Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
A tudomány Tolna megye mezőgazdaságának nagyrabecsült segítőtársa Gyorsított ütemben építik a dunaföldvári áruházat KELLEMES MEGLEPETÉS érte a megye .mezőgazdasági üzemeinek vezetőit és dolgozóit, a gabonabetakarítás befejezésekor. A tervezettnél valamivel kevesebb, a vártnál azonban több termett kenyérgabonából a hosszan tartó, kíméletlen aszály ellenére. A nagyüzemi gazdálkodás fölénye igazolódott be ezzel, immár ki tudja a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta hányadszor. S ehhez a fölényhez tartozik még egy lényeges, egyáltalán el nem hanyagolható dolog, az, hogy Tolna megye évek óta élvezi a tudomány képviselőinek sokoldalú segítségét, nagyrabecsült barátságát. Kezd megvalósulni a tudomány és a gyakorlat szoros kapcsolata a megye mezőgazdaságában. Illő egyszer erről is beszélni, ezzel is foglalkozni. Bárki megnézheti, a mözsi közös gazdaság cukorrépatermő területeit. Úgy tűnik, csak kis mértékben sínylette meg a növényzet az esőtlen, csapadékszegény hónapokat. Első helyen a tagok szorgalmával, a nagyüzem adta lehetőségek maradéktalan kihasználásával sikerült a mözsi termelő- szövetkezetben, ha nem is teljes egészében, de nagy részben semlegesíteni az aszályt. De van még valami. Évek óta betartják ebben a közös gazdaságban a Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum szerény, de nagy tudású igazgatóhelyettesének tudományos igényű tanácsait, elméleti útmutatásait. Szó szerint véve a dolgokat, a tudomány és a gyakorlat a mözsi szövetkezeti gazdák javára jól kiegészíti egymást. A Palánki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum volt igazgatóhelyettese más területen segített sokat, Tolna megye mezőgazdaságának. Neki, dr. Réka Ferencnek nagy érdeme van abban, más szakemberekkel együtt, hogy a szakszerű rét- és legelőgazdálkodás a megye legtöbb mezőgazdasági nagyüzemében már megvalósult. Sok szál köt bennünket össze, a mezőgazdasági tudományok jeles képviselőivel, sok csatornán érkezik Tolnába a szellemi kincs. S ezzel Tolna megye mezőgazda- sági értelmisége igyekszik jól sáfárkodni. A termelőszövetkezetek érdekvédelmi szervei, a két területi tsz-szövetség, intenzíven ápolja és erősíti az immár hagyományosnak nevezhető barátságot. A megyei szintű szervek sem csinálnak abból presztízskérdést, hogy kinek illő megtenni a kezdeményező lépéseket. Hívják, várják és nagy megbecsüléssel fogadják a mezőgazdasági tudományok képviselőit. Nyilván az elismerésnek ez a formája még jobban vonzza megyénk mezőgazdaságához az egyetemek, a főiskolák, a kutató intézetek népes tudósgárdáját. A HASZON KETTŐS. Egyrészről erősíti a tudományos munka hitelét, másrészről gyarapítja Tolna megyét, nemkülönben a népgazdaságot. Nem állíthatunk fel fontossági sorrendet, még kevésbé vállalkozhatunk egy átfogó, részletes értékelésre, csupán jelezhetjük azt a sokrétű és értékes támogatást, amit immár folyamatosan élvezünk. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem szocialista szerződést kötött a tamási körzetben levő termelőszövetkezetekkel. Dr. Petrasovits Imre az egyetem képviseletében öntözési „vonalon” nyújt állandó és nagy értékű segítséget. Az Állattenyésztési Kutató Intézet Keserű János igazgatóval az élen szinte szellemi mecénása a megye nagyszabású állattenyésztés-fejlesztési programja megvalósításának. Az Agrártudományi Egyesület képviseletében Kecskés Sándor, dr. György Károlyné, Csekei László mindennapos vendége a tolnai tájnak. Vendége? Pontatlan ez a megfogalmazás, mert nem vendégek ők. hanem inkább belső munkatársak akkor is, ha Budapestről jönnek. Az agronó- musok azt mondják: a friss, az új szellemi anyagot hozzák. Az Országos Fajtaminősítő Intézettel karöltve, a Tamási Területi Tsz Szövetség körzetében megvalósította a nagyüzemi fajtakísérleteket. Ha óvakodunk a felsőfokú jelzők használatától, akkor is azt mondhatjuk, hogy e munka jelentősége beláthatatlan. Annyit jelent, hogy két-három év múlva a jelenleg alkalmazott növényfajták helyett nagyobb po- tenciájú növényfajtákkal „dolgozhatnak” a termelőszövetkezetek. Más szóval, a hagyományos termésátlagok nőnek, helyenként megduplázódnak, avagy megsokszorozódnak a fajtaminősítő intézet munkálkodása eredményeként. Ismeretes, hogy Pincehelyen. Ozorán. Kocsolán. Pálfán. Rátán stb. korszerű állattenvésztési telepek énülnek. Fzek működtetése azonban szintén megköveteli a tudomány és a gyakorlat összehangolt együttműködését. Ilyen szempontból a megye mezőgazdaságának nagyrabecsült segítőtársai közé sorolhatjuk dr. Böbék József elvtársat és az irányítása alatt tevékenykedő Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum lelkiismeretes, elhivatott kutató kollektíváját. Elmondhatjuk, eltünedezőfélben vannak azok a fehér foltok, amelyek nem élvezik a tudomány gyakorlati támogatását. A Keszthelyi Termelésfejlesztési Intézet dr. Nagy Lóránt igazgató és dr. Pátzai József tudományos kutató közreműködésével főleg Duna- földvár térségében munkálkodik az úgynevezett georgikon sertésprogram megvalósításán. A kom- polti Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek ugyancsak megvan a maga Tolna megyei területe. A Gépkísérleti Intézet legnagyobb örömünkre, ugyancsak megjelent a megyében. A „HONI” az országos hírű iregszemcsei kutatóintézetről, pontosabban arról a munkáról, amit Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben végeznek, köteteket lehet írni. Nincs ma már Tolnában egyetlen olyan mezőgazdasági üzem sem, ahol nem ismerik, avagy nem ismerik el dr. Kurnik Ernőnek és kollektívájának pótolhatatlan munkáját. Megyénk mezőgazdaságában a termelés forradalmasítása már nem tartozik a jövő ábrándképei közé. A termelés forradalmasítása bonyolult feladatként, összetett munkaként, most, napjainkban folyik. S ha majd egykor egy mérnökjelölt ezt a folyamatot választja diplomamunkája témájául, ne feledkezzék meg a megye nagyrabecsült segítőtársairól, a mezőgazdasági tudományok képviselőinek közreműködéséről. I Sz. P. I Jí, Á Dunaföldvár főterén a múlt év őszén kezdték meg az új szövetkezeti áruház építését. A hat- és fél millió forintos beruházást a szerződés szerint 1969. július 31-én kellett volna befejeznie a kivitelezőnek. a Tanácsi Építőipari Vállalatnak, ma azonban már úgy nyilatkoznak a vállalat vezetői, hogy az áruházát még ez évben átadják. A határidő-rövidítést megtárgyalták az alvállalkozókkal is, amennyiben ezek is teljesítik, amit vállaltak, jó fél esztendővel hamarabb nyílik meg a dunaföldvári áruház, mint tervezték. Az építők gyors ütemben haladnak a munkával, jelenleg a tetőszigetelést végzik és belső munkákon dolgoznak. így már az időjárás sem zavarhatja az építkezést. Nagyszabású szövetkezeti nap lesz Hogy észen Az alkotmány ünnepe alikal- mábói megyei szövetkezeti napot rendeznek Hőgyészen. A szövetkezeti napot a KISZÖV, a MÉSZÖV, a megyében lévő két területi termelőszövetkezeti szövetség és a helyi társadalmi, állami szervek közösen rendezik. A program már augusztus 19-én megkezdődik. 19-én este ünnepi gyűlést rendeznek, amelyen Kaszás Imre országgyűlési képviselő mond beszédet. Ezen a napon rendezik meg a divatbemutatót is, amelyen a közönség szavazatai alapján ítélik oda á díjakat. Vasárnap halfőzőversenyt rendeznek a megye termelőszövetkezeti halászai részére. A kétnapos programban szerepel az árengedményes vásárral egybekötött kiskeresekedelmi árukiállítás is. Isméi a élen Tovább csökkent a balesetek száma a Bonyhádi Zománcgyárban JEGYZET A repülés, mint mezőgazdasági tantárgy Az újságokban, hivatalos közlönyökben gyakran jelennek meg pályázati felhívások. Vállalatok, közületek, ipari, mezőgazdasáji üzemek különböző állások betöltésére keresnek megfelelő szakembereket. Amennyire új még az állások betöltésének eme média, annyira sablonosak a feltételek. Önéletrajz, oklevél, erkölcsi bizonyítvány, esetleges tudományos tevékenység igazolása. . . A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő legutóbbi számában a Nyíregyházi Felsőfokú Mező- gazdasági Gépész Technikum hirdetett pályázatot tanszékvezetői és oktatói állásokra. Műszaki Alapozó Tárgyak tanszékére keres tanszékvezetőt, docenst (docensi állásra matematika-fizika szakos, középiskolai tanári végzetséggel), Mezőgazdasági Erőgépek tanszékére tanszékvezető*, adjunktust. Mezőgazda sátri Gépjavítási tanszékre tanszékvezet« docenst,, adjunktust .................repül'" á gazatra repülőmérnök tanárt, adjunktust.. . . „Ezen az ágazaton a pályázók feladata: az aerodinamika, ropülőmotortap, repülőszerkezet- «« -típusismeret, léfriköz.lekedés és navigáció, légkörtan, elmélet* tárgvak oktatása és tantárgyi gyakorlatainak vezetése”. „Repülőágazatra: jelentkezhet egyetemi végzettséggel rendelkező repülőmérnök”. Hát igen: a mezőgazdasági oktatásba tantárgyként a repülés is bevonult. Természetes fejlődés következménye ez, hiszen a mindennapi életben a polgári légiközlekedés mellett elsősorban a mezőgazdaságban kap egyre inkább polgárjogot a repülés. A repülőgépes növényvédelem pilótáinak ma már Tolna megyei mezőgazda- sági üzemek is rendszeres munkát adnak. A mezőgazdasági repülőflottának eddig a honvédség és a polgári fégiközlekedés adott szakember-utánpótlást. A jövő igényei viszont megkövetelik, i'ogy a mezőgazdasági oktatás is neveljen ki a mezőgazdaság számára repülési szakgárdát. Valószínű nem kell sok idő, amikor a mezőgazdaságban a repülőgépekre nem csupán a növényvédelemben lesz szükség, hapern eg^re nagvobb «szerepet, kapnak a terménvek — elsősorban a rimőrök — szállításában is. Ezért kellenek a repülős szak- >mberek a mezőgazdaságnak is. pzért természetes, hogy a repülés. mint tantárgy, bevonul egy felsőfokú mezőgazdasági technikum tananyagába. BT. A ZIM vezérigazgatósága és szakszervezeti bizottsága által meghirdetett gyáregységek közötti munkavédelmi versenyben, amelyet 1966-ban írtak ki először, a Bonyhádi Zománcgyár minden évben a legjobbak között van. 1966-ban a második, 1967-ben az első, s most 1968. első félévi eredmények alapján ismét az első helyen állnak a bonyhádiak. A bonyhádiak sikere annál is inkább figyelemre méltó, mivel országosan az elmúlt félévben emelkedett az üzemi balesetek száma. Éppen ezért úgy gondoljuk érdemes közelebbről is megvizsgálni a bonyhádiak sikereinek titkát. MEGELŐZNI A BALESETET A gyáregység gazdasági vezetése, a szakszervezeti -bizottsággal egyetértésben úgy határozott, még 1966-ban, hogy elsődleges feladat: a balesetek megelőzése. A havi munkavédelmi szemléket, amelyek jelentős szerepet játszottak és játszanak még ma is a veszélyforrások felkutatásában, rendszeresítették és az itt felvett jegyzőkönyvekben szereplő hiányosságok megszüntetését ellenőrizték. Az első két év sikere után az idén különös gonddal kezdtek munkához a gyáregységben. Az első félévre tervezett te1 adatok között több olyan intézkedés is szerepelt, amelyek tovább javították a dolgozók munkakörülményeit. így többek között átalakították az alagútkemence feletti tetőszellőző’t, az itt húzódó meleg vezetékeket szigetelték. Most van folyamatban egy az eddiginél biztonságosabb sósavtároló k'alakítása. Ott, ahol még eddig nem voltak közlekedési utak, mint például a sajtoló, fülkészítő üzemben, ott 'most közlekedési utakat jelöltek ki. Mivel az üzemi balesetek többsége anyagmozgatás közben történt, ezért a gyár egész területére érvényes új anyagtárolási és anyagszállítási tervet dolgoztak ki, illetve vezettek be. ÉRDEMI KIVIZSGÁLÁS A Központi Statisztikai Hivatal 1968. júniusában vizsgálta a gyáregységben történt balesetek kivizsgálásának és nyilvántartásának rendszerét. A KSH megállapította, hogy a gyáregységben a rendeletben előírtaknak megfelelően végzik a balesetek kivizsgálását, illetve nyilvántartását. Mindezek ellenére az első félévben kilenc baleset történt az üzemben. S ezek nagyobb része a munkavédelmi előírások megszegése, illetve figyelmetlen munkavégzés következménye, örvendetes viszont az a tény, hogy a baleseteket követő intézkedések eredményeként, mindössze egyetlen esetben fordult elő hasonló körülmények között baleset. A balesetekről felvett jegyzőkönyvek azt tanúsítják, hogy azok felvételét alapos, körültekintő vizsgálat előzte meg. Az egyébként oly gyakran tapasztalható formalitásnak itt nyomát sem találni. MEGTARTANI AZ ELSŐ HELYEZÉST A gyárvezetés, a szakszervezeti bizottsággal egyetemben még az év elején elhatározta, minden igyekezettel azon lesznek, hogy az idén is az elsők legyenek a hat gyáregység között folyó munkavédelmi versenyben. S mint azt az első félév eredményei bizonyítják az elhatározást eddig sikerült végrehajtani, hiszen tovább csökkent a balesetek és a kiesett munkanapok száma. Sőt a balesetek súlyossága is csökkenő tendenciát mutat. Ezek a kedvező jelek arra engednek következtetni, hogy a bonyhádiak jó úton járnak. Úgy gondoljuk érdemes lenne a megye többi üzemeiben is hasonló gonddal, törődéssel foglalkozni, — nemcsak az arra kijelölt dolgozóknak, hanem az egész kollektívának — a munkavédelmi helyzettel. A Bonyhádi Zománcgyár példáját érdemes lenne követni. SZ. L. Népújság 3 9uS. augusztus 8.
