Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

s Zeusz, Kronosz és Heraklesz í. Úgy lebegik körül a sejtelmes mondák az ókori olimpia keletke­zését, mint a felhők és a tejfehér ködgomolyok a legmagasabb gö­rög hegy, az Olimposz csúcsát. Zeusz, a görögök képzeletbeli főistene legyőzte atyját, Kronoszt és ezzel ő lett a világ ura. (Na­gyobb testi erejével, egy szabály­talan birkózómérkőzésen kereke­dett felül.) így szól az olimpia keletkezésének egyik ismert mon­dája. Van viszont olyan görög sport- történész is, aki szerint Heraklesz, az ókor legendás történeteinek tékok felújítása és rendszeressé válása egy újabb mondához fű­ződik. Iphitosz király nehéz helyzet­be került, a félszigeten testvér­harc tombolt és pestis pusztított. Az uralkodó tanácsot kért a delphoi jósda papnőjétől, Pythiá- tól: — Mitévő legyek, hogy megsza­badítsam hazámat a szűnni nem akaró egyenetlenségtől, háborútól és dögvésztől? Pythia így válaszolt: — Azért küldöttek az istenek annyi bajt a görögökre, mert meg merték szüntetni az olimpiai uralkodó állapította meg az idő­pontot is, szerinte az olimpiai ün­nepségek legalkalmasabb idő­pontja a nyári napéjegyenlőség utáni első holdtölte, vagyis júni­us második fele. Hírnökök futottak végig a fél­szigeten, városról városra jártak, minden államot meghívtak Olim­piába. Ök hirdették meg az egy hónapig tartó békét, hogy minden résztvevő még ellenséges földön is eljuthasson a küzdelem színhe­lyére és háboríthatatlanul haza is térhessen. Sporttörténészek elképzelése szerint ilyen lehetett az ókori olimpia színhelye. legerősebb hŐ6e alapította a ha­gyományos versenyeket. Mindez természetesen a szabadjára enge­dett képzelet szüleménye. Mégis mi hozta létre a legelső ókori versenyeket? A görögök felismerték a testnevelés jelentő­ségét, ezért intézményessé és rendszeressé tették. Azt vallották, nem elegendő, hogy a fiatalok éppen csak felnőjenek, hanem edzeni, erősíteni kell őket. A test­nevelés fejlődését megkönnyítet­te a kellemes mediterrán éghaj­lat, egész évben kint a szabad­ban tornászhattak, atletizálhattak, birkózhattak. Homály fedi az ókori olimpiai játékok kezdetét, mert semmifé­le emlék, vagy írásos bizonyíték nem maradt fent a kezdeti idők­ből. Annyi azonban bizonyos, hogy eleinte csak alkalomszerű­en rendezték a versenyeket, s aztán hosszú évtizedig teljesen meg is „feledkeztek” róluk. A já­Hét végén megyénk atlétái is részt/ vesznek az országos váltó- bajnokságon. A Szekszárdi Dózsa a 4x200 méteres síkfutásban, a 4x100 méteres síkfutásban és a 3x800 méteres síkfutásban indít csapatokat. A bátaszékiek 2000 méteres síkfutásban indítanak serdülőcsapatot. Vasárnap Szekszárdon a Dózsa- pályán megyei II. és III. osztá­lyú atlétikai versenyre kerül sor. * A paksi üzemi labdarúgó-baj­nokságban az első forduló került lebonyolításra. Eredmények: Rend­őrség—Községi Tanács 0:4, Tég­lagyár—Tsz Közős Váll. 1:4, Vas­ipari V.—Építőipari Ktsz 1:1. játékokat. Ha folytatják, akkor megszűnnek a bajok, a belső há­borúságok. .. A béke zálogaként rendszeres ünnepre kell összehív­ni a görög városok ifjait. A király megfogadta a taná­csot és tárgyalni kezdett a szom­szédos városállam, Spárta uralko­dójával. Megállapodtak abban, hogy Olimpiát, a versenyek szín­helyét „szent liget”-nek tekintik. Szerződésüket egy arany disz­koszra vésték. E szerint az olim­piai játékok idejére minden har­cot be kell szüntetni: legyen bé­ke az egész félszigeten, ilyenkor senki sem háborúzhat. A szerző­dést megörökítő diszkoszt a ver­senyek színhelyén, Olimpiában helyezték el. Elisz állam királya törvénybe iktatta, hogy a küzdelmeket négy esztendőnként kell megrendezni, azért, hogy a résztvevőknek le­gyen módjuk a felkészülésre. Az A Bonyhádi Járási Labdarúgó Szövetség egyfordulós serdülő és ifjúsági labdarúgó-bajnokságot írt ki. A mérkőzéseket párhuzamosan a felnőttbajnoksággal bonyolítják le augusztus 11-től november 17- ig. * Mint már közöltük a paksi já­rási tsz-kupát Pálfa nyerte meg. Németkér előtt. A harmadik és negyedik helyért Nagydorog és Dunaszentgyörgy csapatai nem ki vántak mérkőzni és közös megál­lapodás szerint, harmadik helyen Nagydorog, negyedik helyen pe­dig Dunaszentgyörgy végzett. Eleinte mindössze egyetlen ver­senyszámban, a rövidtávú sta­dionfutásban, 192,27 méteres tá­von mérték össze gyorsaságukat a görög ifjak. Feledésbe merült, ép­pen úgy, ahogy azután nyoma ve­szett az Olimpiában őrzött arany- diszkosznak is, — hogy ki nyert a kezdeti időkben. Csak az idő­számításunk előtt 776 esztendővel kezdték feljegyezni a bajnokok nevét. Az első ismert győztes Ko- roibosz volt. A sporttörténészek­nek sikerült kideríteniük a gyors­lábú görög ifjú foglalkozását is: szakács. Az olimpiai ünnep fénye és a versenyek nagysága fokozatosan növekedett. A tizennegyedik óko­ri olimpián már kétféle távon in­dultak a résztvevők, azután he­lyet kapott az ökölvívás, majd a pankráció, a fegyveres futás és a két fogatú kocsik küzdelme is. Az első időkben csak a szomszédos városokból, később pedig már tá­voli görög gyarmatokról, Szicíliá­ból, Kisázsiából és Észak-Afriká- ból is érkeztek résztvevők és né­zők. Napokig tízezrek ettek, ittak, ünnepeltek az olimpiai liget kö­rüli sátortáborban. A versenyek gondolata minden görög nemzeti ügye lett, megmozgatta a költők, a művészek, az építészek képzele­tét. (Folytatjuk) M. K. Népújság 6 1968. július 25. SPORTHÍREK NB-s csapataink tavaszi szereplése Bonyhádi Vasas Hét győzelem, három döntet­len, öt vereség és előkelő hetedik helyezés. Ez a Vasas tavaszi mér­lege, aminek joggal örülhetnek Bonyhádon. Már a tavalyi baj­noki szezonban is bizonyította az akkor újdonsült NB III-as csapat, hogy joggal került fel a megyei bajnokságból felsőbb osztályba. Az idén sem keltettek csalódást. Igaz, rajtjuk nem sikerült a legjobban, hiszen már a második fordulóból vereséget szenvedtek hazai pályán a Szekszárdi Dó­zsától, de mindjárt a következő mérkőzésükön kiköszörülték a csorbát, amikor 5:2-re verték a Pécsi Steinmetz csapatát. Várt eredményt hozott a negyedik és az ötödik forduló: A PBTC el­len vereséget szenvedtek, majd otthonukban legyőzték a Pécsi Helyiipart. Kellemetlen meglepe­tés volt viszont a PEAC-tól el­szenvedett nagy arányú vereség, amit azonban igen hamar kihe­vertek a játékosok. Ezt bizonyí­tották az egymás után elért győ­zelmek is, amelyek közül első­ként kell megemlíteni a Lábo- don elért 2:0-as, és Baja ellen otthon elért 3:l-es győzelmet. A bajnokságnak ebben a részében nyújtotta a csapat legeredménye­sebb játékát, hiszen a hetedik, nyolcadik, kilencedik, tizedik for­duló nyolc elérhető pontjából he­tet szereztek meg! A tizenegye­dik fordulóban Sárbogárdon szen­vedtek vereséget, majd Dombóvá­ron a Spartacus ellen szerezték meg az egyik bajnoki pontot. Biztos 4:l-es győzelmet arattak Mohács ellen, a tizenegyedik for­dulóban pedig kétvállra fektet­ték a Dombóvári VSE csapatát. Érdemes összehasonlítani tava­lyi szereplésükkel az ez évi baj­nokság első felében elért ered­ményeiket. 1967. évi bajnokság tavaszi for­dulójában: Otthon: 7 3 1 Idegenben: 3 15:10 7 8 2 3 3 13:16 7 1968. évi bajnokság tavaszi for­dulójában: Otthon: 8 6 1 1 23:11 13 Idegenben: 7 1 2 4 7:16 4 Érdekes és azonnal szembeötlik, hogy hazai pályán sokkal jobban szerepeltek idén, mint tavaly. Most, az otthon elérhető 16 pont­ból 13-at sikerült megszerezniük, míg a múlt évi bajnokságban csak hetet szereztek meg az el­érhető tizennégyből, vagyis 50 százalékosan tudtak szerepelni. Ezzel párhuzamosan viszont rom­lott a tavalyihoz képest az idegen pályákon elért teljesítmény. Míg múlt évben az elérhető 16 pont­ból hetet megszereztek, addig az idén a maximális 14-ből csak négy pontot tudtak elhozni. Mindez arra figyelmeztet, hogy a jövőben biztonságosabbá kell ten­ni a csapatjátékot vidéken. Ezt a problémát a Vasas labdarúgói* edzőjük segítségével minden bi­zonnyal meg tudják oldani. Igen nagy javulás mutatkozott góllövés tekintetében is. Az ott­hon lőtt gólok átlaga egy mérkő­zésre 2,9, ami a tavalyi ered­ményhez képest nagy előrelépést jelent, ugyanis múlt évben két gól jutott egy hazai mérkőzésre. A vidéki mérkőzésekre átlago­san egy gól jut, ami viszont a tavalyihoz képest visszaesést je­lent, mert a múlt szezon tava­szi fordulójában átlagosan 1,6 gól jutott. Érdekes, hogy a Bonyhád minden hazai mérkőzésén kapott gólt, hol egyet, hol kettőt, de kettőnél többet sosem, így a ka­pott gólok átlaga egy otthoni mérkőzésre 1,3. Vidéken csak egyszer nem kaptak gólt, még­hozzá Lábodon. Átlagban egy idegenben játszott mérkőzésükre 2,2 kapott gól jut. Eddig elért eredményeik azt bizonyítják, hogy Losonczi edző kitűnően készítette fel a csapa­tot és így a bonyhádiak nyugod­tan nézhetnek az őszi forduló elé. (Folytatjuk.) Az NB II nyugati csoportjának őszi sorsolása Augusztus 18: Pápa—Máza-Szászvár, ZTE—PVSK, Táncsics—Mosonmagyar­óvár, NVTE—Siófok, Dorog—Szom­bathely, Veszprém—Nagykanizsai Bá­nyász, Ércbányász—Kaposvári Kini­zsi, MA V-DAC—Zalaegerszegi Dózsa. Augusztus 25: Veszprém—NVTE, Ércbányász—Táncsics, MAV-DAC— ZTE, Z. Dózsa—Máza-Szászvár, K. Kinizsi—PVSK, Nagyk. Bányász—Mo­sonmagyaróvár, Szombathely—Sió­fok, Dorog—Pápa. Szeptember 1: Pápa—Siófok, Mo­sonm.—Szombathely, PVSK—Nagyk. Bányász, Máza-Szászvár—Kap. Kini­zsi, ZTE—Zalaeg. Dózsa, Táncsics MAV-DAC, NVTE—Ércbányász, Do­rog—Veszprém. Szeptember 8: MAV-DAC—NVTE, Zalaeg. Dózsa—Táncsics, Kap. Kini­zsi—ZTE, Nagykanizsai Bányász- Máza-Szászvár, Szombathely—PVSK, Siófok—Mosonmagy., Ércbányász— Dorog, Veszprém—Pápa. Szeptember 15: Pápa—PVSK, Má­za-e záisz vár—Mosonmagyaróvár, ZTE— Siófok, Táncsics—Szombathely, NVTE —Nagyk. Bányász, Dorog—Kap. Ki­nizsi, Veszprém—Zalaeg. Dózsa, Érc­bányász—MAV-DAC. Szeptember 22: Szombathely—NVTE, Siófok—Táncsics, Mosonmagy.—ZTE, PVSK—Máza-Szászvár, Zalaeg. Dózsa —Ércbányász, Kap. Kinizsi—Veszp­rém, Nagyk. Bányász—Dorog, MAV- DAC—Pápa. Szeptember 29: Pápa—Mosonmagy., PVSK—Siófok, Máza-Szászvár—Szom­bathely, ZTE—Nagyk. Bányász. Tán­csics—Kap. Kinizsi, NVTE—Zalaeg. Dózsa, Dorog—MÁV-DAC, Veszprém —Ércbányász. Október 6: Mosonmagy.—NVTE. P VSK—Tá n esi es. M* 7.f»-S*ás"vár—ZTE. Kap. Klnl- sí—MAV-DAC. Nagvk. Bá­nyász—Ércbányász, Szombathely— Veszprém, Siófok—Dorog, Zalaeger­szegi Dózsa—Pápa. Október 13: Máza-Szászvár—NVTE, Nagykanizsai Bányász—Zalaegerszegi Dózsa, Szombathely—MÁV-DAC, Sió­fok—Ércbányász, Mosonmagyaróvár— Veszprém, PVSK—Dorog. Kaposvári Kinizsi—Pápa, ZTE—Táncsics. Október 20: Pápa—ZTE, Kaposvári Kinizsi—Máza-Szászvár, NVTE—PVSK, Dorog—Mosonmagyaróvár, Veszprém —Siófok, Ércbányász—Szombathely, MAV-DAC—Nagykanizsai Bányász, Zalaegerszegi Dózsa—Táncsics. Október 27: Pápa—Táncsics, NVTE —ZTE, Dorog—Máza-Szászvár, Veszp­rém—PVSK, Ércbányász—Mosonma­gyaróvár, MÁV-DAC—Siófok, Zala­egerszegi Dózsa—Szombathely, Ka­posvári Kinizsi—Nagykanizsai Bá­nyász. November 3: Kaposvári Kinizsi— NVTE, Nagykanizsai Bányász—Tán­csics, Szombathely—ZTE, Siófok— Máza-Szászvár, Mosonmagy.—PVSK, MÁV-DAC—Veszprém, Zalaeg. Dózsa— Dorog, Ércbányász—Pápa. November 10: Táncsics—NVTE, Szombathely—Kaposvári Kinizsi, Sió­fok—Zalaeg. Dózsa, Mosonmagy.— MAV-DAC, PVSK—Ércbányász, Má­za-Szászvár—Veszprém, ZTE—Dorog, Nagyk. Bányász—Pápa. November 17: Pápa—NVTE, Dorog —Táncsics, Veszprém—ZTE, Ércbá­nyász—Máza-Szászvár, MÁV-DAC— PVSK, Zalaeg. Dózsa—Mosonmagy., Kap. Kinizsi—Siófok, Nagyk. Bá­nyász—Szombathely. November 24: Siófok—Nagyk. Bá­nyász, Mosonmagy.—Kap. Kinizsi, PVSK—Zalaeg. Dózsa, Máza-Szászvár -MAV-DAC, ZTE—Ércbányász. Tán­csics—Veszprém, NVTE—Dorog, Szom­bathely—Pápa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom