Tolna Megyei Népújság, 1968. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-30 / 152. szám

A szekszárdi éjszakában M ikor kezdődik Szekszdrdon az éjszakai élet? Tíz előtt semmi esetre sem, inkább tizenegy óra körül. S nem sokáig tart, legfeljebb éjfél után egy óráig. A Kulacs kisvendéglőben a zongorista mulató nótákkal szóra_ koztatja vendégeit, a Kispipában „Este muzsika szól, gyerünk egy sörre, igyunk babám” — énekli Csorba Géza, s Szekszdrdon meg­kezdődik egy furcsa, sokak előtt idegen, ismeretlen nyüzsgés. Né­hány magános férfi cselleng a kirakatok előtt, néhány magános nő libeg át a Garay téren, s né­hány autó iramodik el a Garay Szálló elől, feltehetően a Csirke csárda előtt fognak megunni, vagy továbbmennek valamilyen mellékútra. A kép alig változik, mindig ugyanaz, mindig egyforma, időn­ként szürke. lapos, unalmas. Aki sokáig benne él, csömört kap tő­le. Belelátni viszont, kizárólag akkor lehet, ha azonosul vele az ember. A szálakat, a kapcsolato­kat a pincérek, a rendőrök per­sze hivatalból ismerik, de a gya­nútlan kívülállónak legtöbbször fogalma sincs arról, hogy mi van itt a mélyben. S a balek, ha nem tigyáz, ez a mikro méretű fül­ledt világ úgy elnyeli, mint a gólya a békát. Különben ennek az éjszakai világnak gyakran meghatóak a titkai, még többször szomorúak a történetei, s a vi­dámság leginkább felszín, csak tettetett vidámság. A pillangókat kaméleonszerűség jellemzi. Min­dig aszerint alakulnak, ahogyan a kalandot kereső menő fej kí­vánja. Valójában Szekszárd éj­szakai élete is hasonlítani akar a világ valamennyi éjszakai éle­téhez. Ennek ellenére élmény megismerni, hiszen az életnek az az arca tárulkozik ki, amelynek a létezéséről hagyományos kép­mutatásból nem illik tudni, s amelyet csak a megszólás veszé­lyét vq^lalva lehet tanulmányoz­ni. * árom tanítónő ül az egyik sarokasztalnál. A közeli községek egyikéből ruccan­tak be a megyeszékhely diszting- vált táncos presszójába, és egész éjjel petrezselymet árulnak. Az a néhány vénlány is, aki törzs­vendég. Itt a tisztesség iránt túl nagy kereslet, pláne éjfél körül, már nincs. Ez a táncos presszó az éjszakai élet központja. Diszkrét félhomályban topognak a párok, s csak a beavatottak tudják, hogy itt is megvan az a két egy­mástól elütő világ, ami a vasút­állomáson. A vendégek nagy része rokonszenves fiatalember, fiúk és lányok, a másik része éppen pré­miumosztás után van. A lányok, a fiúk összebújvq, ülnek a parányi asztalok körül, többnyire limoná­dét isznak, s nem tudni, mitől mámorosodnak meg, mert tánc közben nemcsak összebújnak, ha­nem a szemük is csillog. S e rokonszenves felszín alatt létezik egy másik világ. Mindig be-betéved újdonsült barátjával egy-egy pillangó. Szekszárd kis­város, a pillangók nincsenek so­kan, s napközben ritkán látni őket. Úgy tűnik, kizárólag éjjel Állami gazdaságok, tsz-ek. magánosok figyelem! Nemesnyár tetőléc 1—2 méteres hosszban kor­látlan mennyiségben kapható. Kedd és csütörtöki napokon. Fomádi Állami Gazdaság. (318) élnek. Arcuk lárva-szerű. Közös vonásuk, hogy könnyelmű terem­tések valamennyien. Hamar sír­nak, de könnyen meg is vigaszta­lódnak, szeretik a pénzt, a szép ruhákat és főleg az autós pasa­sokat. Z. barátom kedvemért hivatal­ból kezdett ki az egyik pillangó­val. Könnyen megy. A nemzet­közi jelek és jelzések Szekszdr­don is nemzetköziek. A hölgy a vacsoraajánlatot készségesen el­fogadja, sőt közli, a barátnője is éhes. Isten neki, jöjjön a barátnő is. A pincér zárkózott arccal szol­gálja fel az étkeket, megvan a véleménye Z. elvtársról, de mi most nem törődünk ezzel. A höl­gyek még kevésbé zavartatják magukat, ők már megszokták, hogy ha sikerül, minden este más-más férfi társaságában fo­gyasztják el a vacsorát. Jó étvággyal esznek, s közben gondtalanul csevegnek. Beszélge­tünk tehát. Tanulságos az eszme­csere. — Dolgoznak? — kérdezem. — Hogyne. — Hol? A válasz kitérő. — Most ne dolgozzunk, most szórakozzunk. Valahogy mintha itt a munka nem lenne téma. A szőke meg­vonja a vállát. — Speciál engem nem érdekel­nek a piszkos anyagiak. Később ellentmondásba keve­redik, mert Z. barátomnak félre­érthetetlenül tudtára adja: ha valaki kölcsönözne neki száz fo­rintot, akkor ö annak az illető­nek állati hálás lenne. Nem esett meg rajta a szivünk, bár lekötelezve éreztük magun­kat, mert tőle tudtuk meg, hogy a szomszéd asztalnál „hentergő bestia” nemrég jött ki a sitről, a gyermekével nem törődik, bezzeg zabálja a pénzes részeg pasaso­kat. A másik pillangó csak úgy l’art pour l'art foglalkozik a fér­fiakkal. A harmadik fogyni sze­retne és ezért. A negyedik kizá­rólag a tejfelesszájúakkal áll szó­ba. Ez a hobbyja. Az ötödik ... A két hölgy tehát bemutatta alaposan az éjszakai élet pillan­góit. A pincér eközben elnézően mosolygott. Neki nem kell itt be­mutatni senkit, sem a hölgyeket, sem az urakat. Amott, a másik asztalnál az olasz filmszínész szekszárdi alteregója, már a hete­dik fél konyakot issza. Miből va­jon? Nem dolgozik sehol. De nem ő az egyetlen, aki zavartan da­dog, ha a rendőr a munkahelye felől faggatja. Pénze mindegyik­nek van. Megszólal a zene, „be­áll” a hangulatvilágítás és olyan ez az egész, mint egy távoli, la­katlan sziget. Pedig sokan va­gyunk. Mégis üres. Nem azoknak, akik eljöttek kikapcsolódni, ha­nem azoknak, akik csak itt tud­nak élni. * M főtörzsőrmester immár , második évtizede tartja a szolgálatot, s munkáját az utazóközönség megítélése szerint, előzékenység, figyelmesség és se­gítőkészség jellemzi. Hozzátehet­jük, M. elvtárs viszont azt állít­ja, hogy az emberek többségével nincs neki soha semmi baja. Mégis az ő posztján, a váróterem­ben és környékén tapintható ki legjobban a város különös, vegyes összetételű, örökké mozgásban le­vő alvilágának a létezése. Ez az ide kiszorult alvilág rendszerint pökhendi, szemtelen és roppant önérzetes. Még az a szerencse, hogy M. elvtárs nem ijed meg a saját árnyékától. Szem- és fültanúja vagyok a következő jelenetnek: Egy fiatal nő főleg részeg, de legalábbis spicces férfiakkal ismerkedik. A nő csinos, majd hogy nem jól­öltözött teremtés. — Hetek óta kijár. Kikezd i>a- lakivel, majd fél órára eltűnik, majd utána ismét megjelenik. Sok Modern any a védelem Irta : Váczy László dr. főorvos, az orvostudományok kandidátusa itt az üres vagon •— mondj<i M. elvtárs, majd a Lányt magához inti és a személyi igazolványt leé­ri tőle. Kettő van nála. — A másik a vőlegényemé — magyarázza. A rendőr udvarias, de határo­zott hangon közli vele, hogy ha nem utazik sehová, akkor azon­nal hagyja el a környéket. Fel­veszi a lány személyi adatait és elbocsájtja. — Megértettük egymást? — szól utána szigorúan. Néhány másodperc és a lány egy dühös fiatalemberrel tér visz- sza. A fiatalember a rendőr elé áll, hadonász az orra előtt, és kérdőre vonja, milyen címen merte igazolni a menyasszonyát. Nem akarok hinni a szemem­nek. M. elvtárssal a közrendvé­delem őszülő veteránjával úgy beszél, mintha a... M. elvtárs higgadt marad, bár látom rajta, hogy forr benne a méreg. Mindennapos eset — mondja később. — Ez a fickó közismert munkakerülő, de látod, még neki áll feljebb. Ez van. Nehéz poszt az övé. Törvénye­ink, a szolgálati szabályzat hu­manizmusa és az alvilág „nyo­mása” között őrlődik. Ismeri a maszek kisiparost, aki idejár ki „portékáért” a bacchanáliáihoz. Nevén szólítja az összes szabadul­tat, akik nem tudnak, vagy nem akarnak beilleszkedni a normális életbe, s itt verődnek össze a sön- tésben, figyelemmel kíséri és óvja a részeges éjjeliőrt a zsebesektől, s már Bátaszéken szűrőjébe fog­ja a Szegedről kitiltott prostitu­áltat, aki nem is titkolja, hogy Szekszárdra óhajtotta volna át­tenni székhelyét. M. elvtárs ezen a poszton az al­világ gyűrűződését tudja szemmel tartani. Amikor egyik éjszaka né­hány bősz és megvadult siivöl- vény az állomás környékén a vi­rágtartókat kezdte törni-zúzni, M. elvtárs is „kiborult”. Először szépen beszélt velük. — Fiúk, mire való ez, otthon is így csináljátok? Az egyik hozzálépett és meg­fricskázta az állát. — Miért, apuskám*, mi talán nem szórakozhatunk? Anyavédelem alatt a nő terhesség előtti, alatti és szülés utáni védelmét értjük. Az anyavédelem tehát a ter­hesvédelemnek a terhesség előtti és a szülés utáni időre is kiterjesztett formája. Az egyetemes orvostudomány fejlődésével a szülészet is jelentős haladást mutat. A szülészet legújabb- kori haladása elsősorban abban nyil­vánul meg, hogy egyre több olyan károsító tényezőt ismerünk meg, ame­lyek 3 terhességben, illetve a szülés alatt betegíthetik meg a magzatot, sőt, annak halálához is vezethetnek. Az orvostudomány fejlődése hívta fel a szülészek figyelmét a nők ter­hesség előtti és szülés utáni védelmé­nek fontosságára. Bebizonyosodott, hogy nem egy terhesség, illetve szülés alatti szövődmény eredetét már a ter­hesség, előtti időszakból veszi. Be­bizonyosodott továbbá az is, hogy a következő terhességek szempontjá­ból nem közömbös a nők szülés utá­ni két terhesség közti életmódja. Az új felismerések vezettek óda, hogy Magyarországon már évtizedek óta gyakorlott terhesgondozást anyavéde­lemmé szélesítsük ki. Az anyavédelem középpontjában természetesen ma is a terhesgondozás áll, ezt azonban anyavédelmi munkánkban házasság előtti tanácsadással, családtervezési problémák megvilágosításával egé­szítjük ki. A terhesgondozásnak ha­zánkban igen komoly hagyományai vannak. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy a világon hazánk volt az első ország, ahol Tauffer prof. kezdemé­nyezésére a terhesgondozást kötelező­vé tették. Ismeretes, hogy annak ellenére, hogy a terhesség nem betegség, ha­nem élettani folyamat, olyan hatal­mas változásokat idéz elő az anyai szervezet egészében, hogy ezeket a szervezet csak igen nagy niunká'val tudja egyensúlyozni, olyannyira, hogy szinte alig van terhesség, amelyik minden zavaró körülmény nélkül zaj­lana le. A terhesvédelem célja, hogy idejé­ben bevezetett rendszabályokkal, the- rápiával ezeket a zavaró körülménye­ket csökkentse és megakadályozza, hogy az élettani állapot kórosba csapjon ót. A terhesvédelem feladata továbbá a terhességgel szövődött meg­betegedések (szívbaj, vesebaj stb.) felfedezése, ezeknek első tünetei sok­szor éppen a terhesség alatt je­lentkeznek. A terhesvédelemnek az anyai ár­talmak megelőzése azonban csak rész­feladata, emellett igen lényeges fel­adatot képez a születendő gyermek sorsáról történő gondoskodás. Komoly, nagy számú statisztikai adat bizo­nyítja, az újszülöttkor? mortalitás és morbiditás szoros összefüggését az anyavédelem minőségével. ellenőrzése és az esetleges vérsze­génység kezelése. Teljesen érthetet­len ezen a tér^jn kartársaink felfogá­sa : amennyire természetesnek tartja mindenki azt, hogy minden komo­lyabb sebészeti beavatkozás előtt meg­vizsgáljuk a beteg vérképét és igyek­szünk szükség esetén az esetleg hi­ányzó vért még műtét előtt pótolni, a vizsgálat terhesség alatti fontosságát általában lebecsüljük, pedig az anya anaemiája a fejlődő embrió oxygen ellátási zavara révén torzképződést, méhen belüli elhalást, vetélést, kora­szülést okozhat, az anya szempontjá­ból pedig praeklampsiás toxaemia, szülési shock, a gyermekágyban pedig insuffitiens minőségű fej képződésé­nek alapját képezheti. A korszerű terhesvédelem egyik leg­fontosabb részét az an$ra ailaemiája, vagyis vérszegénysége elleni küzde­lem képezi. A nőket már a menst­ruációkkal kapcsolatban is ismét­lődő vasveszteség éri, érthető, hogy különösen elégtelen táplálkozás ese­tén gyakran már eleve kevés vas- tartalékkal lépnek be a terhességbe. A magzat még az anya rovására is magához veszi a szükséges mennyi­séget, és ha még mindehhez a ter­hességgel gyakran velejáró hányáso­kat is hozzászámítjuk, úgy teljes egé­szében együtt láthatjuk azíokat a kö­rülményeket a terheseket vashiányos anaemiára teszik hajlamossá. Az elmondottak ci'uíetővé teszik, hogy miért tartjuk mi szülészek a terhesgondozás egyik legfontosabb megelőző feladatának a anaemia ide­jében történő felismerését és megfe­lelő kezelését. Mi magunk a vezetésünk alatt álló osztályon a terhességi anaemia gyógy­kezelését egyik legfontosabb felada­tunknak tartjuk és éppen ezért erre a célra mindig biztosítunk helyet. A megyei kórház- szülészetén a ll gr százalék Hb. alatti értékeknél vér­átömlesztést alkalmazunk es ezt meg­felelő vastherápiával egészítjük ki. Tapasztalataink igén jók, súlyos ter­hességi anaemiákat sikerült rendbe­hoznunk és egészséges magzatot, va­lamint sima szülést biztosítanunk. A korszerű anyavédelem, -ajriiht/az elő­adásom bévézetésébői is megállapít* ható volt, rendkívül szétágazó mód­szer, amelynek minden részletét egy ilyen rövid előadásban természetese» nem tudom ismertetni. A sokféle kér­déskomplexumból most még röviden az anyayédelem egy másik igen fon­tos részéről, a csaiadtervezesről és ezen belül a fogamzásgátlás korszerű módszereit szeretném ögy-két szóban ismertetni. Az anyavédelemnek rend­kívül jelentős részét képezi a .család- tervezés, amely alatt azt értjük, hogy az egyén, a gyermek jövetelének sub­— Dehogynem — mondta sze­líden M. elvtárs — és ütött. Két egymástól teljesen elütő vi­lágnak ad átmeneti otthont a vasútállomás. Az utasok többsége természetesen a legközelebbi vo­natot várja, vagy vendégei érke­zését. De vannak áluiasok, akik nem utaznak másra, csupán arra, kit lehetne megvágni egy százas­sal, de ha minden kötél szakad, legalább egy korsó potya sörrel. A váróteremben tanyázó hölgyek elhanyagoltak ugyan, de ragad­nak, akár a bogáncs, és aki nincs észnél, másnap tapogathatja zse­beit és körülnézheti magát. Átellenben, lent a „gödörben”, elnyűhetetlen buzgalommal Gyu­la bácsi húzza s a város mellő­zött, jóhangú magyarnóta-énekese szótlan keserűséggel issza a sörét. Nem hívják, ritkán szerepeltetik. „Akkor tudják, hogy ki voltam, majd ha már nem leszek” — mondja magas baritonján ked­vetlenül. De azért sebaj, teszi hozzá, s nótázni kezd. Az építő­munkások, a kistisztviselők, a kártyások, a vidéki szövetkezeti gazdák odaadóan hallgatják az ingyen műsort. * esszi van még a reggel, de az éjszakai élet Szekszdr­don hamar véget ér. Le­oltják a villanyokat, az utcák el­néptelenednek, csak néhány kó­bor lovag ténfereg erőtlenül, s csak a parkban bújik össze né­hány egymással betelni nem tudó pár. Holnap elölről kezdődik, és ismétlődik minden. Időnként kell, időnként jő. A kikapcsolódásra is szükség van. A rendőr megáll a Garay tér sarkán, megnézi az óráját és ásít: És itt érkeztünk el ahhoz a pont­hoz, amely a régi és a korszerű anyavédelem közti határmesgyét ké­pezi. A legutolsó évekig a terhesvé­delemben u. i. csak mennyiségi szem­pontok voltak döntőek. A terhes­gondozás jó, vagy rossz voltát a gon­dozott "terhesek számából, ill. a vé­dőnői látogatások számából igyekez­tünk megállapítani és úgy gondoltuk, hogy ott folyik jobban a gondozás, ahol több terhes nőt vesznek gondo­zásba. A korszerű terhesvédelem ter­mészetesen nem bagatelisalja el a mennyiségi adatokat sem, a terhes­gondozásban azonban elsősorban a terhesgondozás minőségét tartja lé­nyegesnek. Felfogásunk szerint ma amikor pl. megyénkben is a terhes- gondozás mennyiségileg igen kiváló, feltétlenül oda kell hatnunk, hogy ez a mennyiségileg kiváló terhesgondozás minőségileg is kiváló legyen. Ismeretes, hogy régen, sőt legtöbb helyen még ma is a terhesgondozás kimerül a terhes vérnyomásának és vizeletének, valamint a méh nagysá­gának megvizsgálásában. Nem kell azt hiszem különösen magyaráznom, hogy bármennyire is nagyon fontosak ezek az adatok, ezekből e téma ele­jén említett károsító tényezőkre kö­vetkeztetni nem lehet. Ahhoz, hogy az anya- és újszülöttvédelmet a kor­szerű lehetőségeknek megfelelően tudjuk biztosítani, a terhes védelemben alkalmazott vizsgalatokban egy lépés­sel tovább kell haladnunk. A korszerű térhesgondozás feltét­lenül megköveteli a terhesek széles körű szakorvosi kivizsgálását, gon­dolok itt elsősorban szülész és bel­gyógyász, szemész szakorvosi vizs­gálatra. E vizsgálatok feladata oly rejtett betegségeknek már a terhes­ség elején történő felfedezése (viti- um, diabetes stb.), amelyeknek időben történő gyógyításával, mind az anya, mind a magzat jó állapotát tudjuk biztosítani, elmulasztásával viszont a szülés alatt az anyát és a magzatot is végzetessé válható következmé­nyeknek tehetjük ki. jektív és objektív feltételei kialakítá­sára törekszik. Amikor tehát még nincsenek meg a gyermek vállalásá­nak subjektiv és objektív feltételei, a tudatos családtervezés ismeretében a nem kívánatos terhesség megelőzé- se végett az egyén felhasználhatja a terhesség elleni védekezés valame­lyik módszerét. A terhésségmegszakí- tás, az abortusok veszélyéről szak­emberek előtt nem kell különöseb­ben beszélnem, ennek kiküszöbölé­sére az ezek által okozott károsodá­sok megelőzésére szolgál tulajdonkép­pen a családtervezés. A korszerű, tudatos családtervezésen belül a szü­lésznek és munkatársainak elsőrendű feladata a védekezési szándék fel­keltése. Ezt felvilágosító eljárások­kal, beszélgetésekkel érhetjük el. A védekezési szándék kialakulása után kulturális és környezeti tényezőket is figyelembe véve kell biztosítanunk a megfelelő fogamzásgátló módszert vagy eljárást. Ma két olyan fogamzásgátló eljá­rás van birtokunkban, amelyek kor­szerűnek és a fogamzásgátló eljárá­sokkal szembeni követelményeknek mindenben megfelelőnek mondhatók E két eljárás az oralis fogamzásgát­lás és az intrauterin műanyagkacs. A korszerű fogamzásgátló eljárások­kal szemben ma 8 féle Igényt tá­masztunk, nevezetesen: 1. Az alkalmazási mód legyen egysze­rű. 2. Az eljárás legyen olcsó. 3. Legyen biztonságos. 4. Ne legyen illúziót rontó. 5. Ne legyenek káros mellékhatásai. 6. Ne legyenek káros utókövetkez­ményei. 7. Ne befolyásolja a későbbi i'ogamzó- képességet. 8. Ha a módszer alkalmazása ellenére legjobb lenne aludni. A korszerű terhesgondozásnak a terhesség következnék be. az eljárás SZEKULITY PÉTER fentiek mellett egyik legfontosabb ne károsítsa a születendő magzatot, problémája a vérkép*Terhesség alatti (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom