Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-30 / 125. szám

v Ez nekünk magas •>?> Több lap közölte a pincehelyi korszerű, koncentrált kí­sérleti sertéstelep makettjét. Eredetileg arról volt szó, hogy ezt a több tízmillió forintba kerülő létesítményt még az idén átadják rendeltetésének. Erről, és az idetartozó kérdésekről ezúttal Szabó Jánossal, a pincehelyi Vörösmarty Tsz fő­könyvelőjével beszélgetünk. : ! i ♦ ♦ : JEGYZET A pincehelyi nagy beruházás — A hullámpalát Kecskemétre, a fapanelt Simontornyára küldik — Hiánycikk az összhang — A megyei pártbizottság me- jön és üzemeljen. Mi ehhez a ha- zőgazdasági osztályán mechaniz- táridőhöz igazodunk, és ennek mus-ankétot tartottak a közel- megfelelően készültünk fel a lé­múltban. Az ankét anyaga alap- tesítmény üzemeltetésére. Sajnos ján folytattunk a nagy mezőgaz­dasági beruházásokról beszélge- — Miért mondja, hogy sajnos? lést Fenyvesi Ferenccel, a MEZŐBER igazgatójával, hogy — Pillanatnyilag még a gene- vastagon fog a ceruza, majd ezt rálszerződés sincs megkötve. De a követően Tarjám Lajossal, az Ál- körülmények olyanok, hogy én, lami Építőipari Vállalat igazga- mint főkönyvelő azt mondom, én tójával arról, hogy valóban vas- sem kötném meg ha az építőipa­tagon fog-e a ceruza? Most ezt az ri vállalat helyében lennék. Vég­eszmecserét önnel szeretnénk eredményben most már a telep folytatni, elsősorban abból a gyezni, hogy a Tolna megyei Ál- ideszállítani hozzánk. Kirakodás, lami Építőipari Vállalat pillanat- berakodás, lerakodás stb. A hul- nyilag részszerződés alapján dől- lámpala 30 százaléka máris tö- gozik, de máris többet megcsi- rött. Kérdezem, ki fizeti meg a nált, mint amennyit elvállalt, kárt? Kérdezem, miért nem Pin- azonban objektív okok nehezítik cehelyre irányították egyenesen a hullámpala-szállítmányokat? Kérdezem, de kitől? Ennek az ügynek nincs gazdája, egyelőre a vállalat segítő szándékát. — Említette Szabó elvtárs, !^*sa£i.1ftí2«ra SKT mTUSS. «N* meg. ami a beruházásoknak teljesen érthetetlen velejárója mindig. Tud a jelenlegi huza­vonáról dr. Gergely István mi­niszterhelyettes? — Erről nem vagyok tájékozód­va. ? — A generálszerződés miért nincs még megkötve? ennek ellenére a lámpala-szállítmár kemétre küldték. második hul­az az álláspont alakult ki: pél­kel1 mutatni. Most végül i^mpala-szállítmányt ismét Kecs- megis az van, az ismétlődik , __uuui. — Nem találunk szavakat, Szabó elvtárs. — Vegyük a fapanelt. Ebben az esetben tájékozottabb vagyok. Mi rendeltük meg, szóval a pin­cehelyi Vörösmarty Tsz a meg­rendelő, erre elküldik Sopronból Simontornyára. Még ha kis téte­lekről lenne szó, vagy, ha nem meggondolásból, hogy a pince­helyi Vörösmarty Tsz a legérde- emlegetik, keltebb nagy beruházók közé tartozik. — Rendelkezésükre állok, de sajnos sokszor én sem tudom, hogy mi van itt. Csak akkor kötném meg én ' lehetne kideríteni a Soproni Fa- is az építőipari vállalat helyében forgács feldolgozó Vállalatnál azt, elkészítésével kapcsolatban végső a generálszerződést, ha látnám, hogy Pincehelynek is van vasút- határidőként a jövő év júliusát hogy minden anyag biztosítva állomása. Hát így vágjon bele a — A termelőszövetkezetet mint építtetőt, más szóval beruházót ebben a pillanatban mi izgatja legjobban? — Vajon mire alapozhatták a miniszterhelyettes jelenlété­ben az érdekeltek tavaly nyá­ron azt a nagyfokú derűlátást, amely az idei októberi befeje­zést biztosítottnak látta? — Ez egy ördögi kör. Lehe­tetlen állapot, hogy Magyaror­szágon az elmúlt huszonhárom évben roppant nagy horderejű dolgokat oldottunk meg sike­tsz egy ilyen nagy beruházásba. Most a fapanelt Simontornyán egyszer ki kellett rakni, majd új­ból felrakni, és Pincehelyre szál­lítani. Jó húszezer- forint plusz költség. Ez most kié lesz vajon? Hogy nem a miénk, az hétszent­— Nem tudom. Annyit tudok csupán, ha a vasvázak rendelke- . zésre állnának, a vállalat teljes — A határidő. Nagy kísérleti kapacitással dolgozhatna. A tava- beruházásról van szó. Tavaly jyj értekezleten valamennyi ér- nyáron-az érdekeltek részvételé- dekelt azt állította, hogy nem lesz vei volt egy megbeszélés Buda- semmi fennakadás. Most én nem tudom ki a hibás abban, hogy éppen ezért most már megmon­pesten, a Mezőgazdasági és Élei mezésügyi Minisztériumban, ott, akkor dr. Gergely István minisz- , ... , , , , terhelyettes elnökölt. Akik akkor kecskeméti alvállalkozó azt mond- ecskemeti alvallalkozónak, a ezen a megbeszélésen jelen vol- ja, százhúsz emberével ugrásra Gépjavító Vállalatnak semmi kö- tak, kivétel nélkül arra az állás- készen áll, de hát vasváz nincs, ze hozzá. Lojalitásból foglalkozott pontra helyezkedtek, hogy ezzel Taj^n j^. is futatni, ki a hibás. vele. Arról van szó, hogy Pince­a pincehelyi kísérleti létesítmény- ^ . , _. nyel példát kell mutatni, gyorsa- bizonyos: a ;,ovo évi hatar- hely az építkezés színhelye, Pin­ság és más szempontból is. Ki- idő a mi részünkről elfogadhatat- oehelynek van vasútállomása, nyilvánították, minden rendelke- lan. A termelőszövetkezet veze- mégis a hullámpalát valahol valaki zésre áll ahhoz, hogy a sertéste- tőinek ez a határozott álláspont- Kecskemétre irányította. Import­lep 1968. október 31-ig elkészül- ja. Szeretném nyomban megje- anyag. Ott rakták ki, s onnét kell Új jogszabály az egyetemi felvételről A felsőfokú oktatási intézmé- Régebben másfél éves munka- nyekbe való felvitel rendje — viszony kellett hozzá, de a gya- néhány módosítástól eltekintve— korlatban — ezt mindenki tudta! évek óta alig változott. Ez min- — a fiatalok a középiskola el- denképpen megnyugtatóan ha- végzése után csak két évvel kér- tott a pályázóikra, hiszen a köve- hették felvételüket. Most a kö- Ök ugyanis mindenféle vizsga telmények és a vizsgarend pontos zépiskolák nappali tagozatán nélkül kerülhettek be eddig, ha ismeretében készülhettek e szel- végzők már az érettségit követő a felvételi vizsga bármelyik tár- lemi erőpróbára. Érthető hát. ha esztendőben megkezdhetik a mun- gyábam helyezést értek el a ver­mest is ebből a szemszögből ka melletti tanulást. senyen. így előfordult azonban, vizsgáljuk a most megjelent mű- (Természetesen a középiskola es_ hogy az egyik szaktárgyból kö- velődésügyi miniszteri rendele- ti-levelező tagozatán érettségizők zépistkolai versenyt nyert és fei­tet, amely a felsőoktatási intéz- azonnal pályázhatnak felvételre.) vett hallgató a másik tárgyban menyekbe való felvételt szabá- Kimondja az új rendelet aat már az első évben megbukott. E lyozza. Jelentősek-e a változások, is, hogy a jelentkezési lapon kö- kedvezőtlen tapasztalatok hatá- s milyen jellegűek? — ezek a zölt véleményéről, javaslatáról a sára most előírták, hogy (a ma- legfontosabb és legkézenfekvőbb középiskola írásban értesíteni kö- tematikán és a fizikán kívül, kérdések most, a felvételi vizs- teles a fiatalokat is. A munka- amelyből továbbra is elegendő a gák közeledtével. _ helyi véleményt pedig úgy ismer- teljes vizsgamentesítéshez az Az új rendelet tulajdonikép- hetik meg a pályázás, hogy visz- egyikben való megfelelő helye­pein a régi szabályozása és az idő- szakapják az üzemtől, hiszen ők zés) a második felvételi tárgyból közben kiadott módosítások ősz- továbbítják azt a többi irattal vizsgát kell tenniök a tanulmá- szegezése, egyetlen jogszabályba együtt az egyetemre. Arra isle- nyi versenyek és tv-vetélkedők való foglalása. Megmarad tovább, hetőség van, hogy mentesítsék a helyezettjeinek is. ■ ■ felvételi vizsga alól azokat, akik Az üj rendelet fő vonala te­az előző evekben mar vizsgát há megegyezik a régivel, sőt az tettek a választott intézményben említett változások is egvbevág- és szakon. Ök természetesen az nak vele. Készüljenek nyugodtan előző évben szerzett pontszámú- a vizsgákra mindazok, akik az résén, s éppen a beruházás az ség, mert nem fogjuk elismerni, a terület, ahol nincs egy szerv, amely végre rendet tudna te­remteni. — Benne van a bögyömben. zió „Ki miben tudós” vetél­kedői győzteseinek és máso­dik helyen végzettjeinek kell felkészülniük. ra is tehát a felvételi rend sta biiitása. Az eddigi tapasztalatokra épülve egyértelműbbé teszik, egyszerűsítik az eljárásokat, mégpedig úgy, hogy növe­kedjen a felvétel gyakorla­tában a demokratizmus. Itt van például az esti és le­velező tagozatra való jelentkezés. irat „őrzik”. Húsbavágó változásra csak a tanulmányi versenyek orszá­gos döntőinek első tíz helye­zettjének, valamint a televí­idén állnak rajthoz, mert a ver­seny — s ezt végiképpen nem le­het az új jogszabály számlájára írni! — előreláthatólag sok he­lyütt erős lesz. Ezért a fitTve1”-"1, a tanulásra kell öRszponto^Oa ni. T. L. De képzelje magát bele egy ilyen helyzetbe. — Hát mi van itt tulajdon­képpen? — Ez nekünk magas, újságíró elvtárs. SZEKÜLITY PÉTER Tsz-vezetők tanulmányútja A keszthelyi mezőgazdasági akadémiával közösen ausztriai tanulmányútra készül a tsz-veze­tők egy csoportja: Szűcs Lajos, a Szekszárd és Vidéke Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára, Lakos József pál- fai tsz-elnök, Jaczkó László, a pálfai tsz főállattenyésztője, Ettig László majosi, Pfuntner Sándor tolnai, Uhrin Vendel dunakömlő- di, Heimann Ferenc szekszárdi és Keller Ádám kocsolai tsz-el­nök. A csoport június elsején utazik, és a tervek szerint első­sorban a szarvasmarha-tenyész­tést és a műtrágyázást tanulmá­nyozza. Lehet másképpen is Az új termelőszövetkezeti tör­vény értelmében a tagsági vi* szonyból eredő jogosultságok a végzett munkához kapcsolódnak; vagyis mindenkit olyan mérték­ben illetnek meg a különböző jo­gok, kedvezmények, ahogyan és amennyit dolgozik. Az alapköve­telmény a 150, illetve a 100, tíz­órás munkanap, amelyet a helyi adottságokhoz mérten a termelő- szövetkezetek alapszabályai sza­bályoznak. Az alapszabályok a tagság egészére vonatkoznak, de figyelembe lehet — és kell is -» venni egyes, egyedi eseteket. A közelmúltban a szedresi Pe­tőfi Termelőszövetkezet egyik fia­talasszony-tagja, Pákolitz Antalné küldött be fellebbezést a szek­szárdi járási tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályához, a vezetőség határozata ellen. A szedresi termelőszövetkezet­ben már évek óta kialakult a munkavégzésnek az a formája, hogy kivétel nélkül mindenki vállalja meghatározott földterü­let, különböző növények meg­művelését, betakarítását. Pákolitz Antalné — egyébként borjúnevelő munkakörben dol­gozik, tehát állandó munkát vé­gez terhességére hivatkozva kérte, hogy az idén mentesftsék a különmunka alól, mivel az kü­lön megterhelést jelentene szá­mára. Egyebek között mintegy négyszáz öl fűszerpaprika, hason­ló területű uborka, azonkívül répa, kukorica megmunkálása várna rá, amelyre előrehaladott terhessége, majd pedig a szülési szabadság miatt nem lenne ké­pes. A vezetőség elutasította kéré­sét, azzal, hogy amennyiben nem vállalja, megvonják tőle a háztáji területet. E határozat ellen fel­lebbezett — teljesen jogosan —. A vezetőség dicséretére legyen mondva, keddi ülésén megváltoz­tatta korábbi álláspontját.. Szűcs János, a szövetkezet elnöke kö­zölte, helyt adtak Pákolitz Antaf- né kérésének. A korábbi határozat elsősorban a helyileg kialakult Szokást vet­te figyelembe, a jogszabályokkal ellentétben, ezt korrigálta a ve­zetőség, még az államigazgatási szerv határozathozatala előtt. Pá- kolitznénak egyébként, mint ál­landó dolgozónak, múlt évben elért munkanapjai után az idén megjár a rendelet szerinti fize­tett szabadság is. Ha a szedresi szövetkezet veze­tősége korábban nem általáno­sít, elkerülhette volna a hatósági beavatkozást. Az ügy, gyors tisz­tázása viszont valószínűen csak növelte a vezetőség tekintélyét. Az új tsz-törvény gyakorlati megvalósítása már eddig is szá­mos esetben szült jogvitát a tag és a termelőszövetkezet között és szül — teljesen természetesen —, a jövőben is. A közös ügynek csak hasznára lesz, ha az ilietö szövetkezeti vezetőség, amennyi­ben ez a testület tévedett, belát­ja tévedését, és helyrehozza, még mielőtt hatósági eljárás során tisztázódik a vita. Ez idő szerint még elég gyakori a merev állás­pont. Egy-egy taggal kapcsolat­ban a mérce a végzett munka, de maga a törvény is kiterjed olyan tényezőkre, mint a szociá­lis helyzet, a kor, az egészségi állapot. A vezetőség számára vi­szont a mérce; a fentiek figye­lembevétele. Dönterti, határozni lehet, csak az egyik oldalról. De lehet másképpen is, az egyéni mérlegeléssel, a humánum szem előtt tartásával, megtalálni az Összhangot a közösség és az egyén érdekei között. BL Gazdász „gyerekek“ találkozója Derűs visszaemlékezések szín­helye volt nemrég a lengyeli öreg kastély paraja. Az 1952-ben érettségizett volt diákok találkoz­tak itt és elevenítették fel a négy évi közös munka emlékeit és szá­moltak be egymásnak azóta el­telt életük eseményeiről. Sok él­mény felelevenítése egyben al­kalmat adott a volt „gazdász két a tanulás biztosításához, sok­szor még az élelmet is maguk teremtették elő, de örömmel csi­nálták, hiszen tanulhattak. Mos­tohább körülmények között is, de kiváló eredmények születtek a tanulás terén is. Az osztály a tanulásban is kiváló eredményt ért el és az érettségi eredménye rrvég csak öregbítette a kiváló gyerekeknek”, hogy összehasonlít- osztály hírnevét. A jó alaplerakás sák diákéveiket a jelenlegi kö- igen széoen evümnlrsn^rift q>7 rülményekkel. Némi irigység, de egyben öröm volt az összehason­lítás eredménye a mostani diá­kok javára. Jelenleg majdnem _____; ____ t eljes összkomfortos körülmények állami funkcionárius igen szépén gyümölcsözött az élet iskolájában. Bizonyítja ezt az, hogy a találkozó osztály tagjai igen szépen megállják a helyü­ket az életben, számtalan párt-, állami funkcionárius, kimagasló kozott tanulnak a lengyeli diá- gazdasági vezetők vannak közöt- kok, és ők már nem emlékeznek tűk. Egy ami közös, hogy az osz- a félig kiégett kastélyra, melyet tály tagjai a jelenlegi munkájú­1946-ban az első diákcsapat nagy örömmel és boldogan vett bir­tokba. A találkozón részt vett egykori diákoknak maguknak kellett megteremteni a feltétele­ken keresztül is — nagy többség­ben — kapcsolatban vannak a mező"? zdn sággal, — nem halt ki bennük a lengyeli gazdászvér.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom