Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-11 / 109. szám
Közéletünk Pénteken délelőtt tartotta soron következő ülését a Paksi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelyen Szinger Ádám, a tervcsoport vezetője beszámolt az ez évi járási tanácsi beruházások, felújítások kivitelezésének helyzetéről. Következő napirendi pontként a földtörvényből adódó feladatokat tárgyalta meg a vég* rehajtó bizottság, majd bejelentésekkel foglalkozott. * Tegnap délelőtt vb-ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács is. Először Molnár József művelődésügyi osztályvezető előterjesztését vitatták meg, amely az óvodáik helyzetét, tevékenységét és az óvodai napközi otthonok működését vizsgálta. Ezután dr. Wéner János igazgatási osztály- vezető által készített beszámoló került a vb elé, amely a jogpolitikai elveknek a szabálysértési éli órásban való érvényesüléséről szólt. A továbbiakban különböző bejelentések ügyében hozott határozatot a vb. * Több mint 51 ezer forint pénzbírságot fizettek ki múlt évben a szabálysértők a dombóvári járásban — tájékoztatta a jelenlévőket Hédei Kornél, az igazgatási osztály vezetője tegnap délelőtt Dombóváron, a járási tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A napirendi ponthoz kapcsolódóan Szajkó Lajos tűzrendészet! alosztálv-parnncsnok a nyári tűzvédelmi felkészülésről beszélt, maid Csillag László terv- csoportvezető ismertette az 1968. évi módosított fejlesztési alap köl tségvetését. A megtakarított pénzből: Hajókirándulás az Al-Dunára A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat KlSZ-szervezeté- nek tagjai évek óta rendszeres külföüdjárók. Idén a KISZ-esek első csoportja Jugoszláviába utazik, hajóval. — „Évek óta az a szokás vállalatunknál — mondja Tamás István, a KISZ-vezetőség tagja —. hogy amint megérkezünk külföldről, máris elkezdjük a következő évi kirándulásra gyűjteni a pénzt”. A júliusi csoport tagjai főleg ipari tanulók. Nagy készülődés előzi meg az utat, hisz hajókiránduláson a KISZ-esek még nem voltak. A kdrándulóhajót, amely Újvidéken és Belgrádon hosszabb időt tölt, az Express Utazási Iroda indítja. A honvédelmi nevelésről Bétaszéken Tegnap Báitaszéken folytatódott a megyei népművelők továbbképzési programja. Reggel nyolc órákor nyitották meg a Zrínyi Könyvkiadó könyv- és folyóirat- kiállítását a Kösseuth Lajos művelődési ház klubjában, majd katonai témájú filmeket vetítettek a megjelentek előtt. Még a délelőtt folyamán „A honvédelmi nevelés helye és szerepe a népművelésben” címmel tartott előadást Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet csoportvezetője. A délutáni órákban Kövesden katonai berendezéseket felszereléseket tekintették meg a népművelők. Szabó Antal őrnagynak, a TIT hadtudományi szakosztálya elnökének vezetésével helyőrségi gyakorlatot is végignéztek. A délutáni programmal befejeződött a megye népművelőinek kétnapos továbbképzése. EMI aliüzeiték, most aranyat ár A nagyszékelyi tsz Nyíregyházának és Békéscsabának dolgozik Kitűnő üzleti érzékkel valósított meg egy mellékfoglalkozást a nagyszékelyi Egyetértés Tsz vezető testületé. Bőrhulladékból különböző hasznos dolgokat készítenek a szövetkezetben, és ezel egyrészt megoldják a tagság egész évi foglalkoztatását, másrészt pedig elég jó jövedelemhez jut a szövetkezet. A hulladék bőrt eddig tűzre- valónak adta el a Simontornyai Bőrgyár a dolgozóinak. Két hónap óta ezt a szinte haszontalan anyagot megveszi a gyártól a nagyszékelyi szövetkezet, és cipőfelsőrészt készít belőle. Természetesen kis darab bőrökről van szó, tehát csak fűzött felsőrész készíthető belőlük. A bőrt egészen keskeny, négymalliméto- res csíkokra hasogatják és rámán összefűzik. Egy idős simontornyai ember, Németh István szíjgyártó, aki régen a bőrgyárban dolgozott, megtanította a nagyszékelyi tsz-tagok első cső* portjait erre a munkára. Valamikor, a bőrgyárban is. készítettek ilyen fűzött cipőfelsőrészeket, Németh Istvánnak kitűnő mintakollekciók álltak rendelkezésére. Danes József, á szövetkezet főkönyvelője meséli, milyen könnyen megtanulták ezt a munkát a tagok, egy-egy csoport részére elég volt 5—6 napos oktatás. A megrendelő, a Nyíregyházi Cipész Ktsz kifogástalannak találta az első hónap munkáját. Kétezer is jártak már Nagyszékelyben a nyíregyháziak, ismerkedés - és minőségi ellenőrzés céljából. Az újabb termék: házipapucs- talp. Ehhez ugyancsak Simon tornyáról, a Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatiól szerezte be az alapanyagot az Egyetértés Tsz. Az első szállítmányból 30 ezer pa- pucistalpat tudnak készíteni és 20 ezerhez már megvan a megrendelés, a Békéscsabai Cipész Ktsz kérte. Ezeket a távoli kapcsolatokat Nagyszékely teremtette meg, piackutatással Imák különböző vállalatokhozi, ktszekhez, felajánlják termékeiket. A tapasztalat szerint egészen köny- nyen teremthetők ilyen üzleti kapcsolatok. Minden valószínűség szerint a következő nagyszékelyi termékre is lesz vásárló, hiszen az hiánycikk. Tömítőgyűrűket fognak készíteni a következő szakaszban abból a bőrből, ami a papucstalp mellett lepotyog, amikor kivágják. A szövetkezetben legalábbis úgy tudják, hogy a tömítőgyűrű jelenleg hiánycikk. Igen tanulságos a nagyszékelyi eset. Azt mutatja, hogy valóban sok lehetőséget tartogat az új gazdasági mechanizmus. flz iskolában rendezték be a termelőszövetkezet bőrfeldolgozó műhelyét. Két iskola van a faluban, viszont, sajnos kevés a gyerek, ezért egy tanterem feleslegessé vált. Asztalokat, székeket raktak ide, és mint egy kis üzembe, úgy járnak a tanterembe a szövetkezet •tagjai, főleg asszonyok. Nyári időben harminc személyt akarnak foglalkoztatni, télen pedig ennek körülbelül a kétszeresét. Érdekes változáson ment keresztül a falu a melléktevékenység hatására. Uj tagokat vett fel a szövetkezet, olyan asszonyokat, akik kizárólag csak ezzel a munkával foglalkoznak. Lényegében tehát nemcsak a közös gazdaság, hanem az egész falu munkaerő-problémáját megoldják. Azok a tagok, akik a földön és más mezőgazdasági munkában nem dolgoznak, csak a műhelyben, háztáji földet nem kapnak. A havi átlagkeresetük 1300—1400 forint, teljesítménybér alapján. Viszont akik téli időben kapcsolódnak be a bőr- feldolgozó tevékenységbe, megkapják a háztájit. Harmadik hónapja dolgozik a nagyszékelyi bőrfeldolgozó műhely, és máris megállapítható: anyagilag is sikerrel. Elemezték a szövetkezet vezetői az első hónap termelését. Minden ráfordítást' tehát, a munkabéreket is leszámítva, az első hónap bevételéből- 20 ezer forint marad a közösnek, mint tiszta nyereség. Nem azzal a szándékkal kezdték meg a melléktevékenységet, hogy nagy haszonnal járhat, csupán az volt a cél, munkát biztosítsanak mindenkinek, aki szorgalmasan, folyamatosan akar dolgozni a szövetkezetben. De így, hogy évente mintegy negyedmillió forint haszonra számíthatnak, az egész vállalkozás még inkább helyeselhető. Sokáig gyenge volt ez a szövetkezet, csak 1965. óta nem mér- leghiányos. Jelenleg a közepes kategóriába tartozik, és szükséges megjegyezni, hogy a további fejlődésit, erősödést nem a pa- pucsitalp-készítéstől és a tömítőgyűrűktől várják. Az csak egy kis része az egész gazdálkodásnak. A hagyományosan jó nagyszékelyi állattenyésztést akarják az Egyetértés Tlsz-tten fejleszteni, Régebben igen sok jószágot tartottak a nagyszékelyi gazdák, szarvasmarhát, sertést és juhot egyaránt Az adottságok jelenleg is azt követelik, hogy erre a munkára specializálja magát a szövetkezet. Igen sok a legelő. A férőhelyek dolgában sajnos elég gyengén áll az Egyetértés Tsz, és egyelőre remény sincs arra, hogy például korszerű tehénis-- tállót építsen. A felújításon dolgoznak, és korszerűsítik a munkakörülményeket. Fejőgépeket vásárolt a közös gazdaság, a szarvasmarhatelepen pedig öltöző és zuhanyozó épül, 80 ezer forint költséggel, saját erőből. Máté Rudolf állattenyésztő tréfásan úgy mondja: kimegy a dolgozó frakkban, átöltözik az etetéshez, és amikor végez, megfürdik, s ismét felveszi a frakkot. A bizakodás és a nagy ambíció jellemző az Egyetértés Tsz vezetőire. GEMENCZI JÓZSEF Vallomások a munkáról fl szövetkezeti iparnak lövője van Takács Lajos a mester: Szalai Gyuri a múlt évben még fél ember volt, fél évig tanuló, fél évig szakmunkás. — Szóval minden szakmunkás- tanuló eléri azt az időt, amikor odaállhat a mesterek elé, és számot ad arról, amit két-három év alatt tanult. Az én vizsgám jól sikerült. Takács Lajos bácsi keze alatt tanultam a kárpitos szakmát, örülök annak, hogy ő volt a mesterem. Híres ember a szakmában. Én is olyan szeretnék lenni. — Ez az egy év, ami eltelt a szakmunkás-bizonyítvány átvétele óta, nem hosszú. Mit is tudnék én a munkáról vallani? Szeretem a mesterségemet. S úgy hiszem, ha valaki csak úgy ímmel- ámmal áll a munka mellé, az jobb, ha elmegy a Naphoz fűtőnek, vagy hivpinék. A szakmában persze még nem vagyok „professzor”, hiába kaptam meg a szakmunkásoklevelet a KISZÖV kitüntetésével, ez még nem elég. A kitüntetés, meg az, hogy ismerik már a nevemet, azt is kötelezővé teszi, hogy egyre keressem az érdekes, próbát tevő munkát a szakmában. Hát itt van mindenféle munka. Jó is rossz is, olyan is, am.i jól fizet, meg olnan is, amelyiken az nmber napokat eltölt aztán mégis leaves a pénz. Node mindent meg kell csinálni. Mi, a ktsz iparosai, azért vagyunk, hogy a lakosságnak javítsuk a holmijait, ha úgy kerül a sor, újat csináljunk. Sokszor — nem is igen akarják társaim elhinni, akik más szakmát tanultak — egy régi munka érdekesebb, mint a mai újak. — A múlt év közepén szabadultam. Akkor a testvéreimmel, — ők is itt, Dombóváron, ktsz-ben dolgoznak, de mindegyik másik ktsz-ben, szóval hárman három szövetkezetei képviselünk a családban — meg a haverokkal felültünk a kerékpárra, és irány a Balaton. Most az évfordulón megint felülünk a biciklire, aztán nyolc-tíz napot a Balatonon töltünk. Most erre gyűjtjük a pénzt. .Az elmúlt években mi méa nem sokat tudtunk a családi kasszába adni, tanulók voltunk, szüléink építették fel a házat. A berendezésre már nekünk is kell keresni... S csak vny van vénz, ha az ember dolgozik is. Dolgozni meg azért is kell, mert az ember munka nélkül nem ember. — Engemet nem érdekel különösképpen, hogy a fiatalok között van egy-két, esetleg több huligán naplopó, üres ember. Nem az határozza meg a munkásfiatalokat. Aki dolgozik/ s ha becsülettel ott áll a gyári, a szövetkezeti érdek, az ország mellett, növeszthet szerintem hosz- szú hajat is,,ameddig az a közízlést nem sérti... Az ifjúsági klubban, ahol vasutas diák, szövetkezeti, meg termelőszövetkezeti fiatalok együtt szórakozunk, nemcsak a je-je dívik... Viták, előadások vannak. Sok ilyen klub kellene a fiataloknak, mint amilyen a miénk a járási kultúrházban. — Mondom, én csak egy éve vagyok még szakmunkás. FÁőttem a szakma, az élet. Dolgozni kell. Úgy, hogy a mesterek meg a rendelőit* is elégedettek legyenek munkánkkal... A családból négyen dolgozunk a szövetkezeti ivarban — apám a Vörös Csillag étteremben. Apám azt mondta, amikor elküldött bennünket ipart tanulni, menjetek, a szövetkezeti ivar dőtt a jövő. Igaz ez ott. ahol régi. jó hírű szakemberek dolgoznak de mi folytatni akarjuk ezt a hagyomány* Feljegyezte: PÄLKOVÄCS JENŐ ♦ * * Kertess lessek • • • június közepén ballag- fjS 1 naiv. Utolsó évesek a Len- gyei! Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. A jelenlévő liat diák közül hárman növénytermesztői, hárman pedig állattenyésztői szakon végeznek. Csak egy fiú van itt, az eles nyelvű, vidám, talpraesett kislányok között. — Most vágatta le a haját, a tabiókép előtt — szidják ezt az egyetlen férfit, aki valóban gyér frizurával árválkodik. — Miért? — Mindig az volt a baj, hogy hosszú a hajunk, a szemünkbe lóg. Mi, állattenyésztők leszünk, és, hogy ne kritizáljanak az Idősebbek, elhatároztuk az osztály másik három fiújával, hogy kopaszra nyiratkozunk. — Most aztán szépek vagytok! — csúfolódnak a lányok. — Csak úgy világít majd a fejetek a tablóképen. — Ki hová készül, ha végez? — Biritóra, Závodra, Bogyiszló- ra, Alsónyékre, öcsénybe, Bajára — mondják egymás után. — Bajára? — Igen. Kertészeti technikumban szeretnék tovább tanulni, úgy tudom Szekszárdon működik egy kihelyezett levelező osztály, de én inkább nappalira mennék. — En meg levelezőre, Kaposvárra, csak ahhoz még várnom keli egy évet, mert csak 18 éves kortól vesznek fel. Ott állat- tenyésztési felsőfokú technikum van, és én pusztán dolgozom majd, a fejházban — mondja a kék szemű, csendes kislány.' Miklósics Anna nem kívánkozik el Alsónyékről: Borjúnevelő leszek, megígér— Engem is várnak öcsény- ben — .jut szóhoz végre az egy- szem fiú. Állattenyésztő leszek, de sajnos, csak néhány hónapig. Az idén bevonulok. . . .— Kertész leszek, vagy zöldségtermesztő szakmunkás, ha így pontosabb — újságolja Német Teréz is, és vidáman számol: — Már csak egy hónapunk van az évzáróig, azt már kibírjuk lábujjhegyen is. . . »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»»»»»»»»+« Második díj dohányért Pálfán a dohány csaknem any- nyi, mint Szekszárdon a szőlő. A különbség legfeljebb az, hogy az előbbinek nincs kétezer éves hagyománya. Ami viszont megvan, az a hozzáértés. Ennek bizonyítéka a második dí j... A Magyar Dohányipar a múlt évben versenyt indított, a dohánytermesztés mennyiségi és minőségi eredményeinek fokozása érdekében, amelyet a közelmúlt* ban értékeltek a dohánytermelő terület nagyságának és a termelt fajtának figyelembevételével, így kapott második díjait a pálíai Egyetértés Tsz. A szövetkezet az elmúlt évben 52 holdon termelt dohányt, 20 hold hevesit és 32 hold kertit. A kerti szárazon adott 250 mázsa termést, a hevesi zölden 2095 mázisával fizetett. Érdekes az az összehasonlítás, amelyet a két dohányfajta termelési költségeinek és tiszta jövedelmének alakulásával kapcsolatban végeztek, a munkabéreik, az elvégzett talaj munka és szállítási költség, valamint a felhasznált műtrágya és egyéb anyagok figyelembevételével. Végeredményben egy hold kerti dohány tiszta jövedelme 16 626 forint volt, egy hold hevesié pedig 15 095 forint. A jövedelem figyelembevételével a szövetkezet az idén 90 holdra növelte a dohánytermő területet, hiszen a termelés még akkor is kifizetődő, ha a mostani, rendkívül száraz időjárás miatt magasabbak a termelési költségek. A palántázást például öntözéssel végezték, mégpedig úgy, hogy az öntözővizet lantokban szállították a földre. A többletmunka viszont megtérül a várható termelési eredményekben. Népújság 3 1968. május 11.
