Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
Sseptem herben polgári védelmi gyakorlat Dr. Vigh Dezső tájékoztatója a felkészülésről bbmmi 1 VISSZHANQ J&vrCi “Ai':"' 1 • .a,.' -vvv* f ’ A rádióhallgatók, a televíziónézők, az újságolvasók az utóbbi időben felfigyelhetlek arra, hogy a korábbinál jóval többször kerül a nyilvánosság elé a polgári védelem tevékenysége, egyre több szó hangzik el a polgári védelem szűk. ségessegéről, jelentőségéről. Erről a témáról beszélgettünk dr. Vigh Dezsővel, a megyei tanács vb-el- nökhelyettescvei, a polgári védelem Tolna megyei parancsnok- helyettesével, ,jS-5"ndo,i"k’ a lakosság jo- wne.iL eSí‘ 10!rnácsoi.juk: mi tette szükségessé ezt a széles körű, nyilvános propagandát országszerte, Így megyerikben is<? .. Váratlan eseményről, különös fordulatról nincs szó. Az országszerte már megjelent plakátok, felhívások, rádió- és tv-adá- sok, riportok, filmek, továbbá megyénkben a közeljövőben megkezdődő széles körű propaganda- munka nagyon is tervszerű, évek óta folyó és évekre szóló tevékenység, felkészítés mutatói. ■— Miről is van szó? Ma már mindenki tudja, hogy ■ korunk a kapitalizmus általános válságá- nak j)ora- és ennek a kornak jellemzője, hogy benne a szocialista világrendszer meghatározó szerepet játszik. Es mivel földünk különböző részein pusztító háborúk dúlnak, számolnunk kell egy esetleges háború veszélyével. Figyelembe kell vennünk, hogy a második világháború utáni időszakban a haditechnika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és mindkét tábor nagy erejű, tömeg- pusztító fegyverek tömegével rendelkezik. Ezeknek a fegyvereknek a megléte elengedhetetlen feltételként szabja meg a lakosság polgári védelmi ismereteinek állandó korszerűsítését és fejlesztését, mert elsősorban á hátország, a fegyvertelen lakosság van kitéve e fegyverek közvetlen hatásainak. — A korszerű háború az egész nemzetet fenyegeti, tehát nem maradhat ki a felkészítésből, a felkészülésből egyetlen szerv, egyetlen család sem és mint területi egység, megyénk sem. — A rádióból, televízióból, az újságokból értesülhettünk több megyei, városi polgári védelmi gyakorlatról, tájékozódhattunk azok eredményeiről. Számíthatunk-e hasonló gyakorlat végrehajtására Tolna megyében? És ha igen, milyen felkészülést igényel, milyen feladatot kell megoldani? — Mi is szervezünk hasonló „Amit. mindenkinek tudni kell a gyakorlatot a megyében, mégpe- polgári védelemről” címmel kérőig ez év szeptemberében. A gya- déssorozatot indít. A beküldött korlat Szekszárdra terjed ki, válaszokat értékeljük, és a leg- amelynek során egy feltételezett jobb megfejtőket — az első há- atomrobbanás által okozott, egész- ram helyezettet — jutalomban ségügyi és műszaki károk íelszá- részesítjük. molását, tehát mentést, mentesí- — A megye középiskolás, tanu- tést, valamint a csapást megelőző lói részére vetélkedőt rendezünk védelmi, kárenyhítő intézkedése- „Ki tud többet a polgári véde- ket kell elvégezni. lemről” címmel, amelynek dön— A gyakorlat, rendezésével fője szeptember 14-én lesz a az a célunk, hogy gyakoroljuk szekszárdi Garay gimnáziumban. — és ellenőrizzük __ a parancs- — A Tolna megyei Moziüzemi n oki állomány körében a készen- Vállalat Szekszárdon. és a köriéti feladatok végrehajtását, a nyező községekben a filmhíradómentési, a mentesítési, és a ha- ban levetíti a „Mindenkiért’, a laszthatatlan helyreállító munkák „Vigyázz, sugárveszély” és a megszervezését, irányítását. Abc- „Borsodi példa” című. polgári osztott állomány gyakorolni fogja védelmi témájú filmeket, a gya- a beomlott lakóépületekben, a korlatot megelőző időszakban; pincékben rekedt lakosság felku- — Polgári védelmi kiállítást tatását, mentését, a sérültek ki- rendezünk az MHSZ székházár Fzabadítását, elszállítását, az el- ban szeptember 7—14 között, ezt sősegély-nyújtást. megelőzően pedig szeptember — A szervezés, a felkészítés sok 1-én az őcsényi honvédelmi na- energiát igényel. A gyakorlaton pon. részt vevő szakszolgálatok állomá- _ A polgári védelmi szolgála- nya már a felkészülés jegyében, mk a gyakorlatra való felkészü- a követelményeknek megfelelően lés befejezte után bemutatókat sajátítja el az 1968-as kiképzési tartanak a gyakorlaton részt ve- év anyagai. ^ vő állomány, valamint a lakos— A lakosság ismereteit első- gág részére. A Tolna megyei polsorban a 15 órás polgári védelmi gári védelmi szállító szolgálat oktatás keretében kívántuk bő- augusztus 18-án a szükségjármű- víteni: tehát a korszerű háború mentesítő fülomás telepítéséről sajátosságaival, a tömegpusztító és működtetéséről, ugyanezen a fegyverek fajtáival, alkalmazá- napon a város vegyvédelmi szol- suk formáival és várható követ- gálata szükséK-személymenteütő kezményeivel. Azok számára, akik állomás telepítéséről és működé- már részt vettek ezen az oktatá- s,s.rői tart bemutatót. Augusztus son, az eddigi ismeretek elmélyí- 25-én az egészségügyi szolgálat, tését, a jövőben kiképzésre kerü- szeptember 8-án az állategész- lők érdeklődésének felkeltését ségü.gyi és növényvédelmi szolszolgálja a szeptemberi szekszárdi gálát tart bemutatót, pz utóbbira gyakorlat, a Béri Balogh Adám termelő— Milyen rendezvényekre számít- szövetkezetben kerül sor. Áz szakban? syaKorUtot megelőző idő- élelmezési .szolgálat -augusztus — Ahhoz, 'hogy ez a wí-cs Siferft üat messzemenően elerje a _<ml- kirakalaibail az élelmiszerek sujat, az előkészítés idottza-ar ^ szennyeződés elleni olyan propagandatórvet keszi- védelmét szotó-átó csórna goi ás- tettunk, amely magába foglalja a annak alkalmazását, a szakszolgalatok reszt vevő sze- ,6a8 védeke7>st. az élelmimelyr állománya es a lakosság S7erek helves kezeiését, tárolását egyidejű, együttes felkeltéset ^ ^ — Augusztustól a gyakorlat t » , . , napjáig fő vonalakban a követ- ~ A különböze rendezvényed kező rendezvényekre, a polgári rol egyébként a megfelelő időben Védelemmel kapcsolatos esetné- Pótokon, röplapokon, hangosnyekre lehet számítani. bemondón értesítjük a lakosságot. A Tolna megyei Népújság _ Köszönjük a tájékoztatót vigh augusztus 1-tol szeptember 21.-ig elvtárs. — Két kanacsi traktoros vesz részt az országos szántóversenyen Kétévenként rendezik meg az ország legjobb traktorosainak vetélkedőjét, az országos szántóversenyt. Az idei találkozóra augusztus 22—23-án kerül sor, a Városföldi Állami Gazdaság területén az 5-ös főútvonal mellett, a 600 éves Kecskemét jubileumi ünnepségeinek keretében. Ezt az alkalmat az országos szántóverseny-bizottság arra is felhasználja majd, hogy az ország minden részéből érkező szakembereknek bemutassa a hazai mező- gazdasági gép- és traktorgyártás legújabb típusait. A verseny első két helyezettje képviseli majd Magyarországot a jövő év szeptemberében Jugoszláviában, Zimonyban sorra kerülő 16. szántó-világbajnokságon. Az első hat helyezett közül pedig az a válogatott keret kerül ki, amelynek tagjaiból — a jövő évi válogatóverseny alapján — jelölik ki az 1970-i, dániai 17. szántó-világbajnokság magyar résztvevőit. A^ Tolna megyét képviselő két traktoros a tavalyi eredmények alapján vesz részt az augusztusi országos versenyen. a többi megyék első két legjobbjával együtt. A megyei versenyt Tolnában azért rendezték meg tavaly, hogy — mivel az országos verseny időpontja változó — a legjobb traktorosoknak kellő idejük legyen a felkészülésre, hiszen tavasszal nincs megfelelő terület a gyakorlásra, aratás után viszont kevés az idő a megyei verseny lebonyolítására, még a2 országos verseny előtt Tolna megyét tehát a tavalyi két első helyezett képviseli: Lacza Ferenc, és Pongrácz István. Mindketten a Kanacsi Állami Gazdaság traktorosai. Irodalmi reggel és irodalmi este — Súlyos milliókról van szó Közönség és siker, vagyis a közönségsiker ügyében jegyzelt interpellációt az illetékesek lelkiismeretébe az ünnepi könyvhét megyei eseményeivel foglalkozó három újságcikk. Én ebben a kérdésben legilletékesebbnek magát a közönséget tartom, mert nyilvánvaló, hogy minden közönségszervezés csak azt a közönséget szervezheti meg, amely hajlama és érdeklődése alapján szívesen fogadja ezt a szervezést, vagy legalábbis felfigyel rá. Lehet tehát beszélni az ünnepi könyvhét szervezésének kisebb- nagyobb hibáiról, de nem ez a lényeges. Irodalmi életünket kell elemző módon vizsgálnunk s mindig jobban kiderül majd, hogy ez a lényeges. Aki tudja, hogy Darvas József az ,,olvasó nép” után már 1965- ben kérdőjellel váltotta fel a pontot, egyik cikkében, az nem lepődött meg könyvheti megnyitóján, sem Dobozy Imre lapunkban is közölt nyilatkozatán. Amilyen veszedelmes az illúziók hódítása a valóság terein, éppoly örvendetes, amikor a valóság felségjelvényét látjuk az újra visszafoglalt területeken. A valóság felség- jelvénye pedig: a tény. Sokkal közelebb vagyunk most ahhoz, ■hogy olvasó nép legyünk, mint amikor azt gondoltuk, hogy mái az is vagyunk. A- mi. mostani ügyünkben tehát azt kell figyelembe venni, hogy a statisztikák szerint, száz magyar állampolgár közül huszonöt olvas, ez is különböző fokozatokba sorolhatóan. Nyilvánvaló, hogy az első fokozatúak például, a főleg fordulatosságot-cselekményessé- get .igénylők, nem minden további nélkül emelhetők át a gondolati költészettel élés fokozatára. Ügyünk szempontjából, bizonyos mér- ■tekig mindez szűkíti a kört; egyre kevesebben lesznek azok, akik egy adott irodalmi rendezvényen érdeklődéssel és élményképesen tudnak részt venni. Bárhogyan szűkítjük is azonban a kört, be- .számítva meg az. előre nem látható körülményeket és akadályozni,^,,1?/ a lehetőségek alsó határát alapul véve is, Szekszárdon -például lehetett' volna telt ház az irodalmi esten. Akkor miért nem volt? ■ Válaszul egy másik kérdést tegyünk fel: Irodalmi esteket szervezzünk alkalmanként, vagy állandó irodalmi életet szervezzünk amelynek, többek között, az. Irodalmi est is jele. Minden életnek! ttodalmujíüc .‘;s az a jellemzője, hogy jelekben felezi ki ön- ahol^iiyen léíetU vanélet Jele tehát termés:’-et'es módon ott mutatkozik. ioxialmi est sikertelensége után ellentmondásosnak látszik a tény: bzekszardon van irodalmi élét. Ezt jelei igazolják. Elsőrendűn nem is arra gondolunk, hogy mit forgalmaz a könyvesbolt, hanem arra, hogy részben hogyan forga'mazza. Nem egy.Sz(er, l^-.t^m. gondosan válogató emberéket a szabad polook előtt Akar a szükséglet, akár az igény válogatott itt. tagadhatatlanul az étet jeleként; tette. A könyvhét előtt kerestem Nelly Sachs most megjelent verses- lcotetét. Tízegynéhány példányt kaptak, már egv sem volt belőle Jobban körülnézve, nyilván több életjelt is lehet látni, a megvei könyvtár tériymutatóira is figyelve. Ez a spontán irodalmi élet természeténél fogva éltetheti az irodalmi klubokat, amelyek kiegészíthetik mindazzal, amit a közösség vitapartnerben, eszméltetésben, tudatosításban nvújthat Az irodalom egésze szempontjából sem másodrendű kérdés'ez ha’odafigyelünk Walt Whitman igazságára: Hogy nagy költők legyenek ahhoz nagy közönség is kell. Az irodalmi klubok létrehozásában vagy életre keltésében László Ibolya cikkének javaslatai alkalmazhatók. Szerinte új közömség- szervezési formákat kell keresni, amelyek személyes kapcsolatokon alapulnak, tehát hatóképesebbek. Figyelmeztet arra is, hogy ,az, érdeklődés felkeltése, ébren tartása folyamatos aprómunka. Eredményei lassan érlelődök.” Amikor kimondjuk a fogalmat’:'‘irodalmi este, egy jelképet is használunk: az estéét. Vele lép tudatunkba, ha egy családra gondolunk. az összegezés, az együttlét, a meghittség“ képzete. Ahhoz azonban, hogy ilyen legyen egy család estéje, a munkába indulás reggele is kell. a feladatok vállalásával, tudatosításával. A jó irodalmi este feltétele ebben az értelemben a jó Irodalmi reggel Munkába menet kívánjuk és valósítsuk meg egymásnak! ■ Gyarmati György Váralja Március 16-í számunkban riportot közöltünk Simoutornyáró'. melyben ez a mondat is előfordult: „Érdemes-e, kell-e ennyit áldozni egy olyan várra, amelynek soha nem volt túlzott történelmi jelentősége?” A megjegyzésre hosszan válaszolt az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője. Horler Miklós, nemcsak a vár- történetét ismertetve, hanem bizonyítva azt is. hogy Siimontarnya jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. Riporterünk megjegyzése azonban más természetű volt. Nein . elítélt, nem bírálta a Műemléki Felügyelőség munkáját, hanem egyszerűen feltette a kérdést, érdemes-e ilyen nagy — tegyük hozzá. Slmontornya fejlesztésével arányban nem álló _ anyagi áldozatot h ozni a vár helyreállítására. A kérdés,- úgy véljük, teljesen jogos, hisz minden magyar állampolgár feltehet hasonlót, midőn közös ügyről, anyagi erőink hovafprdításáról van szó. Nem is riporterünk volt az első, aki. ‘ilyen kérdést feltett, hisz az országban folyó várépítésekre fordított milliókról többen joggal vetik fel; a legjobb helyre kerülnek-e ezek az összegek? A kérdésfelvetés tehát nem az Országos Műemléki : Felügyelőség munkáját kifogásolja, annál kevésbé, mert csak . örülnünk .kell, ha műemlékekben szegény■■-megyénk gyarapodik. Ez azonban önmagában nem igazolja, a simom- tomyai milliókat,, amikor ott más kérdés- is felmerül. De idézzük Horler Miklós szavait: „Érthetetlen és sajnálatos, hogy Sintcmtornyán épp most építettek új könyvtárat, amikor köztudomású, hogy ex. az igény a várban helyet kap.” Ez pedig önmagában is — a .vár jelentőségétől'filggetienül — azt mutatja, hogy a simontornyal terveknél „érthetetlen és sajnálatos" dolgok történtek, hisz most egyszerre két könyvtára Is lesz a községnek! Az is kérdéses, hogy az újjáépült várat hogyan lehet bekapcsolni az idegenforgalomba, tehát lesz-e közönsége is, vagyis, lesz-e olyan igény, amelyet hivatott kielégíteni? Súlyos milliókról van szó, tehát mindenképp jogosnak érezzük ezeket a kérdéseket.. anélkül, hogy ez a Műemléki Felügyelőség munkájának jelentőségét kétségbe vonná.
