Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-31 / 204. szám

A városi pártbizottság megtárgyalta Á pártmunka — emberekért végzett munka Közéletünk A Szekszárd Városi Pártbizott­ság pénteken megtartott ülésén három napirendi pont megtár­gyalása szerepelt. Két téma — a második és a harmadik napi­rendi pont — a pártélet, .a párt irányító munkájának politikai, szervezeti kérdéseivel foglalko­zott. Előadója Rúzsa János, a pártbizottság, első titkára és dr. Háromházi Jánosné, a PTO ve­zetője. Az első napirendi pont ugyancsak a párt politikai mun­kájának tükrében számolt be a városfejlesztés és ipartelepítés helyzetéről, mégpedig az 1966. október 21-én megtartott városi pártértdkezlet határozata alap­ján. A beszámolót dr. Nedók Pál. a városi tanács megbízott vb-elnöke ismertette. A város fejlődésének igénye Az 1966. O'kóber 21-én megtar­tott városi pártértekezlet többek között behatóan foglalkozott Szekszárd fejlesztési problémái­val. Megállapította, a fejlesztés helyes irányban halad, ugyan­akkor több olyan probléma ve­tődött fel, amelyeknek végre­hajtása szükségszerűen jelentke­zett. Szekszárd korábban erősen magán viselte a mezőgazdasági jellegű település jegyeit. Törté­nelme folyamán településhálóza­ti jelentőségét. részben a termé­szeti, részben a társadalmi té­nyezők hatására gyakran változ­tatta. Vonzását évszázadokon át mégis megtartotta, bár nem sok városfejlesztő tényezővel rendel­kezett. Fejlődése egészen az 1950- es évekig igen lassú, a munka­lehetőségek korlátozott volta miatt. A megyében a mezőgaz­daság fejlesztése során felszaba­duló munkaerőt sem tudta fel­szívni a nem mezőgazdasági ágazatok kis mérvű fejlődése és a lakáshiány miatt. 1950. és 1960. között több mint 20 ezerre te­hető a megyéből elvándorolt la­kosok száma, s a folyamat még 1960 ás 1965 között is folytató­dott. Az elvándorlás rka első­sorban azzal magyarázható. ho«v srrr, a. megye, sem a megyeszék­hely — Szekszárd — jelentősebb iparral nem rendelkezett. A város iparának fejlesztése A foglalkoztatottság igénye szükségszerűen megkövetelte a város iparának fejlesztését, új iparágak létesítését, letelepíté­sét, bár ezt erősen nehezítette a közművesítés hiánya. Először tehát az iparfejlesztés feltételét, a város közművesítését, utak épí­tését kelleti biztosítani. ’ Ezen feltétel megteremtése előtt az iparfejlesztés tulajdonképpen a tanácsi és szövetkezeti ipar, va­lamint a mezőgazdasági gép­javító vállalat létrehozásával vette kezdetét. A kezdeti lépések megtétele után a párt- és államvezetés hatékony támogatásával került sor a mérőműszergyár, a bőr- és műanyag-feldolgozó, az óra- és ékszeripari vállalat létesítésére, illetve a mezőgazdasági gépjaví­tó vállalat bővítésére. A III. ötéves terv hátralévő három évében az alábbi beruhá­zások megvalósulásával lehet számolni. Felépül a Patyolat üzeme, bővítik a vasipari válla­latot. a bőrdíszműt, az óra- és ékszeripari vállalatot és a nyom­dát. Az itt felsorolt épülő, illet­ve bővülő üzemekkel közéj. 1300 dolgozóval növekszik az iparban foglalkoztatottak száma Szek- szárdon. Felépül az autószerviz ás vele párhuzamosan az ÁFOR anyagtöltő állomás. A hajó- és darugyár vasszer­kezeti lakatosüzemének letelepí­tése előreláthatólag csak a terv­időszak végén kezdődik-. Terme­lésben való részvétele a követ­kező ötéves tervben várható. Az "nítés első ütemének költsége 60—70 millió forintot tesz, ki. A városiasodással járó gondok Az iparfejlesztés városiasodással járó gondjai, a lakosság növeke- dése, új lakótelepek kialakítását tette szükségessé. Jelenleg a vá­ros központi, valamint a baktai és előhegyi területekre készül részletes rendezési terv. Folya­matban van a Sédtől északra lévő terület felmérése is. A né­pesség megoszlása, magas ház- települések. valamint családi há­zas telkek kialakítását kívánta meg. Kertes házak most már a város periférikus részein épül­nek, mivel a laza telepítés a kommunális költségeket igen megemelte. A gazdaságosság .szem előtt tartásával a laza be­építést magas beépítéssel sorhá­zak építésével lehet megoldani. A beszámoló ismertette az 1966. óta felépült lakások számát, amely az átadásra kerülő laká­sokkal, együtt több mint 1100. A városiasodás, az emberről való gondoskodás kifejezője az egészségügyi ellátottság fejlesz­tése. Jelenleg Szekszárdon hét körzeti orvos végzi a felnőtt be­tegek evógvítását. négv körzeti orvos nedig a gyermekek kezelé­sét látja el. A város kereskedelmi hálóza­tának fejlesztése fontos feladat. Komoly gondot okoz egyrészt a beruházási keretek hiánya, más­részt a városközpont áttelepíté­sével az üzlettér csökkenése, Problémaként jelentkezett, hogy a Népbolt kereskedelmi, egysé­gei mellett nein volt megfelelő üzletterű konkurrens vállalat. Hiányában nem alakulhatott ki egy olyan egészséges verseny, amely a lakosság jobb ellátását eredményezi. A meglévő kereskedelmi egy­ségek mellett a távlatokat figye­lembe véve úgy döntöttek, hogy felépül a városközpontban ki­jelölt áruház. Az oktatás és népművelési ágazatok fejlesztésénél sürgető az iskolai tantermek számának növelése és az Újvárosban az új iiskola felépítése. A népművelés egyik igen számottevő létesítmé­nye az építés alatt álló szek­szárdi művelődési ház, amely­nek építése a kezdeti nehézségek után jónak mondható. A vízhiány megoldására ku­tak épültek, javították a víz­vezeték-hálózatot, és a mangán- talanító megépítésével az ivóvíz minősége is javult. A rekonst­rukció következtében, amely 19 millió forintba került, a napi víz­termelés 10 ezer köbméterre nö­vekedett. A várotsban ennek el­lenére időiszakosan vízhiány je­lentkezik. Okát vizsgálva meg­állapították, hogy a lakosság ivóvíz-szolgáltatását le kell vá­lasztani az ipari vízszolgáltatás­ról. Megoldásra vár a szenny­víz-elvezetés is, miután a több mint 44 kilométeres ivóvízháló­zathoz mindössze 9,9 kilométer szennyvízhálózat kapcsolódik. A kommunális ellátottsághoz tar­tozik a korszerű elektromos­hálózat, a közvilágítás kiépítése is. A DÉDÁSZ beruházásai ko­molyan éreztetik hatásukat, bár a későn nyújtott pénzügyi kere­tek miatt a föl alá kerülő léte­sítmények építésével, az útbur­kolatot többször felbontották. A postahálózat rekonstrukciója még több ilyen irányú gondot oko­zott. Jelentős fejlesztési feladat a történelmi borvidék rekonstruk­ciója, a szőlőterületek felújítása, amely mint közérdekű feladat találkozott mind a lakosság, mind a különböző irányító szervek egyetértésével. A nagy körültekintéssel ké­szült beszámoló kitért a város- fejlesztés valamennyi kérdésére. És bár valamennyivel egy újság­cikken belül nem lehet foglal­kozni, így is lemérhető a város­ban bekövetkezett fejlődés, és a megoldásra váró problémák sokasága Egyeztetni a terveket A pártbizottsagi ülésen részt vett és a vitában felszólalt dr. Vigh Dezső, a megyei tanács el­nökhelyettese is, aki néhány ész­revételt, javaslatot tett. A városi pártbizottság és a tanács város- fejlesztési törekvéseit helyesel­ve. a megye támogatásáról biz­tosította a jelenlévőket. — Min­dent el kell követni — mon­dotta — a Budapestről kitelepí-1 tett üzemek megszerzésére. Ez­zel egyidőben tovább kell lép­nünk a közművesítéssel, amely az iparfejlesztésnek egyik felté­tele. Amilyen örömmel fogadja a lakosság a város fejlődését, olyan értelmetlenül szemléli az egymást keresztező intézkedése­ket, nevezetesen az egyik jiap rendbe hozott, másik nap már is­mét felbontott utakat, járdákat. Ezeket meg lehetne szüntetni, ha a munkát kellő időben koordi­nálnák. A vitában felmerült kérdé­sekre Rúzsa János elvtárs, a vá­rosi pártbizottság első titkára válaszolt, összegezésképpen meg­állapította, hogy a városi párt­értekezleten elhangzott javasla­tok megvalósultak. Zárszavában árra kérte a pártbizottsági ta­gokat, a tömegszervezetek veze­tőit, segítsék továbbra is a pár­tot, a tanácsot, városfejlesztési munkájában. Járjanak közbe, hogy a város lakossága is érez­ze a felelősséget Szekszárd szé­pítéséért, városiasodásáért. POZSONYI IGNÁCNÉ Pénteken délelőtt ülést tartott a Paksi Járási Tanács Végrehaj­tó Bizottsága. A vb a paksi já­rás termelőszövetkezeteinek szak­munkás-ellátottságával, a szak­munkásképzéssel foglalkozott meghatározta a további felada­tokat. Csonka Lajos pénzügyi osztályvezető beszámolt a ter­melőszövetkezet pénzügyeivel kapcsolatos járási tanácsi fel­adatokról, majd a tanácsülés előkészítéséről tárgyalt a vb. Tegnapi számunkban még azt írtuk, hogy a szekszárdi szőlőhe­gyen nem szüretelnek. A hagyomá­nyos szekszárdi szőlőfajták a ka­darka és az olaszrizling szedésének ideje még valóban nem érkezett el, szerencsére. Ezt hozzá kell tenni, ugyanis az állami gazda­ságban, ahol sok egyéb fajta is van a kadarkán és az olasz- rizlingen kívül, hirtelen hozzá kellett látni a szürethez, a korai fajták rothadása miatt. Pataki László, a gazdaság fő­kertésze tájékoztatást adott az egészen rendkívüli helyzetről. Ilyen korai szüret még soha nem volt a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban. A főkertész véleménye szerint az augusztusi csapadék nagy hasznot is hozott, de egyúttal kárt is. Az a helyzet, hogy ha a‘ bőséges csapadék nem esik le, a szőlőkben bekövetkezik a víz- szomj, és a bogyó fonnyadt lett volna. A termés mennyisége a kiadós esők hatására körülbelül 30 százalékkal lett nagyobb. Sajnos ^ azonban bekövetkezett a rothadás A csütörtökön szedett ezerjónak már 30 százaléka rot­hadt. Még az a szerencse, hogy a cukorfok egy-két fokkal jobb, mint az előző évek hasonló idő­szakában : 16,8—19. Úgy látják a gazdaság szak­emberei. egészen tragikus vesz­teség éri a szőlőt, rendkívül nagy rothadás következik be, ha folytatódik az esős idő. Már az olaszrizlingen és a kadarkán is vannak jelei a rothadásnak. Tartós, legalább két hét napsü­tés kellene, és akkor a mennyi-1 ségileg igen jó termést kifogás­talan, sőt talán igen jó minő­ségben tudnák betakarítani. Kü­lönösen azért nagy a veszély a Szekszárdi Állami Gazdaságban, mert itt általában 40 napig tart a szüret. Az idén 36—40 ezer mázsa a várható termés. Ebből hatezer mázsa a korai érésű szőlő, amit szeptember 15-ig mindenképpen le kell szedni. Tegnap délelőtt Gyuricza Ist­ván vb-elnök vezetésével ülést tartott a Dombóvári Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Meg­vitatták Bárdosi Sándor, Kocso- la község vb-elnökének beszá­molóját az oktatási és népműve­lési feladatok végzéséről, a ci­gány lakosság helyzetéről. Az utóbbival kapcsolatban vizsgála­tot is végzett a szociális-kultu­rális és egészségügyi bizottság, melynek elnöke Lehoczky Béla. leányka, oportó, Pinot noir. Pa­taki László számítása szerint szombat estig hozzávetőlege­sen ezer mázsa bor- és csemege- szőlőt takarítanak be. Érdemes megemlíteni, a bor­szőlő holdanként átlagosan 50 mázsa termést mutat jelenleg. Természetesen sokat jelent a gazdaságnak, hogy nagy terüle­ten van korszerű, magas műve­lésű szőlője. Gondot okoz a csemegeszőlő értékesítése. A belföldi árufelvé­tel korlátozott, az exportszállí­tások pedig bizonytalan időre leálltak. Várni kell, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a csemegeszőlő nagy része „reszli” lesz, hulladék. Tekintettel a várható veszé­lyes helyzetre, a további esős időjárásra, a gazdaság óriási erő­ket .vesz igénybe a szőlő betaka­rításához. Hét középiskola diák­jai fognak segíteni — természe­tesen pénzért— a megyei KISZ- bizottság és a tanácsok szerve­zésében. Az őszi nyolcnapos me­zőgazdasági betakarítási kam­pányban a diákok szüreti gya­korlatot fognak végezni. A Szekszárdi Állami Gazdaság fő­kertészének értesülései szerint a hangulat, a segíteni akarás jobb az előző évekénél. Az iskolák, amelyek felbe­csülhetetlen értékű segítsé­get adnak a megye legna­gyobb szőlőtermesztő gazda­ságának: a szekszárdi. a bonyhádi, a tolnai, a báta- széki gimnázium, a szek­szárdi szakközépiskola, a közgazdasági technikum és a Paiánki Mezőgazdasági Tech­nikum. A gazdaság szerződést köt az iskolákkal és ösztönző bérezést ígér. Ugyancsak nagy segítség, amit az AKÖV ad. A diákok szüreti utazásához nyolc autóbuszt bo­csát rendelkezésre, a szőlőszál­lításhoz pedig teherkocsikat. A szekszárdi gazdák egyelőre csak készülnek a szüretre, ná- Erőteljesen megindult a rotha- luk nincs rendkívüli szedés. A dás a következő szőlőfajtákon: gazdaságban viszont már magas­ezerjó, rizlingszilváni, Medoc ra szökött a szüreti láz. noir, Bouvier, Muscat ottonel, G. J. Kényszerszüret a Szekszárdi Állami Gazdaságban Rothadnak a korai borszőlőfajták —■ Hét középiskola és az AKÖV segíti a gazdaságot A BUDAPESTI ŐSZI VÁSÁR szeptember 6-től 16-ig a Budapesti Nemzetköz" Vásár területén örömmel yárja látogatóit! Nyitva: reggel 10-től este 8"1c5 Az ipar. a kereskedelem és a fogyasztóközönség nagy találkozója A BEMUTATOTT CIKKEK A HELYSZ NEN MEGVÁSÁROLHATÓK I divabemutató III Kozmetika, tanácsadás A korszerű háztartás bemutatója ||| Korszerű élelmezési bemutató Vásárláskor névértékben beválthatja belépőjegyét az ötlet Reklámszolgálat pavilonjában! VISZONTLÁTÁSRA a BUDAPESTI ŐSZI VÁSÁRON! Vidéki látogatóink a vásárigazolványra 33 százalékos utazási kedvezményt kapnak és a vásárt egv- szer ingyen meglátogathatják. Vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztáraknál, az TBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és községi tanácsoknál. Felvilágosítás: HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda. Budapest, XIV, Városiig'’!. (304)

Next

/
Oldalképek
Tartalom