Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

szemesei üj Élet Tsz tagjai. Az egynapos jutalomkiránduláson részt vevő csoportokat, mindad­dig szállítja a tsz gépkocsija, amíg valamennyi jelentkező sor­ra kerül — tudósít Krutek Jó­zsef. „KIMSZESEK VÄGTAK HAJDAN E TÁJNAK .. Szilvás! Sarolta dombóvári út­törőriporter a 20 éves fenn­állását ünneplő úttörővasútról küldött híradást: Az évforduló napiéin is sok ezer látogatót szállított az úttörővasút a Hű­vösvölgytől a Széchenyi hegyig és vissza. Javarészben a csille­bérci nemzetközi úttörőtábor ál­lomásánál szálltak le. Húsz éve fogadja számtalan kirándulóját a vasút. Ötvenöt perces útjában vcgigcsodáljuk az alatta lévő tá­jat. A hűvösvölgyi végállomás lépcsőjénél felirat fogad: ..Ezt a vasutat népi demokráciánk ajándékozta az úttörőiknek az első ötéves terv első évében”. A szolgálatot 10—14 éves úttörők végzik az állomásokon és a vo­natokon, akik négyhónapos tan­folyam elvégzése után, legalább négyes bizonyítvány alapján ke­rültek ide. VIT-TŰRA KÉT YEN Szeles, hűvös időben találko­zott vasárnap a kétyi labdarú­gópályán 5 község KlSZ-szerve- zetének képviseletében, mintegy 60 fiatal a VIT jegyében, — tájékoztat Andorka Sándor. Tú­rájuk első helyezettje — Felső- nána — lemezjátszót kapót ju­talmul. Elméleti felkészültség­ből, elsősegélynyújtásból, grá­nátdobásból és kötélmászásból állították össze az ügyességi gyakorlatokat. Produkcióikat rö­vid kultúrműsorral, közös ebéd­del zárták. TSZ-TAGOK JUTALOMKIRÁNDULÁSA Jó eredményükért, szorgalmas munkájuk jutalmául az igali gyógyfürdőt keresik fel az ireg­ÉRTHETETLEN A VISELKEDÉSÜK... Krutek József . levelezőnk ke­resett fel bennünket a panasszal: nincs kifüggesztve menetrend a nagy forgalmú iregszemcsei autó­busz-végállomáson . Fata László vb-elnök nem elő­ször hallott a problémáról, saj nálatos tényekről számolt be: „A menetrendet ismét kifüggesztet­tük. A ll.sz. AKÖV a menetren­det (változásokat is figyelembe- véve) rendszeresen megküldi és ezek ki is vannak függesztve. A menetrend keretét először üveggel, később dróthálóval véd­ték. Az üveget kitörték, a me­netrendet elvitték. A dróthálón keresztül cigarettával égetik ki a menetrenden feltüntetett indulá­si időpontokat. Érthetetlen ezek­nek a — nyílván községbeli — „fenegyerekeknek” a viselkedése. Évtizedek óta látják, mennyi fá­radsággal, közös községfejlesztési alap fizetésével, társadalmi munkával, tehát közvetve, vagy közvetlenül saját tevékenységük­kel épülnek kulturális és szociális létesítményeink. Ennek ellenére, a társadalmi munkával ültetett díszfákat kitördelik, a híd és jár­da vaskorlátjait összehajtogatják, a váróterem és más közhasznála­tú épületek falait rongálják, ösz- szefirkálják, a parkban elhe­lyezett padokat összetörik, a kő­kerítések kúpjait ledöntögetik, ledobják a kiskapukat, és haszna­vehetetlenné rongálják a busz- menetrendet is. Egymást figyel­meztetve, szüleik fokozott fel­ügyelete és önnön munkájuk megbecsülése alapján, hihetetlen, hogy örömük teljen a vandálko­dásban. — De este semmiképpen sem jutunk a pónztárheiyi- segtoe! Valamelyik; pénztáros egyszerűen megnyom egy gombot és működésbe hozza a riasztó szerkezetet. Hiszen tudod, hogy Bakemak nem sikerült a páucélkamira niasBto szerkezetéhez férkőznie. — Olyan nesztelnül keü bemerni ünk, hogy sends m vegyen észre bennünket — mondta Pápaszemes Joe. — Végeredményben miért találták fel a guzrúsárcrpötJ O’Keefe javaslatát tíz szavazattal egy tartózkodás el­lenében elfogadták. — Hogyan Beállítjuk el a szajrét? — kérdezte BSeStov- nis. —- Van erre ás valamilyen terved? —- Tehergépkocsi n. Személyautó nem lesz elegendő. — Rendben van, Adolph és Tommy szereznek teter- gópkoesit. És hol rejtjük el a pénzt? — 3? — Mindenki önkéntelenül Pápaszemesre nézett. Neki adu­dén kérdésre volt válasza. — Adolphnál. Ott senki sem fogja keresni — tanácsolta. — Helyes — mondta McGirmis. — És mikor végre a dolgot? — Legjobb volna karácsony táján... A többiek megrökönyödve nézitek Pápaszemesre, — Karácsonykor? Megbolondultál. Hiszen most még esák március van! Miért éppen karácsonykor? Talán csengés szánkóval, Jézuska képében akarsz a bank elé vonulni? — Semmi mást nem akarok, csak azt, hogy biztosra menjünk. Karácsony táján leghosszabbak az éjszakáik, sár­kor sötétedik be a legkorábban. Mi este hét és nyolc éra között tűztük ki az időt. Ha akkor még világos nappal van. akkor nincs esélyünk ... Keményöklű Jimmy feüsóhajtott: — És mit csinálok addig? Az asszony minden este si­ránkozik, hogy nincs mit ennünk, láesak neki valaminek, hozzak már haza valamit. Persze, nektek nincs ilyen gon­dotok , mindannyi ótoknak folyószámlája van a bankban :.. McGinnis a nadrágzsebébe nyúlt, és elókotort egy száz­dollárost. — Fogjad, egyelőre ennyit kapsz. Ha újra megszorulsz, jelentkezz nálam. Van-e még valakinek valamilyen indít­ványa? Nincs? Akikor én mondok még valamit. Jól tudjátok, amire készülünk, a legnagyobb szabású dolog, amit valaha is elkövettek. Még kilenc hónapunk van. Ha meglesz minden kulcs, tartsatok néhány jelmezes próbát. Minden kedden, amíg mindenki tudja a szerepét, és tökéletesen ismerős a helyzettel. Kezdetben vigyetek zseblámpát magatokkal, ké­sőbb mozogjatok lámpa nélkül, hogy megszokjatok a sötét­— 38 — séget Mert ha komolyra fordul a dolog vaksötétben, is ki kell ismernetek magatokat. Nem szabad lámpát használno­tok, nehogy a pénztárosok előbb vegyenek észre benneteket, mielőtt revolveretek rájuk irányul. Minden eshetőségre fel kell készülni, minden zavaró körülményt ki kell küszöbölni. Októberben, amikor már hosszabbak az éjszakák meg le­het kezdeni a próbákat, és próbálni kell mindaddig, amíg mindenki még álmában is tudja a szerepét. Megértettétek? A többiek helyeseltek. McGinnis mélyet lélegzett, azután folytatta: — Jómagam nem leszek ott, sem a próbákon, sem az előadáson, mert a rendőrség elsősorban engem fog gyanúba venni. Ilyen nagyszabású dolgot csak rólam tételez fel. Ezért, itt kell lennem a kocsmában, amíg ti kirámóljátók a ban­kot. Itt kell lennem, hogy minél többen lássanak, és biztos alibim legyen. Ez azért is fontos, hogyha később valaki kö- zűletek pácba kerül, segíthessek rajta. De nehogy azt higy- gyétek, nem akarom kockára vinni a bőrömet, magamra vál­lalom az egyik legkényesebb dolgot: a vállalkozás után én fogom eltüntetni a teherkocsit, a jelmezeket és a pisztolyokat. A hosszú beszéd után mindannyian felhajtottak egy po­hánka whiskyt. Valamivel később Henry Baker félrehívta a főnököt. — Beszélhetnék-e veled négyszemközt? McGinnis a konyhába vezette. — Mi a baj? — érdeklődött jóindulatúan. — Neked is. szükséged van egy százasra? — Nem. Nem erről van szó. Magam sem tudom, hogyan magyarázzam meg — mondta Baker Mackó zavartan. Ugyanis... — hebegte. Azután összeszedte minden bátorságát és kibökte: — McGinnis, meggondoltam a dolgot. Nem tudók vele­tek tartani.. . — 39 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom