Tolna Megyei Népújság, 1968. április (18. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-10 / 84. szám

TOLNA MEGYEIm VKAG íftöiETASJAi < NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TQLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVIIL évfolyam, 84. szám ARA: 80 FIM,ÉR Szerda, 1968. április 10. Eltemették Martin Luther Kinket Dr. Martin Luther King özvegye és gyermekei a gyászszertartáson. Óriási tömegek gyülekeztek At­lantában, ahol kedden délután magyar idő szerint körülbelül 16.30 órakor indult a menet, amely utolsó útjára kísérte dr. Martin Luther Kinget, az amerikai pol­gárjogi mozgalom kiemelkedő egyéniségéit. A rendőrség, amely a legszigo­rúbb biztonsági intézkedésekkel készült fid az esetleges rendbon­tások megakadályozására, 100— 150 000 főnyi tömegre számított. Ilyen óriási temetési menetre nem volt példa az Egyesült Államok­ban Kennedy elnök meggyilkolása óta. Atlantában nyugalom van, a lakosság azonban nyugtalan, a légkör feszült — a város 700 000 lakójának 43 százaléka néger. Robert Kennedy szenátor már hétfőn este megérkezett, Atlan­tába. Újságírók előtt kijelentet­te, hogy megengedheted enek azok a zavargások, amelyek Amerika nagyvárosaiban a memphisi gyil­kosságot követően kirobbantak. Magyar idő szerint délután, fél öt után kezdődött meg a teme­tési szertartás az Ebenezer bap­tista templomban, amelynek lel­késze Martin Luther King édes­apja, s ahol King pályafutását megkezdte. Robert Abernathy, King utódja mondott gyászbeszé­det, majd magnetofonról közve­títették a meggyilkolt polgárjogi vezető egyik beszédét A gyász­szertartás után King koporsóját mintegy hétkilométeres menetben vitték végig Atlanta belvárosán. A koporsót öszvér-fogat vontatta, annak jelképeként, hogy Martin Luther King az amerikai szegé­nyeikért áldozta életét. A koporsót végeláthatatlan menetben követ­ték a gyászolók, élükön King öz­vegyével és gyermekeivel. Magyar idő szerint az esti órák­ban a koporsót Martin Luther King egykori egyetemén a More- hause College udvarán ravataloz­ták fel, ahol újabb gyászszertartás kezdődött. King temetésének napjára az Egyesült Államok három államá­ban, New Yorkban, Connecticut­ban és Coloradóbam hivatalosan is munkaszünetet rendeltek el. A legtöbb városban zárva maradtak az üzletek, bezárt az iskolák és a közhivatalok egy része. Wa­shingtonban, az egyik legnagyobb gettólázadás színhelyén, a mi­nisztériumok csak csökkentett létszámmal dolgoztak, kedden zárva maradit az amerikai érték­tőzsde, amire Kennedy elnök ha­lála óta nem volt példa. Ország­szerte elhalasztották a sportver­senyeket, kulturális eseményeket Gáspár Sándor beszéde az SZVSZ főtanácsának rendkívüli ülésszakán Kedden Moszkvában, az SZVSZ főtanácsa rendkívüli ülésszakának második napján beszédét mon­dott Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. Beszédében hangsúlyozta: — Az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellentmond az emberi tisztességnek, az alap­vétő emberi morálnak. Milyen zászlóval indultak harcba az im­perialisták Vietnamban? Milyen meggondolás vezette az amerikai­akat, amikor elkezdték a vietna- mi háborút? A zászló ismeretes, ez nem más, mint halálfejes kalózlobogó, de a háború indokául szolgáló ideoló­giát sem kell bemutatni, az is ismerős. A munkásosztály megta­nulta a történelmi leckét és so­ha nem felejti el. Évszázadok óta. ha fegyveres merénylet történt valamely nép. vagy népek ellen, azt soha sem ne­vezték nevén, mindig ki kel­lett találni valamit a közvéle­mény félrevezetésére. Hitler is leplezte hódító szándékát a világ glőtt. Ebben az esetben is erről van szó. Az amerikai imperialis­ták Vietnamban — úgymond — a „szabad világot” védik. A me­lódia ismerős. Gáspár Sándor a továbbiakban hangsúlyozta: — A dolog természeténél fogva érthető, hogy az amerikai impe­rialisták szennyes vietnami hábo­rújukban — szerte a világon — egyre inkább elszigetelődnek. Azért jöttünk Moszkvába a nem­zetközi munkásosztály képvisele­tében, hogy az emberiség hala­dó erőinek lelkiismeretéhez apel­láljunk. Senki nem érezheti ma­gát biztonságban, amíg uralko­dik az „ököljog”. A rablónak az a természete, hogy mindig új áldozatra les, és az amerikai im­perializmus rabló természetű. Közös cselekvéssel meg kell aka­dályoznunk, hogy újabb áldoza­tokat szedjen. Kedves vietnami testvéreink, veletek vagyunk hősies harcotok­ban, közös ügyünk győzni fog, az igazság a mi oldalunkon, — fe­jezte be beszédét Gáspár Sándor. Folytatódnak a négerzavargások Martin Luther King temetésé­nek előestéjén újabb gettólázadás robbant ki az Egyesült Államok­ban, ezúttal az Ohio állambeli Cincinnati városában, A rendőr ség beavatkozása ellenére a vá­rosban összecsapásokra és gyúj­togatásra került sor. Változatla­nul pattanásig feszült a helyzet Baltimore-ban: Johnson elnök utasítására újabb 2000 főnyi szö­vetségi katonaságot kellett a vá­rosba vezényelni és a néger­gettókban jelenleg már több mint tízezer katona és nemzeti gár­dista igyekszik megakadályozni a lázadás továbbterjedését. A Baltimore-i eseményeknek eddig hat halottja van. Katonaság tartja fenn a rendet Chicagóban, Detroitban és Pittsburgban, — mindhárom helyen voltak össze­csapások. Több mint 13 ezer katona tartja megszállva az amerikai fő­várost, Washingtonit. Hétfőn éj­jel változatlanul érvényben volt a kijárási tilalom és a rendőr­ség isimét sok négert tartóztatott le. Az amerikai fővárosban az őrizetbe vételek száma már WW r a á»rr e •• •• Hétfőt orom —* keddi aggodalom 1968. április 9-én délelőtt a szekszárdi hegyoldal. Foto: Bakó Jenő. Hétfőn még osztatlanul örültünk az esőnek, amely min­denki véleménye szerint a tizenkettedik árában jött. Ked­den reggel már aggódtunk, amikor kitekintettünk az ablakon és itt-ott hófoltok tűntek elénk. Fázósan mentünk a havas esőben és féltőn néztük a virágzó gyümölcsfákat: „Csak el ne álljon a szél! Csak fagy ne legyen!”. És jött a Meteorológiai Intézet jelentése: várható, hogy a hajnali órákra, a már derült, szélcsendes vidékeken mínusz öt fokig süllyed a hőmérséklet. Telefon csengett Több helyen hiába kerestük a szak­embereket: kint jártak a megyében, tanácsokat adni, men­teni a termést. Farkas Istvánnal, a megyei tanács termelési csoportvezetőjével is csak késő délután sikerült összekötte­tést találni. Amit mondott, nem volt vigasztaló: „Ha fagy lesz, sajnos körte- és őszibaracktermésre nemigen számítha­tunk. A korai zöldségek is veszélyben vannak. A gabonákra egyelőre nem jelent nagyobb veszélyt a várható lehűlés, mert még a kalászfejlődés nem erőteljes...” A megye szakemberei intézkedtek: minden tsz-t fel­kerestek telefonon, vagy más módon: védekezzenek a gyü­mölcsösökben füstöléssel, a kertészetekben letakarással... Ez történt kedden. Lehet, hogy kedd éjjel fagyott, lehet, hogy nem. Egy biztos: mindannyiunk hétfői öröme kedden aggodalommá változott és szeretnénk ma azt tapasztalni: aggodalmunk felesleges volt. (Sz.) Letetfe a fogadalmat a csehszlovák kormány A prágai vár trőntermében kedden délelőtt Ludvik Svoboda köztársasági elnök kezébe letet­ték a fogadalmat az újonnan ki­nevezett csehszlovák kormány tagjai. A kormány elnöke Old- rich Cemik, a kormánynak öt elnökhelyettese és 23 minisztere van. A fogadalom letétele után Lud­vik Svoboda köztársasági elnök köszöntötte az új kormány tag­jait. Támogatásáról biztosította a kormány tagjait, kiemelve az előttük álló feladatok nagy­ságát. Végül hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia minden nemzettel békében és barát­ságban akar élni és mindent megtesznek annak érdekében, hogy elmélyüljön a nemzetek köz­ti barátság és megszilárduljon a béke. Ezután Oldrieh Cemik a kor­mány elnöke biztosította a köz­társaság elnökét, hogy az új kor­mány a két nemzet, a csehek és szlovákok hagyományaira akar építeni. Igyekeznek a demokrati­kus saabadságjogokat, — vagyis a lakosság, a nemzetek és nem­zetiségek demokratikus jogait — kiterjeszteni. Csehszlovákia béke­szerető külpolitikát folytat — mondotta Cemik — gondosko­dik az ország védelméről, fejleszti a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő barátságát. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom