Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-09 / 186. szám

Utazás A mesebeli palack üzenetet vitt, a tenger vizén ringatózva. Ol­vastunk csodás palackról, aho­vá rossz szellemeket zártak bün­tetésből. Ismerjük a mesét a sze­gény halászról, aki megtalálta a palackkal a szerencséjét, mert jó­tevő varázsló bújt elő onnan. A mi palackunk csak annyiban ha­sonlít a mesebeliekhez, hogy gázt hordoz a gyomrában. Csak láng­ra kell lobbantam, s a tűz kékes fényénél percek alatt fő az étel, forr a víz ... Aladdin csodalámpája nem szerzett annyi örömet, mint nap­jaink egyszerű csodája: a gáz­palack. Másfél éve már nem kell várakozni, hogy hozzájuthasson, aki vásárolni szeretne. Sokan ma sem tudják még, hogy működik a megyében egy ■■GAZHIVATAL’ Valódi nevén: Közép-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Válla­lat... Mivel ezt kimondani is hosszú, a vállalat megyei kiren­deltségének ajtaján is csak egy szerény papírtábla jelzi, hogy itt intézik a „Pb-gáz .. .* szerelését. Szekszárd, Várköz 1—3. Roz­zant épület, az udvaron vaske­rítések halomban. Kopott falép­cső vezet az emeleti irodákhoz, ahol barátságos szobák cáfolják a rideg külsejű épületet. Wirth József telepvezető fogad, és vá­laszol kérdéseinkre. — A múlt év májusa óta, ami­kor bővültek a lehetőségek, és nem volt szükség a fogyasztás korlátozására, nem kell a taná­csokon keresztül igényelni a gázt. Akkor tizenkétezer igényt vettünk át, ennyit kellett elintéznünk. —. Ehhez csatlakoztak újabbak? —- Havonként átlag hétszázan. — Ezerkilencszázhatvanhét ele­jén hány helyen volt gáz a me­gyében? — Tizenhétezer fogyasztó volt. — Jelenleg hány palacktulaj­donost tartanak nyilván? — Harminchatezer-hatszázné- gyet. Az elmúlt hónapban 2450 helyen végeztük el a gáz szere­lését. HÉTKÖZNAPI CSODÁK — Hogyan fogadják a tulajdo­nosok a szerelést? — Jó látni, mennyire örülnek. Különösen a január eleje óta fel­szerelt boylerok tulajdonosainak arcán tükröződik öröm. Szinte a palack csoda is, akik még nem szokták meg, hogy három perc alatt van meleg víz... — Palackkal együtt mennyibe kerül a gázboyler? — Ha a beszerelést is számít­juk, négyezerbe is. Mégis, már negyven boylertulajdonos van a megyében, és harminc igényt boy- lerhiány miatt nem tudunk ki­elégíteni. Ha azt számoljuk, hogy három év alatt megtérül az ott­honokban, különösen ha a kony­hában is használják a meleg vi­zet, a boyler felszerelése gazda­ságos és kényelmes. ÜJMÓDI BABONÁK — Mi az igazság, gáztűzhel­lyel valóban nehezebb sütni, mint villannyal? — Próbasütéssel is bemutat­hatjuk, hogy nem. Erre sokszor van szükség, meg kell még taní­tanunk a háziasszonyokat, mert akik az asztali tűzhelyhez szok­tak, nem ismerik a gázzal sütés fortélyait. A legrosszabb mégis az, amikor a szomszédokra hall­gatnak. Találunk téglát, vasda­rabokat a sütő aljában, ha kér­dezzük miért, arra hivatkoznak, Mari néni, a szomszédasszony mondta, hogy így szebben süt... — Mari néni? — Tréfán kívül, az a „minden­tudó” szomszédasszony, aki ki­találta, hogy téglával nem égeti a sütemény alját a gáz, vagy víz­be kell állítani a palackot. Még egy veszélyes babona: a palackot fejre kell állítani, mert úgy job­ban kijön belőle a gáz. Pedig így a legnagyobb a robbanás- veszély. BÁRKINEK, BÁRMIKOR — Ki kaphat gázpalackot? — Bárki, aki megvásárolta az áj tűzhelyet, vagy rezsót, azaz a fogyasztó készüléket. Sokan nem tudják ma sem, hogy már nem kell a tanácsokhoz benyújtani az igénylést, és előfordul, hogy más­fél éves várakozók kopogtatnak be hozzánk, de akad olyan is, aki jóval előbb nyújtotta be a tanácshoz az igényét, és hiába várja az elintézést, mert esetleg elkallódott a feljegyzés ahová a kérelmét írták ... — A teendő ezek szerint? — Aki gázpalackot szeretne, harminc napi határidővel meg­kapja. De az utóbbi időben ti­körül zenöt napon belül is intéztünk el kérelmeket. Az üzletben is to­vábbítják a vásárlás után a be­kapcsolást 'kérő lapot, de ide is fordulhatnak hozzánk, közvetle­nül. A palackot kell csak megvá­sárolniuk a gázcseretelepen, mi értesítünk mindenkit, hogy mi­korra várjanak, mert indulunk a szerelést elvégezni. — Vidéken a fogyasztók ma­guk cserélik a gázt? — Természetesen, de alapos tűzvédelmi és használati kiokta­tás tttán. A vidéki cserék meg­könnyítésére a kisebb községek­ben is vannak gázcseretelepek, negyven helyen a megyében, egyébként a palackcsere a Nép- bolt Vállalat kezelésében törté­nik. — Súlyosabb robbanások elő­fordultak-e? — Sajnos, nem is egy. Sokszor csak utólag és véletlenül szer­zünk róla tudomást, mert elhall­gatják. Ha idejében értesítenek, könnyebben meg tudjuk állapíta­ni, mi okozta a balesetet, mint legutóbb is, Kajdacson. SZALADJUNK, ROBBAN! Ott történt, hogy elvétette a mozdulatot a gázpalack-tulajdo­nos a cserénél, és zárás helyett kinyitotta a szelepet. Amikor meghallotta a szivárgó, fütyülő hangot, csak elkiáltotta magát: — Szaladjunk asszony, mert robbanunk! Közben a konyhában égett az asztali tűzhely is, a gáz hamaro­san meggyulladt és olyan erejű robbanás rázta meg a házat, hogy megemelkedett az előszoba- és konyhatető, kidőlt egy fal, kö­zel nyolcezer forintos a kár az épületen. — így sorolhatnánk tovább a súlyos eseteket, amikor például disznóperzseléshez használták a gázt, de az is előfordult, hogy rosszul javították meg a tömí­tést, mint a paksi halászcsárdá­ban, ahol súlyos baleset forrása lett a hiba. A legfontosabb tanul­ság, ezekkel a balesetekkel kap­csolatban, hogy sokan lebecsülik a szakszerűtlen kezelésből adódó veszélyt. A propán-bután gáz nemcsak kedvelt fűtőanyag, sú­lyos bajok forrása is lehet, ha nem használják az előírásoknak megfelelően, — hangzott el bú­csúzóul, s ezzel véget is ért uta­zásunk a palack körül. mM. Befejezés előtt a konzervgyár rekonstrukciója A hatalma, építkezés egyik sarkában bontják a felvonulási épü­letet. Az utca fe­lőli oldalon — az üzemcsarnok előtt — az utat építik. Befejezéshez kö­zeledik a több mint százmillió forintos beruházás, nem kell hozzá egy év és már az új csarnokban ter­mel a megifjodott, megnagyobbodott Paksi Konzerv­gyár. Az építkezés az előre meghatá­rozott ütemben fo­lyik, legfeljebb annyi az eltérés, hogy egy-egy új épületet korábban adnak át üzemelésre a tervezett­nél. így történt ez két éve a hat­száz vagonos raktárnál és most, az ehhez „toldott” ezerkétszáz vagonosnál is. A raktárt decem­ber 31-re kellett volna átadni. Az építők azonban már „been­gedték” a gyáriakat július 15-én a raktár egyik felébe. Jelenleg több száz vagon különféle kon­zervárut tárolnak az új raktárban és mire kitűzik a műszaki át­adás időpontját — erre hamaro­san sor kerül — talán meg is telik a raktár. ' Az üzemcsarnokot augusztus végén adják át, ekkor kezdődhet még a technológiai szerelés. Az átadásra jövő év május 1-éig ke­rül sor, az új idényt már itt kez­dik. Ezután kezdődik meg a re­konstrukció utolsó üteme, a régi gyár átalakítása. A régi gyárépü­letekben ugyanis különféle segéd­üzemek — köztük dobozüzem — kapnak helyet. Épül a szekszárdi üzemanyagtöltő állomás A talajmunkákkal és a betonelemek helyszínre szállításával meg­kezdődött Szekszárdon az új üzemanyagtöltő állomás építése. Űj hatósági szerv megyei erdőtelügyeiőség Körülbelül 200 évvel ezelőtt annyi volt az erdő Tolna megyé­ben és a megyét környező vi­dékeiken, hogy Siófoktól Szek­szárdiig ritkán jutott ki az utazó az erdők, illetve nagyobb fa­csoportok közül. Nagyházi Mik­lós erdőmémöik mondja ezt, aki egy nemrég megalakult megyei szervnél dolgozik mint fásítási felügyelő. Az új szerv teljes ne­ve: Pécsi Állami Erdőrendező­ség Erdőfelügyelősége, Tamási. Nem pontosan a megye területé­re terjed ki a hatásköre, mert a szekszárdi járás a bajai részhez tartozik és nem is a megyeszék­helyen van a központ, hanem Ta­másiban. A célszerűség érvénye­sül. örvendetesen kivételes a hely­zet abból a szempontból is. hogy bár hatósági szerv és a vezetője Patkó József erdőmémök nem volt benn a hivatalban, mégsem aggályoskodott az egyik munka­társa, Nagyházi Miklós, hanem teljes részletességgel nyilatkozott a feladatukról, a jogaikról, egész hatáskörükről. A szokványos hi­vatali merevség tehát ebben az esetben már kezdetben sem ta­pasztalható. Joga az erdőfelügyelőségnek az ellenőrzés mindenben, ami az er­dőgazdálkodással kapcsolatos. Te­hát telepítés, felújítás, fakiter­melés stb. Szükséges ez a külön szerv a felügyeleti jog gyakor­lásához, mert az eddigi helyzet nem adott lehetőséget igazi el­lenőrzésre. Márpedig milliókról van szó évről évre. Megyénkben igen nagy fásítási program kez­dődött 1965-ben, több ezer hektár új erdőt létesítenek. montornyai közös gazdaság­ban, továbbá Szakoson és Tamásiban De minden valószínűség szerint Miszlának és környékének is nö­vekednek az erdőterületei. Az 1964-ben kitűzött országos program Tolna megyére jutó ré­sze szépen halad a megvalósulás útjain. A beruházási összeg 1969— 70-ben például 13 millió forint, de még a negyedik ötéves terv­ben is nagy erdősítés lesz me­gyénkben. Nagyházi Miklós tájé­koztatása szerint sokat javít az erdőgazdálkodásom a nem állami erdőkben az, hogy mindenütt lesz üzemterv. Ez tíz évre meghatá­roz a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságokban és más, fával rendelkező üzemben a fa­gazdálkodással kapcsolatban min­dent. A szabályozás eddig nem volt egységesítve, csak az volt törvénybe iktatva, hogy védeni kell az erdőt, ahol erdő volt, ott erdőnek kell lenni, tehát az erdő­terület nem csökkenhet. (1961. évi 7-es törvény). Az erdőfelügyelőség munka­társai, a vezető és a három fá­sítási felügyelő máris igen jó kapcsolatban van a szövetkeze­tekkel. Bármiikor rendelkezésük­re bocsátják a gazdaságok a leg­praktikusabb járművet, ha be kell járni az erdőt. Nagy terüle­teket kell megjárni, mert a fa- gazdálkodásba nemcsak az. erdő tartozik, hanem az erdősáv, az árokpart és minden olyan hely. ahol fát lehet termelni. A mostani telepítések hasz­nát már csak a gazdák fiai fogják élvezni. Örvendetes, hogy termelőszövet­kezetekben történik ez nagyrészt, mégpedig olyan közös gazdasá­gokban, amelyek a sok domb­oldal miatt hátrányos helyzetben vanak. Az erdőtelepítés teljesen ingyenes, az összes költséget az állam téríti. Ez a nagy kedvez­mény jelentős segítség például Ozorának. ahol 500 holdon akar­nak új erdőt telepíteni. Ezt tudatosítják is az erdőfel­ügyelőség munkatársai a tsz-ve­zetőkkel. De kötelességük a gaz­daságóknak az új erdők létesíté­se, illetve a felújítás, mert az az elv érvényesül, hogy mi Is kap­tunk erdőt az apáinktól. Nagyobb telepítések, illetve felújítások lesznek még a paksi Vörös Sugár Tsz-ben. a kurdi Uj Élet Tsz-ben, a kocsolai, a döbröközi, a si~ N épúj sáp: 5 1968. augusztus 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom