Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

XVIII. évfolyam, 122. szám ARA: I FORINT Vasárnap, 1968. 'május 26. Köztünk is járt, köztünk is élt... Délelőtt tíz óra. A Gőgös Ig­nác gimnázium homlokzata zászlódiszben, ünnepségre jöt­tek össze a dombóváriak. Ezren vannak? ■ Vagy kétezren? Ne­héz lenne összeszámolni. Azt azonban mindenki tudja, ki v%lt az, akinek emléktábláját még néhány percig fehér lepel, takarja; Kodály Zoltán. Az. ének-zenei általános iskola kisdobosai, úttörői jönnek. Sze­mélyesen nemigen találkozhattak. Kodály Zoltánnal, de tanáraik, nevelőik már elmesélték, hogy ... amikor 1945-ben itt, Dombóváron személyesen vezényelte az ének­kart . i. amikor én is ott énekel­tem' negyvenkilenc májusában az 1500 tagú egyesített kórusban és Kodály nem a lépcsőn ment fel a dobogóra, hgnem úgy ugrott fel. Pedig már közel járt a het­venhez ... Én főszereplő voltam Székelyfonó dombóvári bemu­tatóján. Kodály is jelen volt... .Kodály Zoltánt szoros szálak tűzték Dombóvárhoz. Dr. Péczely "■----László gimnáziumi tanár vendé­g éként. 1945 végén hat hetei töltött a községben, szinte naponta el­látogatott egyik, vagy másik iskolába, többször összehívta beszélgetésre az énektanáro­kat. Később is eljött néhányszor, az 1949. májusi nagyszabású dalos­találkozón maga vezényelte az egyesített, 1500 tagú kórust. Sokan őriznek a Mester által dedikált kottát, olyan fényképet, amely Kodály dombóvári tartóz­kodása alatt készült, még többen kedves emlékeket. Bizonyos, hogy Dombóvár fejlett zenei életé­nek kialakulásában nagy sze­repe volt Kodály Zoltán többszöri dombóvári tartóz­kodásának. Tíz óra után néhány perccel íegkezdődött az ünnepség, me- -en részt vettek többek közt a áros és a járás vezetői, meg­fent az ünnepségen Kodály oltán özvegye is. néje adott bátorítást és reményt, hogy sikerül a romokban heverő magyar életet újjáteremteni... Ezután leoldotta a leplet az emléktábláról, majd a jelenlevők elvonultak a tábla előtt, elhe­lyezték koszorúikat, virágaikat. * Tizenegy órakor a dombóvári vállalatok, üzemek termékbemu­tató kiállításának megnyitásával folytatódott a program. A kiál­lítást Király István, a községi (Folytatás a 2. oldalon j Kedves gyerekek, szeretettel köszöntünk benneteket ezen -a napon, érdekes olvasnivalót találtok lapunk 5, oldalán. Szék. íh •<* • k tara A r. tf jJQ TOLNA MEGYE!» NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPArYtQLNA MEGYEI JBIZOTTSAGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Qgermeknap, HODflLY-EMLÉKTDBLfl Dombóváron Bánhelyí Béla, a községi ta­nács vb-elnöke ünnepi beszédé­ben méltatta a nagy magyar mes­ter, a kiváló művész, tudós és pedagógus életútját. — Csoda-e, ha egymásra talál a szocializ­must építő nép a művésszel, aki művészetét teljesen a nép mű­vészetére építette, azzal a tudós­sal, aki a népi kultúra és nép­élet hivatott kutatója, értékeinek teljes feltárója, rendszerezője, az­zal a pedagógussal, aki népének több száz éves elmaradottságát igyekszik munkásságával behoz­ni s nevelési rendszerét teljesen a nép szolgálatába állítja? A furcsa az lenne, ha nem ta­lált volna egymásra a magyar nép. a szocialista társadalom Ko­dály Zoltánnal. Hiszen az az egyetemes jellegű munkásság, amelyet Kodály Zoltán folytatott, minden ízében népi jellegű. Tartalmában. formájában egyaránt a dolgozó magyar nép kultúráját valósítja meg — mondotta. Beszédének befejező részében Kodály dombóvári tevékenységé­ről szólt a vb-elnök. Méltó, hogy itt mi Dombóváron emléket emeljünk tiszteletére, hiszeh köztünk is járt, köztünk is dolgozott. Különösen emlékezetes marad a résztvevők számára, amikor 1945. december 14-én a ' gimnáziumi énekkar hangversenyén az ő ze­Könnygázbombák, buldózerek... Tízórás utcai harc Párizsbaa Párizsban csaknem tízórás ut­cai harc után állt helyre a nyugalom a hajnali órákban. Mind a tüntetők, mind pedig a rendőrök soraiban többen megsebesültek, az anyagi ká­rokat egyelőre nehéz lenne fel­becsülni. A zavargások központja ismét a francia főváros diáknegyede volt. Az események eredetileg a délutáni órákban békés és enge­délyezett tüntetéssel kezdődtek. A legnagyobb francia szakszer­vezeti központ, a CGT által szer­vezett felvonulás résztvevői bé­késen szétszéledtek. Ugyanebben az időpontban azonban a diák­ság szélsőséges elemeit tömörítő „március 22-e mozgalom’’ tagjai a lyoni pályaudvar környékén gyülekeztek. Egy darabig békésén tüntettek, majd a kora esti órák­ban a vezetését vesztett-tömeg a városháza elé vonult, itt rendőri egységek állták útjukat. Az első összecsapás valóságos olaj volt a tűzre. Azokban a percekben, amikor De Gaulle elnök rádió- és televíziós beszédét mondta, Pá­rizs különböző pontjain, főként a diáknegyedben, a Quartier La­tin-ben már válóságos utcai har­cok dúltuk. A tüntetők felszed­ték a köveket, barikádokat épí­tettek. A rendőrség könnygáz­bombákat használt, buldózereket vezényelt a barikádok színhelyé­re és az éjszakai órákban már valósággal megostromolta a bari­kádokat. A nyugalom a francia főváros központjában csak hajnali öt óra tájban állt helyre. Christian Fouchet belügyminisz­ter szombat reggeli nyilatkozata szerint a diáktüritetések résztve­vői három elemből tevődtek ösz- sze: először az egyetem megvál­tozását követelő diákokból, akiket a miniszter igyekezett nyugalom­ra inteni, mondván, hogy köve­teléseiket kielégítik, másrészt egy­re nagyobb számban a párizsi alvilág ismert alakjaiból, végül a fekete zászló alatt vonuló szer­vezett anarchista csoportokból. A diákszervezetek vezetői viszont a rendőri erők provokációit tették ismét felelőssé a súlyos összetű­zésekért. A gaulleista rendszer ideje lejárt De Gaulle elnök hétperces be­széde, amelyben bejelentetté a júniusra tervezett .népszavazást a kormány reformelképzeléseiről, nem csillapította le a kedélyeket. Mint az AP megállapítja, az el­lenzék és általában a politikai elet vezetői gyors és zömmel el­lenséges nyilatkozatokkal reagál­tak a tábornok-elnök beszédére.- Még a kereszténydemokraták szakszervezeti központja, a CFDT is úgy értékelte az államfő szavait, hogy azok „igazolják a sztrájk­mozgalom erősítésének’-szükséges­ségét". Georges Seguy. a CGT főtitká­ra kijelentette* ,,a munkások nem referendumot akarnak, -hanem jobb életkörülményeket”. Az FKP álláspontját tükrözve Wal- deck Rochet főtitkár hangsúlyoz­ta, hogy a gaulleista rendszer ideje le­járt. távoznia kell és át kell adnia helyét egy népi kor­mánynak. Az FKP javasolja az ..ország né­pének, hozzanak létre akcióbizott- ságükat a demokratikus népi egy­ségkormányért folyó harc irányí­tására. Francois Mitterrand, a baloldali tömörülés vezetője a kö­vetkező szavakkal ismertette az ellenzék álláspontját: „Igent mondani a népszavazáson azt je­lentené,. hogy halálra ítéljük a köztársaságot. A baloldali szövetség nemet mond a népszavazásnak és nemet mond De Gaulle tá­bornoknak". A válság két halálos áldozata A francia fővárosban hivatalo­san bejelentették, hogy a szom­batra virradó éjszaka lezajlott zavargások során életét vesztette egy - fiatalember." Halálának kö­rülményei még tisztázatlanok. Hivatalos statisztika szerint az utcai összecsapásokban 456-an sebesültek meg. A ’ válóságos szám ennél sokai nagyobb’ lehet, a francia hírügynökség szerint körülbelül ezerre- tehető. Pompidou miniszterelnök szom* balon a délelőtti órateban. sajtó- értekezletet hívott egybe, s ezen közölte: a kormány utasította a rendfenntartó alakulatokat, hogy késedelem nélkül csírájában fojt­sanak el minden megmozdulást. Hangsúlyozta, hogy haladéktala­nul véget kell vetni ..a felfor­gató tevékenységnek". — Párizs szombaton, reggel polgárháborús pusztítás nyomait mutatta — írja az AFP hírügy­nökség. A legleaújtóbb képet azonban kétségtelenül a diákok városrésze, a Latin-negyed nyújt­(Folytatás a 2.. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom