Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
TOLWA iWFC.YFT NEPFJS/U5 1968. május 1. Már lábadozok. Engedett valamit a bénulás. így, ha nem is szépen, de legalább sajátkezűleg tudom írni a levelet. Egészen megfiatalodtam e néhány nap alatt. Ittam a Kla- danj-i vízből és közben befejeztem „A szerelem iskolájá”-t, amit Fritz Kan volt szíves vezetni. Nagy dolgokra döbbentem rá. Mi, annak idején tudományos alap nélkül csöppentünk a házasságba, és mindaz, amit csináltunk az teljesen ösztönös volt. Most vén fejünkre tudományos alapra helyezzük a szerelmünket és közben rádöbbenünk, hogy elveszítettük ösztöneinket. Persze nem mindenben. Mert a minap is ösztönösen benéztem Szekszárdon a fog- technikai laboratórium épületébe és azt mondtam a feleségemnek: „Ott bent egy nagy lyuk van!” ö is benézett. Ő is látta a lyukat. Áttörték a falat. Pedig még be sem költöztek. Es még néhány lyukat találtunk az épületen. Kívül. Ott, ahol zöld csempék fedik. Még be sem töltötte hivatását az épület, máris megfúrták. Sajnos csak az épületet. Azt. aki megfúrta, azt még nem. Ügy látszik, nagy az ő fúrója... Ez az egész nagyon elkeserített. De aztán felvidultam, mert jött a postás és hozta a levelet. Franciaországból küldte egyik ismerősöm, aki olvasta azt a Népújságban megjelent levelemet, amelyben a szekszárdi kocsmárosoknak tettem egy-két javaslatot. A franciák felfigyeltek ezekre a javaslatokra. A szekszárdiak nem. Azt írja az én kedves barátom, hogy Franciaországban előnyös alkoholvásárlási lehetőséget biztosítanak a vásárlóknak. Aki egy üveg konyakot vesz valamelyik boltban, az ott a helyszínen megihat egy pohár konyakot díjtalanul. Aki öttel vesz, az öt pohárral ihat, aki tízzel, az tízzel, aki hússzal, az annyit ihat, amennyi csak belefér. A megvásárolt árut és a vevőt ebben az esetben díjtalanul házhoz is szállítják. Nálunk ilyen esetben pénzért és nem haza, hanem a kórházba szállítják, gyomormosásra. És utána otthon várja a felesége, akiről az NSZK-beli dr. Friedmund Neumann bebizonyította, hogy ő volt az első a Földön, és nem Ádám. Az Ádám-Éváról szóló történet csak mese. Ez a tudós megfigyeléseket végzett állatokon és megállapította, hogy a női hormonok előbb jelentek meg a Földön, mint a férfihormonok. Tehát a nő a teremtés koronája. Most már egy férfi sem mutathat a bordájára és nem mondhatja a feleségének: „Hallgass, mert ha annak idején Ádám nem adja oda az egyik bordáját, akkor most nem beszélhetnélF’ A hírről a feleségem is valahogyan tudomást szerezhetett, és mindjárt megértette a dolgot, mert ő egy müveit nő. Mint minden magyar nő. Statisztikák bizonyítják, hogy nálunk minden nő ismeri az ÁBC-t. És ez baj. Hogy mennyire nagy baj, azt Jósé Amander quintói lakos tudná elmondani igazán, ö különben equadori állampolgár és négy gyerek apja. Hogy csak négyé, annak az az oka, hogy a felesége megszámolta az ÁBC betűit. Jósé Amander esküvője napján kijelentette: annyi gyerekük lesz, ahány betű az ÁBC-ben van. Munkálkodott is buzgón, de a D betűnél elakadt. A felesége ekkor megszámolta, hogy hány betű van még vissza az ÁBC-ből, é$ elhagyta a férjét. Ezért fürdettek csak négy gyereket. Vízben. És nem borban, mint Dalmáciában, ahol még mindig az a szokás: borban fürdetik meg az újszülöttet, hogy egész életében egészséges legyen. Hallottam. hogy Szekszárdon is próbálkoztak a borban fürdetéssel, de egyes borokban annyi volt a festék, hogy a gyerekre a saját szülőanyja sem ismert rá. Utána megfürdették szekszárdi vízben is, és akkor sem ismert rá az édesanyja. Én viszont egyből ráismertem egy hirdetményre, amit minden szekszárdi házba kifüggesztettek, hogy ezt a hirdetményt direkt nekem nyomtatták. Nagy hirdetmény. Sok betű, sok szöveg van rajta, és megtudhatom belőle, hogy a szekszárdi lakások olyan modernek, hogy azokban még beépített ventillátor is van, amit, ha elromlik. nem javíttat meg a városgazdálkodási vállalat. Egyébként sok mindent nem javíttat meg. Amit pedig megjavíttat, azt w nagyon bonyolultan. Elolvastam az egészet. Több, mint egy óráig álltam kint a lépcsőházban, mert ugye élég lassan olvasok. Amikor bementem, kérdezte is a feleségem: „Mit csináltál olyan sokáig kint?” Elolvastam a hirdetményt arról, hogy mit javíttat meg a városgazdálkodási vállalat?” „És m*t javíttat meg?” Először arra gondoltam, hogy beviszem az egész hirdetményt és felolvasom a feleségemnek. De aztán mégis meggondoltam a dolgot, összefoglaltam az egésznek a lényegét eképpen: „Száz forinton alul semmit, ezen felül pedig csak akkor, ha legalább a környező baráti országok igazolják, hogy azt, amit neki kell meg javíttatni, rendeltetésszerűen használtuk!” Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: A világ egyharmadán már győzött a szocializmus eszméje. A munkásoké lett a gyár a parasztoké a föld, munkás- és parasztfiatalok ülnek az egyetem padjaiban. A világ kétharmadán még a tőkés az úr. Egyes emberek kezében összpontosulnak milliók, sőt milliárdok. Milliók, százmilliók dolgoznak azért, hogy egy- egy embernek minél jobb legyen az élete. Sok még a tennivaló a világban, hogy azé legyen a gyár, aki dolgozik benne, azé a föld, aki megműveli . .. Munkások, parasztok nyomorognak a világ kétharmadán, míg a tőkések elképzelhetetlen jólétben élnek. Ezek közül a tőkések közül mutatunk be most egyet, akiről legtöbbször igy beszélnek: A láthatatlan milliomos A közelmúltban a londoni Observer riportere, Raymond Pal- mer, egy hosszabb cikkben próbálta feltárni Howard Hughes, a láthatatlan milliomos titkos világát. A cikket némileg megrövidítve közöljük. Amikor Howard Hughes amerikai iparmágnás és nagytőkés eladta a TWA (Trans World Airlines) légiforgalmi vállalat részvényeinek 77 százalékát, üzleti körökben mindenki az iránt érdeklődött, hogy mit szándékozik tenni a részvényekért kapott több mint félmilliárd dollárral. Egyidős Las Vegasszal 1966 végén Hughes nagy ingatlanvásárlásba kezdett Nevadá- ban, Las Vegas környékén. Nemsokára Nevada legnagyobb föld- birtokosa lett. Nevadai földbirtokainak értékét 250 millió dol- lára becsülik. Las Vegas és Hughes több tekintetben kiegészítik egymást. Mindkettő élete 63 évvel ezelőtt kezdődött, 1905-ben. Akkor alapították meg Las Vegast és akkor született Hughes a texasi Houstonban. Las Vegas üzleti körei szerint a városban felhalmozott javak értéke mintegy kétmilliárd dollár, ugyanennyire becsülik Hughes vagyonának értékét is. A Mojave sivatagban elterülő város elsősorban játékkaszinóival szerzett világhírnevet. A szerencsejátékot Nevadában 1931 óta törvény engedélyezi. Évente mintegy 12 millió vendég érkezik a városba, amelynek három- milliárd dollár haszna van az idegenforgalomból. Az első „látnok", aki felmérte Las Vegas lehetőségeit egy Benjamin Siegel nevű üzletember volt, A1 Capone és társainak képviselője. Siegel 1946-ban felépítette a Flamingó-szállodát, a szerencsejáték, azonban kezdetben nem hajtott hasznot, hanem inkább aggasztó méretű veszteséggel járt. Nem sokkal később Siegel gyilkosságot követett el, a Flamingo viszont nyereséggel dolgozott. Csakhamar új szállodák épültek a Flamingó szomszédságában^ s így lett Las Vegas a világ legnagyobb és legismertebb játékbarlangja 1910-ben még csak 800 lakosa volt, ma már mintegy 120 ezren élnek a városban, melynek lakosságú 1960 óta hétszer gyorsabban szaporodik az országos átlagnál. Évről évre növekedett az érdeklődés az ingatlanvásárlás iránt. 1957-ben még csak 46 millió dollár értékű ingatlan cserélt gazdát, a közelmúltban pedig évente 350 millió dollár értékű. A Flamingó-szállodát Siegel 6 millió dollárért építtette, a szálloda azóta többször gazdát cserélt, legutoljára 12,5 millió dollárért adták el. Sohasem áll le az élet Las Vegasban megállás nélkül zajlik az élet. Szállodái, kaszinói, bárjai, vendéglői, sőt még az anyakönyvvezetők is a nap minden percében dolgoznak. Az utcákon nincsenek órák, még ezzel sem akarják kizökkenteni lelkiállapotukból a szállodák és a kaszinók vendégeit. A játékkaszinókban nincsenek ablakok, hogy a szerencse istennőjének hódolói ne szerezhessenek tudomást a nap, vagy a hold járásáról. Az idő múlása éppúgy nem jelent semmit Las Vegasnak, mint Howard Hughesmek, aki sohasem visel órát és csak elvétve érdeklődik a dátum iránt. A város azok számára épült, akik akkor dolgoznak, amikor akarnak, akkor esznek, amikor éhesek és akkor alszanak, amikor fáradtak. Mindez nagyon megfelel Hughes életszemléletének. ö maga minden örömét bonyolult és ravasz üzletkötésekben leli, szeret titokzatoskodni, de más tulajdonságai is vannak. A szerencsejátékból élő városnál aligha talál jobb helyet egy olyan ember, aki szinte teljesen láthatatlan akar maradni. A szerencse hódolóinak és a kaszinók személyzetének ugyanis alig van idejük egy olyan emberrel törődni, aki sohasem kockáztat. Ez az ember azonban, akit a város vendégei és lakói nem látnak, lényegében valamennyiük közül a legnagyobb hazárd játékos. Hughes először 1949-ben kezdett érdeklődni az ingatlan- vásárlás iránt Las Vegasban és környékén. Akkor vásárolta meg Nevada északi részében, a város közelében fekvő, viszonylag értéktelen, sivatagi földet, mintegy 30 000 holdnyi területet. Időről időre Las Vegasban tartózkodott, majd 1966 novemberében egy vasúti szalonkocsiban a városba érkezett. Rejtekhely a szálloda felső emeletein Hughes, a Desert Inn nevű szálloda felső emeletén lévő lakosztályát állandóan őrizték. „Palotaőrei”, senkit sem engedtek be hozzá — előzetes bejelentés nélkül. Testőrei volt FBI alkalmazottak és fiatal mormonok voltak. A szálloda egyik társtulajdonosa Moe Balitz azonban szerette volna eltávolítani Hughest a szállodából. Hughes erre megvette a szálloda részvénytöbbségét, tehát egyedüii birtokos lett Nemsokára annyira megnőtt az étvágya, hogy az egész várost meg akarta vásárolni. Tizenhárom és fél millió dollárt fizetett a Desert Inn szállodáért, ahol azután már zavartalanul, saját tetszése szerint rendezhette be főhadiszállását. Hat magántitkára van, a nap minden szakában dolgoznak, váltják egymást. Ezenkívül még 15 üzletembert alkalmazott. Hughes a szálloda keletre néző lakosztályában eszik, alszik és dolgozik. Nehéz zöld függönyök takarják el a szobákat, a kíváncsiskodók és a teleobjektív- vel felszerelt fényképészek elől. A légkondicionáló berendezés az év minden szakában, éj jel-nappal egyenletes hőmérsékletet tart a lakosztályban. A nappaliban és hálószobában egy-egy színes tv-készülék van, továbbá kettő van tartalékban. A Desert Inn megvásárlása után megvette Vera Krupp, Alfred Krupp, a nyugatnémet acélmágnás volt feleségének 537 holdas farmját. További vásárlásai közül csak a legfontosabbakat említjük': a Sands szállodát 15 millió dollárért, a New Frontier szállót 13 millió dollárért vette meg. Megvásárolta a városi repülőtér mellett fekvő parlagon heverő földet. Két és fél millió dolláréit vett meg egy magán- repülőteret, mellette 1500 hold földet. Még egy magánrepülőteret és 3.6 millió dollárért egy tv-állomást vásárolt. Több órás telefonbeszélgetéseket folytat üzletfeleivel. Egyik munkatársa csodálkozva mesélte róla. hogy milyen ügyesen köt üzleteket telefon útján. Mint mondja, élmény elnézni Hughest, amint fáradhatatlanul telefonál, az egvik beszélgetést még jóformán be sem fejezi, máris új számot tárcsáz, miközben már a következő beszélgetésre gondol, és újabb számot tárcsáz. így él az az ember, aki a pénz megszállottja lett. Milliós értékek a tenger mélyén A földgolyó tengereinek mélyén, elsüllyedt hajók gyomrában évszázadok óta hevernek drágakincsek, arany- és ezüsttárgyak és pénzek. Régi térképek és iratok sok hajó pusztulásának helyét pontosan feljegyezték, de természetesen még több azoknak a hajóknak a száma, amelyek zátonyra futottak, kalóztámadás következtében elsüllyedtek, vagy viharba kerültek, s semmit sem tud róluk az utókor. A spanyol ezüst-flottához fűződik a legtöbb legenda, s ők jelentik a modern kincskeresők számára a legnagyobb csábítást. A 16—17. században a spanyol hódítók módszeresen rabolták ki a közép- és dél-amerikai államokat, 5 szállítottak hazájukba az aztékoktól és az inkáktól zsákmányolt. felmérhetetlen értékű kincseket. E hajók közül sok elsüllyedt. de felkutatásukra csak a legutóbbi évtizedekben, modern tudományos, technikai fel- készültséggel lehetett vállalkozni. Az első „nagy fogást” 1948- ban tette az amerikai McKee, aki a spanyol flottának a floridai partok mentén 1733-ban elsüllyedt 19 hajóját találta meg. Ennél is sikeresebb volt egy amerikai konzorcium vállalkozása. Kap Kennedy közelében 20 millió dollár értékű aranyat és kincset találtak —, sok muzeális értékűt is. Más tengereken is voltak nagy sikerű búvárkodások: igy az angol partok közelében 2 millió dollár értékű kincset emellek ki a közel-keleti angol flotta 1707-ben elsüllyedt zászlóshajójának gyomrából.
