Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
Gyorsítani heil LASSŰ ÜTEMBEN JAVUL A CIGÄNYLAKOSSÄG HELYZETE — MIT TESZNEK A NŐK? — KULTURÁLTABB ÉLETMÓD — RENDSZERESEBB FELVILÁGOSÍTÁS — NÖVEKSZIK AZ ÉPÍTKEZŐK SZAMA — LETELEPEDÉS ÉS BETELEPÍTÉS Felemelkedésük csak hosszabb távon sikerül, máról holnapra nem oldható meg. Az utóbbi esztendőkben beigazolódott, hogy a cigányság elmaradottságának felszámolásához kevés egy évtized, ehhez a nehéz feladathoz egy emberöltő sem tekinthető túl hosszú időnek. Hét esztendővel ezelőtt országos érvényű határozatban írta elő az MSZMP Politikai Bizottsága a cigánylakosság helyzetének javításával kapcsolatos társadalmi feladatokat. Ennek alapján Tolna megyében részletesen kidolgozták a pártszervek és szervezetek, az állami és szakigazgatási szervek, a társadalmi és tömegszervezetek teendőit. A megyei tanács határozattá emelt intézkedési terve részletesen felöleli a cigánylakosság munkába állításának, letelepítésének, egészségügyi, kulturális helyzetének rendszeres javítását, illetve ennek teendőit. Mérlegre került, hol tartunk ma a cigányság társadalmi beilleszkedése terén. Mennyiben sikerült a párthatározat szellemében az elmúlt években lendíteni helyzetükön? Változnak életkörülményeik Számuk kisebb a jelentőségüknél. Tolna megyében mintegy másfél eSer cigánycsaládban körülbelül nyolcezer ember él a megye 65 községében. Egy részük a- külterületen, a nem megfelelő szociális körülményekről ismert cigánytelepeken lakik. A vándorlók letelepítése és a falvakba történő betelepítések ellenére még mindig hatvan olyan cigánytelep található, ahol a lakások zöme egy-két helyiségből áll, ahol a cigánycsaládoknak csaknem fele földbe vájt kunyhóban, vagy sárral tapasztott putriban lakik. Növekedett körükben a lakás- építési kedv. Jelzi a változást, hogy a házépítési akció beindítása óta először évente mintegy harminc család építkezett, számuk évente gyarapodott, olyany- nyira, hogy 1967-ben már komoly nehézséget okozott az igények teljes kielégítése. Mégis lassú a tempó. A jelenlegi építési ütemet alapulvéve, a számítások szerint hosszú idő, mintegy három évtized kellene megyénkben a cigánytelepek felszámolásához, különös tekintettel arra, hogy az új lakás építése után sem bontható le azonnal a putri, mert azt rendszerint több család lakja. Ha már ott élnek, nem hagyhatók magukra. Sokkal konkrétabbá vált az utóbbi években a segítés. Jelentőségének megfelelően törődnek, foglalkoznak a társadalmi szervek a cigánytelepeken élő lakosság egészségügyi és kommunális ellátásának javításával. A tanács egészségügyi apparátusának dolgozói rendszeresen ellenőrzik a telepéket, elvégzik a fertőtlenítést. A legtekintélyesebb cigányokat megbízva, kiépítették mindenütt az egészségügyfelelősi rendszert. Segítségükkel végzik el a családlátogatásokat és az ellenőrzéseket, szervezik a különböző egészségügyi és egyéb ismeretterjesztő előadásokat. (Témáik: Tisztálkodás, táplálkozás, gyermek- gondozás, az alkoholfogyasztás és dohányzás ártalmai, a szexuális élet problémái stb.) Feltétlenül a felvilágosítás eredményességének tudható be, hogy köreikben évről évre növekszik az intézeti szülések száma, egyre több anya vesz részt a terhesgondozásban, évente többször kimeszelik lakásukat és ma már sokan elítélik a társadalmi összefogással épített kutak, járdák, WC-k — közülük kikerülő — rongálóit. A tantestületek, a lelkiismeretes pedagógusok türelmes munkáját dicséri, hogy néhány éve jelentős változás állott be tanköteles gyermekeik rendszeresebb iskola- látogatása, a tudásszomj felkeltése és kielégítése terén. Legutóbb már a cigánytanulók harmada, korábban csupán tíz—tizenöt százalékuk jutott el az általános iskola felső tagozatába. Ötvenen vannak a megyében, akik ipari, mezőgazdasági szakmunkástanulók, tavaly huszonöt fiú ment el a nyolc általánost befejezve mezőgazdasági üzembe dolgozni. Legfontosabb a munka Alapvetően meghatározza útjukat az egzisztenciális helyzet. A munkavállalás terén a legnagyobb változás a férfiak körében, itt is elsősorban a fiatalabbaknál tapasztalható. Megbízhatóságuk alapján megbecsülést élveznek az építőiparban és számos termelőszövetkezetben azok a cigány dolgozók, akiknek egy részük korábban még a vándoréletet kedvelte. Noha rendszeresen növekszik a munkaviszonyba lépők száma, még mindig komoly gondot okoz helyenként a vándorhajlam felébredése, a munkahely változtatgatása. Ezek a vándorok magatartásukkal rosszallást váltanak ki munkatársaikból. Nincs lényeges változás a cigány nők foglalkoztatásának megoldása terén. Helyzetük kedvezőtlenebb a többinél, mert az asszonyok többsége még mindig a régi, hagyományos kéregető életmódot folytatja. És az előítéletek? A párthatározat alapján különböző szinten tanácskozó párt-, állami és társadalmi összejövetelek, a rendszeresség, a konkrét eszmecserék eredménye, hogy megyénkben sikerült bizonyos fokú differenciálást, változást elérni a cigányokkal kapcsolatos előítéletek csökkentése terén. De kísért a megszokás, az általánosítás ördöge, el-elragadnak még az indulatok. Nem minden esetben dominál még a ki mit érdemel elve. Sokat árt a megkülönböztetés nélküli, általánosító elmarasztalás, mely esetenként visszafoghatja, visszaveti a beilleszkedés útjára lépett, munkaszerető, de társaihoz ragaszkodó cigány dolgozót. Nehezíti az egzisztenciális megalapozást, a munkába állást még az a tény is, hogy sok az analfabéta, vagy félig írástudó a felnőttek között. Nekik így jelenleg nincs lehetőségük a szakképzettség megszerzéséhez. Elsősorban közöttük találhatók az alkalmi munkából tengődök és azok, akik még arra sem vállalkoznak. Tolna megyében több ezer cigány családfő dolgozik termelő- szövetkezetben — sokan tagok —, állami gazdaságban, erdőgazdaságnál, a vasútnál, útépítésnél és az építőiparban. Legfőbb célkitűzés, hogy minél több családfőnek legyen állandó munkája. Többoldalú tapasztalatok bizonyítják, hogy azoknál a családoknál következik be a legnagyobb — visz- szaesés nélküli — változás, akiknek állandó munkaviszonyuk, rendszeres jövedelmük van. Jó alapot ad ez ahhoz, hogy sikerüljön bennük az új életforma iránti vonzalmat, a teljes társadalmi beilleszkedés igényét felébreszteni. Ha biztos keresetük van, eljutottak egy kezdeti szintre, ahonnan magasabbra léphetnek. Kölcsönös akarattal Lassan, fokozatosan érik a gyümölcse a korábbinál rendszeresebb, évek óta tartó erőfeszítéseknek. Továbbra is elsőrangú, politikai jelentőségű teendő a munkaképes, termelő munkába bevonható cigánylakosság munkába állításának segítése, utódaik igényesebb, kulturált emberré nevelése. A társadalom perifériájára szorult, ott élő, elesett embereket erőteljesebben kell segíteni. Világosan kell látni, hogy a cigányságot felemelni kívánó társadalom csak akkor tud tartósan segíteni, ha ezt az érdekeltek is jobban akarják, ha ők maguk is valamennyien, s állandóan küzdenek felemelkedésük érdekében és visszahúzó szokásaik ellen. Gyorsítani kell beilleszkedésük folyamatát. SOMI BENJAMINNÉ „Köszönjük bácsik*.*“ Szocialista szerződés az óvodával Újságpapír (makulatúra) eladó 4,—Ft/kg Tolna megyei Lapkiadó Vállalat Szekszárd, Béla tér I. Mg. Tsz Közös Építőipari Vállalkozás Szekszárd. Rákóczi u. 85—87 felvesz azonnali belépéssel kőművesekéi, segédmunkásokat bádogosokat Szekszárd, és szekszárdi járás területén lévő építkezéseire. Bérezés: FM normatívák szerint, teljesítménybér plusz napi egyösszegű pótlék. ______ (46) H olnap reggel a szekszárdi újvárosi óvoda 75 kis lakóját megszépült környezet fogadja. Csillogó szemmel járják majd körül a frissen festett termeket, örömükben felmutatnak a falra, a répamese játékos alakjaira, elgyönyörködnek a nagyterem sajtra vágyakozó rókafiguráján. Jó volna, ha ezen a napon ott lehetnének velük a felnőttek is, akik ezt az örömet szerezték nekik! A festés előzményeit így mesélném el az apróságoknak: „— Egyszer volt, hol nem volt egy óvó néni, aki nagyon szerette volna, ha az idén is, mint eddig minden évben, tisztára festethette volna az óvodát. Tavaly a felújítási munkák miatt nagyon sok pénzt költöttek el, az idén így nem jutott volna a festésre. Már-már arra gondolt, hogy szól az apukáknak, anyukáknak, megosztja velük a gondjait. Előbb mégis elment azokhoz a bácsikhoz, akik itt festettek minden évben. Megkérdezte tőlük, hogy nem segítenének-e az idén. A bácsik azonnal megígérték: ha festék lesz, ők ingyen megcsinálnak itt mindent...Nem is kellett sokáig várni, jöttek létrákkal, hosszú ecsetekkel, a vödrökben színes festék, ment a munka, mint a karikacsapás. A műhelyben összedugták a fejüket a szépen rajzoló dekoratőrök: mesefigura is kell ezeknek a gyerekeknek! Hipp-hopp -megrajzolták, a festő bácsik ráfestettélc a falakra és egy-kettőre újjávarázsolták az óvodát.. A mese igaz. Az óvoda nevében az óvó néni, Frei Lászlóné és a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz, amelynek vezetője Pis- kor Imre, között szocialista szerződés jött létre. A ktsz vállalja az egész évben előforduló festési és javítási munkákat, térítés nélkül, az óvoda részéről csak az anyagot kell biztosítani. Társadalmi micakában megreparálják az elromlott játékokat, hintákat, ablakokat, vagy bármit, ami szükséges. Egy évben tízezer forint értékű is lehet az a munka, amelyet ingyen végeznek el az óvodáért a ktsz emberei. Név szerint talán senkit sem kell kiemelni, hiszen közös összefogással, egyforma lelkesedéssel dolgozik mindenki a kicsinyekért. A szerződés értelmében az óvodások eljönnek majd a ktsz minden közgyűlésé.re, vagy nagyobb összejövetelére, verset mondanak, énekkel, tánccal vidítják fel az egybegyűlteket. A maauk anermeki módján igy fejezik ki: „— Köszönjük bácsik, amit értünk tettek ...” M. I Aktuális interjú: Leégett a felvonulási bódé — a Biztosító fizet Állami vállalatok is köthetnek biztosítást Április elsejétől az állami vállalatok elemi káraikat nem számolhatják el a költségvetés terhére, az erről intézkedő kormányrendelet ugyanakkor lehetővé tette, hogy az állami vállalatik is — hasonlóan, mint a szövetkezetek — vagyonbiztosítást köthessenek. Ezzel kapcsolatban Tolna megyében is élénk az érdeklődés. Hisz az üzemek többsége igen tűzveszélyes, ugyanakkor erre a biztonságot nyújtó konstrukcióra támaszkodva az állami vagyonban keletkező kár megtérülését nem kell a vállalat költségére elszámolni.. Az állami vállalatok biztosításával kapcsolatban Lux Sándor megyei igazgató a következőket mondotta munkatársunknak: — Tolna megyében 35 olyan vállalat van, amely biztosítást köthet. Már tapasztaltuk, hogy a vállalatvezetők igen élénken érdeklődnék. Tizenhárom vállalat kötött biztosítást, ugyanakkor most folytatunk tárgyalást a Szekszárdi Nyomdával, a Patyolattal és a Szekszárdi Vasipari Vállalattal. — Milyen kockázatot vállal a Biztosító? — Az állami vállalatok tűzbiztosítást köthetnek, ez kiterjed tűz-, villámcsapás és robbanáskárokra, továbbá betöréses lopás Felvételre keresünk esztergályos, marós, hegesztő, lakatos, autószerelő szakmunkásokat MGV 4. sz. Gépjavító Állomása Tamási. (246) ellen, autócasco és gépjárműszavatossági biztosítást is köthetnek. — Ezek szerint a vállalatok igen széles körben megnyugtató módon tudják védeni a vállalati, vagyont a biztosítás révén is. Lux elvtárs, előfordult már, hogy a biztosítottnál kár keletkezett? — Április elsejétől köthetnek az állami vállalatok biztosítást, de máris több kárjelentést kaptunk. A Vendéglátóipari Vállalatnál betörés volt, a Tanácsi Építőknél és a Tamási Körzeti Silífc- ipari Vállalatnál tűz keletkezőn. Szakembereink máris megkezdték a kárrendezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatását. Az egyik károsult a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A közelmúltban egy felvonulási -bódéja Bonyhádon leégett. Felkerestük László Istvánt, a vállalat igazgatóját, hogy véleményt kérjünk a tűzzel és a kárrendezéssel kapcsolatban. — Amikor a Biztosító ajánlatot tett, hogy kockázatot vállal, mi azonnal ügyfelévé váltunk. Vállalatunk vezetősége úgy határozott, hogy a biztosítás díját ki kell fizetni. Nyifgodtabbak vagyunk így. hisz mögöttünk a biztosítás. Amikor a dolgozók megtudták, hogy a vállalatunk is biztosítást kötött, többen kijelentették: helyes volt a vezetőség döntése. A bonyhádi tűzeset kaDCsán máris hasznát látjuk a biztosításnak. ÉTvéb- kén.t az építőipar eléggé tűzveszélyes, rengeteg faanyaggal dpl- gazunfc. a központi telepen műhelyek tucatja van kitéve veszélynek rné? a leggondosabb megelőző munka esetén is. — P.i — Népújság 5 1968. július 4.
