Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-28 / 123. szám

: Bodrogi Sándor: I a Kopasz Oroszlánban Rémtörténet — Nőügyeket a gyáron kívül! Hit nincs enyelgós...! — Bocsásson meg! Félreért engem, vezér­igazgató úr. — Hilde Kraus nem nő, hanem gép. Precíz, jó] szolgáló, fáradhatatlan gépezet. Szükségem van rá. Ha nagy és költséges ké­réseimet teljesíti, ne tagadja meg tőlem ezt az apróságot.... | Hilde Kraus egyetlen kalapiskatulyával érke­zett és még aznap este megjelent a VII. épü­letben. Rendelkezett, jól tudta, miben kell se­gédkeznie. A legcélszerűbb szempontok szerint átrendeztette a laboratóriumot. A két nagy helyiséget négy kiesévé alakíttatta, és az aj­tókra biztonsági rácsot szereltetett. A labor aj­tajára halálfej került és szigorú hangú fel­irat rémített el mindenkit a belépéstől. Néhány hónappal később Wocheck Berlin­be utazott. A fiatal mérnök kandidátusi érte­— 37 — kezest jnent megvédeni. „Az AERO-PHOSPÁT műtrágya hatása a gyomnövények termésho­zamára” nagy feltűnést keltett. A tanulmány csodálatba ejtette az anyaország és az anya- vállalat szakértőit. A nemzetközi sajtó meg­vásárolta és teljes terjedelmében közölte az előadást. A Farben kilogrammonként 2 doi- lárcenttel emelte a műtrágya árát. Kari Heinz Wocheck megkapta neve elé a „dr ’-t. és ahogy mondani szokták: „befutott”. Ekkor már az egész VII-es tömb az asszimi­lációs kísérleti üzem birodalmává nőtt... ... Az elkövetkező nehéz időkben mindössze kétszer utazott Németországba. Az első eset­ben, amikor beválasztották a Farben Tudomá­nyos Minősítés Tanácsában, másodszor, amikor a Tudományos Akadémia is tagjául fogadta. Itt mindjárt kellemetlensége is akadt. Az ülésszak minden résztvevője ugyanis katonai egyenruhát viselt. Wocheck saját sérthetetlenségének tuda­tában így fordult a portáshoz: — Nem tudom jó helyen járok-e? Hiszen úgy fest ez az épület, mint valami kaszárnya, ahol még a közlegény is tábornoki ruhát visel. A Farbenindustrie közbenjárásának köszön­hette, hogy nem tartóztatták le. Ahhoz viszont ragaszkodtak, hogy már másnap térjen vissza Görögországba és folytassa munkáját. A háború hírére az akkor már nagy hírű tu­dós lassította a kísérletezést és valóban lehe­tetlenné tette a fegyverként is felhasználható találmány esetleges katonai hasznosítását. Az SS toporzékolt! a Gestapo fenyegetőzött, de a tudós pótolhatatlan szakértő volt. Egyen­ruhát kényszerítettek rá, amit Wocheck tilta­kozás nélkül vett tudomásul és kijelentette: kész színjáték az élet, és a színpadon egyetlen statiszta sem határozhatja meg. hogy milyen — 38 — jelmezt terveztessen számára a rendező. Hilde a maga szigorú, komor és erélyes modorával élő falként ékelődött minden birodalmi hatalmas­ság és a főnöke közé. Olyan anyához volt ha­sonlatos, amelyik testével is védi gyermekét. A háború után fiatal, energikus igazgató lá­togatta meg a céget és közölte a tudóssal, hogy két esztendőn belül sikert kell felmutatnia. Az eredeti téma nem változott: a ferrum-disszirm- láció kémiai módszerét kell produkálnia. Wocheck levette a szemüvegét, hosszasan tö- rölgette. Eközben arra gondolt, hogy már évék­kel korábban megtalálta a megoldást. Ám je­lentéseiben mindig újabb nehézségekre hivatko. zott. Az egyszerű, könnyen gázosítható és per­metezhető anyag receptúrája Hilde és Hejinz agyában eleven életet élt, de mindketten tudták, ha kiszolgáltatják a titkot, háborúra inspirálják a vereségbe beletörődni nem képes tábornokokat. Ahogy teltek az évek, ahogy a két barát és munkatárs egyre öregedett, úgy világosodott meg elméjükben ellenállásuk minden indoka. Hade a maga vénkisasszxjnyi világába zártan, lázasan vágyott a család, valaki, egy gyermek után. Szobájában játék polcot rendezett be és időnként a közeli árvaház néhány növendékét látta ven­dégül. Üres óráiban a könyveihez menekült. Mindent elolvasott: olcsó romantikájú szerelmi regénye­ket, szakácskönyveket, gyermekápolási tanács­adókat és filozófiai munkát egyaránt« Wocheck professzor valaha daliás alakja meg- gömyedt, szőke dús haja megritkult, ő maga megöregedett. Számtalan találmány fűződött már a nevéhez, gyomirtók és növényi , fogam- záselősegítő vegyszerek. Az I. G. Farben min­dent megkapott tőle, csak éppen a vegyi fegy­verként is használható anyag ceceptúráíja késett. — 39 — ELŐTT Mindenki kedvére — a szombat esti műsorban Egy érdekes tanulmány a munkásosztály fogalmáról Kik a magyar munkásosztály tagjai? késosztály összetételében a sao A szombat esti tv-műsorban mindenki megtalálhatta azt, ami kedvére való. Még a dél­utáni órákban kezdődött, ami­kor Könyvsátor 1968. címmel közvetítést sugárzott a tv a Magyar írók Szövetségének könyvheti irodalmi estjéről. Ezzel a műsor-összeállítással a televízió méltón vette ki részét az ünnepi könyvhét első napi eseményeiből. Az esti adás a fiataloknak készült, de az idősebb korosz­tály is méltón élvezte Bili Ramsey amerikai származású, Svájcban élő énekesről készült zenés-táncos portréfilmet. Kel­lemes, üdítő félórát tölthetett a néző a képernyő előtt. Bili Ramsey — aki kitűnő énekes és nagyszerű előadó — közre­működésével megismerkedhe­tett az érdeklődő az új Buda­pest Szállóval s néhány szép panorámát is láthatott a fővá­rosról. A népszerű énekes nép­szerű dalait összefoglaló keret­játék ötletes volt, az összeállí­tás gördülékenységét, frissesé­gét biztosította. A portréfilm — amelyet valószínűleg kül­földi televíziók is bemutatnak majd — nemcsak Bili Ram- seyt, hanem Budapestet is nép­szerűsíti. A Zsákbamacska című Abo- dy Béla összeállítással elfogult vagyok. Abody Bélát, az írót és a tv-szerzőt, valamint a képernyőn látott fesztelen és megnyerő „amatőr-színészek” egyikét szeretem. A szilvesz­teri műsorban színészek és amatőrök között is az egyik legsikerültebb alakítás — az Ecserin ponyvát árult — az övé volt. S most ez az ő általa összeállított, írt és játszott mű­sor csak növelte az iránta ér­zett szimpátiát. A Zsákbamacska egy sorozat első része volt. ötletesen kö­szöntött be a tv-nézők szo­báiba. A műsort „bekonferáló'' rajz-fényképmontázsok szelle­mesen, egyben a címet is il­lusztrálva peregtek a képer­nyőn, A gyermekkori ábránd, — amelynek égisze alatt össze­gyűjtötte a szerző saját maga és a közönség kedvenc szín­művészeit, — mindannyiunk számára ismert, átélt, elképzelt világ. Hiszen ki ne ábrándo­zott volna nagy emberekkel való találkozásról gyermekko­rában! S ezzel az ötlettel Abo­dy Béla megteremti azt a köz­vetlen kapcsolatot, kiindulási alapot, közös érzést, amely szinte elengedhetetlen követel­ménye annak, hogy egy ösz- szeállítást megértsen és élvez­zen a néző. Az összeállításnak voltak kissé halványabb részei is. Abody humora nem harsány nevetést vált ki, hanem meg­értő mosolyt fakaszt. Az ösz- szeállítés tarkasága, sokszínű­sége már eleve sikert biztosí­tott szerzőnek, színésznek egyaránt. Gyengébben sikerült Béres Ilona műsorszáma és Tahi-Tóth László többszörös fel-felbukkanása. Sinkovits Imre és Páger Antal jele­nete is halványabb volt, mint amit a néző a két kedvelt és elismert művésztől megszokott. A legsikerültebb jelenetek kö­zött kell említeni Bárdy György és Kiss Manyi csoda­pókját, Pécsi Ildikónak és a szerzőnek, Abody Bélának Othello- és Desdemona-.alakí- tását”, valamint a tv-műsor­ban közkedvelt Flintstone-csa- lád rajzos sorozatának egy megelevenedett — játszották: Psota Irén, Várady Hédy, Csá­kányi László és Márkus Lász­ló — darabját. A felsorolt szá­mok és g műsort ötletesen le­záró trükkrajzok után öröm­mel várjuk az Abody-műsorok hátralevő öt folytatását. A szombat esti tv-műsorban ezután még a West 11 című magyarul beszélő angol filmet vetítették az éjszakai előadás keretében. A fiatalok céltalan lézengésének megrajzolásával komoly erkölcsi és társadalmi problémát taglalt a film. Be­mutatásával lett kerek és min­denki kedvére szóló a szombat psti tv-műsor. Akik a komo- ’vabb, elgondolkoztatóbb mű- snrszámokat kedvelik, azok °bben az éjszakai előadásban lelhették meg örömüket. MÉRY ÉVA A napokban jelent meg a Kos­suth Kiadónál Blaskovits János: A munkásosztály fogalmáról című tanulmánya, amely a párt Köz­ponti Bizottsága Társadalomtudo­mányi Intézetében folyó kutató­munka egyik fő témájához — a munkásosztály helyzetével össze­függő elméleti, politikai, gazda­sági, kulturális és szociális prob­lémák, perspektívák —, vizsgála­tához kapcsodódik, ennek első láncszeme. A szerző szerint a tanulmány feladata segíteni a további kuta­tások határainak kijelölésében, eredményeinek értelmezésében és szintézisében. A szerény fogal­mazás mögött azonban egy jelen­tős hazai és nemzetközi forrás­anyagra támaszkodó munka áll. Jelentőségét nemcsak a kutatás tárgya adja, hanem az elért eredmény is: Magyarországon az elsők közé tartozó munka, amely a történeti és a szociológiai mód­szer és kutatások eredményeit felhasználva, kísérletet tesz a munkásosztály fogalmának meg­határozására a szocializmus vi­szonyai között. A tanulmány két lényeges tár­sadalmi-gazdasági folyamatra ve­zeti vissza a munkásosztályban végbemerft változásokat. Egyrészt a társadalom szocialista átalakí­tására, másrészt a termelőerők­ben végbement változásra, a tu­dományos-technikai forradalomra. A szocialista forradalom tette a munkásosztályt a hatalom bir­tokosává, a termelőerők gyors ütemű változása pedig átalakítot­ta magát a munkásosztályt, an­nak szerkezetét. Blaskovits Já­nos munkája e folyamatokra építve száll vitába azzal a társa­dalomtudományban és köztudat­ban egyaránt elterjedt nézettel, amely a munkásosztály fogalmát még ma is leszűkíti főként az ipari-fizikai munkásokra. Ugyan­Tm. Tanácsi Tervezőiroda, Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. félmüszakos takarítónőt keres AZONNALI BELÉPÉSSEL, (286) akkor elutasítja azok felfogását is, akik mérhetetlenül kitágítják, parttalanná teszik ezt a fogalmat és a munkásosztályhoz sorolnak minden alkalmazottat, akiknek csak valamiféle kapcsolata van a gazdasági élettel, beleértve a termeléssel foglalkozó miniszté­riumok, főhivatalok, intézmények, bankok egész személyzetét is. Az első fejezet a kapitalizmus és a szocializmus struktúrája közti alapvető különbségekkel foglalkozik. A szocialista Ma­gyarország struktúrája elemzésé­nél érdeklődésre tarthat számot a tulajdonviszonyok szerepét és más osztályképző társadalmi elemek viszonyát bemutató rész. Bírálja a tulajdonviszonyok szerepét le­kicsinylő nézeteket; ugyanakkor kimutatja hogy a tulajdonviszo­nyok a szocializmus osztálystruk- turájában módosult szerepet ját­szanak és elsősorban a két nagy, közvetlen termelőosztály közele­dését szolgálják. A munka második fejezete fő­ként a mai kapitalizmusban vég­bement változások ideológiai tük­röződésével foglalkozik. Meggyő­zően bírálja az „új középosztály­ról”, az ipari társadalomról szóló burzsoá nézeteket és kimutatja, hogy ma is a munkásosztály és burzsoázia szembenállása az a lényeges társadalmi viszony, amely a kapitalizmust jellemzi. A harmadik fejezet, amedy a munka leglényegesebb része, be­hatóan vizsgálja azokat a válto­zásokat, amelyek a magyar mun­A Bátaszéki Kádár és Fatö­megcikk Ktsz Szekszárdon Fürdőház u. 12. sz. alatt (a szőlő-szakcsoport pincéjénél) felvevő­létesített, ahol mindennemű kádáripa­ri termék javítását és új ter­mékek gyártását vállalják. Bővebb felvilágosítás a helyszínen. (228) cializmus keretei kozott végbe­mentek. Figyelembe kellett ven- rli, hogy a leghaladóbb társadalom viszonyai között, de nem a leg­fejlettebb műszaki-gazdasági fel­tételek mellett létező munkás­osztályról van szó. Iparunk fej­lettsége, ágazati szerkezete, tech­nikai felszereltsége nem azonos a fejlett tőkósországokéval, ezért munkásságunk összetétele is al­ter azokétól. A szerző álláspontja szerint a munkásosztály határai rendkívül kiterjedtek, de az osztályjegyek még nem mosódtak el. Munkája alapján a munkásosztály fogal­mába tartoznak az állami válla­latok dolgozói az iparban, a szál­lításban, az építőiparban, a ke­reskedelemben, a hírközlésben, a szolgáltatásban és a mezőgazda­ságban; e fogalom szerint a mun­kásosztályhoz tartozik a felsorolt ágazatok adminisztratív-techni­kai alkalmazottainak egy része is. A szerző tisztában van azzal, hogy az általa adott meghatározás teljesen új megvilágításba helyez egész sor politikai és egyéb prob­lémát. Munkájának érdeme, hogy nem kerül meg egyetlen ilyen problémát sem, ezek közül is a legfontosabbat: a munkásosztály vezető szerepét érintő kérdéseket. Koncepciója — bár ma nem az egyetlen lehetséges és vitán felül álló koncepció — elősegítheti a munkásosztállyal kapcsolatos tár­sadalmi-politikai problémák meg­oldását. Alapul szolgálhat a to­vábbi kutatásokhoz, egyik tám­pontja lehet politikai állásfogla­lások előkészítésének is, s min­denképpen jelentős lépés a hí- vebb társadalmi önismeret fölé. POZSGAY IMRE A Paxnutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára (Textilmű­vek) felvesz 16—36 éves korig női átképzös tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biz­tosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk java­solni. (17) *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom