Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

i.'.. INIEGTEI# NÉPÚJSÁG a mAgyar szocjaustí^munkAspArt tolna megyei bízóitsAgajííjjij^egyei janács lapja XVin. évfolyam, 181. szám ARA: 89 FILLÉR Szombat, 1968. augusztus 3. Döntött a Gazdasági Bizottság Új üzem épül a Tolnai Selyemgvárban Szeptemberben megkezdik a munkát A Gazdasági Bizottság jóvá­hagyta a könnyűipar újabb nagy beruházását, amely kedvezően érinti a Tolnai Selyemgyárat. A döntés értelmében a Magyar Se­lyemipari Vállalat két gyáregysé­gét, a budapesti Duna Cémagyá- rat és a Tolnai Selyemgyárat je­lölték ki a fejlesztésre. A buda­pesti gyár, több mint 10 éve fog­lalkozik szintetikus fonal terje­delmesítéssel s nagy tapasztala­tokat szerzett, s ezért úgy hatá­roztak, hogy az új gépeket ott állítják fel* míg a Duna Cémagyár rmíselyem- kreppelő gépeit a Tolnai Se­lyemgyár kapja meg. Ezzel párhuzamosan átadnak a tol­nai gyárnak mintegy 200 ton­na szintetikus fonal terjedel­mesítésére alkalmas, régebbi típusú berendezést is. hogy a későbbi fejlesztés előtt megismerkedhessenek az új ter­mék gyártási technológiájával. Tolnán 24 millió forintos költ­séggel egy új üzemcsarnokot épí­tenek. Ebben a mintegy 3000 négyzetméteres üzemcsarnokban a viszkoz-műselyem kreppelést Végzik majd. A Gazdasági Bizottság döntése értelmében a két gyárat érintő beruházás összege 178 millió fo­rint, ebből 71 millió forint a költségvetési hozzájárulás, míg 107 millió forintot tízéves hosszú lejáratú kölcsönként vesz fel a vállalat. Eddig a Gazdasági Bizottság döntésének lényege, amelyet ért­hetően örömmel fogadtak a Tol­nai Selyemgyár vezetői és dol­gozói egyaránt. — Hosszas tanakodás előzte meg a döntést, amelyet a gyár műszaki és gazdasági vezetői nagy örömmel és megnyugvással fogadtak. Úgy érezzük, a gyár életében sorsdöntő volt ez a dön­tés. Előzetes megállapodásaink értelmében a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat még ez év október 1-én megkezdi az új üzemcsarnok alapozását. A tervek szerint az alap még a rossz idő beállta előtt elkészül, és télen csak a vasszerkezeti munkát végeznék. Az új üzemben 1970 végén indul meg a munka A beruházás közel kétszáz új dolgozó foglalkoztatását biztosítja, — mondja Gravencz József mű­szaki osztályvezető. A dolgozók véleményét a ked­vező hírrel kapcsolatban Novák Nándor,né, a szakszervezeti bizott­ság vezetője tolmácsolja: — A hír hallatára dolgozóink szinte egy emberként jegyezték meg: „Végre mi is kapunk vala­mit’’ Nem azért, mintha az el­múlt években nem fejlődött volna a gyár, de az elmúlt évben, ami­óta szóba került ez a lehetőség, többen is úgy vélekedtek, hogy nem lesz ebből semmi. Most, hogy a Gazdasági Bizottság meghozta döntését, s ez a döntés számunk­ra kedvező, érthető az öröm. Most már egycsapásra megszűntek a találgatások, kételyek. A gyár szocialista brigádjai vállalták, hogy a parkosított udvarrészt, ahol az új üzemcsarnok épül majd fel, társadalmi munkában előkészítik az építkezés megkez­désére. Úgy tervezzük, hogy szeptember közepén hozzálátunk a munkához. Bár sajnáljuk a szép parkot, mégis örömmel te, lepítjük át. A Tolnai Selyemgyár, amelynek létét a közelmúltban oly kétsé­gessé tette a rohamosan csökkenő selyemgubótermés, a Gazdasági Bizottság döntése után gyors fej­lődés előtt áll. SZIGETVÁRT LÁSZLÓ fl magyar pártkiiidöttség elutazott Pozsonyba Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárá­nak vezetésével magyar pártkül­döttség utazott péntek délután Pozsonyba, a hat testvérpárt képviselőinek találkozójára. A de­legáció tagjai: Fock Jenő, a mi­nisztertanács elnöke és Komó­csin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Aezél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügy­miniszter és Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Josef Pucsik, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnök­ségének küldöttsége pénteken megérkezett Pozsonyba. Az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bi­zottságának küldöttsége külön- vonattal — szintén pénteken dél­után — Pozsonyba érkezett. A ’csehszlovák küldöttség repü­lőgépének érkezése után néhány perccel leszállt a pozsonyi repü­lőtéren a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének repülőgépe. A lengyel pártküldöttséget Wladys- law Gomulka, a LEMP Közpon­ti Bizottságának első titkára ve­zeti. EZ TÖRTÉNT Péntek délután és este sorra ér­keztek Pozsonyba a hat szocia­lista ország testvérpártjai, hogy részt vegyenek azon a szombat reggel kezdődő találkozón, amely­nek megtartását az ágcsexnyői szovjet-csehszlovák tanácskozá­sok zárúközleményétoem jelentet­ték be. Dubcek: Soha nem a szocializmus útjáról Prága (CTK). Alexander Dub­cek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken délben rádió­beszédet mondott, amelyben töb­bek között kijelentette: — Nagy megelégedéssel fogad­tuk azt a tényt, hogy olyan rö­vid idő alatt találkozhattunk a Szovjetunió Kommunista Párt­jának képviselőivel. A szovjet elvtársakkal teljesen nyílt eszme­cserét folytattunk a kapcsola­tainkkal összefüggő problémák igen széles köréről. — Őszintén megmondom, hogy Önök teljesen meg lehetnek elé­gedve a tárgyalások eredményei­vel és szellemével. Betartottuk azokat az ígéreteket, amelyeket Önöknek tettünk, és ugyanazzal a meggyőződéssel tértünk vissza, mint amellyel a tárgyalásokra utaztunk: következetesen hala­dunk azon az úton, amelyre a Csehszlovák Kommunista Párti és egész népünk ez év januárjában lépett. — Amikor ezekről a számunkra örvendetes eredményekről szólok, nyíltan beszélnem kell és rá kell mutatnom szovjet barátaink jó­indulatára és arra a törekvésére, hogy megértsék problémáinkat és figyelembe vegyék azok sajátos­ságait, tiszteletben tartsák min­den egyes pártnak azt az elide­geníthetetlen jogát, hogy maga oldja meg saját problémáit. — A tárgyalások során szovjet barátaink meggyőződtek, hogy együttesen védelmezzük a szocia­lista elveket és hozzá akarunk járulni* a szocialista mozgalom erősödéséhez. Internacionalista kötelességünk, hogy a továbbiak­ban a gyakorlatban bizonyítsuk: soha nem térünk le a szo­cializmus útjáról, mert azt népünk döntő többsége, a kommunisták és nem kom­munisták, az egész nemzeti front támogatja. — Tolmácsoltuk szovjet bará­tainknak a mi népeink sokszor kifejezésre juttatott meggyőződé­sét, hogy hazánk további fejlődését a Szovjetunióval cs a többi szo­cialista állammal való köl­csönös testvéri, szövetségi kötelékekre akarják alapozni. — Kijelenthetem, hogy a tár­gyalások ereményesek voltak, hogy ismét folytatni fogjuk együttműködésünket azon elveit alapján, amelyeken a szocialista testvérországok kapcsolatainak épülnie kell, az igazi internacio­nalizmus alapján, amely magában foglalja az egységet és az együtt­működést és ugyanakkor az ál­lami szuverenitás tiszteletben tartását, valamint azt az elvet, hogy minden kommunista párt a maga országában maga való­sítja meg a népe javát szolgáló szocialista politikáját, amelyért — mint már többször hangsú­lyoztuk — ő viseli a teljes fele­lősséget a nép előtt. — Tárgyalásaink során az in­ternacionalizmust nemcsak dek­laráltuk. Mindkét fél készséges­nek mutatkozott, hogy további gyakorlati • lépésekkel mélyítse el a kölqfsonös együttműködést a KGST és a Varsói Szerződés ke­retei között, ----­— Barátságra és jó kapcsola­tokra van szükségünk a Szovjet­unióval, éppen szuvarénitásunk és demokratizálási folyamatunk fejlődése érdekében. Mind­amellett hangsúlyozni kell, hogy országunk népének meg kell őriznie józan ítélőképességét és államfiúi bölcsességét, hogy kü­lönféle ösztönös akciókat és gyü­lekezéseket ne használjanak fel különböző szocialistaellenes __ és szovjetellenes megnyílván ulá' sokra. A pozsonyi találkozóval kap­csolatban Dubcek hangsúlyozta: — Figyelmünket a kommunis­ta pártok közős érdekeire össz­pontosítjuk és úgy fogjuk fel ezt a találkozót, mint gyakorlati lé­pést ebben az irányban, az in­ternacionalizmus és a nemzet­közi kommunista mozgalom ér­dekében. Azok, akiknek Csehszlovákiá­ban drága a szocializmus ügye. akik szíwel-lélekkel féltik a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének ügyét, a megnyugvás érzésével vették tu­domásul, hogy az ágcsernyői találkozó a teljes nyíltság, az őszinteség és a kölcsönös megértés lég­körében ment végbe. Bebizonyosodott, hogy az elvtársi találkozók hasznosan, járulnak hozzá a nézeteltérések tisztázásá­hoz. Politikai megfigyelők nagy fon­tosságot tulajdonítanak Svoboda elnök televíziós beszédének* a többi kgzt annak a kijelentésnek, hogy az SZKP vezetőivel foly­tatott tanácskozás biztosítja azt a nyugodt légkört* amelyre a csehszlovák: kommunistáknak a párt akcióprogramja végrehaj­tásához szükségük van. Az ágcsernyői találkozó ered­ményei közül sok hírügynökség azt emelj ki, hogy a tanácskozó feleik egyöntetűen a KGST-n be- belüli kölcsönös együttműkö­dés fokozásának, továbbá a Varsói Szerződés keretében történő további együttműkö­dés erősítésének szükségessé­gére mutatnak rá és arra a következtetésre jutot­tak, hogy további lépéseket kelt tenni a kommunista és munkás­pártok egységének szilárdítására. Prágában az Óváros-téren több ezer fiatal gyűlt össze, akik­nek a párt: elnöksége megbízá­sából Josef Smrkovsky adott tá­jékoztatót az ágcsernyői találko­zóról. A gyűlés normális lefo­lyását egyes csoportok időnként provokációs közbekiabálásokkal próbálták megzavarni, ami arra utal, hogy a jobboldal erői ma­gukra nézve nem tekintik ked­vezőknek az ágcsernyői találkozó eredményeit. Sokféle munka a tsz-szövetségken Sok témát vitatott meg tegnap a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének elnöksége. Megvizsgálta a Szövetség titkárságának ügyinté­zői munkáját. Ki Hellett egészí­teni a korábban már jóváhagyott munkarendet azzal az irányelv­vel, amit / a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a MEDOSZ és a felsőbb hatósági szeryek adtak ki a szövetség függetlenített dol­gozóinak munkarendjéhez. Meg­tárgyalta a tsz-szövetségi' elnök­ség az erdőgazdálkodás szakmai ellátottságát, a paksi és a bony­hádi vízgazdálkodási társulatok munkáját, a tartalékföldek meg­vásárlásának problematikáját, és a közös, gazdaságok árukapcso­lataival összefüggő teendőket. A tanácskozáson részt vett Horváth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Kelemen László, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának mun­katársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom