Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-01 / 179. szám

t A megye legjobb 14—15 éves sportolói Bonyhádon Hat sportágban továbbképzés — A fiatalok többségével elégedettek — Miért nem vesznek részt a bonyhádiak ? A bonyhádi gimnázium kollégiuma, valamint az udvaron levő sportléte­sítményei ismét benépesültek. Az MTS Tolna megyei Tanácsa itt ren­dezi a 14—15 éves legtehetségesebb sportolók kéthetes táborozását. A kol­légium előcsarnokában Karászi Imre testnevelő fogad bennünket, és kalau­zol Haász Jánoshoz, a tábor vezető­jéhez, akit irodájában Íróasztala mel­lett találunk. Tőle érdeklődtünk a tábor életéről, céljáról, feladatairól. — Célunk azoknak a fiataloknak a rendszeres foglalkoztatása, akik a kiválasztó versenyen jó teljesítmény­nyel kitűntek. Az idén kosárlabda, torna, röplabda, asztalitenisz, atlétika és kézilabda sportágakban tartunk oktatást. Létszámunk 93, de meg kell mondani azt is. hogy 120-at tervez­tünk sajnos 27-en a meghívás elle­nére sem jöttek el- Például a bony­hádi fiú asztaliteniszezők, akik a me­gye legjobbjai, távolmaradtak azzal az indoklással, hogy nekik nem .ad élményt az. hogy saját községükben táborozzanak. A fiatalok megtalálják a rendszeres foglalkozás mellett — mely délelőtt és délután 2—2 óra — a különböző szórakozásokat is. Kö­zös mozi-, tv-nézés szerepel a prog­ramban, de szabad időben a fiata­lok strandolhatnak is, , már amony- nyiben erre az időjárás megfelelő. — Arra szeretnénk választ kapni, milven képességűek a fiatalok, és kik az ok+atOik? — Jelenleg még a fizikai felmé­réseknél tartunk, de már megállapít­hatjuk, hogy közepes képességű a sportolók többsége. Akad persze mindegyik sportágban néhány egé­szen kiváló is, aki megyei szinten is — felnőttek között — megállja a helyét. A fiatalok oktatói: Tihanyi József, a testnevelési főiskola harmad­éves hallgatója, az atlétákkal foglal­kozik. A kosárlabdázók edzője Kalte- necker István, a TF utolsó éves hall­gatója. Karászi Imre testnevelő, a ké- zilabdások edzője, míg Várnai Pálné azon fáradozik hogy a röplabdások- kal sajátíttasson el minél több tudást. Tóth ~Pálné és Falvai Gyula test­nevelők o torna, míg Link Ferenc az asztalitenisz sportág oktatója. Raj­tuk kívül Kiss Eszter, aki a közel­múltban szerzett atlétikából oktatói minősítést, a dobóatlétákkal foglalko­zik. A táborvezetővel körútra indultunk. A kézilabdapályán az asztalitenisze­zők gyakorlatoztak. Link Ferenc irá­nyítása mellett. Éppen kézi súlyzó­val végezték a gyakorlatokat. Az at­léták Tihanyi József irányítása mel­lett rótták a köröket és futás köz­bén végezték a különböző gyakorlato­kat. A kosárlabdázóknak Kaltenécker István az árnyékban tartott elméleti előadást, ugyanakkor a kosárlabda­pályát a röplabdások vették birtokba, ahol Vámainé felmérő gyakorlatokat végeztetett a gyerekekkel. A testne­velőnő szorgalmasan jegyezte az eredményeket naplójába. Ebben az időszakban a kézilabdátoknál is el­méleti oktatás folyt, ahol a fiatalok szorgalmasan jegyzetelték Karászi Imre előadásának legfontosabb részeit. A tornászok, egy órával később kez­denek, mert a tornateremben az asz­taliteniszezőket váltják. Mire körbe­jártuk a sportlétesítményt és a torna­terembe értünk, az asztaliteniszező­ket már ott találtuk. A jövő ver­senyzőit Link Ferenc oktatta, majd mikor gyakorlásra került sor, kihasz­náltuk az alkalmat, és megkérdeztük a kiváló asztaliteniszezőt, mi a vé­leménye fiataljairól? — A lányoknál jobban sikerült a kiválasztás, mint a fiúknál. Úgyszól­ván megye valamennyi tehetséges asztaliteniszezője itt van a lányok közül. A fiúknál sem a kiválasztással volt a baj, inkább azzal, hogy a bonyhádiak nem hajlandók eljönni így helyettük lényegesen gyengébb képességűeket kellett meghívni. Pe­dig a bonyhádiaknak sem ártana ez a kéthetes továbbképzés — mondotta Link Ferenc. Látogatásunk végén Haász János táborvezető megjegyezte: — Hangsú­lyozni kívánom, nemcsak kizárólag a szakmai részt tartjuk fontosnak a két hét során, mert szeretnénk ered­ményeket elérni nevelés terén is. Úgy érzem. a nevelőgárda segítségével mind szakmai, mind nevelés terén eredményes lesz a két hét. — Ny — Coubertin: ,,... hívjanak meg minden nemzetet... “ IV. Coubertin azt is megállapította, hogy még ugyanazon sportág hívei is el­lenségei voltak egymásnak. A német torna képviselői kétségbevonták a svéd tornarendszer értékeit, az angol labdarúgók pedig tudni sem akartak az amerikai rögbiről. Egyre erősödött az üzleti szellem is. Coubertin nem elégedett meg a sportélet oajainak megállapításával, hanem receptet is ajánlott. Javaslata így hangzott: — Szabályosan őzök­ben ismétlődő versenyeket kell ren­dezni, ezeken jogot kell kapnia min­den jelentős sportágnak és az indu­lás lehetőségét biztosítani kell a rész­vétel lehetőségét minden nemzetnek. Így jutott Coubertin arra a gondo­latra, hogy fel kell újítani az ókori olimpiai játékokat. Javaslatával 1892- ben lépett az nyilvánosság elé, a Sor- bonne-on tartott előadást ezzel a cím­mel: „Az olimpia újjászületése”. Két esztendővel később elérkezettnek tar­totta az időt, hogy nemzetközi érte­kezletet hivasson össze. A színhely is­mét a híres francia egyetem volt. Az újságírók, külföldiek, és franciák egyaránt feltették a kérdést: — Miért éppen a Sorbonne-t válasz­totta a tanácskozás színhelyéül? A széles látókörű, fáradhatatlan francia tudós így válaszolt: r— Azért, hogy mindenki érezze, hogy többről van szó, mint egyszerű sporttanácskozásról. Kétezer hallgató előtt, tizenhárom európai nemzet képviselőjének jelen­létében ismertette elképzelését Cou­bertin : — Javaslom, hogy a testgyakorlatok fellendítése és ápolása érdekében, de különösen a népek közötti barátságos érintkezés megteremtése céljából, a hellén olimpiának megfelelően, négy évenként nagy versenyeket tartsanak és ezekre hívjanak meg minden nem­zetet. . . Egyhangú szavazással emelték hatá­rozattá iü94-ben Pierre Coubertin ja­vaslatát. A francia tudós először azt tervezte, hogy a XX. század egy pá­rizsi olimpiával kezdődik majd. A görögök azonban csak görög földön tudták elképzelni az első versenye­ket. Várni sem volt türelmük és már líídti-ra elvállalták, hogy megrendezik a küzdelmeket. Már a legelső modern olimpián, mint ahogy később is, az atlétika volt a játékok gerince. Ezt jelképezi, hogy 1896-ban Athénben a program a száz- méteres síkfutással kezdődött. Amerikában ebben az időben a ßprinterek nagy népszerűséget szerez­tek maguknak, mert ők érték el a pályán a legnagyobb gyorsaságot és ezzel mintegy szimbolizálták a modern élet egyre rohanóbb tempóját. A leg­jobb rövidtávfutók nem is utaztak át a tengerentúlról a görög fővárosba, csak a második vonalhoz tartozó ver­senyzők jelentek meg a napfénytől vakítóan fehér márványstadionban. Az amerikaiak még így is megnyerték Burke révén a százméteres síkfu­tást, kerek 12 másodperces idővel. Az Egyesült Államok versenyzői egyéb­ként, ellenfeleik csodálkozására, szö­ges cipőben versenyeztek. A magyar Szokolyi Alajosnak nem 'olt ilyen jó és hasznos felszerelése, neki meg kel­lett elégedni a 100 méteres síkfutás­ban a harmadik hellyel. Gyors iramban fejlődött az atlétika Négy esztendővel később, a párizsi olimpián már 10.8 másodperces idő kellett az amerikai Jarvisnak száz méteren a győzelemhez. Ki lehet igazán jó sprinter? Mi a nagy gyorsaság titka? Ezekre a kér­désekre kerestek választ a nagy ver­Szerdán az őcsényi repülőtéren vi­szonylagos nyugalom volt, mivel az időjárás nem kedvezett a versenynek. A délelőtti órákban, amikor a gépek­nek fel kellett volna szállni, a felhők alacsonyan voltak. Mire az idő ked­vezőre fordult, már egy óra volt és így sötétedésig a gépek nem térhet­tek volna vissza 300 kilométeres há­romszögrepülésről, mely a szerdai nap programja lett volna. A versenybíróság elkészítette az első versenyszám utáni értékelést, TOTÓTIPPEK 1. Csepel—Újpesti Dózsa x 2 2. DVTK—Dunaújváros 1 1 3. Pécs—Salgótarján 1 1 4. Tatabánya—Szombathely 1 1 5. Videoton—Szeged x x 6. Szállítók—Bp. Spartacus l x 7. Győri Dózsa—Várpalota x 2 8. Ózd—Budafok 1 X 9. Nagybátony—Oroszlány l x 10. Veszprém—Kistext 1 x 11. Gázművek—Goldberger 1 x 12. EVTK—III. kér. TTVE 1 1 13. Jászberény—Zalka FSE 1 x Pótmérkőzések: 14. KTE—Szegedi Dózsa 1 2 15. Esztergom—Almásfüzitő 1 2 16. Tűzoltó Dózsa—Autóbusz 1 2 seny napjaiban a francia lapok és a Bois de Boulogne-ban, az atlétikái pálya közönsége. Eleinte még az Egyesült Államokban is, ahol pedig hamar kifejlődött- a rövidtávfutás, hogy különleges alak, bizonyos test­méreti adottság kell a nagy gyorsa­sághoz. Tait Mackenzie professzor 74 kitűnő futó adatait gyűjtötte össze és eszerint a leggyorsabb atléták át­lagos testmagassága 174 centiméter, mellkasuk szélessége az átlagosnál szélesebb, a lábuk pedig viszonylag hosszú. A későbbi vizsgálatok szerint viszont nem az alak fontos, hanem az idegrendszer, mert a gyorsaság ideg­rendszerbeli adottság. Egy atlétikai szakember ezt így határozta meg: — Jó sprinter az lehet, akiben a gyors mozgásra való készség, tehát a hirtelen mozdulatokra való beideg- zettség kezdettől fogva megvan. Ezt legfeljebb fokozni lehet, de azt meg­szerezni nem. (Folytatjuk.) M. K. mely a következőképpen fest: 1. Csil­lag Sándor (Csepel) 57,22, 2. Szabadfi Botond (Postás) 56.18, 3. Márton Ist­ván (Postás) 51,93 kilométer óraátlag­gal. További sorrend: 4. Jendralovics Béla (Dunaújváros), 5. Cselőtei Jó­zsef (ITRK), 6. Réti György (MÁV), 7. Fehér József (KIM), 8. Reményi István (Tatabánya), 9. Kosztka Ferenc (Pécs), 10. Zámbó Mihály (BHG), 11. Kocsis László (Szolnok), 12. Balázs Árpád (Békéscsapa), 13. Balázs György (Postás), 14. Daróczy János (BHG), 15. Réthy Jenő (MÁV), 16. Kassai Béla (Debrecen), 17. Majer- nyik János (Dunaújváros), 18. Farkas Károly (Szekszárd), 19. Szabó László (Szekszárdi, 20. Almás Mihály (Kis­kunfélegyháza), 21. Verebélyi Endre (ITRK), 22. Papp Sándor (BHG), 23. Simonovits József (Nyíregyháza), 24. Nyitrai Gábor (Nyíregyháza). Népújság 6 1968. augusztus 1. Tegnap nem volt verseny Uj családi üdülőket, gyógyszállókat építtet a SZOT Nagy arányú beruházással nö­veli a szakszervezeti tagok üdül­tetési lehetőségét a következő években a SZOT. 1970-ig 300 millió forintot fordít üdülők épí­tésére. E program megvalósítását már a múlt évben megkezdték. A rendelkezésre álló eszközökkel elsősorban a gyógy-, a gyerek- és családos üdültetési lehetőségeket bővítik. Épül már a 10 emeletes, 400 személyes gyógyszálló Gyu­lán; 1969-ben fogadják itt az el­ső beutaltakat. A mozgásszervi és reumás be­tegségben szenvedők gyógyításá­hoz új gyógyszálló épül a fővá­rosban. A Rózsadomb déli lejtő­jén, szemben a Margitszigettel emelik a hétszintes, különleges megoldású intézményi:. 205 szo­bájából festői panoráma nyílik majd a városra. Közelében a Lu­kács és a Császár fürdő ideális lehetőséget nyújt a beutaltak gyógykezeléséhez. A reprezenta­tív szakszervezeti szanatóriumban 506 beutalt minden igényt kielé­gítő ellátáséról gondoskodnak majd. Átadását 1969 végére ter­vezik. A családi üdültetési lehetőségek fokozására Siófokon — a Csepel Műveikkel közösen — 800 szemé­lyes családi üdülőt építtet a SZOT. Olyan lakrészeket alakí­tanák ki benne, amelyekben elő­térrel elválasztott külön szobák­ban helyezhetők el a szülők és gyermekeik. Uj családi üdülő építési munkálatai folynak Ba- latonszéplakon; itt 1000 személyes reprezentatív üdülőkomplexumot kívának kialakítani. Megnyitását a jövő szezonra tervezik. A rádió és a televízió műsora KOSSUTH RADIO 8.15: A hónap slágerei. (Ism). 8.45: Az MRT gyermekkórusa énekel, ve­zényel: Botka Valéria. 9.02: Kamara­zene. 10.10: Zenés műsor üdülőknek. 12.15: Gyöngyösi Rácz Géza népi ze­nekara játszik. 13.05: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. 13.20: Mai té­mák — mai dalok, Szilágyi. György verseire. 13.32: Zenekari muzsika. 14.20: Orfeusz az alvilágban. 15.17: Zengjen dalunk! Énekkari híradó. 15.45: Lehoczky Éva énekel, Billy Vaughn zenekara játszik. 16.04: Mu­zsikáló házak. A genovai Paganini- ház. Barát Endre írása. 16.29: Ke­mény Egon: Erdő mélye — szvit fú­vószenekarra. 16.41: A magyar ja­kobinusok. Krúdy Gyula regénye folytatásokban. IX. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: Egymást átkarolva. . . Francia népdalok és népköltészet. 17.31: Uj lemezeinkből. 17.45: Mikrofórum. Fiatalok terme­lési gyakorlaton. 18.00: Operabará­toknak. Kertész Iván műsora. 18.40: Szakály Testvérek Épí­tőipari Ktsz az alábbi szakmákban szerződtet még ipari tanulókat: vasszerkezeti lakatos, vízszerelő, bádogos, színesfémöntő, kőmű­ves, műkőkészítő, asztalos. Érettségizettek a felvételnél előnyben, és rövidített ta­nulmányi időben részesülnek. A (elsorolt szakmákban szak- és segédmunkáso­kat is felveszünk. Je­lentkezni lehet: Ssek­srárd, Rákóczi u. IS. 04) Táncdalok. 19.30: West Side-i törté­net. Részletek Bernstein zenés játé­kából. 19.51: Wilhelm Furtwängler vezényel. 21.05: Hirosima virágai. Bőgős László dokumentumműsora. 21.35: Népi zene. 22.20: Szófiából je­lentjük. . . Az Ifjúsági Rádió VIT- műsora. 22.40: Könnyűzene. 22.50: Élni tudni kell! Mentálhigiéné az iskolában. (Ism). 23.15: Julius Caesar. Részletek Händel operájából. 23.40: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Az ellopott Hold. Ludvik Askenázy meséje folytatásokban, ik. 10.08: Zenekari muzsika. 10.40: Az ihlet pillanata... Elleste: Mándy Iván. 11.53: Népdalok. 12.12: Kedves lemezeim. A mikrofon előtt: Molnár Antal. (Ism). 13.06: Költözködik a boszorkány. Bálint Sára rádiójátéka gyerekeknek. 140)0: Kettőtől—hatig. A Petőfi rádió zenés délutánja. 18.10: Tenyérnyi tocsogók —- mene­külő madarak. Riportműsor. 18.20: Balogh Albert népi zenekara játszik. 18.40: A délibábok hőse. Emlékezés Arany Lászlóra, halálának 70. év­fordulóján. 19.00: Könnyűzene Mi­cnael Inden szerzeményeiből. 19.30: Tiana Lemnitz Schubert-dalokat éne­kel. 20.30: Nótacsokor. 20.37: Közve­títés a győri Kisfaludy Színházból. Kettévált mennyezet. Hétköznapi tragédia 2 részben. Irta: Vészi End­re. 22.45: Hangversenynaptár. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Ka­marazene. 19.30: Margaret Tynes és nermann Prey énekel. 20.00: Muzsi­káló könyvek. Stuckenschmidt: Az új zene megteremtői. L Gál Zsuzsa összeállítása. 21.00: Hangfelvételek felsőfokon. 22.32: A jazz kedvelőinek. 22.45: Székely Endre: Hl. partita. (MRT számi, zfcra, vex^: Sándor Já- noa>. MAGTAR TV 18.00: Hírek. 18.0S: Az emberi test. Az izom. 18.30: Telesport. 18-55: Szel­lemi export. 19.25: Esti mese. 19.35: Magyar parasztfestők nyomában. 3. Vankó lmréaé Dudás Júlia. Portré­finn. 20.00: Tv-híradó. 28.20: Zápor- prooa. .. Az elmúlt színházi évad sikereiből. 21.15: A világ térképe előtt. Aktuális külpolitikai műsor. 21.25: VIT 68. Bolgár gálaest. Köz­vetítés Szófiából. 22.55: Tv-hlrado. 2. JUGOSZLÁV TV 18.20: Népi muzsika. ».44: Ifjú­sági fórum. 1S.0S: Sanzonok. 80.35: Sötétség és világosság. Filmdráma. IL rész. 22-SS: Nemcsak a rózsák pirosak. ... Apróhirdetések.. JÓ állapotban lévő Berva segédmotor el­adó. Szekszárd, Hon­véd U. 97. (12) Garant—30 benzinüze­mű műszaki vizsgán megfelelt kéttonnás te­herbírású tehergépkocsi eladó, vagy elcserélhető 0,7 tonnás IFA, vagy GAZ—69 gépkocsival. Ár megegyezés szerint. No­vember 7. Mg. Tsz. Báta. Telefon: 6. (8) Családi ház eiadó. Bá- taszék, Kossuth Lajos utca 29. Érdeklődni dél­után hat után a helyszínen. (4 /68) Táncdalest a Sió-csár­dában 1968. augusztus 3-án, este 8 órai kez­dettel. Fellépnek: Hol­lós Ilona, Czirok László táncdalénekesek. Konfe­rál: Galambos Szilvesz­ter. Mindenkit szeretet­tel várunk. (22) Kitűnő állapotban lé­vő 403-as Moszkvics eladó. Mözs, Bartók Béla utca 106. (19) Jó állapotban lévő kis Simson motorkerékpár eladó. 4000 Ft kószpén­aért. Rein Ádám Ta­bódszerdahely up., Kis­dörög. (20) Termő citromfa el­adó. Dombóvár, Jókai u. 6. (21) Oldalkocsis IZS mo­torkerékpár eladó. Szék­szárd, Baka u. 9. (23) Rekamié, 2 fotel, 2 szék eladó. Érdeklődni: Szekszárd. Hunyadi u. 5., emelet. (15)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom