Tolna Megyei Népújság, 1968. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-14 / 164. szám

Jf Gerjen—Rijeka—Gerjed 1500 kilométer segédmotorral A sokáig titokban tartott terv alaposan felkavarta a község köz­véleményét amikor már nem volt titok, hogy milyen kalandos út­ra készül a két szaktárs, Balogh Ferenc postamester és Tóth Já­nos nyugdíjazott kézbesítő. Mindenütt ez volt a téma, ahol csak összejöttek a gerjeniék, az asszonyok a boltban, a férfiak az italboltban. — Ugyan, el ne hidd már! Ezekkel a nevetséges kis micso­dákkal nem lehet Fiúméba jutni! — Még, hogy tengert akarnak látni! Azt gyanítom, elmennek, le­ianyáznak a Sió-parton valahol, aztán úgy jönnek vissza, mintha Jugoszláviából jöttek volna. — Nézd komám, ezt a távolsá­got a jugoszláviai hegyek miatt még a komoly motorosok, sőt autósok is meggondolják! Mit akartok ti ketten ezekkel a kis segédmotorokkal? Hajtatok röhög a falu, aztán majd az egész kör­nyék! — Olyan szerpentinek vannak ott, hogy felhőben kell járni. A két vállalkozón kívül senki sem hitte, hogy Simson és a kis Komar lovagolható ilyen hosz- szú úton, ami ráadásul nem is sík terep. — Ezek a 48 köbcentis micso­dák óránként harminc kilomé­teres sebességgel száguldanak. Nem féltek, bogy lementek a térképről? tók meg az 585 kilométeres utat, ami Karlovactól Fiúméig 110 ki­lométeres szakaszon felhőkben úszó szerpentinen kaoskarinfió­zott — Tényleg felhőkben jártunk, de gyönyörű volt félelmetessége mellett is ez a táj. Sokszor ken­dőként kellett magunkra kötöz­ni a plédjeinket, mert valósággal vacogtunk. — Ha legközelebb megyünk, később indulunk el, amikor már a hegyekben is beköszönt a me­leg. Nem számoltunk azzal, hogy a nagy hegyeken később vetteti le az emberrel a kabátot a nyár. Egyébként világos nappal is lámpával tudtak csak haladni fent a hegyek között és alapos záporok fürösztötték őket. El­mondhatják, hogy megfogták többször az ..esők lábát” Bádogkecskék és csodálóik A kalandos utazás harmadik napjának derekán érkeztek meg Opatijába, ahol a Preluki kem­pingben telepedtek le, Nem min­dennapos ünneplésben volt ré­sze a két mopedes Kolumbusz- nak, végé-hossza nem volt az álmélkod ásnak. — Ezeken a bádogkecskéjwn jöttek idáig? — Nahát, ezt sem gondoltam volna! — Egy órán át zuhékoltam, már mindenki jött, hogy mi az ördögöt csinálunk. A végén meg kellett elégedni a félig megtört mákkal. De azért jó volt a má­kos tészta. Jövőre megismétlik a túrát. Akkor már úgy, hogy az asszo­nyok se maradjanak ki az uta­zásból, persze, ők gépkocsival te­szik majd meg az utat. — A tenger, ami miatt végre­hajtottuk ezt az országúti kolum- buszkodást, csakugyan felejthe­tetlenül szép. Kék és tiszta, öt méter mélységben is meg lehet látni a vízbe dobott inggombot. Azért meggyűlt a bajunk a ten­gerrel is. — Hogyan? — Rászabadulva az Adriára, mindent a vízével akartunk meg­oldani, a mosakodást, borotvál­kozást is. Nevetve meséli Balogh Ferenc, hogy az első mosakodásnál ré­mülten néztek össze, nem hab­zott a szappan. Megromlott volna az úton? Nézzük a finom borot­vakrémet! Az sem habzik- Míg rá nem bukkantak az édes vizű kútra, száraz borotválkozások kínpadján szidták a szappant, az­tán kiderült, hogy azt a sós víz közömbösíti... Izgalmas volt a visszautazás- A kempingekben szerzett bará­Egy idő után úgy tettek, mint­ha nem hallanák a gánososkodó- kat. Asszonyaiknak is csak akkor mertek már szólni az útitervről, amikor minden készein volt. így akarták elejét venni a tiltako­zásnak. Ebben persze, ugratásban Így sem veit hiány. Az indulás előtti napokra, órákra bőven ju­tott a heccelődésből. Hazai főpróba, külföldi premier A sok ugratás olaj volt a vi­lágjárók tüzére. Igen felpapriká- zódtak, hogy azért is megmutat­ják. Főpróbaként egy vasárnap reggel felkerekedtek és elmotoroz­tak a kis csihegőkön Harkányba. Megfürödtek, estére szerencsésen vissza is érkeztek a 224 kilométe­res útról. A mopedek jól vizs­gáztak. Jöhet az igazi, a nagy túra. Június 15-én hajnali négy­kor, aki nem röstellt fölkelni, lát­hatta amint útra kelnek. Elől Tóth János KHESZ-tudósi minő­ségben, utána az utazás kitaláló­ja, Balogh Ferenc. A kíváncsiak küldhették még néhány kaján pillantást a megrakott motorok után. A kiszélesített csomagtar­tókon ott púposodott a táborozás­hoz szükséges felszerelés. És nem hiányzott abból semmi, még a gyógyszer sem, amivel a körzeti orvos látta el őket. néhány jóta­náccsal körítve a hasznos útra- valót. Hőgyész, Kaposvár, Nagykani­zsa, Letenye, Varasdin, Zágráb, Karlovac, Rijeka. Ez volt az út­irány és ettől el nem tértek. Csu­pán Zágrábnál volt egy kis zűr­zavar, ki akarták kerülni a nagy forgalmú várost, ami csak nem sikerült a végén. Csodálója, nevetője is bőven akadt a két országúti Kolumbusz- nak. Már öltözékük is érdeklődést váltott ki. Lent a határnál sem akartak hinni a szemüknek a határőrök. — Hová, hová? — így az út­levélvizsgálatot végző. — Elmegyünk egy picit a ten­gerhez. — Ezekkel a ... segédmotorok­kal? — Fejcsóválva bámultak utánuk, pedig hát teljes siker koronázta a túrázók vállalkozását a lenézett, kinevetett kis moto­rokkal. Két és fél nap alatt tet­— Maguk aztán a kemény le­gények! — vélekedtek a külön­féle nemzetiségű autós turisták­Eddig a kemping lakói egy nyugatnémet fiatalember japán motorkerékpárját csodálták, amely annyiba kerül, mint egy Volkswagen, és amivel nyugodtan vállalkozhat valaki világjárásra. — Le is fényképeztük a mo­tor-csodát, olyan a műszerfala, hogy egy autóé sem különb. Viszont, az addigi „sztár” dics­fénye erőteljesen megkopott a Simson és Komar kiharcolt di­csősége mellett. Mindenki a mini­motorokat és gazdáikat akarta megcsodálni. Sok nyelven hang­zott el a gratuláció és milyen különös a véletlen! Két Moszk­viccsal érkezett szekszárdi fiatal­ember is felbukkant köszönteni a földieket. — Maguk azok a hősök? Egy bajai házaspár is jött csak­hamar gratulálni. Elmesélik, hogy az étkezésük kalamajkásabb volt, mint oda és vissza egész utuk. Bőven felsze­relték magukat konzervekkel, do­bozos tésztákkal, halászlékocká­val. — Én még csak bírtam a tá­bori önélelmezést, de János nem nagyon tudott lemondani az evés örömeiről. Néhány nap múltán kiborult, hogy tisztességes ételt enne, saját főztűt. Nekiláttak a tisztességes ebéd megfőzésének. Mákos tészta, ha­lászlé. Igen ám, de a mákot tö réti énül hozták, nehogy mega va­sod iék. Elő kellett léntetni a kávéfőzőt mn^Kárnsk, tőrének egyik lapos végű, mecmnorlntott kombinált- fogót használták. tok azt tanácsolták, hogy men jenek Ljubljana felé, mert az könnyebb út, ha kerülőt is jelent Fiúmétól Karlovacig 26 kilomé­teres szakaszon hegynek kell menni. Féltették őket attól, hogy a hősies igyekezett megtörik a hegyen. Megköszönték a jótaná csókát, aztán csak a nehezebb utat választva elindultak. Haza­felé már két nap volt csak az utazási idő. Háromszor kellett megállniok, míg felértek a csúcs­ra, majd a fékek betüzesedése miatt lefelé is ugyanannyiszor pihentek. Két gumidefekten és számos gyertyacserén kívül egyéb baj nem volt. Hazaérkeztek a terve­zett időpontra. — Na most aztán dobhatjátok ócskavasnak a mopedeket! — Micsoda? A virtus ismét motorra ültette őket alig valamivel a túra be­fejezte után, lerándultak Siófok ra, így egészült 1500 kilométerre a segédmotorokon megtett út hossza. — Ez aztán igen! — a foga tatás egészen más volt, mint búcsúztatás. Ha jövő nyáron Ge jenből többen kelnek útra, hói leránduljanak a jugoszláv tenge partra, az az ő kirándulásuké tudajdonítható. Most, pihennek a mopedek, gazdáik nem győzik mesélni ( ményeiket, kiteregetve a magi f készítette fényképeket. Az eml keket Baloeh Ferenc naplója f zi. A napló első fejezete lgs férfimulatság krónikája. Kívá csiak vagyunk a folytatásra. L het,_ hogy egy egész csapat ind jövőre Gerjenből a példa nyomi a tengerhez? Az egészséges öltözködésről Mit vegyek fed? — hányszor tet­tük már fel a szekrény előtt ta­nácstalanul állva ezt a kérdést önmagunknak, ebben a változé­kony időjárású esztendőben is. öltözködésünknek anyagban és színben egyaránt mindig alkal­mazkodnia kell az évszak köve­telményeihez és a helyes, egész­séges öltözködés legfontosabb sza­bálya a környezet hőmérsékleté­hez való rugalmas alkalmazkodás is, A túr könáyű öltözködés meg­hűlést okozhat. A testet elkényez­tető, túl meleg ruházat azonban szintén helytelen és egészségtelen minden évszakban. A ruha át­nedvesedése, akár verejtékezésből, akár megázásból származik lehű­léssel párosulva, gyakori kiváltó oka a huléses .megbetegedéseknek. A víz ugyanis 27-szer jobban ve­zeti á hőt, mint a levegő. Az át­nedvesedett rúna hövezető képes­sége tehát jelen tűsen megnövek­szik. Ezért sz,er3znetánk a legme­legebb n^árfrán is könnyen meg­hűlést, . mert elég csak egy kis szellő, vágy ,az- hogy pár phla­pátra hűvös szobába lépjünk az átnedvesedett 'ruhával. Közép-Európában e^y éven be­lül mintegy 50 fokot kitevő hő ingadozáshoz kell testünk hőt-za- bályozó rendszerének és j ubáz- kodásunknak alkalmazkodnia. Az­után az ember .általában naponta szinten többször változtatja a kör­nyezetét, a szobából kimegy az utcára, közlekedési eszközökön ptazik stb. Ruházatának a sza­badban és a zárt helyiségben való tartózkodáshoz is alkalmazkodnia kell. A nyár ruházata a világos, vé­kony anyagból készült, szellősen nyitott ruhadarabok és nyitott szandálok. A fekete és sötét anya­gok, ingek viselése, bármilyen di­vatos is, melegben egészségtelen, merir a sötét tónusú ruha a hősu­garakat elnyelj, a testet felmele­gíti, míg a világos Öltözék -visz- szaveri a napsugarakat és így bi- ■ zonyos védelmet jelent a hőség eflen. Nem mondhatjuk egészsé­ges viseletnek nyárra a különböző nylon és nem szellőző szintétikus anyagokból készült ruhákat, in­geket és fehérneműket sem. Mi­után nem szellősek, a test be­fülled bennük és a verejtéket Bem szívják magukba. A férfiaknál, még ha az öltöz­ködés szabályai talán elő is.írják, a kánikula heteiben mellőzzük... a... nyákkendő viselését. Divatba jött hogy a férfiak téien-nyáron ha­jadonfőit ..járnak úgy, mint az enyhébb, mérsékeltebb éghajlatú országokban. Amilyen egészségte­len a 20 fokos hidegben, hóvihar­ban a hájgdonfőtt való közlekedés, ugyanolyan zuhogó esőben és tű- bő napban is._ Kétségtelen hogy á szabad levegő-, a nem túlságosan hideg és a nem túlságosan erős napfény valóban jót tesz a haj­hagymák vérkeringésének és a kalapviselés ellenzőit az év nagy részében, tavasszal-ősszel igazplja az orvostudomány is. A 0 fok alatti hideg azonban éppúgy, mint a forrón tűző pap. többet árthat az egészségnek, mint amennyit a friss levegő használ. dr. S. R. A modern orvostudomány „detelctívjei" A klinikai kémikusokat a rm dern orvostudomány „detektivjeí”- nek nevezhetnénk, akiknek ezred- grammnyi sejt- vagy szövetdara­bok árulják ed a betegség titkait. Ezek a kutatások ma még csak néhány speciális laboratóriumban folynak,, de a szakemberek véle­ménye szerint hamarosan eljön az idő, amikor az így nyert ta­pasztalatok és módszerek a beteg­ség felismerése, valamint a gyó­gyítás tekintetében ugyanolyan eredményt jelentenek, mint an­nak idején a röntgensugár fel­fedezésé volt. A testnedvek kémiai vizsgálata ma már közönséges rutinmunka, mind a kórházakban, mind az orvosi rendelőkben. A vérben, iz­zadságban, vizeletben, gyomor­nedvben történő változásokról az orvos betegségeket ismer fel; ilyen úton azonban gyakran nem egészen pontos eredményeket kap­hatunk. Ezek a váladékok a szer­vezet hulladékai a tulajdon­képpeni szervi funkciók pedig a sejtekben .folynak le. A beteg szervek sejtjeit régebben csak ha­lottakból szerezhették, ma azonban a sebészek kis szövetpróbákat vesznek a beteg kritikus szervé­ből: csontból, májból; veséből, sót néha- még .a- szívből és az agyból is. Ezek a szövetpróbák azután & vegyész. kémcsövébe ke­rülnék,- ahol megállapítják^, kémiai összetételüket. A kémikusok meg­vizsgálják, hogy bizonyos-anyagok milyen mennyiségben találhatók bennük, ß ebből kikövetkeztetik, hogy ezek. a folyékonnyá Vált sej­tek, hogyan működtek a ''beteg szervezetben, betegek vagy egész­ségesek . voltak-e? Úgynevezett ..ultramikro” módszert dolgoztak ki e célból; abból áll, hogy á sej­tek, szövetek parányi részéből ki­vonják a bennük található anya­gok pontosan meghatározott meny- nyiségét. így vizsgálják például a májat, A tudomány az .emberi testben eddig körülbelül 700 en­zimet fedezett fel, ezekből 300 a májban is előfordul. Az enzimek irányítják a szervezetben a vegvi folyamatokat. Működésük ,a köz­lekedési lámpához hasonló:’ fia az irányítás hibátlan, a jetóőláinpák simán bonyolítják le a forgalmat. Ha viszont- az enzimek szá.ma túl nagy, .vagy tql kicsi, zavarók je­lentkeznek i az • anyagcserében. A vizsgálatokhoz szükséges, szö­vetdarabkát a májfunkció . (csa­póidé) segítségével szerzik- meg: vékony kanült? (injekefóstűt) szúr-, nak a bőrön át. a májba.. ..amely onnan parányi szövetdarabkáf vág ki. A betegségek megállapításánál az úgynevezett ,, fglápp ’'-enzimek a leghasznosabbak. Ezek irányít­ják az anyagcsere „országútjain” a forgalmat, Vagyis azokat a ké­miai folyamatokat,' melyek a szer­vezetnek energiát szolgáltatnak (pl; a cukor oxidációja).. Ezek a főlánc-enzimek és az általuk irá­nyított funkciók minden' "szervben azonosak. A probléma nem, egyszerű; mert a májenzimek élváltozásának sok­féle okozója lehet; pl. • gyógyszer, idegen anyagok (mint pl. a ciga­rettafüstben levő benzpirén), hor­monok, ' táplálékhiány; ’ a beteg neme és kora, A tudósok szerint a májban működő, mintegy 300 enzim „összjátékát” csak elektro­nikus számítógépekkel lehet majd megfejtem. - v.i Táplálkozás és vérnyomás Már az első világháború alatt és után — a koplalás éveiben — feltűnt, hogy az emberek átlagos vérnyomása alacsony volt. Ezt a . megerősítették!-«.- má­sodik világháború alatti és utáni ínséged évek. Az akkori orvosi vizsgálatok a napi kalőria,. g .test­súly és a vérnyomás' párhuzamos csökkenéséről tanúskodnak. Az , adatok érdekessége, hogy mindkét vérnyomásérték — tehát a szív összehúzódása és elernyedése ide­jén mért érték — egyformán csökkent. A javuló táplálkozás so­rán ennek a fordítottja figyelhető meg. ______ „ . A zok a személyek akik a kop­lalás éveiben normális vémyomá- súak voltak és akiknél' a későbbi ellenőrző vizsgálatok magasabb ér- ■téket mutattak, elsősorban a hí­zásnak indulók . csoportjából ke­rüllek ki. Akik viszont a vizsgá­lat ideje alatt veszítettek a sú­lyukból. mindössze 4%,uknál emel­kedett a vérnyomás; ha eredeti vérnyomásuk magas volt, harmad­részüknél csökkent. Ebből: azt a következtetést vonták le. hogy a túl magas vérnyomást esetfeg le lehet küzdeni a fogyással, illetve a testsúly normálisra’ történő csökkentésével. Ez azonban ter­mészetesén nem garantálható min­den esetben. A magas vérnyomás és a nagy testsúly közötti összefüggés min­dén korosztálynál érvényes, már a húszéveseknél is kimutatható. Szó sincs arról, hogy mindenki­nek magas vérnyomása van, aki többet nyom a normálisnál: az észrevétel csak a túlWzották egy- harmadára vonatkozik. A kutatókat az is érdekelte, hogy ez a törvényszerűség vajon lebontható-e az egyes táplálék- féleségekre, tehát a zsír, a mis, a 80 fokozott mértékben . okoz-e emelkedő vérnyomást. A vizsgála­tok kimutatták, hogy a táplálék e§>ycs anyagai nem játszanak sze­repet a táplálkozás és vérnyomás összefüggésében. A legutóbb In­diában végzett vizsgálatok bizo­nyították; a vegetáriánusoknál ugyanazok a törvényszerűségek észlelhetők, mint a „mindénevők- nél”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom