Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-02 / 180. szám
Elrabolt évek A népművelés időszerű kérdéseiről Á vezetők közérzete PROFÁNUL .HANGZIK, de tény, hogy hovatovább a „vezetők állagának” megóvására egyre kevesebb gond fordíttatik. S tévednek azok, akik mindezt most az új gazdasági mechanizmus rovására szeretnék írni. Időnként van olyan érzése az embernek, hogy a gépekre, az épületekre jobban vigyázunk, mint a vezető beosztásban lévő dolgozókra. Kopnak, reménytelenül őrlődnek ezek az emberek, többnyire nem a normális munka fárasztja ki őket, nem ez készíti ki szervezetüket, hanem a gyakori felesleges ráadás. A ráadás sokkal jobban igénybe veszi a vezetőt, mint a normális irányító tevékenység. Számtalanszor kénytelenek bosszankodni, hogy jó ügyért fáradoznak, mégis tehetetlenek, ezernyi akadály tornyosul eléjük és mire átvergődtek az egyiken, ott a másik. „A tehetetlenség érzése a legrosz- szabb” — mondják a termelőszövetkezetek elnökei. Sajnos, az időt rabló, vezetőket koptató példáknak se szeri, se száma. Itt van mindjárt Orbán Györgynek, a városgazdálkodási vállalat fiatal, energikus igazgatójának nyugtalanító őrlődése. Hétfejű sárkánnyal hadakozik. Levágja a szörnyeteg egyik fejét, ám nyomban kinő a másik. A panelházak lakói és a „monopóliumok” között őrlődik. Hetek óta kénytelen például foglalkozni a tényleges, irányító munka hátrányára egy olyan üggyel, amelyet a logika törvényei szerint tíz perc alatt el kellene intézni. Arról van szó, hogy vállalata nagy tételben, vagonszám vásárolja a TÜZÉP-től a szenet, de nem a telepen, hanem a vasútállomáson történik az adás-vétel, a kirakodás és a szállítás. A TÜZÉP ennek ellenére mázsánként *1 forint fuvarköltséget számol fel, úgy, mintha a TÜZÉP a szenet beszállította volna saját telepére. Nem szállítja be, de a négy forinthoz mégis ragaszkodik. S ez a négy forint a harminclakásos panelházakban egyenként nem kevesebb, mint kilencezer forinttal növeli a bérlők évi kiadásait. Orbán György igazgató tárgyal,, vitatkozik, erőlködik, eredmény nélkül. Ég az a legszomorúbb, hogy hangfogót kénytelen tenni a szájára, nem csaphat a TÜZÉP asztalára, mert arra is gondolnia kell, hogy az építőanyag-ellátásban rövidül meg, ha ezt a monopolhelyzetben lévő vállalatot magára haragítja. Üzleti partneri viszony? Még a nyomait sem fedezhetjük fel, a TÜZÉP magatartásában. S hány ilyen, napok alatt éveket öregítő ügye van a most még fiatal, energikus igazgatónak? Túl sok ahhoz, hogy tíz évig kibírja. De a TÜZÉP a maga monopo- lisztikus hatalmával vajon hány évvel rövidítette meg eddig a gazdasági vezetők életét? Sajnos, ezt nem lehet kiszámítani, kimutatni, de elegendő csak a dombóvári TÖVÁL vezetőivel beszélgetni és máris van egy olyan érzésünk, hogy sokkal. A dolog képtelensége. hogy a TÜZÉP nem egy nagyhatalmú hatáság, hanem egyszerűen kereskedelmi szerv. Nem a TÜZÉP az egyetlen kereskedelmi szerv, amelyik a hatósági jogkört összetéveszti az üzleti tevékenységgel. Pontosabban, üzleti tevékenység címén hatósági pózból dirigál. OLYKOR ELNÉZŐ mosollyal nyugtázzuk és megbocsátható túlzásnak tartjuk, ha egy gazdasági vezető kijelenti: öt évvel hamarább fogok meghalni. Gyakran sajnos nincs ebben semmi túlzás. Vérforraló huzavona, fontoskodó tisztviselői akadékoskodás igyekszik derékba törni a buzgalmat, a tudást, a hozzáértést. Nemrég a szekszárdi járási párt vb-n Homok István, a faddi Lenin Tsz elnöke elmondta, hogy értékes angol gyártmányú szárító berendezést' vásároltak hónapokkal ezelőtt. Ám a gép a, sok-sok utánjárás ellenére, még mindig valahol Budapesten rozsdásodik, mert állítólag a Külkereskedelmi Minisztérium halogatja a behozatali engedély kiadását. Ha a faddi Lenin Tsz elnöke ilyen esetekben orvosi vizsgálatnak vetné magát alá, az orvos akár kandidátusi disszertációt írhatna a szervezetre káros vérnyomás-ingadozás, és a bürokrácia összefüggései címén. Nem más ez, mint a gazdasági vezetők életévéi való, enyhén szólva túlzottan nagyvonalú gazdálkodás. Nehéz kifogyni a példákból. A minap Szentgyörgyi Ferenccel, a gyulaji közös gazdaság elnökével, és Müller Mártonnal a tsz főkönyvelőjével beszélgettünk. Évekkel ezelőtt a gyulaji közösség sok munkával, tíz kilométernél is hosszabb kerítést épített a vadkárok megelőzésére. Azután mi történt? A gyulaji vadgazdaság a maga kerítését másfél kilométer hosszúságban lebontotta, ezzel mintegy kaput nyitott a vadaknak a termelőszövetkezet területére. A szövetkezeti gazdák mun Icája tehát tulajdonképpen kárba veszett. A közös gazdaság vezetői pedig úgy érzik, a vadgazdaság önkényes intézkedéseivel szemben tehetetlenek. BESZÉLGETHETÜNK a cikói, az alsónyéki tsz-elnökkel. a Tolnai Fémipari Ktsz elnökével, a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatójával, a Szekszárdi TÖVÁL igazgatójával, öt perc múlva ott kötünk ki, hogy az elrabolt évekre kell gondolnia az embernek. Bizalmas, négyszemközti beszélgetések alkalmával a gazdasági vezetők egyike, másika bevallja: rosszul alszik, ideges, családja körében hamar felcsattan és gyakran megmagyarázhatatlan nyugtalanságot érez. Aligha lehet ezen csodálkozni. S merő képtelenség valamiféle lelkiismeretfurdalásról beszélni. Annál inkább lelkiismeretlenségre kell gondolni, arra, hogy időnként mintha szándékosan szeretnék kétvállra fektetni és kiütni a legjobb gazdaság- vezetőket. ök nyilván nem hagyják magukat, de pontosan ebben a küzdelemben kopnak el, ha negyvenéves korukban még nem is érzik a fáradtságot. Nem sajnáltatni akarjuk őket, nem is igénylik, de ha a dolgozóik munkakörülményeinek _ javítása állandó és szünet nélkül tartó folyamat, akkor ez talán rájuk, a gazdasági vezetőkre is vonatkozhat. Ne akarjuk, hogy miközben az átlagos életkor hazánkban nő, egy dolgozó réteg átlagos életkora csökkenjen. SZEKULITY PÉTER A kárszakértő jóindulata Már éppen ott akartuk hagyni az üszkös, tetőtlen házat, amikor egy batyu gazzal hazatért a tulajdonos, öreg parasztasszony. Leült az udvar közepén egy új gerendára és elkezdett sírni. — Minden volt itt. Most meg semmink sincs. Jaj! A nyulacskáim is mind elégtek. Olyan szépek voltak, a jövő hónapban leadhattam volna őket. . . És egy kövér gácsér is bennégett. Hogy sajnálom! Tavaly is négyszáz- nyolcvan forintot kaptam a nyu- lakért. A kárszakértő lehajol a zokogó asszonyhoz. — Mi most többet számoltunk, mint amennyiért a fölvásárló átveszi a nyulat. Nyugodjon meg néni, majd megsegíti magukat a jóisten. Ezt mondja neki. Pedig 6 segített. Kizárólag ő, a Biztosító kárszakértője. Előzőleg, amikor még csak magunk jártuk a szörnyű portát, a tető nélkül merede- ző falak környékét, a törmelékes udvart, ahol ócskavassá égett háztáji és háztartási gépek meredez- nek, halkan megjegyezte mellettem Vancsa Sándorné, az Állami Biztosító megyei igazgatóságának szervezési előadója: — Nagyon jóindulatú. Mármint a kárszakértő. — Amit csak lehet, fölszámít. Műszaki károkra rakják, de ért a jegekhez is. Univerzális ember. Nagyon érdekelt, hogy mennyire függ a kárbecslés a szakértő emberi tulajdonságaitól, jó, vagy kevésbé jó szívétől. Hazafelé menet finoman elkezdtem faggatni Köbí Elemért, aki a Biztosító szekszárdi járási fiókjának munkatársa. A kérdést természetesen nem így tettem fel. — Hogyan tudja pontosan, illetve megnyugtatóan megállapítani, mi égett el a házban, a padláson? — Maradványokat keresünk. Mindig vannak maradványok. — És ha teljesen elégnek bizonyos dolgok? — Tájékozódik az ember. Megnézem, milyen a ház, helyesebben, milyen lehetett a tűz előtt, mennyire módos, vagy szegényes. Aztán megkérdezem a szomszédokat. De látja is az ember a károsultakon, mi a helyzet. Ha őszinték és nem akarnak átverni, én is elmegyek a legvégső határig. Persze többet adni nem lehet, mint amennyi jár, de azt igyekszünk hiánytalanul. Itt most S. I. várdombi lakos esetében hatvankétezer forint a kártérítés. S. I.- nek régi típusú háztáji biztosítása van, évenként 130 forintot fizetett. — Hogyan számította ki, menynyit ér a teljesen elégett tető? — Néhány félig égett gerenda azért maradt, és megnéztem, milyen típusú volt a tetőszerkezet. A számításhoz pontos előírások vannak. Mindig új értéket veszünk alapul, tehát, hogy egy bizonyos tető mennyibe kerül új kólában, és abból a számból levonjuk az avulást. Az avulás az időtől függ, a házépítéstől eltelt évek számától. Persze, akinek leég a háza teteje, kénytelen újat csináltatni, a Biztosító viszont nem fizetheti az új tető értékét, mert nem az égett le, hanem a régi. Rendszerint kisebbre veszik a házat az újjáépítéskor, elhagyják a gazdasági épületek egy részét, így kevesebb tető kell és ahhoz elég a pénz. — Ha jól gazdálkodnak, még marad is — mondja Kisiván János, a Biztosító járási fiókjának vezetője. S. I.-éknél is kisebb lesz a ház. A fiúk mondta el. Ö jött ide az égett házhoz a megbeszélt időre, aláírni a kártérítés okmányait, mert az apa kórházban fekszik. Az új cserép és a gerenda már ott van az udvaron. Kezdődhet az újjáépítés, mert a pénzt azonnal megkapják. A tűz után három héttel történik a kifizetés ebben az esetben. Előbb is folyósítaná a Biztosító, de meg kell várni a rendőrségi és tűzrendészeti vizsgálatot, amíg az ártatlanság bebizonyosodik. Vagyis az, hogy nem a tulajdonos hibájából keletkezett a tűz. Ebben az esetben a villanyvezeték rövidzárlata az ok. A szörnyű hőségben hamar lángra lobbant az egész tető. — Mesélik — a kárszakértő is tud minden részletet —, hogy a közelben dolgozó kőművesek rohantak az égő házhoz, betörték az ajtót, és hordták a szobaberendezést a szomszédba. így az meg is maradt. Más semmi. Jöttek aztán a gépjavító állomásról is, főként fiatalok és mentették, amit lehetett. Arra járt egy szovjet katonai teherautó, megállt, a katonák vödörrel próbálták oltani a hatalmas tüzet, de már nem lehetett ilyen módon. Itt már csak a kárszakértőnek maradt munka. Becsülettel el is végezte. G. J. A nyári feladatokról A nyár a vége félé közeleg " már, és ha elkéstünk az előzetes tanácsadással, mert valóban kevés dkk foglalkozott a nyári népművelési munkával, próbáljuk felidézni a végzett, vagy végzendő feladatokat, támpontot adva a következő nyárra való felkészüléshez. Átfogó képet nehéz lenne nyújtani a nyári népművelési munkákról, a nagyobb rendezvényekről, pedig szükségtelen beszélni, hisz a sajtó, rádió, televízió bőven foglalkozik velük, van anyagi alap a megvalósításhoz, eszköz és mód a propagandához. Azokról a helyekről és programokról szeretnék néhány gondolatot elmondani, melyek nem szerepelnek az ország nyilvánossága előtt, értékeik és jelentőségük azonban nem lebecsülendő. A falusi népművelési munkáról, elsősorban a közepes és kisebb településekről, azaz a körzeti művelődési otthonok és klubkönyvtárak nyári ellátásáról lenne sző. A falu és város közötti különbség megszüntetése a népművelőket is komoly feladatok élé állítja. A kereskedelmi hálózat bővülése, a termelő gazdaságok gépesítése, a falusi ipari üzemek létrehozása kétségtelenül a városiasodást segítik elő, A téli-nyári üzemszerű termelés mellett a nyarat a népművelésben sem szabad holt szezonként elkönyvelni, mert ez is oka lemaradásunknak. A városokban is bezárják a színházak kapuit, de ezzel nem szűnik meg a tevékenység, a kőházakból a szabad térre kerülnek nagyrészt a rendezvények és a nagy melegben a könnyű műfaj kerül előtérbe. A körzeti művelődési otthonok is tervezhetnek a maguk módján és az adott lehetőségeket kihasználva nagyszabású rendezvényeket. A lehetőségek nem zárulnak le a körzet, sőt a járás határán sem, hiszen a művelődési autók segítségével sokfelé el lehet jutni, sok helyről lehet különböző programokat .Jutányos áron” beszerezni. Ezeket kell összegyűjteni, kiegészíteni a helyi forrásokkal és a kereskedelmet, vendéglátóipart meggyőzve kész egy helyi, vagy körzeti igényeket kielégítő falusi Az ÉVM. Épületasztalosipari és Faipari Vállalat kaposvári üzeme 1968—69 évre nyers parkettalrízt korlátlan mennyiségben vásárol hivatalos áron minden kemény lombos lakói. Érdeklődni lehet Kaposvár Cseri u. 22. Telefon: 11— 251. Ügyintéző: Csonka. (27) vasárnap terve. Nagyon aébtéz egy cikk keretében ismertetni a rendezvény megvalósítását.. Sor- máit, csupán néhány lényeges gondolatot szeretnék leírná. A körzeti művelődési otthon társadalmi vezetősége hívja meg a járása, megyei művelődési ház egy-egy előadóját, a rendezvény- sorozat megvalósításában közreműködők munkatársait és — ki mit tud adni alapon — közösen alakítsák ki a falusi vasárnap egész napos programját. Qélelőtt folyamán kerül sor a kiállítások megnyitására, tárlatvezetésekre, a gyermekek foglalkoztatására, bátxnásor- ra, mesefilmek vetítésére, az MHSZ segítségével rókavadászá- tot lehet rendezni. Délután cael- lemi vetélkedőre, sportműsorra, szabadtéri folklórműsorra kerülhet sor. Az e&ész napos programot műsoros táncmulatsággal* vagy csak táncrmjlatságg&l lehet bezárni. A rendezvényeket a körzet székhelyén — ha az megfelelő helyiségekkel rendelkezik —, vagy a körzet községeiben for- gószínpadszerűen tervezhetjük. Komoly gondot kall forditáni az előkészítésre, szervezésre — főleg ha a körzetet a központba kell mozgósítani —, és nem kevesebbet a külső rendezvények megvalósítására. Külső rendezvényeknél az ellátás, árusítás megszervezése a legnagyobb gond. A helyi általános fogyasztási és értékesítési szövetkezettel karöltve ajándékpavilont, könyvsátrat, büfét, stb. kell felállítani, iparcikk-kiállítást és vásárt rendezni. Contos az időpont megválása. * tása its. Helyi hagyományokra építve (augusztus 30, búcsú, az aratás befejezése, szüreti mulatság, stb.) könnyebb az emberek mozgatása. A forgatókönyv összeállítása elengedhetetlen feltétele a sikeres rendezvényeknek. A rendezvények meghatározása, a hely és az időpont rögzítését, a' gépkocsik mozgatását, a felelés személyek megnevezését keM rögzíteni ebben és így alapkövévé válik az egésznek. Gazdaságosság szempontjából is megszívlelendő a falusi vasárnapok rendezése, mert ha a munkát lelki ismeretesen végezzük, biztosan bevételtöbbletet hoz a művelődési otthoninak. GELENCSÉR JÁNOS, bonyhádi járási műv. ház ifaggató Több éves gyakorlattal delkező reomezőgazdasági gépszerelőket alkalmazunk. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés Tm. Talajerőgazdálkodási Vállalat Székszárd, Keseiyűsi út. (»3) • • Or önt nálunk vásárolni! ízlésének legmegfelelőbbet választhatja! Araink versenyképesek! Külön, egyéni kiszolgálás! Népművészeti és háziipari bolt Székesfehérvár, Kossuth L, u. 2—4.
