Tolna Megyei Népújság, 1968. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-24 / 120. szám
Szellemi befektetés Ifjúsági kulturális fórum 1968. az állattenyésztésben A nagyüzemi mezőgazdaság erősödésével, fejlődésével fokozatosan jönnek létre a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges anyagi, műszaki feltételek. A nagyüzemi keret, a termelés bővítésére fordítandó anyagiak koncentrálása lehetővé taszi, hogy a legkorszerűbb termelési eljárásokat, technológiai berendezéseket alkalmazzák a mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt években a növénytermesztés technikai színvonalában jelentősebb előrelépés történt a megyében, jóval kisebb volt a fejlődés az állattenyésztés területén. A megye mezőgazdaságfejlesztési irányelvei — az üzemek elképzelései — az állattenyésztési hozamok, az összállattenyésztés termelési értékének növelését irányozza elő. A hozamok, a termelési érték növelése, az üzemek részéről csak akkor előnyös, ha ez a tiszta jövedelem növekedését is jelenti. Ennek megfelelően az állattenyésztésről szóló javaslatok felvetik a létszámnövelés mellett az állomány minőségi javítását és egyben jobb kihasználását. a termelés gazdaságosabbá tételét, elsősorban az állattenyésztés gépesítésén, a termelékenység növelésén keresztül. A gépesített állattenyésztés megteremtése, a korszerű zootechnika alkalmazása az állattenyésztésben is kvalifikáltabb irányító szakembereket, az új tenyésztési eljárásokhoz és technológiához jobban értő dolgozókat kíván. A bonyhádi tájfajta továbbfejlesztéséről tartott megyei tanácskozáson ezt <?gyik termel őszovetkezet elnöke úgy fejezte ki, hogy „nagyobb szellemi befektetést kell eszközölni az állattenyésztésben”. Ez valóban így van. A korszerű technikát, a minőségileg nagyobb értékű állatállományt csak hozzáértő szakemberek, dolgozók tudják jobban, gazdaságosabban gyü- mölcsöztetni. Az állattenyésztésben a rendelkezésre álló és az újonnan létrehozandó termelőerők egyidejűleg történő ésszerű kihasználása csak megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező állattenyésztési dolgozókkal lehet. Jelenleg egy-egy korszerű állat- tenyésztési telep beruházási költsége több mint 10 millió forint, ezeknek a hatalmas értékeknek a gazdaságos megtérülését csak magas szintű termeléssel lehet elérni. FULTIPLI — Halló, szerkesztőség? Bodrogi Janos vagyok, a Gépjavítótól. Kérem ilyen ügyben, mint a faltipli hozzám, vagy más anyagbeszerzőhöz szíveskedjenek fordulni. A faltiplit Győrben gyártják. A Győri Műanyag feldolgoz^ Ktsz (Győr, Puskás Tivadar utca 37.) korlátlan mennyiségben készít ilyen hasznos alkalmatosságot. Ügyintézőjük Nagyné, vagy Lendvai kartárs. — Köszönjük Bodrogi elv- társ, nyilván e címen majd a Tolna megyei kiskereskedelem is megtalálja a faltipli beszerzésének médiát. ekkor er a hasznos cikk lekerül a hiánycikk-listáról. — Anyagbeszerzési ügyekben, egyéb hasonló dologban mi anyagosok szívesen állunk információinkkal a szerkesztőség rendelkezésére. — Köszönjük, számítani fogunk önökre. — Pj. — A magas szintű termelés fejlett tenyésztői munkát, fejlett technológia alkalmazását - kívánja meg, ezeknek az eljárásoknak az alkalmazása pedig szakmailag igen jól felkészült vezetőket, dolgozókat. A baromfi- és a sertéstenyésztésben valamint tartásban végbemenő forradalmi változás, a szarvasmarha-tenyésztés óriási fejlődése parancsolólag írja elő az üzemek részére, hogy az eddigiektől nagyobb szellemi ..tőkével” dolgozzanak az állattenyésztés területén is. Azok a korszerű állattenyésztési telepek (sertés, baromfi, szarvasmarha), melyek megépültek vagy, jelenleg illetve a jövőben épülnek, szintén arra hívják fel a mező gazdasági üzeAz állati termékek mennyiségének lesztési elképzelés alapján: mek vezetőinek figyelmét, hogy azok gazdaságos üzemeltetésére az emberek oldaláról is fel kell készülni. Az állattenyésztés fejlesztésének gazdaságpolitikai koncepciója, országósan a szarvasmarha- hús-termelést perspektívában mintegy 31—35 százalékkal, a tejtermelést 68—70 százalékkal, a sertéshústermelést 30 százalékkal, a baromfihús-termelést 35 százalékkal. a tojástermelést 70—75 százalékkal, a gyapjú- és a juhhús, valamint a juhtej termelést mintegy 65 százalékkal látja kívánatosnak növelni. A megye távlati fejlesztésének elképzelései a mezőgazdaságon belül az állat- tenyésztés területén az országosnál nagyobb ütemű fejlődést irányoz elő. alakulása a megyében a fej1965 Vágósertés db 169 000 Vágómarha db 15 000 Baromfi q 77 800 Tej hl 484 640 Tojás 1000 db 31 000 1970. 1965. index 1980., 1965. index 245 000 144,9 u/o 280 000 165,6 % 21 000 142 u/o 25 000 166,6 “/o 785 000 126,8 % 100 000 181,1 % 70S 250 184,0 % 1056 000 242,9 % 90 221 291,0 u/0 200 000 645,1 u/o A megye mezőgazdasági termelésében az állattenyésztésnek, mint fő iránynak a kifejezői ezek a számok. Az előirányzatokat a szükséges objektív feltételek biztosítása mellett Is csak a szubjektív feltételek maradék nélküli kielégítésén keresztül lehet elérni.. Az itatásos borjúnevelésít, a gépi- fejest, az intenzív állatitízlalást, az állattenyésztésben a hibridizáció alkalmazását, a 4 napos malacleválasztást nem lehet a hagyományos eljárásokkal végrehajtani csak gyakorlati tapasztalatokkal eredményesen megvalósítani. Mit is jelent a szellemi befektetés az állattenyésztésben? Elsősorban a fejlett tudomány és kutatási eredmények széles körű alkalmazásának feltételeit megteremteni a gyakorlati állat- tenyésztésben. Az állattenyésztés szellemi befektetését szolgálja a tudomány, a kutatás, a kísérlett munkára fordított energia is, de ez nem üzemi feladat, az üzem feladata eredményeinek alkalmazása. Itt elsősorban az üzemek teendőit szeretném felvetni. Minden állattenyésztéssel foglalkozó üzemnek alanvetö teendője, hogy az ál a tenyésztés munkáját irányító vezető megfelelő szakmai végzettséggel és képzettséggel rendelkezzen. Az irányító szakember mellett egy-egy állattenyésztési üzemág élére is jól felkészült szakembereket célszerű alkalmazni. A gyakorlati munkát végző dolgozók között is ésszerű a megfelelő elméleti felkészültségű és gyakorlati munkát jól ismerő szakmunkások. betanított munkások minél nagyobb arányú alkalmazása. A felsorolás a mezőgazdasági üzemek egy részénél érthető és az üzemeik mindent megtesznek annak érdekében, hogy' az állat- tenyésztés termelőeszközeit a jó felkészültségű szakembereken keresztül minél eredményesebben kihasználja. Azonban a termelő- szövetkezeteink egy részénél nem alakult ki ez a szendéiét. Egyes termelőszövetkezetek tagjai nincsenek meggyőzve arról, hogy a termelés színvonala, gazdaságossága. a jó felkészültségű szakemberek munkáján keresztül javítható, Vonakodnak a szakemberek alkalmazásától, mégir.kább feleslegesnek tartják a szakmunkásoknak a termelésben való szükségességét. Az állattenyésztés szakemberellátottsága jóval kedvezőtlenebb, mint a növénytermesztésé, pedig az itt folyó tenyésztési és tartási, termelési munkafolyamatok bonyolultabbak. nagyobb szakmai hozzáértést kívánnak. Igazolják ezt azok a tények is. hogy több mezőgazdasági üzemben a főállattenyésztőnek semmilyen szakmai végzettsége nincs. (A szemlélet az. hogy agronómus, vagy zoológus,, mindenki lehet.) Van olyan üzemünk is, hogy az állattenyésztés egészében nincs szakember. A szakmunkás-beiskolázásnál a legkisebb az igény az üzemek részéről az állattenyésztés területén, itt is a sertés, és a szarvasmarha-ten’. -.ztésnél. A reális igényeket figyelembe véve az állattenyésztésnek is megfelelő számú mérnökökre, technilujsckra, szakmunkásukra van «züi sége, különben a célkitűzések megvalósítása csak lassú ütemben, gazdaságtalan eredményeken keresztül érhető el. Az állattenyésztés általános műszaki fejlődése, a tenyésztői munka bonyolultabbá válása (hibridizáció) előre figyelmezteti a mezőgazdasági üzemeket, hogy a „szellemi tőkével" ne fukarkodjanak mert különben a többi anyagi befektetés sem hozza meg a kívánt eredményt. Az igen fontosnak tartott szakember-ellátottság növelése mellett — kívánatos lenne a jelenleginek duplájára, egyes helyeken a triplájára növelni — nélkülözhetetlen a szakmunkások gyors képzése. A megye mezőgazdáségi üzemeiben jelenleg 722 állattenyésztő szakmunkás található — nem dolgozik mind a szakmában — az optimális igény 3000—3200 főre tehető az állattenyésztés szerkezetéből kiindulva. A szükséglet kielégítése érdekében az állam mind a szakemberek, mind a szakmunkások terén komoly erőfeszítéseket tesz. Az üzemeken a sor, hogy felismerjék, az állat- tenyésztési üzemág jövedelmezővé tételét a jó felkészültségű szakemberek és szakmunkások beállításával ezt minden üzemben el lehet érni. BUCSI ELEK az MSZMP megyei bboít-’ mezőgazdasági osztályának , munkatársa II második nyolc óra Hogyan, mivel töltik szabad idejüket a fiatalok ? Ismeretes a felosztás: nyolc óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Á csütörtökön Szekszárdon megtartott ifjúsági kulturális fórum megyei parlamenti ülésén a második nyolc óra problémáiról: a szabad idő hasznos, célszerű eltöltéséről esett szó, ifjúsági klubvezetők, KISZ-titkárok. kultúrfelelősök és a művelődési intézmények vezetői, munkatársai részvételével. Kaczián János, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára beszámolt <j KISZ KB. 1964. évi, a szabad idővel foglalkozó határozatának végrehajtásáról. Az eltelt négy esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy a határozat végrehajtása során erősödött a megyénkben kialakulóban lévő egységes népművelési szemlélet, javult a különböző társadalmi szervekkel és intézményekkel való együttműködés, a fiatalok körében végzett világnézeti nevelés, tudatformálás, ízlésnevelés területén. A lehetőségek A szabad idő hasznos és célszerű eltöltésének lehetőségeiről szólva elmondta: megyénkben három község kivételével mindenütt működik művelődési intézmény.- vagy építése folyamatban van. A művelődési és ifjúsági házakban 384 különböző öntevékeny csoport dolgozik, több mint 7 ezer résztvevővel. Minden községben és nagyobb településen megtalálható a könyvtár, amelyekben csak az ifjúsági irodalom meghaladja a 100 ezer kötetet. Jelenleg 146 filmszínházban vetítenek, Szekszárdon önálló zeneiskola van, Konyhádon, Dombóváron és Tolnán pedig kihelyezett „Sióit- zeneiskolákéban folyik oktatás. Ezeken kívül 11 zenei munkacsoport rendez tanfolyamokat. Hasonlóan széles körűek megyénk ifjúságának sportolási lehetőségei: 135 sportegyesület, 315 különböző sportlétesítmény áll a fiatalok rendelkezésére. Sajnos a művelődési intézmények egy része nem felel meg a. korszerű követelményeknek: sok helyütt nincs klubok, szakkörök céljára alkalmas helyiség, vagy hiányzik a megfelelő felszerelés. Elmondta: megyénkben az elmúlt években erőteljesen fejlődött a klubmozigniom. néhány he. Íven már megkezdődött a klubok specializálódása is. Az ifjúsági klubok tartalmi munkájának javulását -segítette — többek között — a kiváló ifjúsági klub pályádat is. amelyen a dombóvári és Uölesdi klub szép eredményt ért el. A fiatalok szabad idejének jelentős hányadát tölti ki a sport: évenként átlag 18 ezren teljesítették az ISZM sportkövetelményeit és az MHSZ közreműködésével évente- mintegy 13 ezren vettek részt összetett honvédelmi versenyeken. Aktív KISZ-szerveret A ^szabad idő hasznos és célszerű eltöltése szempontjából nagyon lényegesnek tartja a KTSZ- szervezetek munkáját. Ott. ahol életképes, aktív KISZ-szervezet működik, a lehetőségekhez képest sikerült megoldani ezt a problémát is. A feladatokról szólva kiemelte: fontos az anyagi és szellemi erőforrások eddiginél is tervszerűbb, gazdaságosabb felhasználása. A megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen felmérik a művelődési házak távlati szakember-szükségletét, és e szerint biztosítják a Népművelési Főiskolára való beiskolázást. Fokozottabban együtt kell működni a helyi tanácsokkal, s közösen megoldani az ifjúsági klub helyiségproblémáját. 'A gyerekek és a fiatalok szabadtéri mozgásigényének kielégítésére javasolta, hogy az új lakónegyedek szerves részeként alakítsanak ki játszótereket. labdajátékokra is alkalmas területet. Szabadi Mihály, a Tolna megyei Népművelési Tanácsadó vezetője az ifjúsági klubok munkájáról, fejlesztésüknek lehetőségeiről és a tartalmas klubélet kialakításának feltételeiről beiszélt. „Véget ért az úgynevezett nagytermes népművelés korszaka. A fejlődés, az emberek kulturális igényeinek növekedése, differenciálódása megkívánja a kisebb közösségek, klubok kialakítását, ahol azonos érdeklődési körű emberek szórakozva művelődhetnek” — mondta. A klubok Részletesen taglalta azoknak az intézményeknek, szerveknek a feladatát, akik fenntartják a klubot, mert a megfelelő helyiséges az igényes felszerelés elengedhetetlen féltétele a tartalmas klubélet megteremtésének. Beszélt a klubvezetők munkájának fontosságáról, a vezetőképzés csak többé- kevésbé megoldott problémájáról, a klubon belüli munkamegosztás., részletes havi program szükségességéről, a szórakozás-művelődés helyes arányának kialakításáról. A vitát követően a fórum küldöttei két szekcióban tanácskoztak: a megyei könyvtárban Pa- csai László igazgatóhelyettes, a KISZ-szer vezetek és a könyvtárak együttműködésének tapasztalatairól tartott előadást, ia TIT- klubban pedig Tornyos Éva, a megyei tanács művelődésügyi osztályának művészeti előadója az ifjúság képzőművészeti és zenei kultúrájának fejlesztésében elért eredményekről számolt be. D. K. J. Csaknem 100 érmes bor a megyei verseifen Csütörtökön a dunaszentgyörgyi új művelődési otthonban rendezték meg az idei megyei borversenyt. Az idén a tavalyinál meny- nyiségben és választékban több: 137 — közte 43 vörös — bormintát mérlegelt a két bizottság: ösz- szesen 97 bort .minősítettek érmesnek, köztük 29 arany-, 30 ezüst-. 32 bronzérmes lett. A Szekszárdi Állami Gazdaság hat, a Biritói Állami Gazdaság 3. a szekszárdi Garay Tsz öt aranyérmet nyert, s a dunagzentgyör- gyi Ezüstkalász Tsz borai is öt különböző fokozatú éremben részesültek. Feri ’s Dón esnek, a megyei tanács Íőkertészéneik véleménye szerint, a fajtaválasztékot az bővítette hogy zömében már termőre fordultak a nagyüzemi új telepítések, s a hagyományos borokon kívül a pinot noire, a cabernet, az oportói, a kékfrankos, a rizlingszilváni, a tramini, a rajnai rizling és a cirfandli is figyelmet keltő sikert ért el. A legjobb borok részt vesznek a júliusi országos, majd a bukaresti nemzetközi borversenyen is. Népújság 3 1968. május 34.
