Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-09 / 107. szám

Tanácskozás Hőgyészen a szénaszárításról Az elmúlt öt-hat esztendő alatt megyénkben is nagymér­tékben elterjedt az úgynevezett Vámosi-féle szellőztetéses széna­szárítás. Ma már közel 200 ilyen berendezés működik nálunk az állami gazdaságokban és ter­melő® zövetkezetekben. Minisztériumi, tanácsi, tűzren- dészeti szakirányítók kedden a megye állami gazdasági, tér. melőszövetkezeti főagronómuisai, tűzrendészed felelősei és álta­lában azok részére, akik a szel­lőztetéses szénaszárítás irányí­tói — mintegy 200 fő —, elő­adást és bemutatót rendeztek. Külön jelentőséget kölcsönzött az egész napos programnak az. hogy e módszer „atyja”, dr. Vá­mosi Jenő tartott grafikonokkal, diafilm-vetítéssel illusztrált, tu­dományos igényű előadást. Rész. letesen ismertette, mikor kell a 6zálai5 takarmányt levágni, mi­lyen víztartalom mellett, hogyan kell a berendezésre rakni, majd miként kell kezelni, hogy a legtöbb fehérjetartalom meg­maradjon benne. Ismertette még a kísérletezés alatt álló, új mód­szereket is. amint a bálázásos és a teljes gépesítéses technológiát. Beszélt a tapasztalatuk szerinti hibákról is. Ezek között erőtel­jesen kiemelte azokat a hibá­kat, amelyek öngyulladásra ve­zetnek. Megállapította, hogy ez összefügg azzal, hogy egyes he­lyeken figyelmen kívül hagyják a berendezések kivitelezésénél a műszaki követelményeket, vagy a szárítás során a technológiai előírásokat. A hőgyészi művelődési házban megtartott ismertetés másik elő­adója Csöglei István őrnagy, a tűzrendészet megyei parancsnok­helyettese azt a fontos tényt szö­gezte le, amikor a kazlak tűz­védelmi előírásait ismertette: a technológia szigorú betartása és a tűzvédelem nem zárja ki egy­mást. Ha betartják a tűzvédelmi előírásokat, akkor a technológiát is szükségszerűen az előírtnak megfelelően be kell tartam. A résztvevők ezután a gazda­ság tabódi állattenyésztő telepén az előadásokban elhangzottakat a gyakorlatban is megtekintették. Láthatták a szénaszárítást a te­lepítéstől a rakodásig, valamint a megyében kikísérletezett tűz­oltási módszert is. Pótmunka a szekszárdi mintaboltban Szekszárd központjában lévő új statisztikai székházba megkezd­ték a beköltözést. Ezzel egyidő- ben több olvasónk kereste meg szerkesztőségünket, s érdeklődtek, mikor nyit a székház alatt lévő új üzlet. Korábban már beszá­moltunk róla, hogy az új üzlet­ben lesz a MÉK illetve az álla mi gazdaságok mintaboltja. Bokányi József, a MÉK főosz­tályvezetője válaszolt munkatár­sunk kérdésére. — Az új üzlet tulajdonképpen már kész. Itt vannak a szükséges berendezések is. Elintéztük a rendelést, tehát áru. lesz. — Az üzletet meg tudnánk nyitni már e hónap húszadika tóján. Néhány utómunka elvég­zésére azonban szükség van. A húsáru forgalmazó részén példá­ul csempézni kell, majd a rak­tárban kell módosítani. — Az építők e munka elvégző sére a megbízást megkapták Most az építőkön múlik, hogy mikor nyit Szekszárd reprezen­tatív mintaboltja, ahol állami gazdasági és MÉK-árukat hozzuk majd forgalomba. A MÉK főosztályvezetője el­mondotta még, hogy a pótmunká­kat igen rövid idő alatt el tud­ják végezni az építők, amennyi­ben más akadály nem jelentkezik. Szabályos te mégis szabálytalan Egyhelyütt azt olvastam, hogy az olasz vámhatóság emberei úgy sztrájkoltak, hogy a szabályok sze­rint végezték munkájukat. En­nek nyomán szinte félóra alatt akkora tumultus, tülekedés vált egész Olaszország-szerte a határ- átkelő-helyekefl, hogy igen rövid idő alatt teljesíteni kellett a vám­őrök kérését. • Nagymányokon korszerű gyógy­szertár épült, teljesen szabályo­san, minden rendelkezést, elő­írást pontosan betartottak. Báta községben áruházat kí­vánnak építeni, ugyancsak sza­bályosan. Mindkét esetben a legteljesebb szabályosság figyelhető meg, de mindegyiknek legalább két kö­zös vonása is: a gyógyszertár és az áruház is távol épül a lakott helyek központjától ugyanakkor mindkét ügyben jelentős szere­pet vállalt magára a községi tanács. E második hasonlóság­ban is van különbség: érzésünk szerint a nagymányoki tanács a község érdekétől ellentétes, a hátai, a község lakosságának ér­dekével megegyező álláspontot foglalt el. De nézzük közelebbről a két esetet. A nagymányoki gyógy­szertár építésének ügyét egy névtelen bejelentés indította el, amelynek nyomán a NEB a vizsgálatot lefolytatta. Nagymányokon korszerűtlen, ré­gi a gyógyszertár, helyette Indo­kolt az új építése. A község bel­területén nem találtak alkalmas épületet. A választás dr. N. S. bányatelepi lakos házára esett, amelyet éppen áruba is kívánt tulajdonosa bocsátani. E vásár­lással a járási tanács nem ér­tett egyet mivel e terület sor­vasztásra kerül — évekkel ez­előtt megszűnt a bánya művelé­se a kolónia házai már megöre­gedtek, a területi építész építé­si tilalmat rendelt el stb. Ennek ellenéré az ügy a községi ta­nács ülése elé került, ahol 39 szavazattal egy ellenében úgy döntöttek, hogy dr. N. S. házát megveszik. Ezért a házért kifi­zettek több mint negyedmillió forintot — ezt az épületet dr. N. S. öt évvel korábban 80 ezer forintért vásárolta a szén­bányászat! tröszttől. Az épület­ből kiköltözött a lakó, átalakítást végeztek, így a vételárat reális­nak lehet felfogni. De nem is ez a lényeges. A leendő gyógy­szert ár távol van a községtől A gyógyszertár Illetékesed azt mondják, hogy a bányatelepi gyógyszertár-rendelő a terület — Kismányok, Váralja, egyéb kis puszták — középpontjában van. (Bár kövesút csak Nagymányo­kon keresztül vezet a bányate­lepre. A szerk.) Az új gyógyszer- tár építésével megszűnt az orvo­si lakás, így most. majd szolgá­lati lakásra lesz szükség... Ne számítsuk itt a felesleges kiadá­sokhoz a százezer forintnyi ösz- szegű felújítást, a régi gyógy­szertár orvosi lakásra való át­alakítására fordítandó mintegy 150 ezer formtot, a lényeg ezen túl az hogy hiába költenek eny- nyi pénzt, a lakosságnak mégis messzi lesz az új, korszerű gyógyszertár... És e vásárlást — a gyógyszertárépítést — sür­gette az a ténv is, hogy az EÜ Minisztériumnak csak 1967. év­re volt pénze, tehát ha nem va­lósítják meg ezt, vagy nem lesz Monyokon 1967-ben gyógyszer- tár, vagy a pénz elvész. A pénz nem veszett el a szó értelmében, dls ésszerűbben is lehetett volna elkölteni. Dr. Gyugyi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese a NEB megkeresésére válaszolva közölte: a gyógyszertárépítés az idevonatkozó összes rendelet, szabály betartásával történt.., Tehát, itt már. csak azt a ta­nulságot lehet levonni, hogy a a következőkben alaposabb vizs­gálódás után válasszák azt a legmegfelelőbb házat, amelyre költeni is érdemes. A NEB elnökének, dr. Tóth Bálint elvtársnak a véleménye a vizsgálat, s a megyei tanács el­nökhelyettesének válasza után: — A hasonló esetekben, de általában minden alkalommal, * nagyobb gondot kell fordítani a törvények és szabályok betartá­sa mellett a lakosság érdekeinek érvényre juttatásában. Arról van szó, hogy az említett esetben a szabályokat betartották, az épü­let alkalmas a célra, a vásárlás, építés nem ráfizetéses, de a la­kosságnak nem jó. Még megfe­lelő gyalogjárda sincs a köz­ségből a bányatelepre, ugyan­akkor ott van egy nagy forgal­mú vasútvonal sorompója is... A bálái áruház építésének ügyében viszont már egy olyan konokságot is megfi­gyelhetünk, amely szinte példát­lan. A község vezetői kérték a fogyasztási szövetkezetei: ne a falu kevésbé lakott, kis forgal­mú részére építsék az áruházat. Vásároljanak a község közép­pontjában házat, telket, s ott építsenek... Nem. Megvásárol­ták a házat több mint kétszáz­ezer forintért, és hozzáfogtak volna az építéshez. Úgy tűnik azonban, hogy ez esetben sikerül egy felesleges kiadástól megmen­teni a szövetkezetét pontosan azoknak akiknek ugyan nem ki­zárólagos érdeke, hogy ki, me­lyik szerv hova költi pénzét, ha­nem csak azt nézik, hogy a be­ruházás, a pénzköltés hasznára válik-e a községnek... A Hazafias Népfront egyik köz­ségi gyűlésén mondták el. a me­gyei titkárnak a lakosság képvi­selői az áruházépítés furcsa ügyét... A gyűlés óta most a várako­zás álláspontján van a község vezetősége, a lakosság, úgyszin­tén a szövetkezet vezetősége iá. Úgy tűnik a község lakosságá­nak vezetőinek „nyomására” ta­lán mégis forgalmasabb helyen épül fél az áruház, másrészt vi­szont az is gyanítható, hogy al­kalmasint, az ügy csitultával a szövetkezet nekifog a munkának — mint ezt nyilatkozták is, — hisz tulajdonképpen az ő pén­zéről van szó, és oda költi el, ahova akarja... Bár az igaz­sághoz tartozik hogy Báta köz­ségben is van a szövetkezetnek néhány tucat részvényese... A két „beruházás” jelentős a két községben. Hisz mindegyik közérdekű kérdést kíván megol­dani szabályosan, a rendelet be­tartása révén. Csak e két eset­ben is arra kell gondolnunk: ha megsértik, — bocsánat megke­rülik, — a szabályokat, és a jó­zan érvekre hallgatnak, talán mentesült volna mindkét község lakossága évtizedekre szólóan felesleges gyaloglástól, a vállala­tok, a tanácsok pedig a jobban hasznosítható pénz elköltésétől... PÁLKOVÁCS JENŐ I Hagy i melléfogások Egykor többnyire valameny- nyi községben volt néhány gazda, aki kilónyi pontosság­gal tudta megbecsülni a lá­bon álló, várható termést. A termésbecslés a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek­ben is fontos, és nélkülözhe­tetlen eleme a gazdálkodás­nak, a döntések meghozatalá­nak. Sajnos, az utóbbi időben a termésbecslések pontossá­gával bajok vannak. Farkas István, a megyei ta­nács vb. mezőgazdasági és élemezésügyi osztálya csoport- vezetője dolgozatot készített, s ebből a tanulmánynak is be­illő munkából tudtuk meg, hegy a kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, a pál- fai Egyetértés Tsz-ben, a ma- josi közös gazdaságban, és még több termelőszövetkezetben a tavalyi termésbecsléseknek az értéke szinte a nullával volt egyenlő. Jellemző erre például, hogy a kocsolai Vörös Csillag Tsz egyik szakembere kukoricából IS métermázsás várható átlag­termést becsült holdanként, ezzel szemben 22,8 métermázsa termett. A nagyszékelyi Egyet­értés Tsz viszont a termés- becslés alapján burgonyából holdanként 70 métermázsára számított és mindössze 46,5 métermázsa termett. „Sorolhatnánli ezeket az ada­taidat. Az izményi Gábor Áron Tsz, a mórágyi Rákóczi Tsz, a mőcsényi Mező Imre Tsz, a dunaföldvári Alkotmány Tsz, valamint az ottani Duna- gyöngye Tsz, a györkönyi Sza­badság Tsz. a németkéri Ha­ladás Tsz, a faddi Lenin Tsz, az őcsényi Kossuth Tsz, a gyönki Petőfi Tsz, az ireg- szemcsei Rákóczi Tsz, a szek­szárdi Garay Tsz', valamint a Béri Balogh Ádám Tsz ter­mésbecslése hasonló negatív eredményeket mutat." — álla­pítja mag Farkas István cso­portvezető. Csak helyeselni lehet, hogy a nagy melléfogások megszüm- tetése érdekében 1968-ban még a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya járá­sonként négynapos termés­becslési tanfolyamot rendezett. Az azonban meglepő, hogy e tanfolyamok iránt elég nagy volt az érdektelenség. Egyáltalán nem lesz csoda, ha egyik-másik mezőgazdasá­gi üzemben a termésbecslés az idén is nevetségbe fullad. Utolsó tanítási nap a középiskolák 4. osztályaiban A középiskolák negyedik osztályos tanulóinak szerdán volt az utolsó ta­nítási napjuk. Számukra az oktatási év véget ért, és hamarosan kezdődik az írásbeli érettségi. A közgazdasági szakközépiskolákban az idén először érettségiznek az új gazdasági mechanizmus közgazdasági szakanyagából* Az 1967—68-as oktatási év rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az írásbeli érettségi, illetve képesítő vizsgákat egyébként a gimnáziumok­ban, valamint a művelődésügyi mi­nisztérium irányítása alatt működő közgazdasági technikumokban és köz- gazdasági szakközépiskolákban május 13—20 között tartják. Nagy teljesítmény! Gazdaságos üzem! Felemelt garanciaidő! Sokoldalúság! Ül mit DUTRA D4K—B 90 LE teljesítményű traktor — kiutalás nélkül megrendelhető a megyei AGROKER Vállalatoknál! Felvilágosítást nyújt a Vörös Csillag Traktorgyár Gépértékesítési Osztálya. Budapest. XIV. Népstadion út 61. Tél.: 298—596, 297—429. (80)

Next

/
Oldalképek
Tartalom