvöltés riasztaná, lenne-e olvan ember ná­lunk, aki hozzá merne nyúlni egyetlen autóhoz is. A leo­párdtól félnének... Külföldön más autósdivat is van már. Nálunk még csak odáig jutottunk el. hogy a gépkocsivezető maximum a park­ban kergeti a felesége szeretőjét teherautóval. Ezt nevezik egyenlőtlen küzdelemnek. Az ember csak fut, liheg az autó előtt, az meg utána. Még belegondolni is rossz. Argentíná­ban más a helyzet. Ott már úgy intézik el az ilyesmit, hogy egymásnak rohannak. Autóspárbajt vívnak. A minap tanúja voltam egy ilyen párbajnak. Két gépkocsivezető valamin hajba kapott és úgy határoztak, hogy egymás igazát pár bajjal döntik el. Egymásnak rohantak. Az autóbusz és a teherautó hatalmas robajjal ütközött egymásnak. Mindkét kocsit vontatóval szállították el a helyszínről. A két lovag sértetlenül úszta meg a szántszándékos karambolt, de poz- dorjává tőrt jármüvük láttán dühbe gurultak, és agyba- főbe verték egymást. Most a kórházban ápolják őket. ügy hírlik, hogy lesznek nálunk is ilyen párbajok. Per­sze majd valamikor. Egyszer. Ha nálunk is olcsóbb lesz az autó és nem kerül olyan sokba a párbaj. Mert az emberek nálunk egyelőre nagyon takarékosak. Tartózkodnak a feles­leges kiadásoktól. Persze nemcsak a kiadásoktól félnek. Mástól is. Joko Kosoma japán festőművész az örökkévalóságba akart köl­tözni és erre a legmegfelelőbb meznek a meztelenséget ta­lálta. Táncra is perdült a New York-i börze épülete előtt. „Ez az egyetlen mód — jelentette ki —, hogy kiragadjam magam a földi élet rabságából, és az örökkévalóság ten­gerén hajózzak”. A hajózás nem tartott sokáig. Hajóján léket ütött a rendőrség. A történet hiteles. A saját szememmel láttam. De hiteles a következő is. Az egyik houstoni vendéglőben ebédeltem. Egyszercsak egy feliratra lettem figyelmes. Az volt kiírva: „Hitel nincs! Tudta azt ön már tegnap, hogy ma ennie kell!”. Igazuk van. Mennyivel meggyőzőbb ez a felirat, mint a mienk. A mienkre csak ennyit írnak: „Hitel nincs!”. De, hogy miért nincs, azt senki se magyarázza meg. Helyesebben egy he­lyen megmagyarázzák: a paksi birkacsárdában, ahol egy díszes táblán ez látható: „Hitel” és folytatásként egy almát rajzoltak. Tehát alma. De ez nem magyarázat, mert hallot­tam, hogy alma meg annyi lesz az idén, hogy talán hitelre is adják. De ezt még nem lehet tudni. Mint ahogy azt sem tudja az ember, hogy mikor, kinek, mit mondhat el. Mert megjárhat, mint ahogy megjárt az egyik nyugatnémet hölgy is, aki így szólt a bejárónőjéhez: „Mit szól hozzá, Mária, most tudtam meg, hogy a férjem megcsal a titkárnőjével?”. Mire a bejárónő: „A, ön csak féltékennyé akar engem tenni!”. Ez a történet tipikusan nyugatnémet, mert nálunk nin­csenek bejárónők, így nincs kinek elmondani az ilyen tör­ténetet. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: Kleopátra parfümje Egy japán mérnök évek óta kísérletezett az egyik ismert ókori parfüm előállításával; ezt a parfümöt használta többek között Kleopátra egyiptomi ki­rálynő is. A japán kutató a kozmetikai cikkek „régésze”; ókori üokumentumok alapján igyekszik napjainkban előállítani azokat a parfümöket, amelye­ket időszámítás előtti évszáza­dokban használtak. A mérnök a legrégibb ilyen­irányú utalásokat az Ó-Testa­mentum lapjain találta. Már Mózes is felhívta a pusztában bizonyos illatosító szerekre né­pe figyelmét. Az említett for­ráson kívül még az Uj-Testa- mentumra és a klasszikus óko­ri irodalomra, különösen a két Plinius-ra támaszkodva állította elő a Kiphy (ilyen néven hasz­nálta Kleopátra) parfüm mai változatát. Kleopátra idejében, az idő­számítás előtti I. évszázadban a parfümöt inkább krémek for­májában használták. Ezeket a növényi és gyantakivonatokat alkalmazták szépségápolásnál. A pontos irodalmi adatok alapján a japán mérnök különféle nö­vényi főzetekből, pézsmaolaj­ból, mentából, akácillatból ke­verte ki azt a parfümöt, ame­lyet az ókori utalások szerint, az egyiptomi uralkodó nő is használt. Amennyiben ezt az ókori parfümöt a mai rózsa és ibolya alapillatokhoz hasonlít juk, kiütközik keleti jellege. A japán kutató reméli, hogy ilyen cégér mellett világszerte nagy sikert fog aratni az új kozme­tikai készítmény Éva lányai nál. Érdekességek A sokoldalú tőzeg A tőzeget kár eltüzelni, hí szén számos értékes nyersanyag megy így veszendőbe — állapí­tották meg lengyel kutatók. A tőzeget alkotó elhalt növényi részek 24 féle aminósavat tar talmaznak, amelyek az állat- tenyésztésben jól hasznosítha­tók. Mind a sertéshízlalásban, mind pedig a baromfitenyésztés ben eredményesen alkalmazták a tőzegből kivont hatóanyago­kat, de serkentő hatásúak a takarmányélesztők fejlődésére is; a szokásosnál sokkal több fehérjét hoznak így létre. Ám további meglepetéssel is szolgálnak a tőzeg hatóanyagai pl kedvező — ma még isme­retlen mechanizmusú — hatást fejtenek ki a vörösvérsejtek szaporodására. Az is megdob bentő, hogy a tőzeggel etetett állatoknak a röntgensugarakkal szembeni ellenállóképessége mennyire megnő. A krakkói kohászati kutató- intézet munkatársai rájöttek, hogy a szintetikus formázó­anyagok tulajdonságait a tőzeg igen kedvezően befolyásolja, az öntvények minősége jelentősen megjavul. A tőzeg talajjavító hatása nem tartozik ugyan az újonnan felfedezett tulajdonsá­gok közé, de minden esetre a sokáig csekély értékűnek tar­tott anyagok sokoldalúságáról tanúskodik. Tüzelőanyag helyett tehát az ipart és a mezőgaz­daságot segítő érték lett a tő­zeg, amelynek a Szovjeunióban Lengyelországban és a skandi­náv országokban vannak nagy lelőhelyei. Európa-csatorna Jól halad a Rajna—Majna— Duna, más néven Európa-csa­torna építése; egyes szakaszai már megnyíltak a hajóforgalom számára. így a Duna gazdasági szerepe — mint vízi út és ener giaforrás. de mint vízgazdasági tényező is tovább növekszik. A Duna menti államok tovább nő vélhetik az inari köznont^1' építését n f'üyó nartiain. * kereskeHplpm pvnortlphe^ősé­gei is nagymértékben megnőnek. Kopasz kiközösítettek kálváriája Gorillák és Tarzanok Bogotában VI. Pál pápa már visszatért La- Iának vagy Tarzannak hívják; ő tin-Amerikából az örök Városba, a legerősebb vagy a legfélelme- de a nemzetközi sajtó beszámo- tesebb. A rendőrség gyakran „el- lói csak most érkeznek hozzánk kapja” a bandák tagjait; kopasz- a katolikus egyházfő látogatásá- ra nyírják, vagy arra kényszerí­rói, és az országról, amelyet fel- tik őket, hogy tarkóra tett kéz­keresett. A. bogotai utcagyerekek- zel térden csússzanak az őrszo- ről például a Nouvel Observateur bán . .. aztán ismét kiengedik tudósítója ad hírt megrázó rí- őket az utcára, ahol csak ma­portjában. gukra számíthatnak. A gyerek­galerik szorosan összetartanak, a Ezekkel a gyerekekkel a pápa kicsik egymást melegítik a hideg nem találkozhatott őket ugyan- éjszakákon: a hőmérő higanyszá- is a látogatás hírére kitelepítet- ugyanis gyakran 0 fok alá ték Kolumbia fővárosából. A ter- sz£jj vet a kolumbiai kormány dol­gozta ki: ennek értelmében ösz­szefogdosták és vidékre szállítót- Kábítószer : benzingőz ták a főváros utcáin csavargó mintegy ötezer 4—14 éves gye- a nyomor és a reménytelenség reket. Volt rá ok: a kolumbiai körülményei között nem csoda, idegenforgalmi hivatal a pápa Iá- hogy a bogotai utcagyerekek sa- togatásának bejelentése után rög- játos módon keresnek felejtést: tön hangoztatta, hogy az utca- a hideg, az éhség és a félelem el- gyerekek jelenléte „a nyomor és viselésének kábítószere — írja a a bűnözés látványát nyújtaná a francia riporter — a benzin, a Szentatyának és a sok ezer za- szokványos motorbenzin. Ezt a rándoknak”. mérget lélegzik be, amíg csak el nem vesztik eszméletüket. — Me- leg lesz, minden forog, aztán el- t ürdés alszom — mesélte egy ilyen ká­a szökőkútban Mulat után az egyik gyerek. A riasztó szenvedély egy baleset A piszkos, mosdatlan kölykök, ny°mán vált közismertté: egy akiket francia jövevényszóval üenzinkabulatot kereső kisfiú ego gamines-nek neveznek, megdob- fáklyaként égett el. A tragédia bentően érett tekintettel állnak után megjelent néhány riport a lépten-nyomon a járókelők út- .-Saminerjáról aztán ismét jába — írja a riporter. — Az ut- fedésbe merült az ügy. Bogo- cán élnek, alszanak, a szökőkutak senki sem vet ügyet a ron­vizében fürödnek, napi tápiáié- g^os ^ls csavargók sokaságára, kukat rendszerint lopással szer- A pápa utazása azonban fel­zik meg, s az autóbuszok lökhá- keltette a hatóságok figyelmét: rítóin közlekednek. Minden híva- még csak az hiányzott volna, talos ünnepségen feltűnnek, kigú- hogy ezek a gyerekek koldulja- nyolják a hivatalos személyisé- nak, megzavarják a ceremóniá- geket, az elnöki gárda díszegyen- kát és „piszkos kezeikkel meg- ruhás katonáit, mire azok „kap- érintsék a pápát”. Az El Espec- csolnak”, már el is iramodnak tador című lap közölte, hogy a a_ tömegben. A nyilvános helyek- hatóságok tervbe vették a kis csa- ről rögtön kiebrudalják őket: mi- vargók összegyűjtését két köz- vel mindenki hátat fordít nekik, pontba, ahol a jövőben „megfe- valóságos zárt társadalmat al- lelő nevelést kapnak”. A két kotnak, a gamineriát. központ egyébként börtönnek épült, nők számára. A terv fi­A különös közösség a társada­lom alsó rétegeiből kerül ki: az nanszírozáséra három és fél mil­lió pesót gyűjtöttek össze: ez ele­írástudatlan szülő rendszerint JTT'" ?/ nem tudja eltartani családját ^ f?n-u° V°i- vlZer gV ,interná- utcára küldi gyerekeit koldulni“ aSah°Z' T°bbre nem V°U SZÜk‘ azok egy napon nem térnek visz- ség: ammt az utcagyerekek hírét sza. Más esetekben a családi ott- vették a tervnek, tömegesen me- hon szétbomlik, vagy éppenség- nekültek a fővárosból, gel a családfőt valami miatt be- A pápai látogatás fényét nem börtönzik, s a tárgyalásig eltelő homályosították el a kis bogotai hónapok alatt a família széthul- csavargók, Krisztus azt mondta: lik. A gyerekek 5—20 főnyi ban- — „Engedjétek hozzám a kis- dába szerveződnek. A „gallada” dedeket”. Bogotában viszont nem vagy „pandila” vezetője rendsze- engedték őket a pápához — írja rint hangzatos nevet visel. Goril- a Nouvel Observateur. Lola, a budapesti állatkert nőstény oroszlánja né­hány héttel ez­előtt ikreket ho­zott a világra. A kis oroszlánok jól fejlődnek, és a mérlegelés ta­núsága szerint súlyban is szépen gyarapodnak. (MTI-fotó — Fényes Tamás felvétele).

Next

/
Oldalképek
Tartalom