Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-05 / 156. szám

Folyamszabályozás -— árvízvédelem Tegnap, a délutáni órákban ülést tartott a Tolna megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság. Először megvitatták a nagyvízi folyam­szabályozásról, az árvízvédelem­ről és a hajózható víziutak fej­lesztéséről készült összefoglaló jelentést. A vizsgálatot Philip István vezette. Célja az volt, hogy felmérjék, mi a helyzet a megyében az árvízvédelmi vona­lak építésével? Hogyan használ­ták fel a tanácsi és a gazdálkodó szervek az erre a célra szánt összegeket? A vizsgálat során a múlt évi és az idei adatokat néz­ték át. Felhasználták megállapí­tásaiknál az 1956-os és 64-es ár­víz tapasztalatait. Az anyag fel­dolgozásában és a vizsgálat le­bonyolításában 14 népi ellenőr, 62 munkanapon át vett részt. Megállapították, hogy Tolna megye területén helyezkedik el a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság árvédelmi fővonalainak jelentős része. A megyei árvé­delmi szerveknek a Duna jobb partján a Sió, a Nádor és a Völgységi patak jobb- és bal­partján kell dolgozniuk. Ez ösz- szesen 208,3 kilométer hosszúsá­got tesz ki. Ezenkívül közel 66 kilométer hosszúságú másodren­dű védvonalakról kell gondos­kodniuk a különböző tanácsok­nak. Az 1965-ös árvíz után úgy állapították meg a fejlesztési terveket, hogy az eddigi legna­gyobb árvízszint fölötti egymé­teres túlterhelést is elbírjanak a töltések. Az árvízvédelmi mun­kák a terveknek megfelelően megkezdődtek, és folyamatosan végzik azokat. A vizsgálat kiterjedt az árvíz- védelmi osztagok szervezeti kér­déseire is, a társadalmi tulajdon védelmére, a gyeptakaró állapo­tára és a hajózható víziutak ki­építésében végzett műszaki és gazdasági munkákra. A megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tagjai ezután meghall­gatták az elnöki beszámolót és megvitatták az 1968. II. félévi munkatervjavaslatot, majd egyéb ügyek, bejelentések elintézésére került sor. A Tamási Járási Tanács VB ülése A két vb-ülés között tett in­tézkedésről és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szó­ló jelentés után a Tamási Járási Tanács VB tegnap délelőtti ülé­sén még 3 napirendi pont sze­repelt. Beszámoló hangzott el az óvo­dák helyzetéről, felszereléséről, létszámáról, valamint tartalmi munkájáról. Az ismertető meg­mutatta, hogy Fürgéd kivételé­vel a járás valamennyi közsé­gében működik óvoda, szám sze­rint 31. Még olyan kis helyeken is, mint Alsópél és Fornád pusz­ta, van ilyen intézmény, Simon- tornyán 3 önálló vezetésű óvoda is működik. Örvendetes, hogy minden jelentkezőt fel tudtak venni az óvodákba, amelyekben 51 csoport keretén belül foglal­koznak a gyermekekkel. A 31 in­tézmény közül 12 állandó jelleg­gel, 19 pedig a nyári hónapok­ban működik. Ezután Cs. Kovács József, a TS járási elnöke számolt be a járás sportmozgalmának helyze­téről, s a feladatokról, majd a bejelentésekre, s a határozatok hozatalára került sor. AcnlÓS — és szondás 'MŰ vagon termés A z idei év még az idősebb, ** több évtizedes gyakorlat­tal, tapasztalattal rendelkező me­zőgazdasági szakembereket is meglepte. Másfél-két hónappal ezelőtt még mindenki arról beszélt, hogy a tavaszi aszály miatt az utóbbi évek leggyengébb gabonatermé­sére lesz kilátás. Valóban, a sok éves tapasztalatok birtokában ez­zel a ténnyel kellett reálisan szá­molni — hiszen a Dunántúlon ta­valy ősz óta nem esett számot­tevő csapadék, és jószerint máju­sig száz-százötven milliméter volt a csapadékhiány. A pesszimisták már természeti csapásról, kataszt­rófáról beszéltek, és azzal az ag­godalommal : egyáltalán megte­rem-e az idén az ország kenyere? Most viszont, az aratás első harmada után — mert ilyen ko­rai aratásra is alig volt példa — meglepő eredményekről érkeznek információk. Az elmúlt néhány évben az árpa váratlanul gyen­gén fizetett — a szakemberek ar­ról beszéltek, hogy nem is ér­demes termeszteni — és a gya­korlatban nagyon sok gazdaság­ban inkább takarmánygabonát termeltek. Most viszont megle­pően jó árpaterfnósekről érkeznek hírek. A bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezetben 240 hold­ról átlagosan 21.75 mázsa árpát arattak, a tervezettnél csaknem húsz vagonnal többet. A Dal- mandi Állami Gazdaságban az eddig learatott búza 18—23 má­zsával fizetett. Az eredmények természetesen területenként vál­Tolna megyében az általános fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek a hozzájuk tartozó egyéb szövetkezeti szervekkel együtt mintegy 100 000 tagot számlálnak. Nem kétséges, hogy sok embert érint az új alapszabály kidolgo­zása, éppen ezért nyilatkozatot kértünk Szoboszlai Jenőtől, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetőjétől. — Mi tette szükségessé az új alapszabály kidolgozását? — Mindenekelőtt az, hogy a je­lenleg érvényben lévő már el­avult, nem tükrözi az elmúlt évek változásait, alkalmatlan a gaz­dasági reform végrehajtására, sőt több tekintetben ellentétes az időközben megjelent jogszabá­lyokkal, az újabb politikai, gaz­dasági koncepciókkal. Mindebből következik, hogy az új alapsza­bály elkészítése komoly politikai feladatot jelent szövetkezeteink részére, méghozzá olyan politikai feladatot, aminek megvan a maga gazdasági kihatása is. — Az alapszabály elkészítésé­hez az OFT kiadta az alapsza­bálymintát. Mi ennek a célja? Nem az történik majd, hogy minden egyes szövetkezet egy­szerűen lemásolja? — Van egy sor általános szem­pont, amineik feltétlenül kifeje­toznak, de az az általános véle­mény van kialakulóban, hogy a gabonák idei termésátlaga meg­közelíti a tavalyit —, de általá­nosak a vélemények abban is, hogy régebben — a tapasztalatok is bizonyítják — ilyen kedve­zőtlen időjárás katasztrófát jelen­tett volna az egyéni gazdaságok­ban. Az idei gabonatermés cáfol — és bizonyít. Éspedig megcáfol régi, érvé­nyesnek ítélt tételeket. Cáfolja azt, hogy , kedvezőtlen időjárás egyet jelent a gyenge terméssel. Egyúttal bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás új agrotechnikájának vitathatalan fölényét a kis par­cellás gazdálkodással szemben. Egy, tavaly ősszel a megyé­*■ ben járt jugoszláv újság­írót meglepett a földek megmű­velésének foka. A közelmúltban Kurnik Ernő professzor az Treg- szemcsei kutatóintézetben végzett kísérletekkel bizonyította, hogy a megfelelő agrotechnikával meg­művelt, jól trágyázott földön a növény kétszeresen kisebb víz­igénnyel fejlődött, mint a tvágyá- zatlan. A tudós tulajdonképpen azt bizonyította, amit a külföldi újságíró észrevett. Éspedig azt, hogy a szakszerű művelés képes ellensúlyozni a kedvezőtlen idő­járás hátrányait. Tolna megye mezőgazdasága ta. valy eljutott ahhoz, hogy elvé­gezték a gazdaságok az őszi szán­tást. Korábban, éveken keresztül párt- és állami szervektől kö­zősre kell jutni minden alap­szabályban. Ilyen például az, hogy akkor határozatképes a szö­vetkezet küldöttgyűlése, ha a tg- gok kétharmada megjelenik, vagy minden tagnak, függetlenül a részjegyei számától, csak egy sza­vazata lehet. Feltétlenül benne kell lenni minden alapszabály­ban az önállósággal, a demokra­tizmussal, a vállalatszerű gaz­dálkodással kapcsolatos pontok­nak. Ezek alapvetően hozzátar­toznak minden szövetkezet lénye, géhez. De ezeken kívül minden szö­vetkezet egy csomó sajátossággal is rendelkezik, s az jelent majd nagy feladatot, hogy ez a sajátos­ság kidomborodjék minden alap­szabályból. Például a felvásár­lással kapcsolatos feladatok e- szén másképpen jelentkeznek Dunaföldvárón. mint Gyünkön.- A tagságnak joga lesz az új alap­szabályban az elnevezést is meg­határozni. Például lehet ilyen ne­vet választani: ..Sárközi”. „Ka­pós-menti” stb szövetkezet. Egy- eey célfeladat — mondjuk áru­ház — megvalósítására részjegyek bocsáthatók ki. — Milyen veszélyekkel kell számolni az alapszabály ké­szítése során? — A helyi sajátosságok széles skálája ■mellett is fennáll a má­solás veszélye. Ezért már eleve arra hívjuk fel a figyelmet, hogy moly energiát követelt az őszi szántáé érdekében végzett meg­győzés —, de emellett a mezőgaz­dasági üzemek gépparkja is úgy fejlődött, és jobbá vált az üzem- szervezés — és az elmúlt őszről alig maradt szántanivaLó tavasz­ra. Az elmúlt napokban állapította meg egy mezőgazdasági szakem­ber, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás kétszeresére növelte a ter­mőterületet. Nem területben, ha­nem mélységben ... Nagyon egy­szerű a bizonyítás; ma a traktor még egyszer olyan mélyre szánt, mint a régi ökör-, vagy lófogat. És az így megművelt föld még- egyszer annyi nedvességet tud raktározni... Az idei év sok, régi tételt meg­döntött, meglepetést okozott még a szakembereknek is. Kétségkí­vül áll az igazság, hogy a mező- gazdaság olyan üzem, amely fe­lett nincs tető, sújthatja fagy, jégverés, aszály. De mindezek­kel szembenáll az emberi munka. Néhány évvel ezelőtt banális frá­zisként tűntek az olyan kijelen­tések, hogy „legyőzzük a termé­szetet”. Azóta tettünk egyet és mást. Esőt ugyan még nem tud­nak varázsolni mezőgazdasági szakembereink, amikor arra ép­pen a legégetőbb “szükség lenne, de odáig eljutottak, hogy tudják ellensúlyozni az aszályt. D izonyíték az idei év. Na­® gyón leegyszerűsítve a dől goikat; az aratás a szántáson múlik. BI. az általános elvek figyelembevé­tele mellett széleskörűen fel kell tárni a helyi sajátosságokat. Fenn­állhat annak is a veszélye, hogy az alapszabály valamelyik pontja ütközik az érvényben lévő jog­szabályokkal, éppen ezért nagy figyelemmel kell tanulmányozni nemcsak a jelenlegi, hanem az időközben megjelenő jogszabá­lyokat is. — Az alapszabálynak mikorra kell elkészülnie? — Most júliusban ,a szövetke­zetek kibővített igazgat&sági ülést tartanak, s megbeszélik az alap­szabály készítésével kapcsolatos konkrét feladatokat, kidolgozzák a munkaprogramot. Az igazgató­ság mindenütt előkészítő bizott­ságot hoz létre a feladat lebo­nyolítására. Időközben mindenütt konzultálnak a helyi párt-, taná­csi és tömegszervek vezetőivel az alapszabály kialakítására. Össze­gyűjtik a tagság véleményét. Az a cél, hogy a tagság legszélesebb réteget vonják be ebbe a munká­ba. Ez, az előkészítő munka au­gusztus végéig tart, s utána kez­dődik a. szövegezés, a szövetke­zeti fórumok elé terjesztése, meg­vitatása és elfogadása. December 15-ig kell rendkívüli küldöttgyű­lésen dönteni az alaoszabálv- tervez^ről. maid a felsőbb szer­vek elé tériészténi — felezte be nyilatkozatát Szoboszlai Jenő. B. F Felvételre keresünk es/ferflrál yos, marós, hegesztő, 9 a ka tos, autószerelő szak munkásokat i MGV 4. sz. Gépjavító Állo­mása Tamási. _________________________(246) I K özel kétezer holdon learattak a Dalmandi Állami Gazdaságban A Dalmandi Állami Gazdaság legfissebb eredményei Vass Ist­ván igazgató jelentése szerint: 1915 holdon, az összes termő- terület felén végeztek az aratás­sal. Erről a területről 407 vagon 95 mázsa 90 kiló termést takarí­tottak be. Kedvezően alakult a 778 holdon vetett San Pastore búza holdankénti kombájntiszta termésátlaga: 23 mázsa 75 kiló. A szovjet Szkoroszpelkából 18 mázsa 83 kilós holdankénti át­lagot értek el, 815 holdas terüle­ten. Tavaszi árpából közel húsz má­zsás átlagtermésük van. Őszi zabból túlhaladták a 17 mázsát. Őszi árpát a gazdaságban 202 holdról arattak. Holdankénti át­laga: 21 mázsa 16 kiló. A korn- bájnosok versenyében a szerdai napon Jóbi György, a korábbi évek legjobb állami gazdasági kombájnosa állt az első helyen Könyvtáravató Pakson A Paksi Járási Könyvtár ava­tó ünnepségét pénteken délelőtt 11 órakor tartják. Megnyitó be­szédet mond dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se. Az „Olvasó népért” mozga­lomról Darvas József kétszeres Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke tart előadást. Este fél nyolc órai kez­dettel irodalmi estet rendeznek az új könyvtárban, amelynek keretében dr. Pataky László iro­dalomtörténész, a TIT irodalmi választmányának országos titká­ra tart előadást. Közreműködik Béres Ilona, a Nemzeti Színház tagja és Bitskey Tibor kétszeres Jászai-díjas színművész, a Ma­dách Színház tagja. Ízelítő az Otthon Áruházból Évekig tartó várakozás után végre megnyílik Szekszárd köz­pontjában a lakberendezési áru­ház, „Otthon” névvel. Október elejére tervezik a nyitást, de mától kezdve a hónap közepéig bútorbemutatót rendez az épület földszintjén a Népbolt Vállalat. A szépen átalakított áruházban tetszetős ez a rögtönzött kiállítás is, bár szőnyegeket és más • kel­lékeket egyelőre nem tettek a bútorokhoz. Leposa Ferenc, a Tolna me­gyei Népbolt Vállalat áruforgal­mi előadója azt mondja, az őszi nyitáskor minden lesz az áru­házban, ami egy lakás berende­zéséhez szükséges: bútorok, la­kástextíliák, edények, stb. Az emeleti részen önkiválasztó és önkiszolgáló módszerrel dolgoz­nak. Az ideiglenes bútorbemutatót a nagy forgalmú, de rendkívül zsú­folt bútorüzlet dolgozói állítot­ták össze. Itt elég sok a hely, el­fér a földszinti teremben hét komplett szobabútor, hat kárpi­tozott garnitúra és nyolcféle konyhabútor. Az összeállítás íze­lítőt ad egy korszerűnek ígér­kező áruházból és ezzel nagyon jól szolgálja a megyeszékhely kereskedelmének fejlesztését. Népiíjsáo 3 1968. július 5, Újságpapír {makulatúra) eladó 4,—Ff/kg Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér I. Miért kell új alapszabályt készíteni az jmsz-ekben?

Next

/
Oldalképek
Tartalom