Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-12 / 110. szám

Egy hét a világpolitikában Tárgyalások Párizsban — Offenzíva Saigonban A kormánypárt válsága Angliában A világ szeme a héten két­ségkívül Párizson volt, ahol pénteken először találkoztak a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Államok képvise­lői. Ami e hétén történt, .egyelő­re csak az előkészület az érdem­ben hétfőn megnyíló tárgyalások-, ra. Ezeken az előkészítő tárgyalá­sokon kerül napirendre az esetle­ges vietnami béketárgyalások alapfeltételének, az amerikai bombázások beszüntetésének té­mája. A jelenlegi párizsi tárgyalási szakasz, megfigyelők szerint, alkalmas arra, hogy zökkenő- mentesen átformálódjon a bé­ketárgyalási szakaszba, termé­szetesen, ha az amerikaiak meghozzák ezt a mindenki ál­tal sürgetett döntésüket. A Párizsba sereglett, mintegy kétezer újságíró minden legkisebb eseményről jelentést küld lapjá­nak, odahaza pedig a kommen­tátorok serege a találgatások özö­nét irta meg az elmúlt napokban a tanácskozások várható kimene­teléről. (Feltűnő kivétel a párizsi kínai tudósító pénteki távozása a Tömeyper Görögországban Az AP-hírügynökség értesü­lése szerint Szalonikiban az utolsó 48 óra alatt hatvan sze­mélyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy a betiltott kom­munista párt, vagy más baloldali szervezetek tagjaiként fejtettek ki rendszerellenes tevékenységei. Az elfogottak között volt Ca- ruhasz, EDA-párti parlamenti képviselő, akit csütörtökön va­lóságos hajtóvadászat után fog­tak el (sebesülten a város kor­nyékén, s mire a fogházba szál­lították, elvérzett. Az athéni katonai bíróság újabb tömegpert készít elő, amelynek 28 vádlottja lesz. A 23 vádlottat még januárban tartóz­tatták le, azon a címen, hogy öszeesküdtek a rendszer ellen és mint a haditengerészet tagjai, „szabotálták a görög flotta érde­keit”. A vádlottakat a Szala- misz-öbölb^n horgonyzó egyik cirkálón tartják fogva és mint a UPI hírügynökség jelenti, kínzásokkal igyekeznek ‘tőlük vallomásokat kicsikarni. Salazar meghátrált Az Humanité lisszaboni je­lentése szerint az Aida Paulo megmentésére indított nagy nem­zetközi szolidaritási akció győzel­met aratott. A portugál bíróság felmentette a hős demokrata asz- szonyt, aki már nyolc évet töl­tött a fasisza börtönökben. Arról azonban még nem érkezett hír, hogy a felmentő ítélet nyomán Aida Paulót szabadon is bocsá­tották volna. Aida Paulo felmen­tése bizonyítja — hangsúlyozza az Humanité —, hogy az akció meghátrálásra késztetheti Sala­zar diktatúráját. francia fővárosból, és érdekes a pekingi sajtó hírt nem adó, a tár­gyalások gondolatát általánossá­gokban támadó magatartása.) A párizsi tárgyalások vietnami küldöttei rugalmas, és határozott álláspontot- képviselnek. A vietna­mi politikai megoldás lényegét a héten újólag meghatározza Ho Si Minh elnök a DNFF offenzíváját üdvözlő üzenetében. Az amerikai delegáció és politikai vonala kö­rül nagyfokú a 'bizonytalanság. Feltűnő, hogy a héten — vajon csak a tárgyalási pozíciók erősí­tése végett?! — harcias hangok hallatszottak Washingtonból. Ilyen „megalkuvásmentes” hangot ütött meg Johnson a thaiföldi minisz­terelnök fogadásakor. Ezzel kap­csolatban a Le Monde csütörtöki száma bírálóan ír a washingtoni „héják” március 31-e óta meg­megújuló és nyilvánvalóan meg­alapozatlan, de annál veszélye­sebb „diadalittasságáról”, amely- lyel harcias hangulatot próbálnak fenntartani és — úgymond — „Hanoit figyelmeztetni^. Az ame­rikai belpolitikai poróndon vi­szont Rockefeller odáig ment, hogy kijelentette: ha elnökké vá­lasztanák, „beletörődne” egy a dél-vietnami választások eredményeként bekövetkező „kommunista hatalomátvétel­be”. Kétségtelen, hogy egy-dél-vietna­mi politikai rendezés alapkérdé­seket vei fel és az amerikaiaknak bele kell törődniük abba, hogy a dél-vietnami nép akarata döntsön. Hogy ez ,(nilyen irányba hgtna. azt jellemzi a saígoní klikknek e heti izgatott és ingerült tevékenysége a párizsi tárgyalások ellen. De ép­pen, mert nagy kérdésekről van szó, óvatosnak kell lennünk a pá­rizsi tárgyalások megítélésében. A küldöttségek összetétele a legko­molyabb tárgyalásokra is megfe­lelő, ám nyilvánvaló,, hogy hosszú és kemény diplomáciai küzdelem várható, miközben a háború pár­huzamosan folyik. . A héten a dél-vietnami sza­badságharcosok megint csak meg­lepték az amerikaiakat, amikor újabb offenzívát indítottak, ez­úttal elsősorban Sajgón,.a fővá­ros ellen. Ismét kiderült, hogy az ame­rikaiaknak elképzelésük sincs a szabadságharcosok várható lépéseiről. És a *. DNFF maximálisan a kezé­ben tartja a kezdeményezést. A párizsi tárgyalásokkal pár­huzamosan kirajzolódtak egy másik, a közel-keleti válsággal kapcsolatos tárgyalás lehetősé­gei. Jarring, U Thant ENSZ- főtitkár közel-keleti megbízottja New Yorkba tette át szék­helyét és az EAK kifejezte azt a készségét, hogy az ENSZ szék­helyén folytasson közvetett tár­gyalásokat a politikai rendezés­ről. Minden tárgyalás feltétele természetesen az izraeli erőpoli­tika feladása, Tel Aviv állás­pontjának változása. Ennek az elmúlt napokban sem mutatkoz­tak jelei. Feltűnő viszont, hogy a nyu­gati közvélemény egyre job­ban áthangolódik, látva az arabok rugalmas és Izrael merev magatartását. Népújság 2 unió és az Egyesült Államok vi­szonyát. Jóllehet az elmúlt na­pokban került tető alá a szov­jet-amerikai konzuli kapcsola­tok több év óta húzódó ügye, a kapcsolatok szélesebb körét min- . denekelőtt a vietnami háború határozza meg. Épp ezért keltett figyelmet a Fehér Ház által is megerősített New York Times- hír, hogy Johnson levelet írt és találkozót javasolt Koszigin szovjet miniszterelnöknek. A kérdés az, hogy milyen szándék vezette az amerikai elnököt, s vajon ismét nemcsak valamiféle választási manőverről van-e szó? Mindenesetre furcsának tűnik az ügy üy módon történő szellőztetése az amerikai sajtó­ban. A Johnson kormány maga­tartása egyébként is azt mu­tatja, hogy a kormányzó demokrata párt kétségbeeset­ten kapkodva próbálja men­teni uralmát. Érdekes a demokrata párt mai helyzetének egybeesése a johniso- ni politikát mindvégig híven tá­mogató wilsoni brit munkáspárt katasztrofális belpolitikai szituá­ciójával. Johnson a felhalmozó­dott politikai, gazdasági és ka­tonai csődtömeggel küzd, ame­lyeket a vietnami háború okozott és szinte kísértetiesen hasonló csődtömeg tette jóformán tart­hatatlanná a vietnami politikát támogató brit miniszterelnök helyzetét. Johnson már legalább­is szavakban, visszavonult, s je­lenlegi politikai utódjának, Humphreynek az útját egyen­geti az elnökség felé és főleg Robert Kennedy útját igyekszik él torlaszolni. (Az utóbbi viszont a héten sikert ért el. az alélnök nevében fellépő Indiana-i kor­mányzó és McCarthy ellenében, «z ottani előválasztáson: megfi­gyelők azonban nem minősítik „elsöprőnek” a nagyon ambició­zus és nagy lármával korteskedő New York-i szenátor sikerét). Az óceán túlsó oldalán, a brit szige­teken viszont most bontakoznak ki munkáspárti szakadás kör­vonalai, különösen azok után, hogy a héten páratlan kudarc érte Wilson pártját, a helyi ha­tósági választásokon. A munkás­párt mindenütt veszített, néhol évtizedes pozíciókat is. Napi­rendre került itt is a vezér­ekére, miután a legkésőbb 1971- ben megtartandó választásokra a pártnak aligha van esélye a ma­gát teljesen lejáratott, jelenlegi vezérrel. AVAR JÁNOS Az egység érdekében A Pravda vezércikke A társadalmi haladás és a béke, a nemzetközi forradalmi mozga­lom fejlődésének érdekei állan­dóan megkövetelik a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti felsza- badítási mozgalom erőinek közös akcióit. Pártunk aktív és sokolda­lú tevékenységet folytat a testvéri szocialista országokkal való kap­csolatok további fejlesztése és egységük megerősítése érdekében. A moszkvai találkozó a marxis­ta—leninista pártok és a szocia­lista államok egy sor olyan fon­tos, közös intézkedésének a folyta­tása és továbbfejlesztése, amelye­ket a nemzetközi kommunista mozgalom további tömörítése, a szocialista közösség állandó poli­tikai, gazdasági és védelmi erő­sítése feladatainak a megoldására hoztak. A Pravda rámutatott: a buda­pesti konzultatív találkozó kife­jezésre juttatta a kommunisták közös egységtörekvését és eltökélt­ségét, hogy fokozzák erőfeszítései­ket az imperialista reakció ag­resszív terveinek meghiúsítására. Ugyancsak hangsúlyozza a Prav­da: a világbéke megerősítését az európai biztonságot, a szocialista államok testvéri együttműködésé­nek megerősödését segítette elő a Varsói Szerződés tagállamai poli­tikai tanácskozó testületének szó­fiai ülésszaka. Hat európai szocialista ország­nak az atomsorompó-szerződés ügyében elfoglalt közös állás­pontja nagy jelentőségű a béka ügye szempontjábóll. Az atom- sorompó-szerződés minél előbbi megkötése a világ összes népei és az összes szocialista állam biz­tonságának érdekeit szolgálja. Az SZKP Központi Bizottsá­gának áprilisi plénuma — amely megvitatta Leonyid Brezsnyev elvtánsnak, a Központi Bizottság főtitkárának „A nemzetközi hely­zet időszerű problémáiról és az SZKP-nak a nemzetközi kom­munista mozgalom összeforrott- ságáért folytatott harcáról” cím­mel tartott beszámolóját —, egy­hangúlag jóváhagyta a pártpoli­tikai téren és a nemzetközi konu munista mozgalomban. Románia elítéli a neofasisztákat „A neofasiszta áramlatok új­jáéledésének aggasztó jelei a Né­met Szövetségi Köztársaságban” címmel cikk jelent meg a Scin- teiában az újfasiszta Nemzeti Demokrata Párt tevékenységéről és ennek visszhangjáról. A lap megállapítja: a román közvéleményt mély­ségesen megdöbbentették a Német Szövetségi Köztársaság neonáci erőinek nyújtott le­hetőségek és ezeknek az erőknek a feltö­rése, ugyanakkor amikor jogta­lan erőszakkal gátat vetnek an­nak, hogy a kommunista párt részt vehessen az ország politi­kai életében. Mind a német nép békéé de­mokratikus fejlődésének érdeked, mind pedig Európa és a világ békéjének és haladásának ügye is hatá­rozott és erőteljes akciókat követel meg a Német Szövetségi Köztársaság reakciós és revansieta erőivel szemben, hogy megakadályozzák a neonáci párt előretörését ebben az országban, hogy megteremt­sék a feltételeket ahhoz, hogy minden olyan erő szabadon fejt­hesse ki álláspontját, amely re­ális álláspontot foglal el a mai világ valóságait illetően és amely, a német nép békés és a haladást kivánó törekvéseinek szószólója. Izraeli önkéntesek letelepítése Kairóban nagy figyelmet keltett az izraeli sajtónak az az önlelep­lezése, hogy az agresziót sok ezer önkéntes támogatta. A lapok idé­zik a Jerusalem Post jelentését, amely szerint a júniusi háború­Ennek jelei az e heti oslói és stockholmi tüntetések AbhaEban izraeli külügyminiszter ellen, va­lamint az angol közvélemény hangulatváltozása. Húszéin Jor­dániái király látogatása nyomán. A két nagy válság nyilván­valóan alapjaiban befolyásolja 1968, május 12."a két szuperhatalom, a Szovjet* HABSBURG OITÚ politikai manőverei Habsburg Ottó gyakorivá vált ausztriai utazásainak sorában leg­utóbb Burgenlandban járt és egy, közvetlenül a magyar határon fekvő kolostorban tartott előadást — jelenti szombaton a bécsi Volksstimme. Otto mintegy 500 főnyi hallgatóság, köztük a helyi politikai vezetők előtt beszélt a marienburgi kolostorban. Az Oszt­rák Kommunista Párt tagjai röp­cédulákat terjesztettek a terem­ben, amelyeken emlékeztettek rá: Ottó apja éppen Burgenland bői elindulva kísérelte meg kétszer is, hogy puccsal ismét magához ra­gadja a hatalmat. A család jelen­legi fejének magatartása azt mu­tatja, hogy Ausztriát politikai ma­nővereinek talajául használja fel. Otto a lap értesülése szerint hét­főn Becsben egy szélsőjobboldali diákszervezet tagjai előtt beszél. Ezt az előadását eredetileg május 1-ének előestéjére tervezték, a bal­oldal tiltakozására azonban elha­lasztották. ban Izrael oldalán harcolt több ezer önkéntesből igen sokan tele­pednek le a megszállt területeken. A Gumhurija vezércikkben fog­lalkozik ennek a titoknak leleple­zésével. Izrael ezzel első ízben is­merte be, amit eddig tagadott: vagyis azt, hogy agresszióját sok ezer önkéntesnek nevezett külföl­di zsoldos támogatta — írja a lap. — Ez a leleplezés arra vall, hogy Amerika és a nemzetközi cioniz­mus előre felkészült az izraeli ag­resszió támogatósára — sok ezer­nyi zsoldos összegyűjtése és be­vetése ugyanis nagyszabású előké­születeket igényel: az összeeskü­vést tehát előre kitervezték. A le­leplezés azt is feltárja, hogy Izrael nem egyedüli ellensége az arab or­szágoknak, hanem vele tart a vi­lág cionista mozgalma is. A leg­különösebb az, írja a Gumhurija, hogy Izrael miközben bevallja az agresszió előre megfontolt előké­szítését, békés szándékáról be­szél ... nem elégszik meg a zsol­dosok felhasználásával, le is te­lepíti őket az arabok bitorolt föld­jére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom