Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-07 / 158. szám
A népművelés néhány időszerű kérdéséről Társadalmi berendezkedésűn k megköveteli az önművelést, mert a gazdasági, tudományos és technikai fejlődést rohamos léptekkel követni és megvalósítani csak a kultúrált, művelt ember képes. A művelődési és népművelési intézmények feladata segíteni az embereket, hogy eljussanak a társadalmi szükség- szerűség kívánta egyre magasabb kulturáltság fokára. E feladat végrehajtásában különösen nagy és fontos szerepet vállalnak vidéken a művelődési házak, könyvtárak dolgozói, a népművelők. Üj rendelet: új tipizálás tez-ek egyes kiemelt népművelési formákat — tehát például műszakiak klubja, vagy agronó- musok összejövetelei stb. — támogatnak, s azok kiadásait is fedezik. De vállalják a költségvetés bizonyos részköltségeinek megtérítését is egyes helyeken. Ez az erkölcsi és anyagi támogatás legtöbb esetben azonban ott képzelhető el, ahol már a helyi szükségleteknek megfelelő művelődési intézménnyel rendelkéznek. kategóriába sem tudták besorolni őket jelenlegi rossz állapotuk, nem megfelelő felszerelésük miA , - ,, . , , , , att. így tehát a megyei művelőA népművelés! munka tártál- dési intézmények 31 százaléka nem rendelkezik a minimálisan . előírt feltételekkel sem. Ezeknek Uj epület kell a művelődési intézményeknek jelentős hányadát részben átalakítással, a felszerelés megújításával lehet rendbe hozni. Jelentős mának és módszereinek új alapokra helyezése, a jelen körülményeknek legmegfelelőbb népművelési formák és utak keresése napjaink kulturális életének egyik legfontosabb feladata. En nek az egetszseges vitákkal, utke- azonban azoknak a községeknek resesekkel telt időszaknak, mint- a száma is ahol a heiy2eten csu_ egy bevezetője volt az a kor- pán üj kimondottan kulturális manyrendelet, amely az ev ele- céiokra tervezett és épített közjón születeti, s amely a művelő- intézményekkel lehet segíteni. S déái házak új besorolását, kate- mindezek mellett meg kell je- górizálását rendelte el. A rendé- gvezni, hosy a különböző kátéiét szerint a művelődési hazakat páriákba besorolt művelődési inhárom kategóriába kell besorol- tézmények felszerelése, körülmé- ® három kategóriának meg- nyei a legideálisabbak. felelően keli átalakítani- így létre hozhatók művelődési központ, rnűvelődési ház ás klubkönyvtár funkcióit betöltő intézmények. Művelődési központot nyolcezernél nagyobb lélekszámú községekben lehet kialakítani. Az ilyen épületeknek rendelkeznie Ei kölcsileg és anyagilag együtt Ez a megyei helyzet — amely talán nem mondható kizárólag kell színházteremmel és a helyi ®Pfci4hsan, megyeinek — önkénszükségleteket kielégítő klub- és t lj^yy^tJa a kérdést: vajon a' szakköri helyiségekkel. Nvitva r nyelet megszületése nem marad-e meg csupán formai, szervezeti változás keretei között, miterjedő létszámú községek műve- ^etőségBÜf híján a lariZcí ínim/,r,f.öv színnad- enlegi helyzet gyors es jelenNyitva tartási ideje legalább heti 36 óra. A művelődési házak 1500—8000-ig lődési intézményei. Egy színpad dal ellátott előadóteremmel és legalább egy klubhelyiséggel, s tős javulására nem számíthatunk? Mert az ideális körülmények két szakköri szobával kell r’en- 1^szas™ddelkeznie. Nyitva tartási idejét hatjuk úgy is tálán, évtizedes hetente 18 és 36 óra között kell ™.nkat klvfn- ® . rendelkezésre megállapítani. Klubkönyvtárakat a*^° anya&! lehetőségek miatt. 1500-nál kisebb lélekszámú köz-^ a helyzeten talán azok a tőségekben kell berendezni. Leg- rekvések segítenek a legjobban, alább egy klubhelyiségből és egy amelyek napjainkban mind job- szabad polcos könyvtárból all. ban terjednek országszerte. Azok Nyitva tartási ideje heti 8 16 a törekvések, amelyek közös neóra között van. vezője; a művelődési intézmény környékén lévő tsz-ek. üzemek, Meovei Vielvvet vállalatok saját érdeküknek is megyei ueiyzci megfelelően anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatják a be- A rendeletnek megfelelően a lyi művelődési törekvéseket. En- megyei tanács művelődésügyi nek különböző formái léteznek, osztályának népművelési csoport- így, vannak olyan helységek, ja_ már elvégezte a megyei nép- ^ közösen _ tehát ^,ldául a művelési mtezmenyek uj tipiza- , , , „ .. iását. E szerint 7 művelődési köz_ tanacs es a termelőszövetkezet pontú, 39 művelődési ház és 34 tartják fenn az intézményt. Elő- klubkönyvtár jellegű kulturális fordul, hogy egy közigazgatási intézménynek adták ki a műkő- egys£gen belül a különböző szer- desi engedélyt. A megye terule- , “ tép pedig 46 eddig művelődési vek összehangoljak es megoszt otthon, vagy ház gyanánt hasz- ják a művelődési feladatokat, s nált épületre, helyiségre nem ad- közösen vállalják a kiadásokat, tak működési engedélyt. Egyik Tapasztalható, hogy üzemek, A nagyobb prohlémát azoknak a községeknek kell megoldaniuk, ahol új épületek — vagy a régi átalakítása nagyobb összegű befektetést kíván — felhúzására van szükség. S e feladat esetében nemcsak az anyagi feltételek megteremtése a probléma, bár kétségtelenül ez az egyik legnagyobb. S éppen azért,» mert jelentős összegekről van szó, ki kell mondani a kérdést: érdemes-e művelődési intézményeket építeni a községekben, s ha igen, egyáltalán milyennek készüljenek azok? Igaz, az új besorolási rendszer előírja a község lakosságának létszámához viszonyítva a követelményeket, de vajon jelenleg erre van-e, s mi több, erre lesz-e szükség tíz, avagy húsz esztendő múlva is? S ha előre nézünk, mennyi időre érdemes előre szaladni a várható követelményekkel? Megtaláljuk-e a helyes utat, beruházásainknál az észszerűség határán maradunk-e? Nem dobunk-e ki esetleg felesleges milliókat, s nem fukarkodunk-e ott, ahol azokra nagyobb szükség volna? A kérdéssort kérdésekkel lehet folytatni, mielőtt választ lehetne adni. A feladat a művelődési intézmények „hogyan tovább?”-jának pontos megállapítása volna. Bár az új rendelet a besorolással mintegy irányt szab a hogyan továbbnak is, mégsem véletlen, hogy éppen a körül bonyolódik napjaink népművelési vitáinak Népművelők jelentős hányada: mi egyáltalán a művelődési házak (használom ezt most népművelési intézmények értelemben) feladata? nyújtó együttesektől eltekintve nincs szükség. Előadásaikat a kultúra elgépiesedése — rádió, televízió, magnetofon, hanglemezek — idején szűkre szabott lehetőségeik miatt nem igényli a közönség. Művészibbet, tökéletesebbet kap otthonában. (Ennek hátrányait, külön és komplex témakörét itt nem tárgyalom.) így a szakköri és klubmunka kerül a népművelés előterébe. De vajon kerül-e igazán? Kevés az igazán jó szakkör és kevés az igazán jó klub még akkor is, ha néhány egészen kiváló akad. Ennek oka pedig, hogy a szakköri és klub- munkához egyaránt nélkülözhetetlenek a megfelelő feltételek: tiszta, valóban csábító és maradásra késztető klubszobák, a szakköri munkához szükséges legalább minimális, felszerelés és a hozzáértő szakképzett, átadható és terjeszthető ízléssel bíró, s valóban fáradhatatlan, aktív szakkörvezető. Ezek a feltételek ilyen szép összhangban pedig csupán néhány helyen és esetben léteznek. Hiányuknak — együttesen és kü- lön-külön is — megvan a visszahúzó, romboló hatása. Megteremtésük nem is könnyű feladat, így azután sok helyütt csak erőltetik a népművelési tervek a klubok, szakkörök létrehozását, de azok a valóságban nem az elképzeléseknek megfelelő módon funkcionálnak. A helyzet tehát ismét vitát serkent: milyen szakköröket, klubokat érdemes létrehozni, kik támogassák ezek munkáját, kik vezessék a szakköröket? Honnan és hogyan kapjanak a szakkörvezetők maguk is továbbképzést? (A jelenlegi forma nem megfelelő!) Milyen módon lépjenek közönség elé az alkotó szakkprök? Milyen mérce szerint történjék a közönség elé kerülő munkák kiválasztása? Szakköri és klubmunka Az már szinte beigazolódott megállapítás, hogy színjátszó csoportokra, tánccsoportokra — egyes igazán művészi produkciót S ha e témát csak éppen érintő rövidséggel is, de szólni kell a népművelők helyzetéről is, ha a művelődési, kultúrálódási kívánalmakat és helyzeteket mérlegeljük. A megyében úgy 90-re tehető a főfoglalkozású, s úgy 150-re a tiszteletdíjas népművelők száma. Több fórumon elhangzik a népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülése, amely jelenleg nem megfelelő. Bár feladatuk hasonló, mint a pedagógusoké, — körülményeik kialakításában nagy a különbség. Nem megoldott a népművelők lakáshelyzete, a pedagógusokéhoz hasonló kedvezményes építési kölcsönt egyáltalán nem. vagy csak alig kapnak. Étkezésüket a legtöbb községben nem tudják kedvezményesen megoldani. A problémának azonban másik oldala is van. Ä népművelőknek csupán körülbelül 25 százaléka ha rendelkezik főiskolai, egyetemi végzettséggel, s akad köztük szép számmal olyan is, aki megállt az általános iskola nyolc osztályánál. Fejlődésük, továbbtanulásuk nemcsak egyéni kötelesség, de társadalmi feladat is. Hogyan tud kultúrát terjeszteni az, aki maga sem lépte túl az alapműveltség határát? A tiszteletdíjas népművelők többsége pedagógus. Tiszteletdíjuk alacsony. Feladataik száma viszont — legalábbis azoké, akik valóban irányítói a község kulturális életének — szinte felmérhetetlen. * A vidék közművelődési életének időszerű kérdéseiről még hossza- san lehetne írni. Vannak olyan, a témához tartozó problémakörök, amelyekre $ cikk nem terjedt ki. A teljes, alapos kifejtés egyetlen cikk keretein belül azonban elképzelhetetlen. Az írás szándéka csupán a téma felvetése volt, a cikk a problémához tartozó gondolatok elindítására hivatott. A részletek tisztázását, az elképza^ések, különböző nézetek kifejtését azoktól várjuk, akik nap, mint nap foglalkoznak a közműveléssel, maguktól a népművelőktől, a témában jártas szakemberektől. MÉRY ÉVA IDÉNYMUNKÁRA SZAKKÉPZETT úszómestert keresünk Jelentkezés a kórház személyzeti irodáján. (Megyei Kórház, Szekszárdi (60) MIO HAVI GARANCIA Korszerűség — Üzembiztonság — Világszínvonal (85)
